Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 212. szám Ára: 1,80 Ft 1987. szeptember 9., szerda Az Elnöki Tanács elnöke Algériába látogat Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Sadli Bendzsedidnek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Pártja főtitkárának meghívására párt- és állami küldöttség élén a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra az Algériai Demokratikus és .Népi Köztársaságba utazik. Külügyminiszter-helyettesek találkozója Együttműködési kérdések ¥ Uj szavunk: érdekeltség Az egyik leggyakrabban használt gazdaságpolitikai kifejezésünk az érdekeltség. Emlegetjük hiányosságként, megoldandó gondként, törekvésként, receptként. Sok helyen törik a fejüket új, célravezető érdekeltségi rendszer kialakításán, és ha valahol sikerül, együtt örülnek a kísérletezőkkel azok is, akik csendben figyelik, mit hoz az új módszer. Jó, ha nyilvánosságot kap egy-egy újabb megoldás, mert van mit átvenni, van miből okulni, van mit továbbfejleszteni. Gazdasági lapokat lapozgatva és értekezleteket hallgatva azonban föltűnik az is, hogy gyakran kapunk hirt a legkülönfélébb helyekről arról, hogy megint és ismét változott az érdekeltségi rendszer. A sok módosítás, kiegészítés, újrakezdés nem föltétlenül azt jelenti, hogy nagy az újítókedv, a' rugalmasság. Gyakran arról van szó, hogy a remek megoldásként beharangozott új formáról is csendben megállapítják később: nem hozta meg a kívánt eredményt. És ez elgondolkodtató. Arról lenne szó, hogy egyik érdekeltségi rendszer sem képes biztatóan „működni”? Elismerésre méltó ösztönző módszerek, jó ötletek mind hasztalanok lennének? Törvényszerű-e, hogy biztató kezdet után rendre meghiúsulnak a próbálkozások? Érdemes meglátogatni a termelőegységeket, és megvizsgálni, hogy mivel párosul az érdekeltségi rendszer fejlesztése. Láthatóvá válik, hogy több helyen nem a szervezettebb munkával, nem az ésszerűbb gazdálkodással, és nem a példamutatással. Bizonyos fajta lustaság is érezhető ebből: mintha azt várnák, hogy az új ösztönző rendszer egymaga oldja meg a termelési és munkafegyelmi gondokat, egymaga garantálja a jó nftunkát. Pedig még a legnagyobb érdekeltségi rendszer sem minősíthető olyan gépezetnek, amely önmagában működve képes eredményessé tenni egy vállalatot, egy tevékenységet. Az igaz megoldás az lenne, hogy: többet adni? A munkahelyi dolgozók által hőn áhított, a gazdasági szakemberek által sokat vitatott béremelés sem üdvözítő megoldás. Túl azon, hogy a fedezet nélküli bérnek több a kára, mint a haszna, az is látható, hogy a több pénz nem föltétlenül javítja a munkakedvet és a közérzetet. Ha a dolgozó azt látja, hogy körülötte szervezetlenség van, ha pazarlást tapasztal, ha a vezetők szavai és tettei nincsenek összhangban, ha hiányzik a példamutatás, akkor egyik ösztönzési forma sem hozhat tartós eredményt. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjából kiolvasható, hogy gazdasági gondjainkban része van az irányítás hiányosságainak. Benne van a programban az is, hogy pusztán technikai fejlesztéssel nem oldható meg minden. Mint ahogy pusztán béremeléssel, szervezéssel sem. Sokrétű feladatainkat csak körültekintéssel, összehangolt intézkedésekkel, sokféle szempont figyelembevételével végezhetjük el eredményesen. Kovács Gyula Moszkvában kedden befejeződött Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió külügyminiszterhelyetteseinek kétnapos munkatalálkozója. A találkozó során a résztvevők megvitatták a szövetséges szocialista országok egyes konkrét külpolitikai Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta dr. Na- lissza Szadikot, az ENSZ Népesedési Alapjának főigazAz Elnöki Tanács dr. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanninak, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanárának eredményes oktató—nevelő munkássága elismeréseként, születésnapja, valamint nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság A technikai és társadalmi fejlődés jövőbeli kölcsönhatásáról kezdődött háromnapos európai szakértői tanácskozás tegnap Budapesten, a SZOT Központi Iskolájában. Az MTA Jövőkutató Bizottsága, a Jövőkutatási Világszövetség, az Ipari Minisztérium, az MSZMP KB Társ^lalomtudományi Intézete, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete és az OT Tervgazdasági Intézete szervezésében összehívott tanácskozáson 18 ország 80 szakembere vesz részt. A jövőkutatással foglalkozó szakemberek és vállalatvezetők megvitatják az európai országokat érintő gazdaA népgazdasági A hazai tervgazdálkodás bevezetésének 40. évfordulója alkalmából szeptember 10-én és 11-én nemzetközi tudományos kerekasztalkonferenciát rendeznek, szeptember 11-én pedig az irányokban kifejtendő együttműködésének időszerű kérdéseit, így a kelet—nyugati kapcsolatok összefüggéseiben megvizsgálták a legfontosabb biztonsági problémákat. A találkozón a Magyar Népköztársaságot Kovács László külügyminiszter-helyettes képviselte. gatónőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke kedden adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A képen a kitüntetés utáni beszélgetés. sági, műszaki és társadalmi fejlődés közös gondjait, elősegítve ezzel az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti szakmai párbeszédet. A tanácskozás előkészülete az 1990-ben szintén Budapesten megrendezendő ’ jövőkutató világkongresszusnak, amelynek résztvevői a földünket érintő globális problémákat vitatják meg. A jövőkutató szakértők tanácskozásán az elkövetkezendő napokban hatvan előadás hangzik el, az európai országok gazdasági-műsza- ki-társadalmi fejlődésének várható alakulásáról. tervezés 40 éve Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság közös szervezésében emlékülést tartanak az Akadémia dísztermében. (MTI) Grósz Károly fogadta dr. Nafissza Szadikot Dr. Radnóti Miklósné kitüntetése Nemzetközi tanácskozás a jövőkutatásról Országgyűlési bizottsági ülések Kulturális Az Országgyűlés kulturális bizottsága tegnap Horn Péter elnökletével ülést tartott a Parlamentben. A testület — amelynek munkájában részt vett Sarlós István, az országgyűlés elnöke is — Békési László pénzügyminiszter-helyettes előterjesztésében megvitatta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény- javaslatokat. A képviselőkhöz eljuttatott tájékoztatóhoz szóbeli kiegészítést fűzött Békési László. Gyakran felmerül az a vélemény — mondotta —, hogy ezek az intézkedések antiszociális természetűek: világosan kell azonban látni, hogy ezekre a társadalom és a gazdaság jövője szempontjából, a továbblépés érdekében van szükség. Az árarányok változásainak az életszínvonal- csökkenést okozó hatását az irányítás nem tudja teljes körűen kompenzálni, ugyanakkor a leginkább rászorulók számára jelentős szociálpolitikai csomagtervvel biztosítja ennek ellensúlyozását. A törvényjavaslat feletti, mintegy hatórás vitában ezzel kapcsolatban több képviselő rámutatott: a tervezettnél jobban kellene támogatni azokat a családokat, ahol több gyermek iskoláztatását vállalják. Bán- ffy György (Budapest) írásban benyújtott javaslatában indítványozta, hogy az iskolás korú gyermekek neveléséhez a családok kapjanak évi 12 ezer forint adó- kedvezményt. Miként arra a pénzügyminiszter-helyettes erre reagálva rámutatott: ez évi hatmilliárd forinttal növelné a költségvetés terhét, s csak akkor lenne megvalósítható, ha más területen felemelnék az • adókulcsokat. A vitában szóba kerültek a személyi jövedelemadónak azon következményei, amelyek a műszaki és a humán értelmiség közérzetét rontanák, alkotási feltételeiket kedvezőtlenül befolyásolnák. Sokan aggodalmukat fejezték ki: vajon a személyi jövedelemadó nem vezet-e a tudományos és alkotó munka visszafogásához, a szellemi és kulturális tevékenység színvonalának csökkenéséhez. Tóth János (Budapest) és Fehér Tibor (Veszprém megye) felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy ha anyagi megfontolásból az egyetemekről elmaradnak az ott másodállásban oktató szakemberek, mérnök-tanárok, egyre kevésbé lesz biztosítható a műszaki oktatás színvonalának emelése, és ezzel a kibontakozási program egyik lényeges eleme: a műszaki haladás meggyorsítása. Nagy visszhangot váltottak ki a bizottság tagjai között az egyes művészeti, tudományos tevékenységek adózásával kapcsolatos változások. Miként Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár elmondta: a közvélemény nyomására módosították a művészek, alkotók — színészek. íróik, előadóművészek, képzőművészek — számára nyújtandó preferenciákat, így csökkent ezek nyomán a korábbi javaslatban szereplő 400 ezer forintos adóhatár 200 ezer forintra. Kállai Ferenc (országos lista) kifejtette: a színházak már ma sem tudnak gazdaságosan működni, s félő, hogy a vezető színészek egy része otthagyja a több hónapos, megfeszített munkát igénylő színpadot a köny- nyebb és látványosabb rádiózás, televíziózás kedvéért. Boldizsár Iván (Budapest) figyelmeztetett: ha a tervezet szerint adóztatják meg a szellemi munkát, várható, hogy a költők, írók egy része — egy bizonyos adósáv átlépésének elkerülése miatt — nem fog publikálni. Varga Imre (országos lista) a képzőművészet területéről hozott példát: a szobrászat rendkívül magas költség- és anyagigényességére emlékeztetve javasolta, hogy külön adókulcsot alkalmazzanak a nagy anyagigényű, egyedi műtárgyat létrehozó munkákra. Stark Antal hangsúlyozta: még nem egyértelmű sem a művészek elszámolási rendszere, sem a kulturális intézményeknél a jövedelembruttósítás mikéntje. A jövő iránti felelősségre, a kibontakozás . érdekében vállalt kompromisszumok szükségességére hívta fel a figyelmet több képviselő, ugyanakkor rámutattak arra is, hogy szükséges lett volna, hogy ezeket a tervezett intézkedéseket — minden várható és kiszámítható hatásával együtt — időben megismerhessék, s így már érdemben kapcsolódhattak .volna az előkészítő vitába. Többen rámutattak, hogy a képviselők bizonyos kérdésekben nem kapnak elegendő információt, így egyebek között arról sem, hogy a korábbi hibás döntések hogyan születhettek meg, továbbá nincs pontos információjuk a költségvetés egyes kiadásairól, valamint arról, hogy az irányító, a társadalmi szervezetek, apparátusok korszerűsítése, reformja hogyan alakul. E kérdések őszinte és nyílt tisztázása segíthetné a képviselőket ahhoz. hogy felelősséggel dönthessenek. Építési és közlekedési Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága is. A testület — Sta- dinger István elnökletével — a magánszemélyek jövedelemadójáról és az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatokat vitatta meg. A bizottság tagjainak előzetesen megküldött írááos tájékoztatókhoz Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a két új adó bevezetése az egyik legfontosabb eszköze a korszerű gazdálkodási feltételek megteremtésének. Az adóreform nem a rövid távú követelményeket tükrözi, hanem nagy jelentőségű lépése a stabilizációs és kibontakozási parogramnak. Nobis Ferenc (Budapest) felvetette: a lakosság kész a nagyobb terhek vállalására, de ehhez feltétlenül szükséges, hogy megszűnjenek, de legalábbis csökkenjenek az irritáló jelenségek, különösen az ellenőrizhetetlen, láthatatlan jövedelmek. Egyre több olyan mi Hornos van, aki nem feltétlenül tevékenysége társadalmi hasznosságának köszönheti vagyonát. A kormány lépjen fel a teljesítményeket nem tükröző jövedelmek ellen, s legyenek elrettentő következményei az adócsalásnak — javasolta. Koltai Imre (Pest megye) felvetette, hogy megkezdődött az építőanyagok felvásárlása, ami később kedvezőtlen hatásokkal járhat. Reidl János (Somogy megye) arról szólt, hogy az általános forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt a vállalatok is készleteket halmoznak, ami az ellátást akadályozza. Csáki Gyula válaszolt a vitában felmerült aggályokra, kérdésekre. Mint mondotta: kétségtelen, hogy romló gazdasági helyzetben van napirenden az adóreform, de vállalni kell az ebből eredő feszültséget, mert joggal lehet számítani arra. hogy az új adórendszer kedvező hatást gyakorol a gazdálkodás egészére. Budapesten, a Petőfi Csarnokban kiállítás nyílt, amelyre közel <>0 cég hozta el számítógépeit, a tanácsi munkát könnyítő elektronikus programjait, hogy közvetlenül találkozzon egymással az alkalmazók köre és a számítástechnika. A cél közös: hogyan lehet egyszerűbbé, gyorsabbá tenni a közigazgatási ügyintézés adatfeldolgozását.
