Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

2 Somogyi Néplap 1987. október 15., csütörtök Befejezte munkáját a KGST 43. ülésszaka Kádár János kínai látogatása véget ért (Folytatás az 1. oldalról.) Valóságos „magyar szám­ként” jelent meg szerdán a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának lapja. A lap első oldalán három fényké­pet közöl, amelyeken Kádár Jánosnak Teng Hsziao-ping- gel, Kína vezető politikusá­val, a KKP Központi Ta­nácsadó Bizottságának elnö­kével, Li Hszien-niennel, a KNK elnökével és Peng Csennél, a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizott­ságának elnökével való ta­lálkozását örökítették meg a kínai fotóriporterek. A lap vezető helyen, első oldalon, közli az Üj Kína hír- ügynökségnek a három talál­kozóról szóló beszámolóját. A Zsenmin Zsipao címben emeli ki, hogy Teng Hsziao- ping a találkozó alkalmával kijelentette: Kínának és Ma­gyarországnak folytatnia kell a reformot, mert csak ily módon tudják bebizonyí­tani a szocialista rendszer magasabbrendűségét. A kí­nai pártlap részletesen is­merteti azt a nyilatkozatot, amelyet Kádár János Tien- csinbe való elutazása előtt adott a kínai sajtó munka­társainak. Beszámol a magyar párt­vezető és a három kínai po­litikus között lezajlott talál­kozóról és eszmecseréről a Pejcsing Zsipao, a KKP fő­városi bizottságának lapja, a Kungzsen Zsipao, a kínai szakszervezetek központi lapja, valamint a Kínai Né­pi Felszabadító Hadsereg és a Kínai Kommunista Ifjú­sági Szövetség orgánuma is. A lapok hangsúlyozzák, hogy a kínai—magyar talál­kozó-sorozaton mindkét fél állást foglalt a két párt és a két ország gazdasági és po­litikai kapcsolatainak sokol­dalú és lendületes fejleszté­se mellett, fontosnak ítélték a Kínai Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Mun­káspárt immár rendezett kapcsolatainak folyamatos továbbfejlesztését. Rámu­tatnak, hogy Teng Hsziao- ping és Kádár János a kom­munista mozgalom veterán­jaiként találkozott, három évtizeddel az után, hogy Kádár János utoljára Kíná­ban járt. Teng Hsziao-ping hangsúlyozta, hogy az, ami volt elmúlt, s az, ami a múltban történt nem akadá­lyozhatja a két pártot és or­szágot abban, hogy fejlesszék a barátságot és az együttmű­ködést. A kínai sajtó kieme­li, hogy Kádár János sok sikert kívánt a Kínai Kom­munista Párt október 25-én összeülő XIII. kongresszusá­nak és aláhúzta: meggyőző­dése, hogy a magyar—kínai kapcsolatok megalapozottak és fényes jövőjük van. Kádár János látogatásá­nak eseményeiről a kínai tartományi lapok is beszá­moltak. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) állandó KGST-képviselője, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke, valamint Bartha 1987. október 13—14-én, Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa 43. (rendkívü­li) ülészakát. A tanácskozá­son a tíz tagállam kormány­fői szintű küldöttségei vet­tek rész. Az ülésszakról sajtóköz­leményt adtak ki, amely hangsúlyozta: A szocialista KGST-tag- országok testvérpártjai ve­zetőinek 1986. novemberi moszkvai munkatalálkozó­ján kifejtett elgondolások­tól vezettetve az ülésszak megvitatta az együttműkö­dési mechanizmus és a szo­cialista gazdasági integrá- ráció, valamint a KGST te­vékenysége átszervezésének megoldásra érett problé­máit. Intézkedéseket irány­zott elő, amelyek arra irá­nyulnak, hogy az együttmű­ködés maximális mértékben segítse elő a KGST-tagor- szágok népgazdaságának in- tenziíikálását, dinamikus és harmonikus fejlődését, né­peik jólétének emelését a tudományos-technikai ha­ladás alapján, a szocialista nemzetközi munkamegosz­tás hatékony alkalmazását és pozícióik erősítését a vi­lággazdaságban. Ezen intéz­kedések kidolgozását előse­gítette a KGST-tagországok testvérpártjai kb-titkárainak szófiai találkozója. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy a szocialista államok együttműködése minőségileg fii szintre eme­lésével kapcsolatos felada­tainak megoldása számos kiegészítő intézkedés kidol­gozását és megvalósítását igényli. Szükségesnek találták, hogy az együttműködésnek, a. szocialista gazdasági in­tegráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének átépítése fokozatosan való­suljon meg. Hangsúlyozták, hogy fon­tos a gazdaságpolitika egyeztetése a kölcsönös együttműködéssel öszefüggő területeken, a népgazdasági tervek koordinálása, az együttműködési mechaniz­mus, s annak tervezési, áru és pénzeszközei, a valutáris- pénzügyi és a hitelkapcsola­tok tökéletesítése. Minden­nek hozzá kell járulnia ah­hoz, hogy tovább mélyüljön a termelés nemzetközi sza­kosítása, tökéletesebbé vál­jon az országok közötti munkamegosztás kialakult profilja és népgazdaságuk szerkezete, teljesebbé váljon az élenjáró technika és technológia, a fűtőanyagok, Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának vezetője. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­az energia és a nyersanya­gok, az élelmiszerek és az ipari közszükségleti cikkek iránti szükségletek kielégí­tése és hatékonyabb legyen annak a tudományos-műsza­ki potenciálnak a kihaszná­lása, amellyel minden egyes ország rendelkezik. Az egyeztetett együttmű­ködési irányok meghatáro­zása céljából előirányozták „A szocialista nemzetközi munkamegosztás 1991—2005. évekre szóló kollektív kon­cepciója” előkészítését. Az ülésszak szükségesnek tartotta az európai KGST- tagországok, valamint a VSZK, Kuba és a Mongol Népköztársaság közötti együttműködés továbbfej­lesztését, ezen utóbbi orszá­gok szocialista nemzetközi munkamegosztásban való szélesebb körű és hatéko­nyabb részvételének előse­gítését. Az ülésszak intézkedése­ket hagyott jóvá a tagor­szágok népgazdasági terv- koordinációja jelentős javí­tására, figyelembe véve, hogy számos országban nö­vekszik a vállalatok és a gazdálkodó szervezetek ön­állóságának, önigazgatásá­nak és önfinanszírozásának szerepe. Szükséges, hogy ezt a munkát a tanács tagor­szágai központi tervező szerveinek irányítása mel­lett továbbra is folytassák. A résztvevők megállapod­tak arról, hogy a KGST- tagországok gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működését három, egymás­sal kölcsönösen összefüggő szinten fogják szervezni. Fontos az egyesülések, vál­lalatok és szervezetek aktív bevonása az együttműködés­be. Ez úgy fog megvalósul­ni, hogy szerződéses alapon fejlesztik a termelési és a tudományos-műszaki koope­rációt, széles körben alkal­mazzák a közvetlen kapcso­latokat, s az érdekelt orszá­gok közös vállalatokat, nem­zetközi egyesüléseket, tudo- mányos-katató szervezeteket hoznak létre. Az ülésszak azt ajánlja a KGST-tagországok- nak, hogy biztosítsák a szük­séges gazdasági és szervezé­si-jogi feltételeket a polgári jogi szerződéses kapcsolato­kon alapuló közvetlen terme­lési együttműködés vala­mennyi formájának fejlesz­téséhez. Kormányközi szinten rend­szeresen egyeztetni fogják a gazdasági és a tudományos­műszaki politikát a kölcsö­nös együttműködéssel össze­függő területeken — az érde­jelent Horváth István mi­niszterelnök-helyettes, Ná­polyi László ipari miniszter. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. kelt országok pedig a társa­dalmi-gazdasági fejlődés más területein is —, nagy horderejű programokat és egyezményeket dolgoznak ki és valósítanak meg; ága­zati szinten egyeztetik a nemzetközi szakosítás fej­lesztésének, az ágazatok és iparágak műszaki újrafel- szerelésében, a termelőkapa­citások teljesebb kihasználá­sában való együttműködés­nek az irányait, az ezzel kap­csolatos konkrét intézkedé­seket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkája hatékonyságának fokozása céljából az ülésszak szüksé­gesnek tartotta a KGST szervezeti felépítésének je­lentős javítását, a tanács munkájában a többlépcsős- ség és a párhuzamosság ki­küszöbölését. A KGST-tagországok meg­erősítették: eltökélt szándé­kuk, hogy bővítsék vala­mennyi szocialista állammal a sokrétű gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési kapcsolatokat. Hangsúlyozták, hogy el kell mélyíteni a gazdasági együttműködést a fejlődő ál­lamokkal. A tanács ülésszaka jóvá­hagyta a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa és az Afgán Demokratikus Köz­társaság közötti együttmű­ködésről szóló egyezményt. A különböző társadalmi rendszerű államokkal való békés egymás mellett élés politikájához híven a KGST- tagországok állást foglalnak amellett, hogy tovább fej­lődjön a kölcsönös előnyö­kön alapuló gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés a fejlett tőkés or­szágokkal, s létrejöjjenek a hivatalos kapcsolatok a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség, a KGST-tagországok és az EGK között. Az ülésszaknak a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója előesté­jén összegyűlt résztvevői hangsúlyozták a hatalmas je­lentőségét a XX. század fő történelmi eseményének, amely új korszakot nyitott az emberiség életében, utat nyitva a népeknek az igaz­ságossággal, a társadalmi és nemzeti egyenlőséggel kap­csolatos álmai megvalósulá­sához. Az ülésszak aggodal­mát fejezte ki a fegyverke­zési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny, e verseny világűrre való ki- terjesztésére irányuló kísér­letek és amiatt, hogy a nem­zetközi életben fennmarad­tak a bonyolult problémák. Megerősítette: a KGST-tag­országok eltökélt szándéka, hogy aktívan tevékenyked­jenek a háború megelőzése és a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny be­szüntetése, a konkrét lesze­relési, különösen a nukleá­ris leszerelési intézkedések- ré való áttérés érdekében. A KGST-tagállamok üdvöz- lik a közép-hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos szov­jet—amerikai megállapodást. Kiemelve az atomkísérletek kérdésében a tárgyalások megkezdésére vonatkozó szovjet—amerikai megálla­podás jelentőségét, a KGST- tagállamok megerősítik elvi állásfoglalásukat: az említett kísérletek teljes betiltása el­sőrendű fontosságú intézke­dés a nukleáris fegyverzetek megsemmisítése terén. Az ülésszak felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a nem­zetközi politikai kapcsolatok feszültsége jelentős akadály a világgazdaság és a gazda­sági együttműködés normá­lis fejlesztésének útjábán. Erősíti a válságjelenségeket a világgazdasági kapcsola­tokban, bizonytalanná teszi az államok közötti kereske­delmi-gazdasági, tudomá­nyos-műszaki kapcsolato­kat, gátolja e kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átépítésének és az új nemzetközi gazda­sági rend kialakításának fo­lyamatát, megnehezíti a kül­ső eladósodás problémáinak igazságos rendezését, fenye­geti az államok gazdasági biztonságát. Abból kiindul­va, hogy a leszerelés és a fejlesztés közöt szerves kap­csolat van, a KGST-tagor­szágok konkrét és sürgős in­tézkedéseket tartanak szük­ségesnek annak érdekében, hogy a tudomány és a tech.- nikát az egész világon kizá­rólag békés célokra használ­ják fel. Ezzel összefüggés­ben felhívják a figyelmet a KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki fejlődése 2000- ig szóló komplex program­ja alkotó jellegű békés cél­jaira. Az ülésszak résztve­vői megerősítették: készek arra, hogy egyenjogú és köl­csönösen elfogadható alapon koordinálják más érdekelt államokkal a program való­ra váltására irányuló akciói­kat. A tanács ülésszaka kife­jezte azon meggyőződését, hogy az általa hozott hatá­rozatok következetes valóra váltása új impulzust ad a KGST-tagországok együtt­működése és szocialista gaz­dasági integrációja fejlődé­sének, aktívan elő fogja se­gíteni népgazdaságaik dina­mikus fejlődését, egységük szilárdabbá tételét, Az ülésszak érdemi, elv­társi légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le. 1017 kg hasist égettek el 1017 kg hasist égettek el a Szovjetunióban. A 20 millió dol­lár értékű kábítószer-szállítmányt tavaly fedezték fel a vámszervek, az országon keresztül feladott, Afganisztánból az NSZK-ba tartó konténerekben, amelyekben a vámpapí­rok szerint mazsolát szállítottak SAITÓKŐZLEMÉNY SWAP O­képvSsolet Moszkvában Szerdán Moszkvában ün­nepélyesen átadta megbízó- levelét a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet, a SWAPO szovjetunióbeli képvisele­tének első vezetője, Filemon Malima. Malimát fogadta Mihail Kapica, a Szovjet Afro-Ázsiai Szolidaritási Bizottság elnöke. (A SWA­PO képviseletét ehhez a társadalmi szervezethez akkreditálták.) A szovjet politikus hang­súlyozta, hogy a SWAPO- képviselet megnyitása a ha­gyományosan baráti kap­csolat kiszélesítését jelenti. Megerősítette,' hogy országa továbbra is kész erkölcsi­politikai és anyagi támoga­tást nyújtani a dél-afrikai megszállás ellen harcoló na- míbiai mozgalomnak. Malima válaszában mél­tatta a Szovjetunió által a SWAPO-nak nyújtott sokol­dalú segítséget. Iráni rakétatalálat ért egy bagdadi iskolát. A becsapódás következtében 34-en vesztették életüket. A képen; az iskolaépület körüli házak romokban (Telefotó: AP—MTI—KS) Barschel halála — nyomozás Természetes halál, öngyilkosság, vagy gyilkosság ? A svájci rendőrség együtt nyomoz a nyugatnémet Szö­vetségi és a Schleswig-Hols- teini Bűnügyi Hivatal mun­katársaival Uwe Barschel volt kereszténydemokrata (CDU) tartományi minisz­terelnök Genfben bekövet­kezett rejtélyes halálának ügyében. Claude-Nicole Nardin genfi vizsgálóbírónő szerint a kér­dés nyitott: lehetett öngyil­kosság, természetes halál vagy gyilkosság. A halál oká­ra csak a toxikológiai elem­zés eredménye deríthet fényt: ez a napokban várha­tó. A szállodai fürdőszobá­ban, amelyben rábukkantak a vízzel telt kádban felöl­tözve fekvő holttestre, idő­közben találtak egy széttört poharat. Dulakodásnak azon­ban nem volt nyoma. A rendőrség jelenleg igyekszik feltárni annak a titokzatos személynek a ki­létét is, aki inkognitóban utoljára találkozott Bar- schellal, de keresnek egy taxisofőrt is. A német Szociáldemokra­ta Párt (SPD) tartományi szervezetének elnöksége és parlamenti csoportja kedden ülést tartott, s ezen megvizs­gálták, hogy Günter Jansen tartományi SPD-vezető és Klaus Nilius SPD-szóvivő miért tartott fenn titokban kapcsolatot a Barschel állí­tólagos üzelmeit a Der Spie­gel című hetilapban leleple­ző Reiner Pfeifferrel, a volt miniszterelnök egykori saj­tóreferensével.

Next

/
Thumbnails
Contents