Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
M; Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 244. szám Ara: 1,80 Ft 1987. október 16., péntek A KGST ÜLÉSSZAKA UTÁN A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának már a napirendje is jelezte, hogy a tagországok kormányfői ezúttal a leglényegesebb kérdéseket akarják megvitatni úgy, hogy javaslataik a tagországok közti kapcsolatok érdemi javulásával járjanak. Az együttműködési mechanizmust, a gazdasági integráció irányítási kérdéseit, a „tervezés és a piac” közti harmonikus kapcsolat megteremtését állították eszmecseréjük középpontjába. Az ülésszakról kiadott közlemény is érzékeltette a tanácskozás tétjét: ha sikerül újfajta mozgási pályára állítani a tagországok közti kapcsolatokat, változtatni annak rendszerén, akkor jó eséllyel vethetnek véget a KGST- térség elmúlt években bekövetkezett világgazdasági térvesztésének és javíthatják a nemzetgazdaságok hatékonyságát. A tagországok többsége osztotta a magyar kormányfőnek az egyik legnagyobb gondról kifejtett gondolatát. Grósz Károly elmondta, hogy nem korszerűsödött, nem bővült a szocialista országok közti kapcsolatok eszközrendszere olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együttműködés feltételeiben bekövetkezett változások igényelték. Más szóval az áruforgalom és az integráció lényegi kérdéseiben napjainkban is a tervhivatalok, minisztériumok szintjén folyik az egyeztetés (a kapcsolatok részleteinek kidolgozása), miközben a termelés mai bonyolult szervezettségi fokán, a technika mai fejlettségi szintjén intenzív és igen aktív vállalati részvételre volna szükség. . Szorosan kapcsolódik ehhez az is, hogy az együttműködés több évtizedes hagyományainak megfelelően, főként naturális feladatokat fogalmaztak meg a tervezők, mint ahogyan Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök utalt erre: egyszerű árucserét valósítottak meg a tagországok. Amennyiben a vállalatközi kooperációt kívánja a közösség az integráció meghatározó formájává tenni, képesnek kell lennie az „önelszámoló vállalatok” nyelvén megfogalmaznia az együttműködési feladatokat, vagyis árakon, valós árfolyamokon elszámolt devizában, a hitelkamatok és a „piac” számos egyéb eszközén keresztül. Nos, az ülésszakról kiadott közlemény ezt a határozott átállási szándékot tükrözi, amikor kimondja, hogy fokozatosan át kell alakítani a szocialista gazdasági integráció mechanizmusát, továbbá e mechanizmusok tökéletesítésére tett eddigi erőfeszítéseket. Hangsúlyt kell ezzel kapcsolatban a fokozatosságra helyezni, hiszen a tagországok úgy képzelik, hogy a kilencvenes évektől az ezredfordulóig terjedő időszakra dolgozzák ki az átállás koncepcióját. A nagy „kollektív koncepciónak” elnevezett terv hivatott arra, hogy a munkamegosztást a mainál teljesebben építse „a valós értékviszony, a - költségtényezők és a tényleges árviszonyok alaposabb elemzésére”. A jövő KGST-jében természetesen megőrzi alapvető szerepét a tervkoordináció, a gazdaságpoli- tikia egyeztetés, de a KGST-ben folyó munkát — mint a közlemény írja — több vágányra helyezik a jövőben. A felső szintű, nagy horderejű programok, a stratégiai szintű, ágazati, ipari fejlesztési tervek mellett, a másik szint magának a KGST-szervezet munkájának korszerűsítése, a harmadik pedig a vállalatok közvetlen, szerződéses kapcsolatainak fejlesztése. A mostani tanácskozás jelentősége abban rejlik, hogy megjelölte, mit kell tennie a mikroszintű kapcsolatok bővítése érdekében. Közös vállalatok, nemzetközi egyesülések, közös tudományos-kutatási szervezetek hatékony működtetés főként azon múlik, milyen közegben jöhetnek létre, illetve dolgozhatnak ezek az országhatárokon átnyúló vállal-, kozások. Bár számos ország a szocialista piac szerepének növelésére tett erőfeszítéseket az elmúlt években, azért a tagországokra még inkább a nemzeti gazdaságirányítási szabályok eltérése, semmint a gazdasági eszközök azonossága jellemző. Ezt a helyzetet felismerve az átállás sikeres végrehajtása érdekében javasolták a kormányfők: a tagországok teremtsék meg a vállalkozások működtetéséhez szükséges gazdasági, szervezeti és jogi feltételeket. Kádár János hazaérkezett Kínából KÖZLEMÉNY A LÁTOGATÁSRÓL Kadar János csütörtökön hazaérkezett Kínából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, aki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására október 10. és 14. között hivatalos baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, csütörtökön hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a KB Külügyi Osztályának (Folytatás a 2. oldalon.) Megalakult a kormány parlamenti titkársága A kormány döntésének megfelelően megalakult a Minisztertanács parlamenti titkársága. Feladata, hogy — a Minisztertanács titkársága részeként — tájékoztassa az országgyűlési képviselőket a Minisztertanács szándékairól, fontosabb döntéseiről, koordinálja a minisztériumok, országos hatáskörű államigazgatási szervek országgyűlési bizottságok előtti beszámolóit és biztosítsa, hogy az illetékes állami szervek eleget tegyenek azoknak a kötelezettségeiknek, amelyeket számukra a kormány a képviselők munkájának segítése céljából előírt. A Minisztertanács elnöke dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárt — a jelen országgyűlés megbízatásának lejártáig — a Minisztertanács parlamenti titkárává kinevezte. Elutazott a máltai parlamenti küldöttség Hivatalos látogatását befejezve, csütörtökön elutazott Budapestről a Máltai Köztársaság parlamentjének küldöttsége, amely Jimmy Farrugia elnök * vezetésével, a Magyar Országgyűlés meghívásának eleget téve látogatott hazánkba. A delegációt — amely a Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezette magyar tárgyalócsoporttal folytatott megbeszélést — tartózkodása során fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A képviselők találkoztak Várkonyi Péter külügy- és Veres Péter külkereskedelmi miniszterrel. A vendégek ötnapos programjuk idején hazánk nevezetességeivel is ismerkedtek: Tihanyban megtekintették a magy an—dán—osztrák részvénytársaság szervezésében létrehozott üdülőfalut, s Budapesten városnézésen vettek részt. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Fe- rencné, az Országgyűlés al- elnöke búcsúztatta. Biokémiai központ Marcaliban FOLYÉKONY MŰTRÁGYA 26 GAZDASÁGNAK Kevésbé ártalmas a környezetre és kedvezőbben fejti ki hatását a folyékony műtrágya, mint a szilárd halmazállapotú — az utóbbi időben mind több mezőgazdasági nagyüzem jutott erre a felismerésre Somogybán is. A folyékony műtrágya előállítására alkalmas üzem létrehozása azonban nagy anyagi áldozatot követel. A megoldást az együttműködés hozhatja — ebből indult ki a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, nyolc termelőszövetkezet, egy állami gazdaság és a kaposvári Agroker, amikor úgy döntött, hogy közösen megalakítja az IKR Folyékony- műtrágya-gyártó. Gazdasági Társaságot és Marcaliban megépítik a biokémiai központot és annak folyékony- műtrágya-üzemét. A létesítményt tegnap adták át. Az eseményen ott volt Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke és Horváth László, a somogyi Teszöv elnöke; megjelentek a szomszédos Zala megyei párt- és tanácsi szervek képviselői, Marcali város párt- és tanácsi testületéinek, illetve az üzem szolgáltatását élvező somogyi és zalai mezőgazdasági nagyüzemeknek a vezetői. Dr. Tóth János, az IKR igazgatója méltatta a beruházás jelentőségét a mező- gazdasági termelésben, s elmondta: a vállalat 1980-ban Az idén 147 millióért van meleg Megkezdődött a fűtési idény Tegnap megkezdődött a fűtési idény. Otolecz Árpádot, a Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat termelési igazgató- helyettesét kérdeztük: zavartalan volt-e a kezdet? — A karbantartást mindenütt befejeztük a szeptemberi próbafűtésig, és a múlt hónapban már a hidegebb napokban volt pótfűtés is. Hét napon kellett fűtenünk. Az indulás tehát október tizenötödikén nem okozott gondokat. — Melegben kezdték a fűtést. Egyáltalán szükség volt-e a kazánok beindítására? — Október tizenötödikén a jogszabály előírása szerint a külső hőmérséklettől függetlenül meg kell kezdenünk a hőszolgáltatást. Egyébként a nappali fölmelegedés ellenére most már a napi középhőmérséklet olyan alacsony, hogy ha nem volna szezon, akkor is fűtenünk kellene. Természetesen ha meleg van, akkor nem szükséges annyira fölforrósítanunk a radiátorokat. A külső hőmérséklettől, valamint a fűtési rendszer típusától függ, hogy milyen melegnek kell lennie az úgynevezett előremenő víznek. — Mennyibe kerül a fűtés? Nyereséges ez a vállalkozás a vállalatnak? — A gázköltség 92 millió forint az idén, a villanyra, a vízre, a karbantartásra, a közvetlen bérköltségekre és egyebekre több mint hatvan- milliót költünk, az idei bevétel pedig 147 millió forint, az eredmény körülbelül nulla, a fűtés nem nyereséges az IKV-nak. Hozzáteszem: a díjak kiszámításakor átlagos évet vettek alapul, tehát ha rendkívüli hideg van, akkor ennek a többletköltségét a vállalat állja. — Mit várhatunk: zavartalan lesz a fűtés ezen a télen? — Nem vagyok hajlandó jósolni, hiszen a hibák nem láthatók előre, egy csőtörés vagy egyéb bármikor érhet bennünket. Annyit azonban ígérhetek: ami rajtunk áll, azt megtesszük. Nyugodtan mondhatorfi: mindent megtettünk, ami emberi számítás szerint szükséges, hogy a fűtés zavartalan legyen. L. P. hozta létre folyékony műtrágyát előállító referencia- üzemét Bábolnán. A kedvező tapasztalatok nyomán később nyolc hasonló létesítmény megvalósításáról határoztak, s eddig — a most átadottat is beleértve — nyolc üzemet állítottak üzembe az e célból alakult gazdasági társaságok. A marcali üzemet fenntartó társaság 1985 tavaszán alakult, s az Agrober tatabányai irodáját bízta meg a létesítmény tervezésével. A kivitelezési munkák tavaly tavasszal kezdődtek. Az iparvágányt és csatlakozó műtárgyait a budapesti Szilikátipari Központi Kutató- és Tervezőintézet, a tárházat a technológiával az agárdi Ag- rokomplex, a technológiai blokkot a budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a járulékos és közműlétesítményekét pedig a városföldi Dózsa Tsz építőágazata készítette el. A 121 millió forintos költséggel létrehozott üzemben az idén tavasszal kezdődött a próbatermelés. A tervek szerint évente 60 ezer tonna folyékony műtrágyát adnak Marcaliból. Erre az évre 26 gazdasággal kötöttek szerződést a talajgazdagító anyag szállítására, s az igényekből következtetve jövőre már negyvenre nő a partnerek száma Zalában, illetve Somogybán. Tóth László üzemvezető termelés közben mutatta be a vendégeknek az új létesítményt és elmondta: 40 perc alatt 14 tonna szuszpenzió készül az üzemben, s tegnapig 16 ezer tonna folyékony műtrágyát állítottak elő. A kaposvári Agroker közreműködésével beszerzett szilárd műtrágyát 10 ezer tonna kapacitású tárházban helyezhetik el; az alapanyag zöme vasúton érkezik a telepre, ahol korszerű berendezések segítik a kirakást, a belső anyagmozgatást, a folyékony műtrágya előállítását. A tegnapi végleges üzembe helyezéskor is nagy volt a forgalom a marcali biokémiai központban: a szántóföldek őszi alapműtrágyázá- fiához szállították az új üzem termékét a tartálykocsik.
