Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

1987. szeptember 21., hétfő Somogyi Néplap 3 Országgyűlés és reform A reform folytatása, ki­bontakozása az egyetlen esély és lehetőség. Talán ebben az egy mon­datban lehetne a legjobban összefoglalni a három és fél napos országgyűlési vita legfőbb tanulságát, nagy szavak, pátosz nélkül, a té­nyekre alapozva az érvelést. A legfontosabb érv, vagy inkább kényszerítő erő: az ország nettó adóssága elér­te a 9,3, bruttó adóssága pe­dig a 16 milliárd dollárt. Bár a két összeg közötti különb­ség arra utal, hogy a meg­szabott külkereskedelmi kap­csolatokhoz híven nemcsak mi tartozunk, nekünk is sok az adósunk, a nemzetközi pénzvilág pontosan tudja, hogy a mi adósaink között jó néhány olyan fejlődő ország van, amely kritikus helyzet­be került. S szőrös szívűnek mondott (valójában csak realista) külföldi bankárok azt is nyilvántartják, hogy a mi bruttó adósságunk kezdi megközelíteni az ország egy évi nemzeti jövedelmét. No­ha a hitelképességünkkel most sincs baj (mindig és pontosan fizettünk), ha. meg akarjuk őrizni a külföldi partnerek bizalmát, akkor rendre és pontosan törlesz­tetünk kell ezután is. A nagy kérdés viszont így hangzik: ugyan miiből? A parlamenti beszédek, viták ugyanis feltárták, hogy a magyar ipar tekintélyes há­nyada nemhogy gyarapítaná, hanem fogyasztja az ország nemzeti jövedelmét. Hova­tovább képtelen a nyugaton is keresett, gazdaságos ex­porttermékek előállítására, vagyis nem „termel” dollárt az államháztartás számára. Belföldön is sok gond van a gyárakkal: ha nyereséget fizettek a dolgozóiknak (mert általában fizettek), azt több­nyire állami támogatásból' tették. Abból a pénzből, amit az életképes vállalatok­tól vontak el. Egyre világosabbá vált, amit Grósz Károly minisz­terelnökünk már vagy egy evvel ezelőtt kimondott az egyik képeslapnak adott in­terjújában: a magyar ipar egy része életképtelen. Egyébként a képviselők az Országgyűlést megelőző par­lamenti bizottsági ülések során terjedelmes listát kaptak az ipari minisztertől arról, hogy mely termékek gyártását kellene megszün­tetni a ráfizetés miatt. Ne­hezen túlbecsülhető, új fej­lemény volt ez, hiszen az elmúlt években csak áttörési pontokról, meg húzó ipar­ágakról hallottunk, amint a feszültségpontok, meg vissza­fejlesztendő iparágak ke­rültek szóba, csak általános­ságok hangzottak el, konk­rétumok nélkül. Még később is csak a négy válságiparág­ra szűkült a lista, most ez­úttal nevezték először nevén a „gyereket”. Csak a reform folytatása, következetes végrehajtása nyújthat garanciát arra, hogy az, ami a kohászatban vagy szénbányászatban el­kezdődött már, az a veszte­séges vállalatok széles köré­re kiterjed. Ennek kitűnő eszköze lesz az általános for­galmi adó bevezetése, hiszen ezután már félreérthetetlenül kiderül: mely vállalat vesz­teséges valójában. Nehéz helyzetbe kerülnek azok a vállalati kijárók, akik —■ a félreérthetetlenül egyértel­mű, egzakt gazdasági muta­tók hiányában — mindig ta­láltak valami mentséget, ürügyet a rosszul dolgozó cégük számára. A reform folytatása, ki­bontakozása nyújt lehetősé­get arra is, hogy ne nőjön a kedvezőtlen adottságú me­gyék száma az országban; hogy ne vesszék kárba annyi évtized erőfeszítése. Végül csak a reform ki­bontakozása nyújt esélyt ar­ra is, hogy néhány éven be­lül megzabolázzuk a magyar családok számára oly sok gondot, nehéz napot okozó inflációt. Ha ugyanis elfogad­juk azt a parlamenti érve­lést, hogy az áremelkedés nem ok, hanem következ­mény (ha nem fogadnánk el: a tények ettől még tények maradnak), akkor nyilván­való, hogy csak a parlament által jóváhagyott stabilizá­ciós program1 végrehajtásá­val1, a kibontakozási program megalapozásával érhető el az a cél, amelyet miniszterelnö­künk vázolt: a jövő évi, elő­reláthatólag 14-15 százalé­kos, tehát nehezen elvisel­hető mértékű áremelkedés üteme 1989-ne már 9, 1990­re pedig 6 százalékra csök­kenjék. Végtére is az Ország­gyűlésen jóváhagyott szoci­álpolitikai program, a nagy- családoiknak nyújtandó adó­kedvezmények hatása is ak­kor lesz • megalapozott, há az infláció láagörbéjét kor­dában tartjuk. Évtizedek óta nem láttunk, hallottunk olyan parlamenti vitát, mint most. A módosító javaslatok nagy száma, a szenvedélyes közbekiáltások mind arról tanúskodtak, hogy ez a parlament mind­inkább megtalálja, betölti azt a szerepkört, amelyre a szocialista demokrácia igényt tart. A tv képernyője jóvol­tából ^mindenki láthatta", hallhatta, hogy a részletekre kiterjedő nézetgazdagság és különbség mögött impozáns egység rejlett. Bár több száz képviselő volt jelen, az a gondolat még fel sem vető­dött, hogy a régi „recept” szerint dolgozzunk tovább. Egységes volt az a véle­mény, hogy csak az új idők­nek megfelelő megközelítés-- sei, módszerekkel érhetünk el sikert. Megújhodó szocializmusra van szükség, s megújhodás eszköze a reform. Magyar László ADÓSÁVTÁBLÁZAT Az Országgyűlés az alábbi adósávokkal szavazta meg a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvényt: ÉVI JÖVEDELEM ADÓKULCS 0—48 000 Ft 0% 48 001—70 000 Ft a 48 000 Ft-on felüli rész 20%-a 70 001—90 000 Ft 4400 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 25%-a 90 001—120 000 Ft 9400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész 30%-a 120 001—150 000 Ft 18 400 Ft és a 120 000 Ft-on felüli rész 33%-a 150 001—180 000 Ft 28 300 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 38%-a 180 001—240 000 Ft 39 700 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 43%-a 240 001—360 000 Ft 65 500 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 48%-a 360 001—600 000 Ft 123 100 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 52%-a 600 001—800 000 Ft 247 900 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56%-a 800 001— 359 900 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60%-a A Hódgép kisautója, a Puli Képek a BNV-ról Divatbemutató a K pavilonban A húsipar kiállításának részlete Ma kezdődik az ENSZ I ■■ »I r • közgyűlési Találkoztak a szocialista országok köldöttségvezetői Hétfőn kezdődik meg az általános politikai vita az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének 42. ülés­szakán, amely az elmúlt hé­ten nyílt meg New Yorkban. A vita első felszólalója a ha­gyományoknak megfelelően Brazília képviselője lesz, de — formailag nem a vita ke­retében — másodiknak Rea­gan amerikai elnök áll majd a szónoki emelvényre, hogy kifejtse az Egyesült Államok nézeteit néhány, a világpoli­tika lényegére vonatkozó kérdésben. Szerdára várható Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter felszólalása. A vi­tában egyébként száznál több államfő, kormányfő, kül­ügyminiszter fejti majd ki kormánya álláspontját az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, a világszervezet hely­zetéről és feladatairól. Szombaton New Yorkban találkozót tartottak az ENSZ közgyűlés 42. ülésszakán résztvevő szocialista orszá­gok küldöttségeinek vezetői. A találkozón véleményt cse­réltek a 42. ülésszak munká­jával összefüggő kérdésekről a szocialista országok egyez­tetett külpolitikai kezdemé­nyezéseinek tükrében. A ta­nácskozáson Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminisz­ter részletesen tájékoztatta a küldöttségvezetőket wa­shingtoni tárgyalásairól. Hangsúlyozta, hogy a szovjet fél a szocialista országok egyeztetett békepolitikájá­nak alapján folytatta a tár­gyalásokat Washingtonban. A leszerelési megállapodás moszkvai visszhangja A háromnapos szovjet- amerikai külügyminiszteri tárgyalások legfontosabb eredménye, hogy Washing­tonban sikerült felszámolni a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcásza ti ra­kéták megsemmisítését célzó megállapodásit akadályozó nézeteltérések és problémák többségét — állapítja meg vasárnapi nemzetközi össze­foglalójában a Pravda. Az SZKP KB központi lapja rámutat, hogy az atomkorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok első ízben tudott megállapodni a nukleáris rakétáiegyveiek két osztályának teljes fel­számolásáról. Washingtonban megegye­zés született arról is, hogy idén ősszel kerül sor Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan találkozójára. Reméljük, hogy ez a találkozó kiindu­lópontja lehet majd újabb nagyszabású, a nukleáris fenyegetés csökkentését cél­zó lépéseknek — hangsú­lyozza a Pravda. A tárgyalásokon elért „át­törést”, a Washingtonból érkezett jó híreket elemzi cikkében az Izvesztyija. A megállapodás az eddigi leg­jelentősebb eredménye lesz a szovjet—amerikai párbe­szédnek, amely az utóbbi időben szélesedett, mélyült. A Szovjetunió kezdeménye­zéseinek eredményeként az elmúlt két esztendő az át­alakítás. időszaka volt a két nukleáris nagyhatalom kap­csolataiban is. Az újságírónak és. a dip­lomatának is óvatosnak kel! maradnia a prognózisokban: a szovjet—amerikai kapcso­latok története sok minden­re megtanít, egyebek között arra, hogy semmi esetre sem szabad eufóriába esni — hangsúlyozza az Izvesztyija. Politikai gyilkosság Manilában Meggyilkolták szombaton Leandro Alejandrót, a Fü- löp-szigeték Űj Demokrati­kus Szövetség nevű balol­dali ellenzéki pártcsoportosu­lásának főtitkárát. Alejandro éppen egy saj­tóértekezletről tért vissza autóján pártja székházába: ezen újabb kormányellenes felvonulás tervét jelentette be. A székház parkolóhe­lyén, még a gépkocsiban ér­ték a halálos lövések, ame­lyeket egy szemközt álló te­herautóból adtak le. A me­rénylők kilétéről, sorsáról nem érkezett jelentés. A szigetországban attól tartanaik, hogy a szombati merénylet ismét felszítja az indulatok parazsát. A munkaképesség kincs Országos tanácskozás a munkavédelemről Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügye­lőség első kétnapos konfe­renciáján (amelyet a hét vé­gén tartottak Siófokon, a SZOT Ezüstpart üdülőjében) Suhajda János, a Somogy megyei felügyelőség vezetője köszöntötte a résztvevőket, a többi között Tóth Lászlót, az MSZMP Központi Bizottsága képviselőjét, dr. Fenyő Ist­vánt, a Somogy megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjét, Főcze La­jost, a SZOT munkavédelmi, társadalombiztosítási és egészségügyi osztályának ve­zetőjét, valamint dr. Exner Zoltánt, az SZMT vezető tit­kárát. (Mintegy 400 szakem­ber vett részt a tanácskozá­son.) Török Dezső, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség vezetője előa­dásában mindenekelőtt az 1984-ben alakult önálló álla­mi főhatóság szervezeti fel­építésével kapcsolatos mun­káról, annak eredményéről, s a kormányhatározat által életre hívott apparátus tevé­kenységéről, feladatairól szólt. Mint ismeretes, a mun­kavédelmi teendők ellátását régebben a szakszervezetek megbízottai végezték, egy- egy szakmának külön fel­ügyelői voltak, s az SZMT-k mellett, valamint a mezőgaz­daságban és az Oki sznál is dolgoztak munkavédelemmel foglalkozó szakemberek. Az új, a korszerű követelmé­nyeknek minden bizonnyal jobban megfelelő állami szervezet kialakítása úgyne­vezett területi elv szerint történt. Minden megyében, valamint a fővárosban mű­ködik felügyelőség, s egy irányító központ, amely egy­úttal a másodfokú hatóság ' szerepét is betölti. Ez év februárjától a felügyelőség jog- és hatásköre bővült, ugyanis ez időtől a munka­ügyi rendelkezések betartá­sának ellenőrzése is a fel­adata. Török Dezső elmond­ta, hogy a szervezet felépí­tése során sikerült a szemé­lyi feltételeket megteremte­ni: a dolgozók 85 százaléka felsőfokú iskolai végzettség­gel és jelentős munkavédel­mi tapasztalattal rendelke­zik. A főként műszaki vég­zettségű szakemberek mellett most már szép számmal dol­goznak jogászok is, tekintet­tel a munkaüggyel kapcsola­tos tennivalókra, s a szakirá­nyú továbbképzést is meg­szervezték. (1988 szeptembe­rétől munkavédelmi üzem­mérnöki szakon szerezhetnek oklevelet a középfokú vég­zettségű dolgozók.) A mun­kakörülmények is megfele­lőek, sőt technikai felszerelt­ség dolgában (telex, számító­gép stb.) a legjobban ellátott államigazgatási szervezet. A képzés—továbbképzés témá­jához tartozik a külföldi ta­pasztalatszerzés is, amelyre ugyancsak van lehetőség, pontosabban lenne, ha a fel­ügyelők közül többen tudná­nak (tanulnának) idegen nyelveket. örvendetes, hogy az el­múlt 3 évben csökkentek a munkahelyi balesetek (ez részben a lelkiismeretesen dolgozó, a veszélyforrásokat felfedező felügyelők érde­me); évente mintegy 130-cal kevesebb ember halt meg, s mintegy 20 ezerrel csökkent a balesetek miatti sérülések száma évente az említett idő­szakban, s ez a tény a kül­földi adatokkal összehason­lítva is figyelemre méltó. A legnagyobb kincs a munka- képesség, melynek megőrzé­se elsősorban a munkahelyek feladata, s ebben segítenek a munkavédelmi szakemberek, felügyelők óvó intézkedései. „Nem a forma (a tevékeny­ség dokumentálása, a papí­rok gyártása) a fontos, ha­nem a munkavédelmi gya­korlat, az alapvető biztonsá­gi szint elérése” hangsúlyoz­ta az előadó. A régi, de még hasznot hozó munkaeszkö­zökkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nemcsak ezek okozhatnak balesetet; veszélyes lehet a legmoder­nebb munkaeszköz is, ha nem tartják be a munkavé­delmi előírásokat. Répa Imre, a szervezet he­lyettes vezetője sok gyakor­lati kérdésről, Főcze Lajos, a SZOT osztályvezetője pedig a szakszervezet soron levő feladatairól beszélt. A szom­bati előadások után a kon­ferencia résztvevői hajóki­ránduláson vettek részt. Teg­nap pedig úgynevezett szak­mai csoportokban cserélték ki tapasztalataikat.

Next

/
Thumbnails
Contents