Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
1987. szeptember 23., szerda Somogyi Néplap 3 ŐSZI BNV kaposvill — riasztók és konténer faházak Két önálló somogyi kiállítója van az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárnak. Az Univerzál és a Kaposvill. Mindketten piaci sikereket remélnek a bemutatkozástól. Érdekes módon az előbbi közületeknek szánt termékét kedvelte meg a lakosság, az utóbbi pedig a magánemberek körében kevésbé sikeres, ám a közületek „ráharaptak” ugyanarra a termékre. A BETÖRÖK RÉME A vásár vagyonvédelmi bemutatójának egyik kiállítója a Kaposvill. Az egyszerűbb, ajtónyitásra megszólaló szirénától a bonyolultabb, egész üzemeket, irodaházakat védő rendszerekig mindenfélét kínál a kaposvári kisvállalat. A vásáron megtudtuk: a magánemberek többsége bízik benne, hogy nem hozzá, hanem majd a szomszédjához megy be a hívatlan és enyves kezű látogató. Nincs kereslet a lakásokba fölszerelhető riasztóberendezésekre. Pedig egy egyszerűbb szerkezet két-háromezer forintért nyújt biztonságot. Ha eladnak ilyesmit, azt többnyire akkor teszik, amikor egy panelházat már meglátogatott a betörő. Hasonló a helyzet az autókat biztosító néhányszáz forintos eszközöknél is, eső után köpönyeg módjára a kárvallottak vesznek ilyesmit. Mégsem kopik fel a Kaposvill álla, mert közületi megrendelésük van tömegével. Az Ibusz és a Noviki például az egész országban a kaposvári céggel szerelteti föl a riasztórendszereket, lyen még a betolakodó test- Ezek között van olyan, amihőmérsékletét is rögtön észleli és mindjárt riaszt is. A láztalan betörő, de még az egészen hidegvérű tolvaj is fönnakad rajta. GYORSMÉRLEG A FŐSZEZONRÓL k KONTÉNER FAHÁZ Az építőipari szabadterületen található az Univerzál kaposvári vas- és faipari kisszövetkezet konténer faháza. — Nem véletlen, hogy ezt a faházat hoztuk el — mondta Fonyódi Béla elnök. — A tavaszi BNV-n jelentős magánérdeklődés mutatkozott a házikónk iránt. Ez akkor kissé meglepett, hiszen közületeknek ajánlottuk az egymással összekapcsolható, télen is üzemeltethető konténer faházat. Általában is jellemző ránk, hogy elsősorban vállalatok, intézmények megrendeléseit teljesítjük, ők a vevőpartnereink. A kisszövetkezeti méretekből és adottságokból következő rugalmasságot azonban kamatoztatni szeretnénk; ezért döntöttünk úgy, hogy engedünk a lakossági igényeknek. Elhoztuk a konténer fa- házat az őszi bemutatóra is. A különbség annyi, hogy vállalatok számára főleg fémburkolattal, a lakosságnak viszont a tetszetősebb faburkolattal kínáljuk a házat. — Itt, helyben meg lehet kötni az üzletet. 120—140 ezer forint körüli az ár, attól függően, hogy a vevő villanyvezetéket, függönyt, más fölszerelést is óhajt-e a házba, vagy pedig „csupaszon” kívánja elvinni. Áz érdeklődők figyelmét fölhívjuk arra is, hogy ablakot a tetszés szerinti helyre nyithatunk, van mód a variációra. Aki akarja, mellékhelyiséget vagy konyhát is kialakíttathat; ezt válaszfallal oldjuk meg. — Az eddigi érdeklődésből mi olvasható ki? — Az hogy elsősorban a Balaton partjáról és a Velencei-tó mellől jelentkeznek vevők. Sokan kérdezték tavasszal azt is, lehet-e OTP- kölcsönnel vásárolni. Az őszi válasz: lehet. — Konténerházakból fölmérték a konkurrenciát? — Van bőven vetélytár- sunk. Mi mozgékonysággal, rugalmassággal igyekszünk versenyben maradni. Kielégítjük az egyedi igényeket, a szükségletnek megfelelően alakítjuk a választékot. Luthár—Kovács MEGEMLÉKEZÉS BENCZE LÁSZLÓRÓL Bencze Lászlóra, a megye munkásmozgalmának kiemelkedő alakjára emlékeztek tegnap születésének 80. évfordulója alkalmából a Kapos-Volán pártbizottsági ülésén. A jelenlévők közül többen még személyesen ismerték és tisztelték Bencze Lászlót, akinek egy évtizeden át e vállalat volt utolsó munkahelye, 1968-as nyugdíjba vonulásáig, Megemlékező beszédében Tárnái Zoltán, a vállalati pártbizottság titkára fölidézte a harcos életút állomásait. Bencze László 1907 szeptember 22-én született Kaposváron. Cselédsorban élő szülei cipészinasnak adták, s így már fiatalon bekapcsolódott a Cipész Szakszervezetek munkájába. Kanizsán, majd Budapesten dolgozott, s lelkes hallgatója volt a Gömb utcai illegális kommunista sejt tagjai által tartott szemináriumoknak. Részt vett a 20-as évek második felének bérmozgalmában, majd már mint a párt aktivistája a Horthy-rend- szer elleni röplapokat és újságokat terjesztett. Hazatérve Kaposvárra az itteni illegális pártmunka egyik központi alakja lett. Budapesti kapcsolataikat megőrizve egyre nehezebb körülmények között folytatták harcukat a fasizálódás ellen. A német megszállás idején többször letartóztatták, s nemegyszer élete is veszélyben forgott. Kaposvár felszabadulásakor azonnal kezdeményező részese volt a demokratikus átalakulásnak és az újjáépítésnek. Nagy érdemeket szerzett egyebek közt a Városi közművek gyors beindításában, működtetésében. Résztvevője volt a kommunisták megyei alakuló gyűlésének, s elsők között kapcsolódott be a vidéki pártszervező munkába. Sokoldalú munkát végzett a földreform megvalósításáért. Erre később így emlékezett: „A parasztok nem mertek közeljönni hozzám, erre én mentem hozzájuk. Biztattam őket, legyenek bátrabbak, hiszen az ő érdekükben cselekszünk. Féltek, mert akkor a csatazaj még odahallatszott Vitya pusztára és Gamásra”. Később pártiskolára küldték, s hamarosan a párt városi szervezetének titkára, majd 1951-ig a kaposvári járási pártbizottság titkára lett. A sok nehézséggel járó irányítómunkát egészségét nem kímélve végezte. Súlyos betegségéből felgyógyulva a KIOSZ megyei szervezetében töltött be vezető tisztségeket, ám politikai pályája megtört az akkori túlkapások, s a munkásmozgalom régi harcosait sem kímélő zaklatások nyomán. Következetesen kiállt eszméi mellett 1956-ban is, majd a konszolidáció időszakában részt vett a párt újjászervezésében. Ezután már mint az akkori 13-as Aköv dolgozója. 1967-ig volt tagja az MSZMP városi bizottságának. Több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységéért egyebek közt a Szocialista Hazáért Érdemrenddel és a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 1980-ban Budapesten (hunyt el. Mint megemlékező beszéde végén Tárnái Zoltán hangsúlyozta, Bencze László a mai nemzedékeknek is példát ad a nehezebb út vállalásában, a szavakat mindannyiszor tettekkel is alátámasztó kommunista helytállásban. — Vásárnak, vagy kirakatnak tekintik a BNV-t? Tagkönyvcsere előtt A párttagok véleménye Sok volt a bejelentés nélkül érkező turista A Balatonnál a nyári hónapokban egyötödével volt nagyobb a vendégforgalom, mint a tavalyi idényben — állapította meg a Balatoni Intéző Bizottság titkársága, elkészítve az üdülővendégek idegenforgalmának idei, fő- szézoni gyorsmérlegét. A külföldiek ismét nagy érdeklődést mutattak a Balaton iránt. A vendégforgalomban legnagyobb arányú a nyugati turisták részaránya volt, bár az összesítések szerint növekedett a szocialista országokból érkezők száma is. Jó jel, hogy emelkedett az átlagos tartózkodási idő is. A statisztikai számok azt mutatják, hogy a belföldi turizmus viszont némileg csökkent a Balaton-parton. Az idei nyár különös erőpróbára tette az ellátó hálózatot és a természeti tájat egyaránt. Az üdülőterület zsúfoltsága július 10-től augusztus közepéig .az elvisel- hetőség határáig fokozódott. Ebben az időben tartósan mintegy egymillió ember tartózkodott áfc üdülőtérségben. Különösen az okozott gondot, hogy megnőtt az előzetes jelzés nélkül, vagyis a nem szervezett turizmus keretében érkezők száma. A nyár folyamán gyakran előfordult, hogy .legalább tízezren nem találtak maguknak kempinghelyet. Ezért, bár megnyitották a szükség-kempingeket, s megemelték a táborok telítettségi határait, mégis tömegével alakultak ki vadtáborok, s ez komoly közegészségügyi veszélyeket Okozott A nyári csúcsforgalmat a tó mint természeti, biológiai egység jól bírta. A parti köz- tisztasági követelményeket azonban nem tudták betartani. A közterületek állapotának romlását hetekig nem lehetett ellensúlyozni, bár nagy segítséget nyújtottak a fiatalok környezetvédő vándortáborai. A kereskedelem és általában az ellátó hálózat megfelelt az idegenforgalom igényeinek. Az alapellátásban nem volt gond. A sütőipar elősütéssel és tartós áruval ellensúlyozta a hirtelen meg- növékedett keresletet. A tej- ellátásban jó megoldásnak bizonyult a két parti megyében előállított féltartós tej nagyobb mennyiségű értékesítése. A húsellátásban csak nemes húsokból és száraz árukból volt kisebb a készlet. A minden évben kritikus sörellátásban idén 'már nem volt mennyiségi hiány. Javult a zöldség- és gyümölcs- ellátás is, bár az árak indokolatlanul magasak voltak. Az árnövekedések (kihatottak a fizetővendég-szolgálatra, s minthogy rendkívül sok volt a szálláskereső, gyakori volt, hogy 1200—1400 forintot is elkértek éjszakánként egy kétágyas szobáért. A Balatoni Intéző Bizottság titkársága értékelve az idei tapasztalatokat, a jövő évben fontosnak tartja javítani a szervezett vendégfogadást. Intézkedéseket javasolnak az elő- és utószezon jobb feltételeinek megteremtésére, az idény meghosszabbítására. Szükségesnek tartják a (kempingek rekonstrukciójának meggyorsítását, a folyamatban lévő kereskedelmi beruházások időbeni befejezését, és az egyes helyek ivó- vízhálózatának bővítését. A párt belső életének fontos eseménye a tagkönyv- csere, amelyet a Központi Bizottság a június 23-i ülésén határozott el. Kovács Józseffel, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeteik osztályának vezetőjével a tagkönyvcsere jelentőségéről és előkészítéséről beszélgettünk. — A beszámoló ’taggyűlések előtt mindig megkérdezik a párttagok véleményét, tagkönyvcsere miatt azonban utoljára tizenegy évvel ezelőtt beszélgettek a somogyi kommunistákkal. Miben tér el a mostani eszmecsere az akkoritól? — Az 1976-os és a mostani tagkönyvcserének egyformán célja, hogy párbeszéd alakuljon ki az egész párttagsággal; hogy a párttag elmondja a véleményét a párt politikájáról, környezetéről, az ott kialakult helyzetről. Ezenkívül beszéljék meg vele, milyen feladatokat vállal. A tagkönyvcsere a pártdemokrácia, a pártegység, a pártfegyelem erősítését szolgálja. Ilyen szempontból tehát a mostaninak a célja is egyező az 1976-os tagkönyv- cseréjével. 1987-ben azonban más társadalompolitikai környezetben élünk. Éppen ezért föl kell készülni arra: a párttagok a tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseken kritikusabban fognak szólni a párt belső helyzetéről, életéről, a társadalmi feszültségekről. Ezt a pártvezetőségeknek természetesnek kell venniük, nem szabad, hogy visszautasításra találjon bármilyen kritikai észrevétel. Ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell fordítanunk, hogy fogadjuk el a kritikai észrevételeket, a hibák kiküszöbölésére pedig tegyünk intézkedéseket. Ugyanakkor várjuk a javaslatokat is. Tehát ne csak bírálat hangozzék el. hanem az is: milyen megoldást szolgáló javaslatai vannak az egyes párttagnak. Mi az, amit vállal, hogy javuljon a helyzet, a helyi gazdasági-társadalmi kibontakozást segítve? Arra is kíváncsiak vagyunk, milyen javaslatai vannak az országos ügyekben, illetve a problémák (megoldására. — Most tárgyalják meg a megyében a tagkönyvcsere előkészítését és lebonyolítását. Miként látnak munkához az alapszervezetek? — Eddig a megyei pártbizottság és a városi pártbizottságok fogadták el intézkedési tervüket. S megkezdték e munkát a munkahelyi, üzemi, községi pártbizottságok is. Az alapszervezetek októberben tárgyalják meg. A megye függetlenített apparátusának tartott fölkészítésen tisztáztuk a részletkérdéseket, amelyek az alapszervezetekre, az irányító pártszervekre hárulnak. A városi pártbizottságok pedig már megkezdték a titkárok fölkészítését. Azt érzékeljük: a párttagság jól fogadja, hogy újra lehetősége lesz a politika alakításában való részvételre, kifejezheti véleményét a különböző kérdésekben és elmondhatja esetleges személyi problémáját is. Érezzük, hogy nagyon kritikusan beszélnek majd azokkal, akik nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, akik nem akarják vállalni a nehezedő körülmények között a politika melletti kiállást. Elhatározott célja a pártvezetőségeknek, hogy ha. a párttag nem, akkor ők kezdeményezik a kilépést, a pártból való kikerülést. Ezt a határozottabb föllépést egyértelműen érzékeljük. Ez a pártegység erősödését és az egységesebb föllépést szolgálja a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja érdekében. A pártvezetőségek nagyon alaposan (készülnek erre a felelősségteljes munkára. Arra, hogy Olyan feladatokat adjanak, amelyekkel a párttag el tud számolni, amelyek ellenőrizhetők, megfoghatók. — Hogyan hasznosítják a párttagok véleményét, javaslatait? — A beszélgetések után mindenütt összegezik a tapasztalatokat, legkésőbb a március végéig megtartandó taggyűléseken. A kis alap- szervezetekben elképzelhető, hogy az összegzés decemberben vagy januárban lesz, nem kell tehát március végéig várni. Ezt úgy képzeljük, hogy összegyűjtik azokat a véleményeket, igényeket, amelyek a felsőbb pártszerveknek szólnak, s ha a taggyűlés egyetért velük, továbbítják. Valószínű azonban, hogy a legtöbb észrevétel a helyi tennivalókra irányul. Szeretnénk felhívni az alapszervezetek figyelmét: ha a beszélgetések során olyasmi hangzik el, ami azonnali intézkedést kíván, ne várjanak a tapasztalatok összegzésére. így is érzékelje a párttag, hogy a véleményének hatása van. Akkor megváltoztatható ,a pártszervezetekben néha még meglevő vélemény: „minek szóljak, amikor nem történik semmi?” Azokat a tapasztalatokat azonban, amelyek hatással vannak az alapszervezet, a munkahely egész működési területére, az összegező taggyűlésen beszéljék meg, és szülessenek átfogó intézkedések is. — Még egyszer hangsúlyozom — mondta befejezésül Kovács József —ami elhangzik a beszélgetéseken, -ne legyen pusztába kiáltott szó, intézkedjenek, mert. ez lehet az alapja a jövőbeni őszinte véleménynyilvánításnak az alapszervezetben, ez teremethet igazi aktivitást a következő időszakban. Erre pedig nagyon is szükségünk lesz a megyében, minden pártszervezetben. L. G.
