Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
1987. szeptember 21., hétfő Somogyi Néplap 3 Országgyűlés és reform A reform folytatása, kibontakozása az egyetlen esély és lehetőség. Talán ebben az egy mondatban lehetne a legjobban összefoglalni a három és fél napos országgyűlési vita legfőbb tanulságát, nagy szavak, pátosz nélkül, a tényekre alapozva az érvelést. A legfontosabb érv, vagy inkább kényszerítő erő: az ország nettó adóssága elérte a 9,3, bruttó adóssága pedig a 16 milliárd dollárt. Bár a két összeg közötti különbség arra utal, hogy a megszabott külkereskedelmi kapcsolatokhoz híven nemcsak mi tartozunk, nekünk is sok az adósunk, a nemzetközi pénzvilág pontosan tudja, hogy a mi adósaink között jó néhány olyan fejlődő ország van, amely kritikus helyzetbe került. S szőrös szívűnek mondott (valójában csak realista) külföldi bankárok azt is nyilvántartják, hogy a mi bruttó adósságunk kezdi megközelíteni az ország egy évi nemzeti jövedelmét. Noha a hitelképességünkkel most sincs baj (mindig és pontosan fizettünk), ha. meg akarjuk őrizni a külföldi partnerek bizalmát, akkor rendre és pontosan törlesztetünk kell ezután is. A nagy kérdés viszont így hangzik: ugyan miiből? A parlamenti beszédek, viták ugyanis feltárták, hogy a magyar ipar tekintélyes hányada nemhogy gyarapítaná, hanem fogyasztja az ország nemzeti jövedelmét. Hovatovább képtelen a nyugaton is keresett, gazdaságos exporttermékek előállítására, vagyis nem „termel” dollárt az államháztartás számára. Belföldön is sok gond van a gyárakkal: ha nyereséget fizettek a dolgozóiknak (mert általában fizettek), azt többnyire állami támogatásból' tették. Abból a pénzből, amit az életképes vállalatoktól vontak el. Egyre világosabbá vált, amit Grósz Károly miniszterelnökünk már vagy egy evvel ezelőtt kimondott az egyik képeslapnak adott interjújában: a magyar ipar egy része életképtelen. Egyébként a képviselők az Országgyűlést megelőző parlamenti bizottsági ülések során terjedelmes listát kaptak az ipari minisztertől arról, hogy mely termékek gyártását kellene megszüntetni a ráfizetés miatt. Nehezen túlbecsülhető, új fejlemény volt ez, hiszen az elmúlt években csak áttörési pontokról, meg húzó iparágakról hallottunk, amint a feszültségpontok, meg visszafejlesztendő iparágak kerültek szóba, csak általánosságok hangzottak el, konkrétumok nélkül. Még később is csak a négy válságiparágra szűkült a lista, most ezúttal nevezték először nevén a „gyereket”. Csak a reform folytatása, következetes végrehajtása nyújthat garanciát arra, hogy az, ami a kohászatban vagy szénbányászatban elkezdődött már, az a veszteséges vállalatok széles körére kiterjed. Ennek kitűnő eszköze lesz az általános forgalmi adó bevezetése, hiszen ezután már félreérthetetlenül kiderül: mely vállalat veszteséges valójában. Nehéz helyzetbe kerülnek azok a vállalati kijárók, akik —■ a félreérthetetlenül egyértelmű, egzakt gazdasági mutatók hiányában — mindig találtak valami mentséget, ürügyet a rosszul dolgozó cégük számára. A reform folytatása, kibontakozása nyújt lehetőséget arra is, hogy ne nőjön a kedvezőtlen adottságú megyék száma az országban; hogy ne vesszék kárba annyi évtized erőfeszítése. Végül csak a reform kibontakozása nyújt esélyt arra is, hogy néhány éven belül megzabolázzuk a magyar családok számára oly sok gondot, nehéz napot okozó inflációt. Ha ugyanis elfogadjuk azt a parlamenti érvelést, hogy az áremelkedés nem ok, hanem következmény (ha nem fogadnánk el: a tények ettől még tények maradnak), akkor nyilvánvaló, hogy csak a parlament által jóváhagyott stabilizációs program1 végrehajtásával1, a kibontakozási program megalapozásával érhető el az a cél, amelyet miniszterelnökünk vázolt: a jövő évi, előreláthatólag 14-15 százalékos, tehát nehezen elviselhető mértékű áremelkedés üteme 1989-ne már 9, 1990re pedig 6 százalékra csökkenjék. Végtére is az Országgyűlésen jóváhagyott szociálpolitikai program, a nagy- családoiknak nyújtandó adókedvezmények hatása is akkor lesz • megalapozott, há az infláció láagörbéjét kordában tartjuk. Évtizedek óta nem láttunk, hallottunk olyan parlamenti vitát, mint most. A módosító javaslatok nagy száma, a szenvedélyes közbekiáltások mind arról tanúskodtak, hogy ez a parlament mindinkább megtalálja, betölti azt a szerepkört, amelyre a szocialista demokrácia igényt tart. A tv képernyője jóvoltából ^mindenki láthatta", hallhatta, hogy a részletekre kiterjedő nézetgazdagság és különbség mögött impozáns egység rejlett. Bár több száz képviselő volt jelen, az a gondolat még fel sem vetődött, hogy a régi „recept” szerint dolgozzunk tovább. Egységes volt az a vélemény, hogy csak az új időknek megfelelő megközelítés-- sei, módszerekkel érhetünk el sikert. Megújhodó szocializmusra van szükség, s megújhodás eszköze a reform. Magyar László ADÓSÁVTÁBLÁZAT Az Országgyűlés az alábbi adósávokkal szavazta meg a személyi jövedelemadóról szóló törvényt: ÉVI JÖVEDELEM ADÓKULCS 0—48 000 Ft 0% 48 001—70 000 Ft a 48 000 Ft-on felüli rész 20%-a 70 001—90 000 Ft 4400 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 25%-a 90 001—120 000 Ft 9400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész 30%-a 120 001—150 000 Ft 18 400 Ft és a 120 000 Ft-on felüli rész 33%-a 150 001—180 000 Ft 28 300 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 38%-a 180 001—240 000 Ft 39 700 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 43%-a 240 001—360 000 Ft 65 500 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 48%-a 360 001—600 000 Ft 123 100 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 52%-a 600 001—800 000 Ft 247 900 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56%-a 800 001— 359 900 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60%-a A Hódgép kisautója, a Puli Képek a BNV-ról Divatbemutató a K pavilonban A húsipar kiállításának részlete Ma kezdődik az ENSZ I ■■ »I r • közgyűlési Találkoztak a szocialista országok köldöttségvezetői Hétfőn kezdődik meg az általános politikai vita az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 42. ülésszakán, amely az elmúlt héten nyílt meg New Yorkban. A vita első felszólalója a hagyományoknak megfelelően Brazília képviselője lesz, de — formailag nem a vita keretében — másodiknak Reagan amerikai elnök áll majd a szónoki emelvényre, hogy kifejtse az Egyesült Államok nézeteit néhány, a világpolitika lényegére vonatkozó kérdésben. Szerdára várható Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter felszólalása. A vitában egyébként száznál több államfő, kormányfő, külügyminiszter fejti majd ki kormánya álláspontját az időszerű nemzetközi kérdésekről, a világszervezet helyzetéről és feladatairól. Szombaton New Yorkban találkozót tartottak az ENSZ közgyűlés 42. ülésszakán résztvevő szocialista országok küldöttségeinek vezetői. A találkozón véleményt cseréltek a 42. ülésszak munkájával összefüggő kérdésekről a szocialista országok egyeztetett külpolitikai kezdeményezéseinek tükrében. A tanácskozáson Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter részletesen tájékoztatta a küldöttségvezetőket washingtoni tárgyalásairól. Hangsúlyozta, hogy a szovjet fél a szocialista országok egyeztetett békepolitikájának alapján folytatta a tárgyalásokat Washingtonban. A leszerelési megállapodás moszkvai visszhangja A háromnapos szovjet- amerikai külügyminiszteri tárgyalások legfontosabb eredménye, hogy Washingtonban sikerült felszámolni a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcásza ti rakéták megsemmisítését célzó megállapodásit akadályozó nézeteltérések és problémák többségét — állapítja meg vasárnapi nemzetközi összefoglalójában a Pravda. Az SZKP KB központi lapja rámutat, hogy az atomkorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok első ízben tudott megállapodni a nukleáris rakétáiegyveiek két osztályának teljes felszámolásáról. Washingtonban megegyezés született arról is, hogy idén ősszel kerül sor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozójára. Reméljük, hogy ez a találkozó kiindulópontja lehet majd újabb nagyszabású, a nukleáris fenyegetés csökkentését célzó lépéseknek — hangsúlyozza a Pravda. A tárgyalásokon elért „áttörést”, a Washingtonból érkezett jó híreket elemzi cikkében az Izvesztyija. A megállapodás az eddigi legjelentősebb eredménye lesz a szovjet—amerikai párbeszédnek, amely az utóbbi időben szélesedett, mélyült. A Szovjetunió kezdeményezéseinek eredményeként az elmúlt két esztendő az átalakítás. időszaka volt a két nukleáris nagyhatalom kapcsolataiban is. Az újságírónak és. a diplomatának is óvatosnak kel! maradnia a prognózisokban: a szovjet—amerikai kapcsolatok története sok mindenre megtanít, egyebek között arra, hogy semmi esetre sem szabad eufóriába esni — hangsúlyozza az Izvesztyija. Politikai gyilkosság Manilában Meggyilkolták szombaton Leandro Alejandrót, a Fü- löp-szigeték Űj Demokratikus Szövetség nevű baloldali ellenzéki pártcsoportosulásának főtitkárát. Alejandro éppen egy sajtóértekezletről tért vissza autóján pártja székházába: ezen újabb kormányellenes felvonulás tervét jelentette be. A székház parkolóhelyén, még a gépkocsiban érték a halálos lövések, amelyeket egy szemközt álló teherautóból adtak le. A merénylők kilétéről, sorsáról nem érkezett jelentés. A szigetországban attól tartanaik, hogy a szombati merénylet ismét felszítja az indulatok parazsát. A munkaképesség kincs Országos tanácskozás a munkavédelemről Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség első kétnapos konferenciáján (amelyet a hét végén tartottak Siófokon, a SZOT Ezüstpart üdülőjében) Suhajda János, a Somogy megyei felügyelőség vezetője köszöntötte a résztvevőket, a többi között Tóth Lászlót, az MSZMP Központi Bizottsága képviselőjét, dr. Fenyő Istvánt, a Somogy megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjét, Főcze Lajost, a SZOT munkavédelmi, társadalombiztosítási és egészségügyi osztályának vezetőjét, valamint dr. Exner Zoltánt, az SZMT vezető titkárát. (Mintegy 400 szakember vett részt a tanácskozáson.) Török Dezső, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség vezetője előadásában mindenekelőtt az 1984-ben alakult önálló állami főhatóság szervezeti felépítésével kapcsolatos munkáról, annak eredményéről, s a kormányhatározat által életre hívott apparátus tevékenységéről, feladatairól szólt. Mint ismeretes, a munkavédelmi teendők ellátását régebben a szakszervezetek megbízottai végezték, egy- egy szakmának külön felügyelői voltak, s az SZMT-k mellett, valamint a mezőgazdaságban és az Oki sznál is dolgoztak munkavédelemmel foglalkozó szakemberek. Az új, a korszerű követelményeknek minden bizonnyal jobban megfelelő állami szervezet kialakítása úgynevezett területi elv szerint történt. Minden megyében, valamint a fővárosban működik felügyelőség, s egy irányító központ, amely egyúttal a másodfokú hatóság ' szerepét is betölti. Ez év februárjától a felügyelőség jog- és hatásköre bővült, ugyanis ez időtől a munkaügyi rendelkezések betartásának ellenőrzése is a feladata. Török Dezső elmondta, hogy a szervezet felépítése során sikerült a személyi feltételeket megteremteni: a dolgozók 85 százaléka felsőfokú iskolai végzettséggel és jelentős munkavédelmi tapasztalattal rendelkezik. A főként műszaki végzettségű szakemberek mellett most már szép számmal dolgoznak jogászok is, tekintettel a munkaüggyel kapcsolatos tennivalókra, s a szakirányú továbbképzést is megszervezték. (1988 szeptemberétől munkavédelmi üzemmérnöki szakon szerezhetnek oklevelet a középfokú végzettségű dolgozók.) A munkakörülmények is megfelelőek, sőt technikai felszereltség dolgában (telex, számítógép stb.) a legjobban ellátott államigazgatási szervezet. A képzés—továbbképzés témájához tartozik a külföldi tapasztalatszerzés is, amelyre ugyancsak van lehetőség, pontosabban lenne, ha a felügyelők közül többen tudnának (tanulnának) idegen nyelveket. örvendetes, hogy az elmúlt 3 évben csökkentek a munkahelyi balesetek (ez részben a lelkiismeretesen dolgozó, a veszélyforrásokat felfedező felügyelők érdeme); évente mintegy 130-cal kevesebb ember halt meg, s mintegy 20 ezerrel csökkent a balesetek miatti sérülések száma évente az említett időszakban, s ez a tény a külföldi adatokkal összehasonlítva is figyelemre méltó. A legnagyobb kincs a munka- képesség, melynek megőrzése elsősorban a munkahelyek feladata, s ebben segítenek a munkavédelmi szakemberek, felügyelők óvó intézkedései. „Nem a forma (a tevékenység dokumentálása, a papírok gyártása) a fontos, hanem a munkavédelmi gyakorlat, az alapvető biztonsági szint elérése” hangsúlyozta az előadó. A régi, de még hasznot hozó munkaeszközökkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nemcsak ezek okozhatnak balesetet; veszélyes lehet a legmodernebb munkaeszköz is, ha nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. Répa Imre, a szervezet helyettes vezetője sok gyakorlati kérdésről, Főcze Lajos, a SZOT osztályvezetője pedig a szakszervezet soron levő feladatairól beszélt. A szombati előadások után a konferencia résztvevői hajókiránduláson vettek részt. Tegnap pedig úgynevezett szakmai csoportokban cserélték ki tapasztalataikat.
