Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 222. szám Ara: 1,80 Ft 1987. szeptember 21., hétfő Véget ért esz Országgyűlés őszi ülésszaka Törvényt alkottak az általános forgalmi adóról, a magánszemélyek jövedelemadójáról Szombaton folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parlamenti padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy a negyedik napon — az elfogadott napirendnek megfelelően — folytatják a vitát az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokról. Kádár János Grósz Károllyal és Lázár Györggyel a szünet utáni percekben Polgárdi József (Pest megye), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója az Országgyűlés támogatását kérte a személyi jövedelem- adó tervezetének egyes pontjait módosító javaslataihoz. Elsőként az újítási díjakkal kapcsolatban azt javasolta, hogy e díjakat, illetve az abból származó bevételeket ne vonják össze az egyéb jövedelmekkel, hanem külön 20 százalékos lineáris — nem progresszív — adó terhelje azokat. Indítványozta azt is — Szentágothai János pénteken elhangzott felszólalásához kapcsolódva —, hogy bátrabban, célirányosan alkalmazzák az adóvisszajuttatás ösztönző hatását. Végezetül azt javasolta, hogy azok az állampolgárok, akik a közműfejlesztésekhez több jogcímen járulnak hozzá, a tervezettnél nagyobb, vagyis 40 százalékos adókedvezményt kapjanak. Kovács András (Heves megye), a Selypi Cukorgyár főmérnöki egyebek között indítványozta, hogy a két új adónem mellett fennmaradó elvonásokat — a vállalati nyereségadót és a társadalombiztosítási járulékot — mielőbb a legmagasabb szintű jogi szabályozással rendezzék. A személyi jövedelemadó kapcsán egyetértését fejezte ki minden olyan javaslattal, amely a nehéz helyzetben lévő rétegek megsegítésére irányul. Ellenzett azonban minden olyan engedményt — akár a magas nyugdíjak és a nyugdíj melletti jövedelmek, akár a művészi tevékenységgel elért jövedelmek kedvezményes elbírálásáról van szó —, amely adókiesést jelent. Bánffy György (Budapest) színész, a József Attila Színház tagja azt a folyamatot ismertette képviselőtársaival, amelynek révén módosító javaslatát az illetékes bizottságok, elfogadták, s az indítvány az írásos jelentésbe került. Örömének adott hangot, hogy a pénzügyi kormányzat is — bár kompromisszumként — elfogadta a három- és többgyermekes családoknak javasolt, gyermekenkénti évi 12 ezer forintos adóalap-csökkentést. Elmondta: az általa eredetileg megszövegezett tervezetben e kedvezmény az „iskoláztatás”, nem pedig a „nevelés” befejezéséig szólt, a képviselők előtt most szereplő javaslat pedig az utóbbi kifejezést használja. Mint mondta, ígéretet kapott arra, hogy a végrehajtási utasításban félreérthetetlen lesz majd a megfogalmazás. Hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett, ezért az elnöklő Sarlós István a vitát bezárta. Ezt követően Szabó Kálmán, a Terv- és Költségvetési Bizottság előadója kapott szót, aki az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint a Terv- és Költségvetési Bizottság nevében tett bejelentést. A bizottságok befejezve döntéselőkészítő munkájukat, két jelentést készítettek az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Indítványozták az Országgyűlésnek, hogy javaslataikat és a szabadon választható döntési változatok egyikét fogadják el. (Mint ismeretes, az Országgyűlés bizottságai — kivéve a honvédelmi és külügyi bizottságot — szeptember 4. és 10. között tartott üléseiken megtárgyalták az általános forgalmi adóról, A vitát lezárva Medgyessy Péter pénzügyiminiszter emelkedett szólásra. Bevezetőben köszönetét mondott a képviselőknek az észrevételekért, a támogatásért, s azért a segítségért, amelyet már . az előkészítő munka során is kapott a pénzügyi kormányzat. A két új adó fontos eszköze a munkaprogramban megfogalmazott célok megvalósításának, elősegíti á stabilizálást, s eszköze a kibontakozásnak is. Arra a képviselői kérdésre, hogy — miért nem magyarázta meg a pénzügyminiszter, mi a következménye annak, ha nemmel szavaz az Országgyűlés, Medgyessy Péter most elmondotta: ez esetben az elképzeltnél magasabb áremelkedéssel valósítható meg az életszínvonal szükséges csökkenése. Ennek társadalmi, politikai hatásai beláthatatlanok és rendkívül kedvezőtlenek. Kedvezőtlenebbek, mint amilyen következményeket az adórendszer bevezetése során vállalnunk kell. A másik lényeges különbség, hogy az új adórendszer magában hordozza a kibontakozás lehetőségét, amellyel a régi eszközrendszer nem rendelkezik. Az adórendszer előkészítésének társadalmi vitája, s a parlamenti tanácskozás is őszinte eszmecserére adott alkalmat. A vita során az adó révén olyan súlyos gazdasági-társadalmi kérdésekről is kialakult a vélemény- csere, mint a szociálpolitika jelenlegi rendszere, a bérezési rendszer, az állampolgári erkölcsök kérdése, a közigondolkodás alakulása. Az eszmecserék során többen megfogalmazták azt a kérdést: vajon elő van-e készítve az adóreform a bevezetésre. Szakmailag ezt a pénzügyi kormányzat megfelelően előkészítette. Természetesen ennek ellenére — amennyiben az Országgyűlés törvénnyé emeli a tervezeteket — megfeszített munkára van szükség ahhoz, hogy a részletekbe menő megoldások közül is megtalálják a legjobbat. Ami viszont az adóreform társadalmi előkészítését illeti, a válasz mái bizonytalanabb. Sok minden valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat. A bizottságok álláspontját a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint a Terv- és Költségvetési Bizottság szeptember 11.-i és 15.-i együttes ülésén összegezte. A kiegészítő, módosító javaslatokról a két bizottság jelentést készített, amelyet a képviselők a napirend tárgyalása előtt kézhez kaptak.) A két bizottság szeptember 18,-i ülésén megvitatta a plenáris ülésen a két törvényjavaslattal kapcsolatban felvetett új képviselői módosító javaslatokat, s erről szintén jelentést készített, amelyet a képviselők a vita lezárását követően kaptak meg. (A bizottságok az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban elfogadásra ajánlották azt a módosítást, hogy a magánerős házilagos lakásépítést, ^bővítést, -korszerűtortent az elmúlt hónapokban, de még számosak a tennivalók. A kormány nyitott arra, hogy az adórenda nemzetközi sajtó képviselői mindvégig élénk érdeklődéssel kísérték az Ország- gyűlés munkáját. Benyomásaikat jól példázta Jean Charles Barthonnet attasé véleménye, melyet azon a francia nagykövetségi fogadáson mondott, ahol a francia nemzetgyűlés küldöttségének somogyi látogatását viszonozták, s részt vett dr. Horn Péter és Pásztohy András is. — Meglepett ez a nyíltság. Az önök parlamentje visszakapta rangját és felelősségét. Ügy tapasztaltam, Grósz miniszterelnök úr jól tudja, hogy a kormány és a parlament csak közös erővel érhet el eredményt, ezért őszintén igényli az álláspontok ütköztetését. A kétség és remény egyaránt tükröződött a képviselők hozzászólásaiban, az idő előrehaladtával azonban sokat változott a testület alapállása. Sokak érzését fosítést, -közművesítést, -felújítást végzők részére visszaigényelhető adó mértékére az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel — évente tegyen javaslatot. Ugyancsak elfogadták azt a módosító javaslatot, hogy a pénzügy- miniszter kapjon felhatalmaz zást a fogyasztási adóval terhelhető termékek és szolgáltatások, valamint a fogyasztói árkiegészítésben részesíthető termékek és szolgáltatások után megállapítható adó, illetve árkiegészítések mértékének és részletes szabályainak rendeleti meghatározására.) Beható vita után a két bizottság a többi módosító javaslat elfogadását nem ajánlotta. Ezek közül azokat, amelyeket a javaslattévő képviselők továbbra is fenntartottak, a két bizottság elbírálásra a törvényhozó testület plénuma elé tárt. szer működésének egyeves tapasztalatait értékelje, és a szükséges következtetéseket levonja. galmazta meg Kállai Ferenc, amikor azt mondta: mérges hozzászólásra készült, ám a vita és a kormány józan érvei meggyőzték arról, hogy az indulatok csak fékeznék a kibontakozást. A négy nap során hasonló változás ment végbe a somogyi képviselőkben is. Paál Lászlóné: Úgy jöttem ide, hogy az adóreform ellen szavazok, de megértettem, hogy így azoknak a választóimnak is ártanék, akik a „nem”-et várják tőlem. Kosztolánczi Jánosné: Két rossz közül választom a kisebbiket. Kezdetben együttérzéssel hallgattam a különféle kedvezményeket kérő képviselői felszólalásokat, azután bosszantani kezdett, hogy mindenki kivétel szeretne lenni. Beláttam: minél több a „kivételes méltányosság”, annál jobban elvesz a lényeg: az arányos közteherviselés. Külön köszönetét mondott a pénzügyminiszter a tömegkommunikáció munkatársainak, mert kifejezésre juttatták a társadalomban felgyülemlett feszültségeket s részletesen ismertették az adóreformmal kapcsolatos különböző nézeteket, elképzeléseket. Hangsúlyozta: nagy szükség van arra, hogy ez a munka a következő időszakban is — egy kicsit átgondoltabban, tudatosabban — tovább folytatódjék, segítve az adórendszer alkalmazását. A vita tanulságai alapján helyesnek bizonyult, hogy a kormány a törvényjavaslat- •ervezetében bizonyos kérdésekben alternatív megoldásokat fogalmazott meg. Az alternatívák közötti választás során azonban figyelembe kell venni a következményeket is. A különböző mértékű kedvezmények alkalmazásának más es más a konzekvenciája, ezek részletes mérlegelése szükséges. A legnagyobb vitát a személyi jövedelemadó tervezete váltotta ki. A személyi jövedelemadó fontos eszköze a teljesítmények szerinti differenciálás megalapozásának, kiterjesztésének. Az elkövetkezendő években a munkából származó jövedelmek között a jelenleginél lényegesen nagyobb különbségek fognak kialakulni. Olyan körülményeket kell azonban teremtenünk, Dr. Borsos Sándor: Amikor a munkaprogramot elfogadtuk, bizalmat szavaztunk a kormánynak. Oktalanság lenne ezek után a kormány első lépését megtorpedózni, hiszen az adóreform a stabilizációs program kulcskérdése. Szavazáskor a 12 somogyi képviselő közül tízen szavaztak a két adótörvény mellett, ketten tartózkodtak. Reidl János szavaiból érzékelhető volt: mennyi belső vívódás, lelkiismereti önvizsgálat előzte meg döntését. — Híve vagyok a változásoknak; azt is megértettem, hogy elkerülhetetlen az adóreform. Mégis úgy éreztem: nem szavazhatok csupán a saját véleményem alapján, 30 ezer ember nevében kellett szavaznom, s a választóimtól hallottakat nem hagyhattam figyelmen kívül. Ezért tartózkodtam. A közvélemény tájékozatlanságáért hozzászólásában hogy a növekvő különösé-» geket a társadalom elfogadja, s ennek legfontosabb eszköze a bevezetendő személyi jövedelemadó. Az új adórendszer természetesen nem csodaszer, eredményt csak jól szervezett, célirányos munkával lehet elérni. Ehhez azonban megfelelő feltételeket kell teremteni. A pénzügyi kormányzat azt várja az adórendszertől, hogy a dolgozókat többletteljesítményekre fogja ösztönözni, amivel meg lehet alapozni a következő évek gazdasági stabilizálását, majd a kibontakozást. A továbbiakban a pénzügyminiszter az adórendszerben alkalmazandó kedvezményekről szólt. Elmondotta: e téren nagyon vigyázni kell arra, hogy megfelelő mértéket tartsunk. A kedvezményeket ugyanis az adózók fizetik rAeg. A pénzügyi kormányzat elképzelése az, hogy a jövőben tovább szélesíti az adófizetők körét, s így lehetővé válik az adók mértékének csökkentése. Ez pedig a kedvezmények további szélesítése ellen szól. Sokan megfogalmazták azt a kérdést is, melyek a feltételei annak, hogy a személyi jövedelemadó- rendszer kifejtse a kívánatos hatásokat. Medgyessy Péter erre úgy válaszolt: az (Folytatás a 2. oldalon.) több képviselő marasztalta el a „tájékoztatást”. Csupán a sajtóra gondoltak vagy azokra a szakemberekre is, akik a sajtón keresztül tájékoztattak? Erről kérdeztem dr. Kollarik Istvánt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét. — Vállalnunk kell hibáinkat, így például Boldizsár Ivánnak azt a kritikáját is, miszerint nyilatkozataink tele voltak szakmai zsargonnal. Nagy iskola volt ez a számunKra és nem is könnyű. A tervezetek menet közben is sokat változtak, ráadásul olyan fogalmakat kellett volna tudatosítani, amelyeket a közvélemény alig mer. — Milyennek látta a szakember a parlament vitáját? — A korábbiaknál sakkal oldottabb hangulatú, felelősségteljesebb volt ez az Országgyűlés. Nagy volt a tét, s a képviselők magas szinten foglalkoztak a tervezetekkel. Nagyobb hangsúlyt kaptak a szociálpolitikai kérdések. Megértem a törekvéseket, jóllehet meggyőződésem, hogy e gondok megoldása nem az adó feladata. Bíró Ferenc A pénzügyminiszter vitazáró beszéde PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI A tisztség tisztessége A külföldi diplomaták és