Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

I 1987. október 2., péntek Somogyi Néplap 5 A vadtenyésztés, tananyag Új képzés indult az ősszel a barcsi Erdészeti, Vízépítés, és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában. Vadászokat eddig csak szakmunkásképző intézetekben oktattak a szakma alap­jaira, a vadászok és vadtenyésztők középfokú képzését itt szervezték meg először az országban.. Négyévi tanulás után a diákok érettségit és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A képzés középszintűvé emelését elsősorban az tette szükségessé, hogy a vadászat napjainkban kisebb jelentő­ségű, mint a vadtenyésztés és a vadvédelem. S a harminc tanuló elméleti és gyakorlati oktatásából nem hiányzik a második idegen nyelv sem. Lengyel kulturális nap Boglárlellén Boglárlelle, Árpád utca 17. Viikár Béla Művelődési Köz­pont. A Balaton-pairti város új lakói vagy az itt megfor­duló _ üdülővendégek közül kevesen tudják, milyen célt szolgált a második világhá­ború idején ez az épület. Itt volt a lengyel menekültek gyermekei számára létesített gimnázium — évekig a len­gyel kultúra és hazafiság egyik őrhelye. Az épület falán tábla őrzi az egykori iskola emlékét. Tegnap délelőtt e helyen hangzott föl a magyar és a lengyel Himnusz — jelezve a lengyel kulturális nap kez­detét Boglár, leltlén. Megnyitó beszédében Ta- deusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te emlékeztetett arra, hogy milyen sokat jelentett népe számára az a segítség, ame­lyet a magyarok nyújtottak a háború alatt. Ezt követően dr. Balassa Tibor, a Somogy Megyei Tanács elnökhelyet­tese hangsúlyozta beszédé­ben, hogy magyar a lengyel­nek, lengyel a magyarnak a történelem során mindig ba­rátja volt. Az ünnepi beszédek után koszorút helyeztek el a mű­velődési ház — a hajdani lengyel gimnázium — falán levő emléktáblán. A lengyel kulturális na­pok fontos eseménye követ­kezett ezután: az egyik régi tanteremben megnyílt a len­gyel plakátművészet alkotá­saiból rendezett kiállítás. Tadeusz Olszanski, a Lengyel Népköztársaság nagykövet­ségének első titkára, a Len­gyel Tájékoztató és Kultu­rális központ helyettes igaz­gatója nyitotta meg. Mint egykor ebben a gimnázium­ban tanuló lengyel menekült személyes emlékeket is el­mondott. Régi, kedves taná­rának, Tamás Sándornak a szavait idézte: a két nép nemcsak országot, hanem hont is jelent egymás ' szá­mára. Az európai plakátművészet élvonalába tartozó lengyel művészek alkotásai mellett a lengyel gimnázium emlékeit is kiállításon mutatták be a rendezők. Tablóra került például az épület eredeti ter­ve, valamint annak az em­lékkönyvnek a másolata, amelyet az itt tanuló diákok ajándékoztak dr. Antall Jó­zsef belügyminiszteri taná­csosnak, a magyar kormány menekültügyi megbízottjá­nak. Délután a lengyel vendé­gek találkoztak a boglárlel- lei fiatalokkal, majd levetí­tették Andrzej Wajda Az ígéret földje című híres al­kotását. Este a művelődési központban Anna Wódka he­gedűművész és Boguslaw Wódka zongoraművész közös koncerjét hallgatták meg az érdeklődők. A kiállítás a jövő hét kö­zepéig lesz nyitva a boglár- leilei művelődési központ­ban. Á r f* rr rr grófi gyűrű Az álmos, poros kis­város a legnagyobb iz­galommal fogadta az ifjú diplomást, a sudár ter­metű, szőke, göndör fürtű Zoltánt. A kikapós szépasz- szonyokat könnyű izgalom fogta el; vérük megpezsdült, mint verseny előtt a nemes paripáké, az igényesebb lá­nyos anyák fejében pedig fürge gondolatok kergették egymást a diplomás vő biz­tos és mielőbbi megszerzésé­nek esélyeiről. A kisvárosi botránykő, a híresen szép tűzoltó feleség, Alvincziné — szolgálati lakás nem lévén — önzetlenül jutányos albér­letet ajánlott a tanár úrnak saját hálószobája tőszom­szédságában. Hősünk azon­ban — életében először — bölcsen döntött: a józan er­kölcs (meg igazgatójának in­tő szavára hallgatott, s a ledér szépasszony illatos bu- doárja helyett a köztisztelet­nek örvendő, minden gyanú felett álló 70 éves, puritán özvegy árnyas díszparkkal övezett — és omladozó falai ellenére megkapóan szép — kiskastélyát választotta. Gyorsan kiderült, hogy az ifjú helyesen döntött. A há­zinéni anyja helyett anyja lett, „édes fiam"-nak szólí­totta. Ha későn érkezett, be­jutóit a cserépkályhába, her- bateát főzött meg aszpirint diktált belé, ha maródi volt. Lakója erkölcseire pedig úgy vigyázott, mint sivatagi mú­miákra a szfinx. Zoltán viszonylag szolidan viselkedett, így aztán Amália néni egyre jobban bizalmá­ba fogadta. Egy január végi vasárnap este a — grófi ősökkel büszkélkedő — csa­lád féltett titkaiba is beavat­ta. Végül — mintegy illuszt­rációként — Zoltán nagy ámulatára kiürítette egy lá- dika tartalmát. Aladdin érez­hetett ilyesfélét, midőn meg­nyílt előtte a csodás barlang: a grófi gyűrű mellett diónyi aranyrögök, topáz, rubin, za­fír, smaragd, no meg persze briliánsékszerek vakították a szociális származása sze­rint ugyancsak halmozottan hátrányos helyzetűnek minő­síthető legényt. A bizalom ilyen mértékű kiteljesedése meghatotta Zoltánt. Fiút sze- retetet érzett az egyébként gyermektelen özvegy iránt, és egy álmatlan éjszaka haj­nalán még az is megfordult a fejében, hogy mi lenne, ha Amália néni az örökösévé tenné. Néhány hét múlva csatta- nós választ kapott. Késő este érkezett haza. A városka mé­lyen aludt, csak a kis kas­tély ablakai világítottak. A máskor mindig kétszer zárt kapuk, ajtók sarkig nyitva álltak, az óriási hallban pe­dig vádló tekintettel — mint­ha valamely görög drámából elevenedne meg — állott az özvegy. „Eltűntek a grófi ék­szerek — sziszegte —, és csak maga tudta, hogy hol voltak elrejtve!” Az érzékenyebb lelkületű olvasóknak elárulhatom: nem lett rendőrségi ügy az eset­ből. Háromnapi lelki „ost­romállapot” után kiderült, hogy a bűnös nem Zoltán, hanem Amália néni emléke zőtehetsége, mely az idők múltával mind gyakrabban hagyta cserben a hölgyet. Féltett kincseinek a helyét a biztonság okáért gyakran változtatta, s az egyik ilyen csere valahogy, kihullott az emlékezetéből. Amália néni — miután ék­szereit megtalálta — gyorsan „megbocsátott”. S talán ma sem érti, hogy lakója miért szedte össze olyan gyorsan cókmókját és hogy cserélhet te föl a grófi „sasfészket" egy kopott, külvárosi albér­letért. Zátonyi László HÉTVÉGI tájoló Művészeti életünk kiemel­kedő eseményének, a VI. dunántúli tárlatnak a So­mogy Megyei Múzeum és a Somogyi Képtár ad otthont. A Dunántúl — e félország- pyi terület — képzőművé­szeinek reprezentatív sereg­szemléjén 132 alkotó három­száz műve látható. Minde­nekelőtt ezt ajánljuk olva­sóink figyelmébe. S bizonyá­ra sokan megtekintik még az elűző tárlat nagydíjasának. Valkó László festőművésznek a kiállítását is a Kaposvári Galériában. (Képünkön a művész egyik alkotása.) A múzeumi és műemléki hónap rendezvényeinek so­rában ez a hét a műemlék- és műtárgyvédelemé, hétfőn pedig megkezdődik a törté­nettudományi hét — ennek során a megyei múzeumban megnyitják „Az elemi iskolai oktatás története" című ki­állítást. Nemcsak a múzeumok, képtárak megtekintését ajánljuk hétvégi programul: más intézmények kiállításai is figyelmet érdemelnek. Közülük külön érdeklődésre tarthat számot a „3 Dimen­zió Holográfiái és Fotóstú­dió” hologramkiállítása, amelyet ma délután négy órakor nyitnak meg Kapos­váron a Csokonai fogadó Do- rottya-termében. A holo­gram különleges, háromdi­menziós képe negatívja — lézersugárral átvilágítva tér­hatású képet ad. (Feltalálója Gábor Dénes Nobel-dí.ias tu­dós.) E hologramokat főként a kereskedelemben és a rek­lám területén, illetve belső építészeti díszítőe'emként. valamint az oktatásban hasz­nálják. Vasárnap estig a Kilián György Városi Művelődési Központban még megtekint­hető a mesztegnyői nyári honismereti és természetvé­delmi tábor anyagából ren­dezett kiállítás. A Somogy Megyei Műve­lődési Központ szabadidő­klubja e hét végén is várja az érdeklődőket — videóve­títésre, zenehallgatásra, fo­lyóiratolvasásra. — szolgál­tatásai között varrógéphasz­nálat, illetve kölcsönzés sze­repel. Barcson a művelődési köz­pontban ma délelőtt tíz óra­kor kezdődik a Kristálytiszta cirkusz című zenés gyer­mekműsor. Vasárnap este hét órától ugyanitt ifjúsági tánc­estet rendeznek a Spirál együttes közreműködésével. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ holnap újra megrendezi a már ha­gyományos Diáktanyát. Dél­után két órától cserebere- akció lesz, majd levetítik A törökfejes kopja című ma­gyar filmet. Utána négy óra­kor kezdődik a tinidiszkó — ez zárja a Diáktanya ese­ménysorát. A gyerekek fi­gyelmét azonban szeretnénk felhívni egy hétfői rendez­vényre is: este hét órakor kezdődik nagyszabású bű- vész-sihow. Diszkót rendez szombaton este nyolc órától, illetve va­sárnap öt órától a csurgói művelődési központ. Hétfőn délután négy óra­kor Simon Gábor, a megyei KISZ-bizottság munkatársa nyitja meg a Somogy megyei amatőr képzőművészeti tá­bor anyagából rendezett ki­állítást; a tábor 31 résztve­vőjének tárlata Kaposváron az oktatási igazgatóság kiál­lítótermében várja az érdek­lődőket. Folyik a rendelőintézet rekonstrukciója A kaposvári rendelőintézet épülete már jó ideje felújí­tásra szorul. A terveket a megyei kórház műszaki osz­tálya rég elkészítette, a re­konstrukció azonban csak ebben az ötéves tervben kez­dődött meg. Erről Dóra Lász­ló, a kórház főmérnöke tá­jékoztatott. — A munkák értéke meg­haladja a 2 millió forintot; elvégzésükre versenytárgya­lás útján kerestünk vállal­kozókat. A jelentkezők vi­szont olyan nagy összegű ár­ajánlatokkal álltak elő, hogy le kellett mondanunk a külső kivitelezők foglalkoztatásá­ról, mert nem bírta volna el a költségvetésünk". Elhatá­roztuk, hogy saját erőből vé­gezzük el a felújítást, még akkor is, ha így lényegesen lassúbb a munkák üteme. A kórházon belüli felújító­részleget tavaly szervezték meg. Ebben az idén már 27- en dolgoznak, s még további 11 munkást szeretnének al­kalmazni. Ilyen vállalkozás" a kaposvári kórház történe­tében még nem volt. — Igen sok előnye van en­nek a megoldásnak. Mivel az említett munkák szabadára­sak, a külső kivitelező költ­ségvetéséhez képest jelentős megtakarítást tudunk elérni. Ez pedig anyagi helyzetün­ket tekintve igen fontos. A külső vállalkozók által meg­szabott összeget meg sem fogjuk közelíteni. A másik előnye a saját munkavégzés­nek: mivel a felújítás idején sem szünetel a rendelés, ru­galmasan megoldjuk a mun­kák ütemezését. Nincsenek akadályoztatási költségek, s úgy szervezzük a feladatain­kat, ahogyan a rendelők át­telepítését meg tudjuk olda­ni. Hátránya a házon belüli vállalkozásnak, hogy mivel a brigád egyidejűleg több he­lyen is kénytelen dolgozni, nem tudnak olyan ütemben haladni, mint ha egy építő­ipari vállalat dolgozna itt. Ezért a munkák, elsősorban a betegek szemszögéből néz­ve. sokáig elhúzódnak. — Viszont nem kell meg­szüntetnünk a rendelést, sza­kaszosan haladhatunk, és a saját munka a jó minőséget is garantálja. A rendelőintézetben teljes felújítást végeznek, s az épí­tési feladatokon túl az in­tézmény épületgépészeti re­konstrukcióját is elvégzik. Mivel az intézetből a fog­technikái részleg elköltözött, így lehetőség van a terjesz­kedésre is. — Korszerűsödést jelent, hogy a régi épület széntüze­lésű kazánjai helyett gázka­zánokat állítottunk be. Ezek mind a két épületet fűtik. Még egy változásról beszá­molt Dóra László: a rende­lőintézet kis gyógyszertára helyett, sokkal nagyobb, kor­szerűbb áll majd a betegek rendelkezésére. — Ezt a munkát azonban már nem tudjuk saját erő­ből elvégezni, versenytárgya­lást írunk ki. Az új gyógy­szertár a régi kazánház he­lyére kerül, az utcáról is meg lehet közelíteni. A mun­kák itt várhatóan a tavasz- szal kezdődnek. L. R

Next

/
Thumbnails
Contents