Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-04 / 208. szám

1987. szeptember 4., péntek Somogyi Néplap 3 ülésezett a megyei képviselőcsoport Nem lépni kockázatosabb Államtitkári látogatás SOMOGY IPARÁRÓL TÁRGYALTAK Mintegy ötórás maratoni vitában készült a somogyi képviselőcsoport tegnap az Országgyűlés várhatóan 3 vagy 4 hónapos őszi üléssza­kára. A fő téma ez alka­lommal a tervezett adóre­form volt. A közvélemény érdeklődésének középpont­jában a személyi jövede­lemadózás kérdései állnak, jóllehet ez csak részeszköze az egész gazdaságot átfogó reformfolyamatnak. Sok embert az a kérdés foglalkoztat: elfogadja-e az Országgyűlés az adózással összefüggő két törvényter­vezetet. Ezzel kapcsolatban nagy nyomás nehezedik a képviselőkre, akik érzik fe­lelősségüket, s a bonyolult témát alaposan megismerve igyekeznek legjobb lelkiis­meretük szerint dönteni. Annak, aki az „igen”-ben vagy a „nem”-ben remény­kedik, látnia kell, hogy nem az adórendszer miatt emel­kednek az árak vagy vál­nak nehezebbé az életfölté­telek, hanem gazdaságunk egészének teljesítménye miatt. A forráshiány akkor is fönnmaradna, ha az Or­szággyűlés „nem”-mel sza­vaz, s ez esetben elkerül­hetetlenné válnának egyes szigorú adminisztratív in­tézkedések. Nem is szólva arról, hogy a reformfolya­mat megtorpanása miatt a gazdasági élet egy sor mai feszültsége tovább élesed­ne. A képviselők jól látják, hogy ez esetben nem lépni kockázatosabb, mint vállal­ni a botlás veszélyét, s azt is, hogy választóik széles köre vitatja a tervezett lé­péseket. Többen is hangsú­lyozták, hogy a várható ne­hézségek nem az Ország­gyűlés igen-jéből vagy nem­iéből fakadnak, hanem az élmúlt 15 év munkájából, gazdaságpolitikájának kö­vetkezetlenségeiből, s abból a gyakorlatból, hogy a jól dolgozó vállalatoktól elvont nyereségből mesterségesen tartották életben az ered­ménytelenül, rosszul gazdál­„Szakirányú felsőfokú vég­zettség, legalább két idegen­nyelvi vizsga, legalább öt­éves vezetői gyakorlat, leg­feljebb 47 éves életkor” — sorakoznak a feltételek. Ezeknek kell megfelelnie a leendő kereskedelmi igazga-. tónak. A másik újsághirde­tésben ügyvezető igazgatói állást kínálnak. A követel­mények hasonlóak: szakirá­nyú felsőfokú végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, német felsőfokú nyelvismeret (több nyelv ismerete előny), külföldi tárgyalási tapasztalat, vegy­ipari termelési tapasztala­tok. Ügy látszik, az utóbbi évek hangsúlyeltolódásokat hoz­ták egy sokat vitatott kér­désben: a vezetők kivá­laszt (ód) ásában. Azt is mondhatnánk: ebben is el­tolódtak a hangsúlyok, mint ahogy sok egyéb, a gazda­ságot érintő kérdésben, tevé­kenységben, megítélésben. Hosszan lehetne sorolni, mi­ért, ám fölösleges, hiszen ta­núi vagyunk a folyamatok­nak, a változásoknak. Ha egy szóban kívánnánk össze­sűríteni azt a tényezőt, amely a vezetőkiválasztásra hatott, talán azt mondhatnánk: tel- j esi tménykényszer. A teljesítménykényszer az, ami a vállalatokra mind köz­vetlenebbül hat: a bőrükön érzik ezt, sőt néhol már- már húsba vágó követelmény. A kényelmesség, a színtelen- ség, az „állóvíz” elfogadha­kodókat. Látják ugyanakkor azt is, hogy az állampolgá­rok által fölvetett kérdések egy része megalapozott, így ezeket a tegnapi ülésen is kertelés nélkül továbbítot­ták egyebek között a Pénz­ügyminisztérium jelen levő osztályvezetőjének. Gyakori vélemény, hogy miért nem családi jövede­lemadót terveznek. Ezzel kapcsolatban mondta el Brandtmiiller István, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese: ha a gyermekek száma alapján csökkentenék az adót, lényegében a leg­magasabb jövedelműek él­veznék a legnagyobb ked­vezményt. Igazságosabbnak s emellett technikailag is könnyebben megvalósítható­nak látszik, hogy a szociá­lis ellátás ellensúlyozza a családok többletterheit. Más kérdés, hogy ezt az ellen- tételezést épp a források hiánya korlátozza. Paál Lászlóné képviselő egyebek között a gyermek- ruházati termékek dotáció­jának megszűnéséből fakadó nagyarányú tervezett ár­emelkedést kifogásolta. Ez­zel kapcsolatban hangzott el, hogy az olcsóbb gyer­mekholmiból eddig is a ma­gasabb jövedelműek vásá­roltak többet, ráadásul kül­földiek és kisméretű ruhát viselő felnőttek is vették. Nem a terméket kell tehát dotálni — ez csak a fo­gyasztási szerkezetet torzít­ja —, hanem segíteni a va­lóban rászoruló családokat. Dr. Borsos Ferenc képvi­selő látszólag napi orvosi munkájáról beszélt. Arról, hogy a beteg hozzátartozói a láz mielőbbi csökkenését várják, íigy az orvos olykor a lázat enyhíti, mielőtt an­nak okát gyógyítaná... A láthatatlan jövedelmek lé­tezése például tünet, ame­lyet gyógyítani akarunk. Ám ezt nem megadóztatni kell, hanem eredőivel együtt megszüntetni. Kékesi László, a Pénzügy­minisztérium osztályvezető­tat lan a mai világ számára. Mozgással, kezdeményezés­sel, újdonságok életre hívá­sával, sokszínűséggel lehet a felszínen maradni. Ezekhez pedig elégtelen a túlzottan „higgadt, megfontolt”, min­dig a följebbvalók „eligazító szavát” váró vezető. Akár művezetőről, akár osztályve­zetőről, akár igazgatóról van szó — hogy csak a gazdaság berkein belül maradjunk. Változásra utaló jelek már hosszabb ideje mutatkoznak. Az utóbbi másfél évtized fej­leményei a vezetőkiválasztás hagyományos — felsőbb tes­tületi — módszerét is fino­mításra szorították. A sokat emlegetett hármas követel­mény — a politikai, a szak­mai és az emberi alkalmas­ság — magasabb színvonal­ra emelkedett, egységesebb lett. Ennek áttekinthető okai vannak. Két és fél, három évtizeddel ezelőtt, kiélezett történelmi körülmények kö­zött a politikai alkalmasság egyoldalú értelmezése kapott hangsúlyt. Ennek mércéje a politikához való elkötelezett­ség, illetve a kiválasztó tes­tülethez való lojalitás volt. A szakmai felkészültség, az emberi alkalmasság — ame­lyen a beosztottakkal való bánni tudást, a szervező-, irányítókészséget kell érteni — háttérbe szorult. Nem mintha ez utóbbiak nem let­tek volna már akkor is hi­vatalos kiválasztási. szem­pontok. Ám a legtöbb jelölt erényei között való mérle­je a tárna sajátos kétarcúsá­gáról is szólt. „Elítéljük a fusizást és a belőle szárma­zó rejtett jövedelmeket, mi­közben az épp szolgáltatá­si hiányokat pótol. Az ilyen jövedelmeknek tehát nem annyira a felszámolása, mint a legalizálása a cél. Az „úgyis kap borravalót” ala­pon szabott béreken kell változtatni, méghozzá átfo­gó bérreform keretében. Er­re egyebek közt ma nincs meg a lehetőség, mert mint Brandtmüller István mond­ta, mai gondjaink eredője is az, hogy változatlan szin­tű fogyasztást akartunk fenntartani, mikor a gazda­ság teljesítménye erre nem adott alapot. Az eddigi gaz­daságirányítási rendszer a jókat nem ösztönözte, a rosszakat nem kényszerítet­te kellően. Vannak, akik az adóre­form teljesítményvisszatartó hatásától félnek. Valójában az eddigi jövedelemelosztás­nak nagyobb volt az ilyen hatása, ráadásul a főmun­kaidőben. Elhangzott, hogy 100 forint nyereségre jelen­leg 60 forint támogatás és 95 forint elvonás jut, s ez a helyzet aligha ösztönöz a szerkezetváltásra. A terve­zett lépések nyomán a gaz­dálkodó vállalatok harma­da nagyobb mozgástérhez jutna, míg 25 százalékának romlana a helyzete. Dr. Vida Kocsárd képvi­selő tette szóvá: meg tud­ja-e majd állni a gazdasági és politikai vezetés, hogy tie dobjon mentőövet e „ne­gyedeknek”. Ha_ nem — mondta —, s h*a az adóre­formot nem követik az át­fogó reformfolyamat újabb lépései, a mostani döntés nem érheti el a célját. A vitában valamennyi képviselői nyíltan állást fog­lalt. Pásztohy András és Vida Kocsárd pedig beje­lentette, hogy felszólalásra készül a kormányprogram parlamenti vitájában. geléskor általában úgy talál­tatott: ha egy vagy két kö­vetelménynek kiemelkedő­en megfelel, az pótolja a másik egyben vagy kettőben mutatkozó esetleges hiányos­ságokat. Ami az utóbbi egy-másfél évtizedben látható előnyös változásokat illeti: alapjuk egy fölismerés. Az, hogy a politikai alkalmasságot — amelynek elsődlegessége ma is vitathatatlan — nem sza­bad egyoldalúan értelmez­nünk. A megváltozott, fej­lettebb emberi, társadalmi, gazdasági föltételek között önmagában a lojalitás aligha pótolhat egyéb erényeket. A szakmai, emberi alkalmasság esetleges hiánya éppen poli­tikai természetű nehézsége­ket okozhat. Ezért gyakorlati rangra emelkedett az a „papíron” egyébként régeb­ben is hangsúlyozott igény, miszerint a hármas követel­ményt egységesen kell vizs­gálni. Magyarán: a szakmai, emberi alkalmasság éppen politikai követelmény ma a vezetői beosztáshoz. A szak­mát jól ismerő, ezzel tekin­télyt kivívó, valamint az em­berekkel közös hangot talá­ló, környezetére pezsdítőleg ható egyéniség politikailag is alkalmas arra, hogy kollek­tívákat felelősen irányítson. E fölismerés eredményeként sok jó, rátermett, teljesít­ményelven gondolkodó em­ber került irányítói posztra az utóbbi időben a kiválasz­tás hagyományos módján is. Dr. Szabó Imre, ipari mi­nisztériumi államtitkár teg­nap Somogyba látogatott és találkozott a megyei pártbi­zottság, valamint a megyei tanács vezetőivel. A tanács­kozáson szó esett Somogy iparának helyzetéről, gond­jairól és az országos kibon­takozási programba beillő megyei tervekről. Elsősorban a könnyűipar termékszerke­zeti problémái, a gépipar profilgondokkali küszködő vállalatai, a szövetkezeti ipar hatékonysági bajai kerültek szóba, valamint a gazdasági­lag elmaradott térségek hely­zetét elemezték a tárgyaló felek. Az államtitkár látogatást tett a Tungsram Rt kapos­vári gyárában, ahol a ter­mékszerkezet-váltásról tájé­kozódott s megtekintette az üzemrészeket. Elsősorban a robot- és a lézertechnika ka­posvári térhódítása állt e látogatáson a figyelem kö­zéppontjában. Délután dr. Szabó Imre — dr. Sarudi Csabának, a me­gyei pártbizottság titkárának kíséretében — a Somogy Me­gyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári központjában, il­letve üzemében járt, ahol Mike Ferenc igazgató és stábja fogadta a vendégeket. A nyomda vezetői tájékoz­tatták az államtitkárt az 1949-ben alapított vállalat fejlődéséről, mai helyzetéről és a fejlesztési elképzelések­ről. Szó esett arról, hogy a vagyonához viszonyítva je­lentős nyereséget termelő nyomdaipari vállalat a kö­vetkező években a legkor­szerűbb elektronikus techni­kát szeretné alkalmazni, a technológia ma még gyönge láncszemeit akarják a nyom­dászok erősebbekre fölcserél­ni. Az egyik legfontosabb fejlesztési terv a Somogyi. Néplap előállításával is ösz- szefügg: a fényszedést kí­vánja meghonosítani a nyomda. E terv valóra vál­tása azonban devizaigényes is, mert az eszközök nagy részét csak a tőkés orszá­gokból lehet beszerezni. Dr. Szabó Imre arról szólt Minőségileg új elemeket hozott a kiválasztásba e tevékenység decentralizálá­sa. Azaz; az igazgatóknak a vállalati tanács által történő, meghatározott időre szóló kinevezése. Ennek révén a döntés azok kezébe került, akik a jövőben saját munka­helyi hangulatukon, pénztár­cájukon érzik majd e döntés hatását, jó vagy rossz kö­vetkezményeit. Kell-e mon­dani, hogy így mérlegelésük, megfontolásuk jóval alacso­nyabb, felelősebb, mint ha ugyanerről a kérdésről egy, a vállalattól távol levő tes­tület határoz. S rá kell mu­tatni, hogy a meghatározott időre szóló kinevezés magát a vezetőt is más minőségű produkcióra készteti, mint ha megbízatása beláthatatlan ideig szólna. A vállalati tanács minde­nekelőtt jó teljesítményt vár a vezetőtől, hiszen ezáltal nyílik biztos jövő a közösség előtt, így jutnak nagyobb jö­vedelemhez a dolgozók, köz­tük — s ez korántsem utol­só szempont — maguk a vál­lalati tanács tagjai. Teljesít­ményt pedig attól várhatunk, akinek tarsolyában ott a színvonalas szaktudás, a nyelvismeret, a közvetlen szakmai gyakorlat. Mint ezt a bevezetőben idézett hirde­tések alapfeltételeként felso­rolják. A nehezebben adminiszt­rálható eréríyek.: a kezdemé­nyezőkészség, a vállalkozó­kedv, a kockázatvállalás csak később mutatkozhatnak meg. Fényt derít ezekre némileg a korábbi életpálya, a be­szélgetéskor feltáruló ka­rakter. Hogy ezek hozama a jövőben mi lesz, arról bizto­sat senki nem mondhat. Ám demokratikus kiválasztási módszerrel a döntés helyes­sége sokkal valószínűbb. Molnár Pál a megbeszélésen, hogy a nyomdai fejlesztést célszerű lenne összehangolni egy szomszédos nyomdaipari vál­lalatéval, s a Somogyi Nép­lap szerkesztőségének elekt­ronikus fejlesztésével is egy­be kellene kötni. Javasolta a nyomdászoknak, hogy ke­ressék a tőkésexport lehető­ségét, mert úgy valószínűleg importigényük is erős érvek­kel támasztható alá. Az ál­lamtitkár szólt a hazai cso­magolástechnika gondjairól s ezzel kapcsolatban fölve­tette, hogy a nyomda jó üz­letet remélhetne, ha korsze­Tegnap délután kezdődött és holnap délelőtt fejeződik be Kaposváron a Technika Házában az a tanácskozás, amelyet a vállalati belső irányítási rendszer korsze­rűsítéséről rendezett —nyá­ri akadémia elnevezéssel — a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, együtt­működve az SZVT Somogy Megyei Szervezetével. A napjainkban igencsak időszerű témáról szervezett rendezvénysorozatot dr. Nagy Iván, az SZVT megyei elnöke nyitotta meg. Az el­nökségben helyet foglalt dr. Szabó Imre ipari miniszté­riumi államtitkár, dr. Saru­di Csaba, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára, dr. Polonkai János, az SZVT főtitkára, Friss Ferenc és dr. Orosz László a megyei tanács ipari, illet­ve tervosztályvezetője. A megye és Kaposvár párt-, állami és társadalmi szervei nevében dr. Sarudi Csaba köszöntötte a nyári akadémia résztvevőit. Mél­tatta a vállalati belső irá­nyítási rendszer korszerűsí­tésének fontosságát a mun­kahelyeken, különös tekin­tettel a somogyi sajátossá­gokra — ilyen a megyén kívüli székhelyű vállalatok itteni gyáregységeiben az irányítási rendszer működé­se. Áttekintést adott a me­gye gazdasági és társadalmi helyzetéről, és arra biztatta a résztvevőket, hogy a vi­tákban segítsék elő a fejlő­dés gyorsítását. Hogyan érvényesül az irá­nyítás és az érdekeltség az iparban? — erről tartott előadást dr. Szabó Imre. Az ipari minisztériumi ál­lamtitkár hangsúlyozta: meg kell teremteni az ér- dékmotivációt a vállalatok­nál úgy is, hogy a fórumok — így a vállalati tanácsok is — megújult tartalommal működjenek. Az érdekeltségi és a fe­lelősségi, döntési rendszer elválaszthatatlan, a növek­vő hatékonyságra és rugal­masságra való készség és képesség, az új helyzetekre való gyors ráhangolódás pe­dig meghatározó fontosságú a vezetői munkában. Akad vállalat, ahol — sajnos — rű csomagolóanyagokkal je­lenne meg a piacon. A megbeszélés megkezdése előtt néhány perccel kapták a nyomda vezetői a hírt, hogy a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat által kibocsátott 48 millió forint értékű kötvényből két nap alatt elkelt 20 milliónyi. Er­ről is szó esett a tanácsko­záson mint biztató jelről, hi­szen a kötvényértékesítésből jelentős fejlesztési forráshoz jut a vállalat. A nyomdai látogatást kö­vetően az államtitkár eluta­zott Somogyból. nem így dolgoznak, s az értékelemzés is sok helyütt hiányzik. Nem vagyunk elég buzgók az új módszerek el­terjesztésében, mondta az államtitkár, majd azzal folytatta, hogy a szerve­zettség javítása a jövő nagy tartaléka, ennek ellenkezője pedig számottevő értékvesz­téssel jár. A résztvevők a vállalati belső irányítási rendszer funkciójáról és alapvető ele­meiről dr. Farkas Gyula kandidátustól, az Országos Vezetőképző Központ fő­munkatársától hallottak. Az előadó hangsúlyozta: ennek a rendszernek egységesen és integráltan magában kell foglalnia az anyagi-műszaki elemek és folyamatok, vala­mint a munkaerő és az ál­tala végzett tevékenység összehangolt, célszerű — vagyis gazdaságos — mű­ködtetését, e működés befo­lyásolását és szabályozását. Dr. Orosz László a So­mogy megyei vállalatok bel­ső irányításának tapasztala­tait ismertette. Ezek a ta­pasztalatok — mondta — továbbgondolkodásra kész­tethetik mindazokat, akik érvényt akarnak szerezni a vállalkozó, hatékony és jö­vedelmező termelés kike­rülhetetlen követelményé­nek, Vázolta az ipari szer­kezet átalakulásának somo­gyi folyamatát, amelynek következményeként ma az iparban dolgozók 41 száza­léka a megyén kívüli szék­helyű vállalatok telephe­lyein található, ott van az eszközérték 46, illetve ott folyik a termelés 42 száza­léka. Mindezzel összefügg, hogy nem kielégítő a belső irányítási rendszer fejlesz­tésében eddig elért ered­mény. Dr. Polonkai János átad­ta a nyári akadémiát meg­előzően rendezett országos pályázat dijait. Ma további előadásokra kerül sor. Ér­tekezés hangzik el például arról, hogyan érvényesül a kollektív vezetés gyakorlata a belső irányítási rendszer működésében. Holnap a nyári akadémia keretében rendezett fóru­mon az előző két nap elő­adói válaszolnak a résztve­vők kérdéseire. B. F. Mit kívánnak a vezetőtől? Hármas követelmény hangsúlyváltással Nyári akadémia Kaposváron A vállalati belső irányítási rendszer korszerűsítéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents