Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

1987. október 16., péntek Somogyi Néplap 5 Szimbólumok a képzőművészetben KORSZERŰSÉG ÉS ÖNÁLLÓSÁG Ülésezett a pedagógiai szakbizottság Kiállitássorozat Kaposváron Hogyan lehet becsalogatni a közönséget egy kiállításra úgy, hogy ne csak pusztán szemlélője, de értője és mű­élvezője is legyen a kortárs képzőművészeti alkotások­nak? Ez a kérdés méltán foglalkoztatja a művészet- történészeket, a kiállítások tervezőit. A Somogy Megyei Múzeum két munkatársa, Cs. Hegedűs Erika népművelő és dr. Po­gány Gábor művészettörté­nész is osztozott ebben a dil- lemmában. Megoldást keres­ve, munka közben merült fel bennük az a gondolat, hogy egy-egy, a képzőművészet műfajában egyedi módon megjelenő szimbólum köré csoportosítva tárják közön­ség elé az alkotásokat. El­gondolásuk életképességét, sikerét két kiállítás meg­rendezése és viszhangja is igazolta. Az első — Embernyoma­tok címmel — 1986-ban nyi­tották meg a Kaposvári Ga­lériában; ez az anyag az idén sikeres fogadtatásban részesült a dunaújvárosi Uitz teremben, valamint a buda­pesti Bartók Galériában is. 11 képzőművész, szobrász al­kotásán keresztül a rende­zőknek sikerült bemutatniuk a közvetlen felületalakítás néhány példáját, és rávilágí­tottak arra is, hogy egy-egy módszer, technológia a mű­vész kezében milyen válto­zatos, sokféle célra alkalmas, milyen sokféle eredményt hozhat. A szín min tipiku­san vizuális művészeti szim­bólum jelent meg ez évben — ugyancsak a Kaposvári Galériában —, majd a hód­mezővásárhelyi Tornyai mú­zeumban megrendezett Van Dyck öröksége című kiállítá­son. Az itt bemutatkozó mű­vészek alkotásait egy sajátos color, az úgynevezett Van Dyck-barna színtelenségében is színes megjelenése uralta. A tapasztalatokról és a to­vábbi tervekről érdeklődtünk a múzeum két munkatársá­nál. Dr. Pogány Gábor: — A látványértéket is szem előtt tartva az összegyűjtött anyag témája, mennyisége és vi­zuális megjelenése figyelem- bevételével kisebb és na­gyobb kiállításokat rende­zünk. Több szimbólum létra, kerítés, óra, rács, áll­vány, Corpus, kendő, szár­nyak, és szín: lila, vörös, kék, fekete — köré csopor­tosítva próbáljuk összegyűj­teni az anyagot. 1988-ban két kiállítást tervezünk a kocka — mint a természetben „tisz­tán” meg nem jelenő, embe­ri szellem alkotta forma — és az óra mint az idő szim­bólumának megjelenítésével. — Mitől lesz figyelemre méltó egy ilyen kiállítás? — Népművelőként azt ta­pasztaltam — válaszol Cs. Hegedűs Erika —, hogy ezek az alkotások képesek a kép­zőművészet nyelvére megta­nítani az egyszerű, képzet­len látogatót, s az ezután nem tekint ellenségesen a nem ábrázoló jellegű alkotá­sokra. Ugyanis a szimbólu­mok művészenként más-más^ tartalmi és formai megjele­nítésben hordozzák a mon­danivalót. Az összehasonlítás sok izgalmas gondolatot éb­reszthet, s ez hozzásegít, hogy a néző ne csak szem­lélője, hanem valódi befoga­dója is legyen a műveknek. — A művészettörténész — veszi át a szót dr. Pogány Gábor — bőséges tapasztala­tokat szerezhet azzal kapcso­latban, hogy egy formáció hányféle módon jelenhet meg, hányféle dolgot képvi­selhet. A művészek egymás alkotásaival szembesülve fel­ismerik, hogy milyen gazda­gon, árnyaltan dolgoznak. Egy-egy konkrét feladat kap­csán figyelemmel kísérhető a szimbólum keletkezése és fejlődése. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a művészek fantáziáját is megmozgatta ez a koncepció, s nyomán új alkotások is születtek. Weeber Klára szobrászmű­vészt például az Embemyo- matok című kiállítás ösztö­nözte arra, hogy a tőle ed­dig idegen technikát kipró­bálja. Lóránt Jánost, Leitner Sándort és Fejér Csabát a Van Dyck-barna „hozta ösz- sze” egy újabb közös alkotói vállalkozás megvalósítására. A közönség fokozott érdeklő­dését bizonyította ugyancsak az Embernyomatok című ki­állítás mérhetően is nagy si­kere. — A rendezésnél nincs könnyű feladatuk, hiszen „ismeretlen” műveket „is­meretlen” helyről kell felku­tatniuk. Hogyan sikerül ösz- szeszedni az alkotásokat? Dr. Pogány Gábor: — Csak a kortárs művészettel foglalkozunk.' Katalógusok­ból és a már látott kiállítá­sok anyagából, személyes is­meretségek során rögzítjük a fellelhető alkotásokat, majd megpróbáljuk összegyűjteni. Sok fáradsággal, időráfordí­tással járó munka ez, de úgy gondoljuk, megéri. Várnai Ágnes KÖNYVESPOLC----------------------­B úvár évkönyv Három évvel ezelőtt indí­totta útjára a Móra Ferenc Könyvkiadó a Búvár év­könyv sorozatot, s a népsze­rű Búvár zsebkönyvek egy­fajta szintetizálásának szán­ta. Valljuk meg: nagy szük­ség volt már ehhez hasonló kötetre, amelyik nemcsak az általános iskolásoknak, ha­nem a középiskolások szá­mára is érdekes, nem ritkán a tananyaghoz is jól kap­csolható témákat dolgoz föl. Az idei évkönyvben a tech­nikai újdonságokról éppúgy találunk olvasnivalót, mint az állatvilág titkairól, de megtalálják kedvenc témái­kat a földrajzi érdekességek iránt érdeklődők is. A legké­nyesebb igényeket is kielé­gíti Sárhidai Gyula írása, amelyben az ismert és vado­natúj repülőgépcsodákat mu­tatja be olvasmányos, ugyan­akkor a tudomány legfris­sebb eredményeit is tartal­mazó, adatokkal alátámasz­tott cikkében. A történelem iránt érdeklődők részletes is­mertetést kapnak — Az ál­lamcímer története címmel — a XII. századtól napjainkig. A kötet szerkesztőit dicsé­ri, hogy nem estek abba a gyakori hibába, amit sajnos a gyermekek számára készí­tett könyvekben sokszor és sokan elkövetnek. Nevezete­sen: egy-egy témakörről a szükségesnél kevesebbet tár­nak ifjú olvasóik elé, né­hány egyáltalán nem nélkü­lözhető összefüggést gyakran kihagyva, így a gyerekköny­vek olvasói sokszor félisme­retekkel vagy érthetetlen, egymás mellé ollózott tudni­valókkal találkoznak. A Bú­vár évkönyv esetében ettől nem kell tartaniuk. A szer­kesztők a legjobb érzékkel határozták meg a témák ha­tárát; nem törekedtek egy­szerűsítésre és nem féltek alapozni a fizikai, a földraj­zi és más tantárgyakban megszerzett ismeretekre sem. Így olyan évkönyvet sike­A Művelődési Miniszté­rium mellett mintegy két évtizede működnek szakbi­zottságok. A szaktárgyanként önállóan tevékenykedő har­minc testület tagjai a felső- oktatási intézmények oktató, vezető szakemberei. E szak- bizottságok az egyetemi és főiskolai főosztály tanácsadó szervei, s háromévenként alakulnak újjá azzal a céllal, hogy az oktatás tartalmi, módszertani és fejlesztési programját megvitassák. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán tegnap kezdődött ülésen, az egyik legtöbb problémát és megoldásra vá­ró feladatot feltáró testület, a pedagógiai szakbizottság kezdte meg kétnapos mun­káját. A tavasszal megújult bi­zottság Vastagh Zoltán, a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem neveléstu­dományi tanszékének veze­tőjét választotta elnökévé. A tisztújítás során a Kapos­vári Tanítóképző Főiskoláról ketten — dr. Schablauer Zol­tánná tanszékvezető és dr. Bóra Ferenc docens — kap­tak helyet a testületben, a titkári, illetve jegyzői fel­adatok ellátásában. Tovább növelte a kapos­vári intézmény rangját, hogy az utóbbi években Leitner Sándor főigazgató vezetésé­vel a főiskola több új szak­mai és pedagógiai kezdemé­nyezésnek adott teret a taní­tóképzésben. Ezért is válasz­totta tanácskozása színhe­lyéül a bizottság a kaposvá­ri főiskolát. A minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának képviseletében jelen levő Szövényi Zsolt elmondta: a pedagógiai képzés korszerű­sítése megkívánja, hogy fel­tárják azokat a feszültség- gócokat, amelyek az utóbbi időben keletkeztek. Ennek megfelelően megvitatják a pedagógia szakhelyét, szere­pét a pedagógusképzésben. A megnövekedett igényeket figyelembe 'véve nyitottabbá kívánják tenni a kiegészítő pedagógiai szakra való beju­tást s az ott tanultak gya­korlati hasznosítását is. a szakbizottság tudományos műhelyként tevékenykedve fogja össze a különböző tan­székeken dolgozó oktatók kutató- és alkotómunkáját. A pedagógiai szakbizott­ság tegnap előterjesztette munkatervi javaslatát az 1987—1990. közötti időszak­ra, majd dr. Gácsér József, a szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola nevelési tanszékvezetője mondta el tapasztalatait az intézmé­nyükben folyó nevelőtanári képzéssel kapcsolatban. Fó­rum keretében vitatták meg a résztvevők a pedagógus- képzés helyzetét. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola munkájáról és a ta­nítóképzés koncepciójában jelentkező új törekvésekkel mai Leitner Sándor főigaz­gató és dr. Schablauer Zol­tánná tájékoztatja a szakbi­zottság tagjait, majd tan­székvezetői fórum zárja a kétnapos ülést. Ne kampány legyen a művelődés KPVDSZ kulturális napok Ősz derekán megélénkül az oktatás, beindulnak a tan­folyamok. Kulturális kam­pány ez? Tavali Béla, a KPVDSZ kulturális napok megnyitóján arról beszélt, hogy ezt a kampányjellegű tevékenységet szeretnék meg­szüntetni a szakszervezetek tevékenységében. A megyei bizottság titkára a balaton­szentgyörgyi programon hangsúlyozta, hogy az áfé- szek, a patronáló intézmé­nyek is segítik az amatőr együttesek zavartalan műkö­dését. — Azt szeretnénk, ha a szakszervezeti alapszerve­zetek egész évben kiegyen­súlyozott, tartalmas közmű­búvár évkönyv o rült összeállítani, amelyik a későbbiek során sem válik haszontalan olvasmánnyá, bizonyos részei kortalanok, így jó alapot adhatnak a fel­ső tagozatban vagy éppen a középiskolákban megszer­zendő ismeretek elsajátításá­hoz. A tizenkilenc írás majd­nem tizenkilenc témát ta­kar, így mindenki megtalál­ja benne az érdeklődésének megfelelőt. A kötetben bön­gészőket rendkívül gazdag képanyag segíti: több mint száz színes és ugyanannyi fekete-fehér fotó. velődési munkát végeznének. Megyénkben 43 alapszerve­zetben csaknem 13 ezer KPVDSZ-tag van, közülük sokan vesznek részt prog­ramjainkon. Ezeket a rendez­vényeket nem tudnánk meg­tartani azok nélkül, akik egész évben lelkesen dolgoz­nak szakszervezetünkben — mondta Tavali Béla, majd jutalmat adott át Bándi Mar­gitnak, a Balatonmária és Vidéke Áfész osztályvezető­jének, aki nemcsak szervezi a kulturális eseményeket, hanem a keresztúri női kar tagjaként maga is tevéke­nyen részt vesz a csoport életében. Az ünnepélyes megnyitó után színre léptek a balaton- máriai áfész fenntartásában működő együttesek. A Kis- balaton Táncegyüttes három — korábban is nagy sikerrel előadott — táncot mutatott be. A herényi Kopzós-pödrős együttestől új összeállítást láttunk. Budai Imre vezető jó érzékkel nyúl a helyi ha­gyományokhoz, pergő ritmu­sú műsort szerkesztett. A Bárdos Lajos Női Kar elő­adásán egyre inkább érződik a sok gyakorlás. Tengerdi Győző karnagy következetes munkával a megye legjobb kórusai közé juttatta a cso­portját. Örömmel láttuk a bemuta­tón az újjáalakult holládi asszonykórust; saját gyűjté­sű népdalokat énekeltek. A s zőcsényp úszta i asszonyok is a tájegységre jellemző da­lokat adtak elő — nagy si­kerrel. A somogysámsoni népdalkor műsorában szépen szóltak a citerák, tisztán és kedvesen szárnyalt az asz- szonykórus éneke. A fonyódi citerazenekar kiegyensúlyo­zottan szerepel az utóbbi időben, szentgyörgyi Bemu­tatójuk is erről tanúskodik. A programban fellépett még a Kisbalaton utánpótlás együttese, a Rokolya is. Tag­jai közül néhányan hamaro­san a nagyok között is he­lyet követelnek maguknak. B. P. F. S. F. | HÉTVÉGI tájoló A kellemes, enyhe őszt ki­használva több túrát is hir­detnek a szervezők e remél­hetőleg napfényes hétvégére. A Zselic SE holnap országos kék túrára hívja az érdek­lődőket; az útvonal Tata— Tatabánya lesz, s a termé­szetkedvelők reggel hat óra­kor indulnak a Csiky Ger­gely Színház elől. A kapos­vári Latinca Sándor Műve­lődési Központ természetjá­ró klubja szintén holnapra hirdette meg a KPVDSZ kulturális napok túraver­senyét. A képzőművészetek kedve­lői gazdag kínálatból válo­gathatnak. A VI. dunántúli tárlat alkotásait két helyszí­nen tekinthetik meg az ér­deklődők: a Somogy Megyei Múzeum első emeletén, va­lamint a Somogyi Képtár­ban. Az V. dunántúli tárlat nagydíjasának, Valkó László festőművésznek a kiállítását a Kaposvári Galériában ren­dezték meg. A megyei mú­zeum egyik kiállítóterme az elemi iskolai oktatás törté­netéből ad ízelítőt. Mivel ez a hét a múzeumi és műem­léki hónap régészeti hete, a bejelentett csoportokat tár­latvezető kalauzolja a mú­zeum régészeti kiállításán. A két nap múlva kezdődő ter­mészettudományi hét első programjaként hétfőn dél­után öt órakor Rakonczay Zoltán tart előadást a ter­mészetvédelem és a vadá­szat kapcsolatáról. A kaposvári helyőrségi klub kiállítótermében A ter­mészet világa című fotókiál­lítás tekinthető meg, amely­nek anyagát Tóth Ferenc felvételeiből válogatták. A klub színháztermében hol­nap délelőtt tíz órakor a Hugó, a víziló című magyar rajzfilmet vetítik a gyere­keknek. A Kilián György Városi Művelődési Központ ma es­te hét órától Candy-bált ren­dez, holnap három órától pe­dig tiniidélutánt. A művelő­dési központban Witaly Bu­tyrin szovjet-litván fotómű­vész kiállítása látható (ké­pünkön). A marcali kulturális köz­pontban vasárnap délután öt órától várják a zenerajongó­kat: Delft — holland város — zenekara ad koncertet. Hétfői előzetesként a marca­li gyerekek figyelmébe ajánljuk a délelőtt tíz óra­kor kezdődő bábelőadást, az Állami Bábszínház Rossz­csont Peti című műsorát. A nagybajomi művelődési házban vasárnap három óra­kor Kovács Kati lép pó­diumra. Műsorában közre­működik Koncz Tibor együt­tese és Harmath Andrea. Szüreti felvonulás lesz hol­nap délután Iharosberény- ben. A hagyományos progra­mot a művelődési házban szüreti bál zárja. Rendőrorvosi tudományos ülés Siófokon Minden döntés magában hordozza a tévedés lehetősé­gét; az orvosi döntés külö­nösen nagy felelősséget kö­vetel, hiszen itt a hiba, fi­gyelmetlenség, esetleg a szakmai felkészületlenség emberek halálát okozhatja. Az orvosokkal szemben kez­deményezett feljelentések szakmai elbírálására az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottsá­ga hivatott, hangsúlyozta előadásában többek között a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Igazságügyi Or­vostani Intézetének profesz- szora, dr. Somogyi Endre a Siófokon tegnap délelőtt kéz- , dődött X. rendőrorvosi tu­dományos ülésen. A rendőr­orvosi munka rendkívül sok­rétű és felelősségteljes, nagy felkészültséget, szakmai hoz­záértést követel. Az orvos­szakértők nemcsak az élet vagy személy elleni külön­féle bűncselekmények so­rán segítik a nyomozást, ha­nem — mint a fentiekből kitűnik — például az orvo­sokkal szembeni perekben, vizsgálatokban is. A siófoki BM-üdülő nagy­terme zsúfolásig megtelt a több mint kétszáz orvossal, az egészségügyi szolgálat be­osztottjaival, az igazságügyi szervek képviselőivel. Dr. Németh László rendőrorvos ezredes, a Belügyminisztéri­um egészségügyi csoportfő­nöke köszöntötte a megjelen­teket. Az elnökségben fog­lalt helyet dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár, dr. Kun László igazságügyi miniszterhelyet­tes, Ladvánszky Károly rendőr altábornagy és Kiss Sándor rendőr vezérőrnagy — belügyminiszter-helyette­sek és dr. Szécsény Andor professzor, a MOTESZ el­nöke. A szakmai tanácskozás megkezdése előtt négy sze­mélynek ünnepélyes keretek között magas miniszteri ki­tüntetéseket adtak át. A szakmai tapasztalatcsere elő­adásait tegnap és ma is az elhangzottak megvitatása, s tapasztalatcsere követte; ez nagyban hozzájárul az igaz­ságügyi orvosszakértői — s ezáltal a rendőri — munka hatékonyságának növelésé­hez, a bűnügyek gyorsabb, pontosabb földerítéséhez. Liszt Ferenc Kamarazenekar Argentínai siker Nagy sikerű Buenos Aires-i koncertsorozatának végére érkezett a Liszt Ferenc Ka­marazenekar. Az Operaszín­házban és a Colon Színház­ban megtartott koncertjeiről a La Náción zenekritikusa elismerően írta: „már az el­ső taktusokból tévedés koc­kázata nélkül meg lehetett állapítani, hogy kiváló ka­marazenekarral van dolgunk. A Liszt-zenekar kifejezésre juttatta zenészeinek alapos felkészültségét és kifinomult stílusérzékét.”.

Next

/
Thumbnails
Contents