Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 21., hétfő Véget ért az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a: 1-es oldalról.) adórendszer hatékonysága nagy mértékben múlik a kormány munkaprogramjának következetes végrehajtásán, a megfogalmazott gazdaságpolitikai célok és teendők következetes érvényesítésén. Az adórendszer hatásait rontaná, ha nem társulna hozzá következetes gazdaságpolitika, ha elmaradna a reform folytatása. A továbbiakban a pénzügyminiszter konkrét képviselői javaslatokra válaszolt. A parlamenti vitában sokan foglalkoztak a családok anyagi helyzetének alakulásával. A kormány nagy felelősséggel munkálkodik azon — mondotta —, hogy a társadalom legfontosabb egységei, a családok számára megfelelő életfeltételeket biztosítson. A kormány azt javasolja, hogy a bevezetendő személyi jövedelemadó-rendszerben első lépésként a három- és több- gyermekes családok esetében gyermekenként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Természetesen az lenne az igazán jó, ha minden gyermek után járna ez a kedvezmény. De figyelembe kell venni a realitásokat. Jelenleg csak arra van lehetőség, hogy egy ilyen jövedelemarányos kedvezményt biztosítsunk. Így a legszorítóbb helyzetben lévő társadalmi réteg helyzetét sikerül bizonyos mértékben javítani . anélkül, hogy más területen az adórendszert jelentősen szigorítani kellene. S ugyanakkor a családi pótlék 400 forinttal történő megemelése valamennyi család anyagi helyzetét — ha kis mértékben is — javítja. A pénzügyminiszter újólag megerősítette, hogy a kormány nyitott hosszabb távon a családi jövedelemadó bevezetése iránt. Az a javaslat, amely szerint az adómentes jövedelemsáv határát 48 ezer forintról 70 ezer forintra terjesszék ki — folytatta a miniszter —, azt jelentené, hogy az állampolgárok 44 százaléka nem fizetne adót, sőt. az alkalmazotti kedvezményt is figyelembe vé- ■ ve ez az arány 50 százalék fölé is emelkedhetne. így igen hátrányosan érintené az adófizető rétegeket. Emellett, e megoldás alkalmazása esetén a 70 ezer forintnál kisebb évi jövedelemmel rendelkezők fizetését nem bruttósítanák. Ám a következő években az ő jövedelmük is emelkedik, belekerül az adózó sávba, egyszerre jelentős adót kellene fizetniük, ami hirtelen nagy megterhelést jelent. Ennek a megoldásnak az is hátránya, hogy a kedvezmények egy bizonyos körét semlegesítené. Ilyen lenne a fiatalok egy részénél a lakásmegtakarítási kedvezmény, vagy a közművel . kapcsolatos kedvezmények, illetve a nagycsaládosok kedvezményeinek egy része is. Ilyen indokok miatt az indítványt nem támogatja a kormány. Egy másik javaslat szerint a 48 ezer és a 120 ezer forint közötti évi jövedelem adókulcsa lineáris legyen, a progresszív elvonás helyett. Ennek az elgondolásnak a megvalósítása azonban igen nehéz helyzetbe hozná az alacsony átlagbért fizető ágazatokat, a többi között a könnyűipart. Elhangzott olyan vélemény is, hogy támogassuk a viszonylag alacsonyabb mértékeket tartalmazó adótáblát, s ugyanakkor -a magasabb lakásmegtakarítási kedvezményt fogadja el az országgyűlés Érthető ez a fajta közelítés is — mondta a miniszter —, azonban nem biztosít igazi alternatívát. Elfogadása ugyanis másfél-két milliárd forintos terhet jelentene a költségvetés számára, s ennek finanszírozására jelenleg nincsenek meg a források. Sok képviselő foglalkozott az újításokkal. E téren a pénzügyminiszter megerősítette az expozéban kifejtett véleményét, miszerint az újítási díjakat a vállalatok a költségek között számolhatják el. így lehetőségük van arra, hogy olyan dijakat állapítsanak meg, amelyek fedezik a jövedelem- adót is. Medgyessy Péter felhívta a figyelmet arra: az adórendszertől nem lehet elvárni, hogy helyreállítsa a kívánatos jövedelmi viszonyokat is. Igen nagy vitát váltott ki a művészeti kedvezmények kérdése is. A pénzügyminiszter emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységeknél a törvény- javaslat érdemleges kedvezményeket biztosít: 200 ezer forintig a jövedelemnek csak 35 százaléka az adóalap, tehát a fennmaradó 65 százalék költségként számolható el. Kétszázezer forintos éves jövedelem felett is csak 60 százalék az adóalap. Ez is mutatja, hogy a kormány értékeli a művészi tevékenységet. A pénzügyi kormányzat egyébként készen áll arra, hogy felülvizsgálja a honoráriumok jelenlegi helyzetét, és áttekintse: milyen eszközök állnak rendelkezésre a tehetségek nagyobb mértékű elismerésére. A kormány egyetért azzal, hogy a nyugdíjasok számára lehetőséget kell biztosítani nyugdíjuk kiegészítésére. Fontos, hogy ne csökkenjen sem az alacsony, sem a magas nyugdíjjal rendelkezők érdekeltsége a munkavállalásban. Ebből a szempontból egyaránt hátrányos a 96 ezer forintos, vagy a 120 ezer forintos adómentes határ megállapítása. Amikor ugyanis a Határozathozatal következett. Az Országgyűlés elsőként a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó 23 módosító javaslat sorsáról döntött. Mivel ezek közül 19-re a plenáris vita során újabb észrevétel nem érkezett, az Országgyűlés elnökének javaslatára ezekről az indítványokról együttesen szavaztak: a képviselők, a bizottságok és a kormány — együttesen kezelt — 19 módosító javaslatát az Országgyűlés 7 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. Ezt követően rátértek azokra az indítványokra, amelyeket a kormány és az országgyűlési bizottságok nem fogadtak el, illetve azokra a pontokra, amelyek a törvényjavaslatban eleve alternatívákat tartalmaztak (a nyugdíjasok adózására és a lakásépítéssel kapcsolatos adókedvezményre vonatkozóan). Boldizsár Iván és Zsigmond Attila képviselők együttesen javasolták, hogy a törvényjavaslatban szereplő, a művészekre vonatkozó szabályozást változtassák meg: 200 ezer forint helyett 400 ezer forint jövedenyugdíjas évi jövedelme meghaladja a megállapított adómentes sávot, akkor jelentős mértékű adót kell fizetnie. Ezért a pénzügyi kormányzat semmiképpen sem ajánlja az ilyen korlátot állító variáció elfogadását. A szaktudás megszerzését célzó kedvezmények további szélesítése viszont támogatást érdemlő szándék. A törvények végrehajtási rendeleté már tartalmaz bizonyos kedvezményeket az Országos Tudományos Kutatási Alap keretei között végzett tevékenységeknél. A következőkben megvizsgálják: indokolt-e ezeket valamilyen módon kiegészíteni Ennél nehezebb kérdés a közműtársulások kedvezményezése. A kormány ebben a kérdésben rugalmasságot tanúsítva a korábbi elképzeléshez képest a kedvezmény mértékét 20-ról 30 százalékra emelte. A vitában azonban elhangzott olyan javaslat, amely többes hozzájárulás esetén 40 százalékos kedvezményt tart szükségesnek. E téren azonban egyszerűen nem áll rendelkezésre több pénz a kedvezmények nyújtására. A vitában elhangzott egy olyan képviselői javaslat is, amely kérte, hogy az adó- befizetés elmulasztásánál az első évben — ha ez nem szándékosan történik — ne alkalmazzanak büntetést. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a törvénytervezet az első esztendőben. Végezetül ismét megköszönte a képviselők észrevételeit, javaslatait, és Széchenyi István gondolataival zárta válaszát: „Éljenek a haladás emberei és szaporodjanak, a tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak.” lemig adózzanak keresetük 35 százaléka után és csak ezen összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. Boldizsár Iván azonban az ülésen visszavonta módosító javaslatát, mondván: az Országgyűlésben az utóbbi napokban megnyilvánult egységet ezzel nem akarja megbontani. Ugyanakkor kérte a pénzügyminisztert, hogy az alternatívát, a művészek honoráriumainak emelését tartsák napirenden. Zsigmond Attila — csatlakozva az előtte szólóhoz — ezt a módosító javaslatát visszavonta. Polgárdi József (Pest megye) indítványozta, hogy az újításból származó jövedelem elkülönítetten, más jövedelmekkel való összevonás nélkül 20 százalékos kedvezményes kulccsal adózzon. A kormány javaslata szerint az újításból származó jövedelem után az adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Az Országgyűlés — 21 ellenszavazattal- és 11 tartózkodással — a kormány eredeti javaslatát fogadta el. Nagyiványi András (Budapest) javasolta, hogy a takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelmek adóztatását 1990-től vezessék be. Az Országgyűlés ellen- szavazat nélkül, 9 tartózkodással a kormány eredeti javaslatát támogatta. Módosító indítványok érkeztek a képviselőktől a három- és többgyermekes családok adóalapcsökkentő kedvezményére vonatkozóan is. Szepitágothai János (országos lista) indítványozta, hogy ezek a családok három gyerek után 5 ezer forint, és minden további gyerek után újabb 5—5 ezer forint adóvisszatérítésben részesüljenek. Viola Károly (Pest megye) azt javasolta, hogy a családban élő gyermekek, valamint minden eltartott idős korú után — akinek havi jövedelme a minimális nyugdíj összegének 80 százalékát nem éri el — havi 700, összesen évi 8400 forint adóalapcsökkentést állapítsanak meg. Zsigmond Attila (Budapest) indítványozta, hogy az egy családban élb gyermekek számától függetlenül adjanak 12 ezer forint adóalapcsökkentő kedvezményt. Szentágothai János elállt eredeti indítványától, Zsigmond Attila pedig fenntartotta javaslatát, azzal a megjegyzéssel, hogy a kedvezményt a gyermekek iskoláztatásának befejezéséig kapják a családok. Viiola Károly javaslatának a gyermekekre vonatkozó részét fenntartotta, szavazás után azonban az Országgyűlés — a képviselői indítványokkal szemben — a kormány állásfoglalását támogatta. Nagyiványi András (Budapest) javasolta, hogy az évi 48 ezer és 120 ezer forintos összjövedelem között egy külön megállapítandó lineáris kulccsal történjék az adózás. Az Országgyűlés a képviselő javaslatát elvetette, a törvényjavaslatban meghatározott sávok és kulcsok szerinti adózás mellett szavazott. Ezt követően a nyugdíjak ügyében határoztak a képviselők. Az eredeti törvény- tervezet egy A) és egy B) változatot javasolt. Ez további képviselői indíitvány- nyal egészült ki arról, hogy a nyugdíjasok 120 ezer forint évi jövedelemhatárig kapjanak adómentességet. A kormány az A) pontban megjelölt javaslatot tartotta támogatandónak. Ennek lényege, hogy a fizetendő adó aszerint állapítandó meg, hogy a külön kereset hányadrészét teszi ki a nyugdíjasok összjövedelmének. A B) pont pedig évi 96 ezer forint összjövedelemig ad lehetőséget az adómentességre. A határozathozatal eredményeként az Ország- gyűlés szavazattöbbséggel a B) variációt fogadta el. Polgárdi József (Pest megye) arra tett javaslatot, hogy ha valaki egy évben több közműtársulásban is részt vesz, magasabb összegű adókedvezményben részesüljön: az eredeti 30 százalék helyett 40 százalékot. A javaslatot az Országgyűlés szavazattöbbséggel elvetette. Elek József (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) ehhez a ponthoz azt javasolta, hogy az egészséges ivóvíz bevezeHatározathozatal következett tésére létrehozón társulás tagjai által kifizetett összeg az adóból egészében visszaigényelhető legyen. A kormány ezzel sem értett egyet és az Országgyűlés támogatta ezt az álláspontját. A lakáscélú megtakarításokra vonatkozó adószabályokkal kapcsolatban Dobi Ferenc (Pest megye) terjesztett elő módosító javaslatot. Indítványozta, hogy a kormány A) variációjának megfelelő, 36 ezer forintos sávot fogadják el, de a 24 ezer forintosra vonatkozó kedvezőbb adókulccsal. A szakértők szerint ez másfél milliárdos adókiesést jelentene. A képviselők többsége a kormány eredeti A) variációja mellett szavazott. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar megye) azt javasolta, hogy ha az adóhiányt gondatlanság okozta, akkor 1988-ban ezért ne szabjanak ki bírságot, s az átmeneti időszakot 1989-re is terjesz- szék ki. (A kormány javaslata szerint a bírság legalább 20 százalékos, súlyos gondatlanság esetén 50 százalékos lehet.) Az Ország- gyűlés a képviselői javaslatot szavazattöbbséggel elvetette. E témakört lezárva a képviselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat egészéről szavaztak: a törvényhozó testület — 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással — általánosságban és részleteiben elfogadta a tö vény javaslatot. A továbbiakban az általános forgalmi adóra vonatkozó — a képviselők, a bizottságok és a kormány által előterjesztet'. módosító j.i vasiatok egy részéről együttesen szavaztak, e javaslatokat elfogadták. Ezután azokat a javaslatokat vizsgálták meg, amelyekben nem alakult ki egység az előterjesztők között. Búzás Józsefné (Szolnok megye) indítványozta, hogy a zsűrizett jiépi iparművészeti termékek — a kormány által javasolt — 25 százalékos forgalmi adókulcs helyett „0” kulcsba tartozzanak, azaz adómentesek legyenek. Az indítványt a képviselők többsége elvetette. Ezután került sor a döntéshozatalra: az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot egy ellenszavazattal és öt tartózkodással, általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az evangélikus egyház kezdeményezésére javaslatot tett az országos választási listán Káldy Zoltán evangélikus püspök elhalálozása folytán megüresedett képviselői hely betöltésére. A HNF OT elnöksége a megüresedett helyre Nagy Gyula evangélikus püspök elnököt jelöllte. Nagy Gyulát — hét ellen- szavazattal és tizenhárom tartózkodással — soraiba választotta. Az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről. Ügyrendi kérdések Ezután dr. Bölcsey György, az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságának titkára ismertette a bizottság véleményét — amelyet a plénumon írásban is eljuttattak a képviselőkhöz — Szirtesné dr. Tomsits Erika képviselőnek az Országgyűlés június 26-i ülésén tett javaslatáról. — A képviselőnek a beterjesztett törvényjavaslat, illetőleg a módosító javaslatok feletti szavazással kapcsolatos — az Országgyűlés ügyrendjére vonatkozó — indítványa a következő volt: „Az elnök kérdezze meg, kívánja-e valaki, hogy a módosító javaslatról külön-kü- lön szavazzunk. Ha igen, akkor ismét először a Minisztertanács variációját bocsássa szavazásra, majd a módosító javaslatokat külön- külön.” Korábban előfordult, hogy a szavazásnál nem tartottuk be minden esetben az? ügyrendet, ezért e javaslat fokozottan ráirányította a figyelmet a módosító indítványok kezelésére. Az Országgyűlés ügyrendje fentieket a következő szerint szabályozza: „Bármelyikképviselő indítványozhatja, hogy egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történjék. Erről az Ország- gyűlés vita nélkül határoz.” Ennek megfelelően a bizottság javasolja következetes gyakorlat folytatását. A bizottság véleményével a javaslattevő képviselő is egyetértett. Arról is beszámolt dr. Bölcsey György, hogy a szóban forgó képviselői javaslat kapcsán a bizottság tágabb kitekintésben is foglalkozott az Országgyűlés ügyrendjének kérdésével, s úgy foglalt állást, hogy a későbbiekben szükséges létrehozni egy olyan bizottságot, amely előkészítené az ügyrend egészének felülvizsgálatát, illetőleg módosítását. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság jelentését — egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett — elfogadta. Az elnöklő Sarlós István közölte: Polgári István (Hajdú-Bi- har megye) a kisiparosok és kiskereskedők házastársának alkalmazottként való foglalkoztatása tárgyában kérdést kíván intézni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. A képviselő kapott szót: Kifejtette: a házastársak és élettársak jelenleg csaik segítő családtagként foglalkoztathatók, s ez több hátrányos jogkövetkezménnyel jár. Erre vonatkozóan egyébként nincs olyan tételes törvényi előírás, amely a házastárs alkalmazottként foglalkoztatását tiltaná. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszában jogosnak és időszerűnek ítélte a kérdést. A most elfogadott, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény újabb kedvező lehetőséget biztosít arra, hogy immár jogszabályi alapokon a házastársakat alkalmazottként foglalkoztathassák. Végezetül tájékoztatta a képviselőket, hogy még ebben az évben a kormány elé terjesztik a jogszabály ezzel kapcsolatos módosítását. Sarlós István ezután bejelentette: az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága indítványozta, hogy a kormány dolgozzon ki a költségvetési reformra vonatkozó javaslatot. Az Országgyűlés ezt tudomásul vette. A bizottság javasolta azt is, hogy alakuljon egy úgynevezett ad hoc bizottság az adóügyi törvények kezelésére. A testület Sarlós Istvánt felhatalmazta a munkabizottság létrehozására. A Parlament elnöke ezután emlékeztetett arra: Gé- czi István (Budapest) az Országgyűlés legutóbbi, nyári ülésszakán javasolta, hogy az Országgyűlés alakítson ifjúsági és sportbizottságot. Az Országgyűlés határozott az új bizottság megalakításáról, illetve felhatalmazását adta, a bizottság elnökének, titkárának és tagjainak jelölésére. Ezzel befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, s jóváhagyták a kormány munkaprogramját, valamint törvényt alkottak az általános forgalmi adóról és a magán- személyek jövedelemadójáról.
