Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

4 Somogyi Néplap 1987. szeptember 18., péntek Nyugdíjemelés 2600 idős embernek Kétmillió munkanap kiesett JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA Levonás a társadalombiztosítási ellátásokból A Megyei Társadalombiz­tosítási Tanács tevékenysé­gében részt vevő szakszer­vezeti tisztségviselők mun­káját, valamint a munkahe­lyeken működő társadalom- biztosítási tanácsok tevé­kenységét vitatta meg teg­nap a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. Részt vett az eseményen dr. Prieszol Ol­ga, a SZOT alelnöke, az Or­szágos -Társadalombiztosítá­si Tanács elnöke, valamint Dér László, a Társadalom- biztosítási Főigazgatóság osztályvezetője is. A társadalombiztosítás szervezetéről és irányításá­ról szóló — évekkel ezelőtti — törvényerejű rendelet alapján 1984-ben Somogy­bán is megalakult az ön- kormányzati jelleggel mű­ködő MTT. A jogszobályok- nak megfelelően 25 tagja van, közülük 14-en képvise­lik a szakszervezeteket. Az eddigi tevékenység során igyekeztek megtartani és gyakorlatban alkalmazni azokat a bevált módszere­ket. amelyeket 1984 előtt a szakszervezetek kialakítot­tak. Megőrizték a demokra­tikus formákat, a mozgalmi eszközöket, elejét vették e munka elbürokratizálódásá­nak. Az MTT az évek során igyekezett hozzájárulni ah­hoz, hogy a dolgozók jo­gos és teljesíthető igényei kielégül jenek. A jogorvoslati eljárások során az MTT együttműkö­dik a szakszervezetekkel. Szükséges az együttműködés a különböző kérelmek eseté­ben is. A .szakszervezeti alapszerv-ezetek környezet­tanulmányokkal segítik a megalapozott döntést. Sok a kérelmező, miivel sok nyug­díjasnak alacsony a jövedel­me. Megyénk 82 ezer nyug­díjasa közül körülbelül 60 ezernek 4 ezer forintnál ke­vesebb a nyugdíja. Méltá­nyossági alapon — és a le­hetőségekkel összhangban — az MTT az utóbbi két és fél évben több mint 2600 idős­korú nyugdíját emelte 100— 500 forint közötti összeggel. Szabálytalanságokkal is találkoznak azonban az idős emberek foglalkoztatásá­nál. Viszonylag gyakori a nyugdíjasok szabálytalan, a törvényes rendeleteket meg­kerülő alkalmazása. Sok ezer. sok tízezer forintot kell időnként viszafizetniük a nyugdíjasoknak emiatt. Somogy lakosságának egészségügyi helyzete nem mondható jónak. Tavaly több mint 2 millió munka­nap esett ki betegség miatt a termelésből, naponta mintegy 8 ezren voltak táp­pénzen. Ebben része van annak is, hogy nem példa­mutató a táppénzesfegyelem, laza az ellenőrzés. Megyénkben összesen 256 társadalombiztosítási tanács működik. Nagy részük nem a szakszervezetek irányítása alá tartozik. Az MTT-nek rendkívül nehéz megoldania az egységes elvi irányítást. Az ülés résztvevői hangsú­lyozták, hagy szükséges az erőforrások és az elosztá­sok összehangolása. Ne for­duljon elő az, hogy valaki több helyről kap segélyt, míg más‘rászoruló sehonnan sem. Gyakran előfordul, hogy a jogalap nélkül fölvett tár­sadalombiztosítási szolgál­tatás megtéríttetéséről kell gondoskodni. A jogalap nél­kül fölvett betegségi és anyasági ellátás, valamint családi pótlék visszafizeté­séről szóló határozatot az a társadalombiztosítási fel­adatokat ellátó szerv hozza, amely a jogalap nélkül föl­vett ellátást folyósította. Nyugellátás, baleseti nyugel­látás— ide értve az ellátás­sal folyósított családi pótlé­kot is — megtérítésére köte­lező határozatot az ellátást folyósító szerv hoz. Más a helyzet, ha a túlfizetés azért következett be, mert az el­látást helytelenül állapítot­ták meg. Ilyenkor a hatá­rozat módosításával a meg­állapító szerv intézkedik a túlfizetésről. A jogalap nél­kül fölvett táppénzt elsősor­ban a táppénzből kell levon­ni. Táppénzből csak a tar­tásdíjakat, valamint a táp­pénztúlfizetést szabad levon­ni. A levonások együttes összege nem haladhatja meg a táppénz 33 százalékát. Tartásdíjon a gyermektar­tásdíjon felüli minden egyéb tartásdíjat (házastársi, uno- katartás-, szülőtartásdíjat stb.) kell érteni. A levonások sorrendjének megállapításában a munka­bért terhelő tartozások le­vonási sorrendjére vonatko­zó szabályok az irányadók. Tehát elsősorban a gyer­mektartásdajat, ezt követően az állami gondozási díjat, az intézeti elhelyezésért fi­zetendő térítésit kell sorra venni. Utána következik a táppénz, végül pedig a csa­ládjogi rendelkezések alap­ján fizetett tartásdíjak, utoljára pedig az eltartásra szolgáló járadékszerű ellátá­sok levonása. Mindezeket a biztosított beleegyezése nél­kül is levonhatják. A bizto­sított megbízást adhat a táppénzfolyósító szervnek arra, hogy a táppénzből meghatározott célra, meghatározott összegben (pl KST, CSÉB, stb.) le­levonjanak. A terhességi- gyermekágyi segély túlfize­tését viszont a keresetből kell levonni. Terhességi- gyermekágyi segélyből (a biztosított beleegyezésével elvégzett levonást kivéve), az anyasági, a temetési se­gélyből semmiféle jogcí­men nincs helye 4 levonás­nak. Az utazási költségtérí­tésből csak a jogalap nélkül felvett útiköltséget szabad levonni. A jogalap nélkül fölvett családi pótlékot elsősorban a családi pótlékból kell le­vonni. Ha a családi pótlé­kot nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt folyó­sították, akkor bármelyik ellátásból levonható. Csalá­di pótlékon kívül az ellátás­ra igényt adó gyermek után megállapított állami gondo­zási díj, illetve gyermekin­tézményben való elhelyezés esetén a térítési díj is le­Talajfertőtlenítés NÖVÉNYVÉDELEM A házikertben is fontos feladat az őszi betakarítás befejezése után, közvetlenül a kiskert felásása előtt a ta­lajlakó kártevők elleni véde­kezés. A talajlakó kártevők rejtett életmódjuk miatt köz­vetlenül nem láthatóak, je­lenlétükre a kártétel utal. Gyakorlatilag valamennyi növény talajban levő részét károsítják, rágásuk nyomát a növények pusztulása jelzi. Nagy mennyiségben még az idősebb gyümölcsfákra is számottevő veszélyt jelente­nek. Ide soroljuk a cserebo­gár nagy testű, világos szí­nű lárváit, a sárga-barna színű drótférget, a vetési ba­golylepke lárváját, a mocs­kospajort, illetve a szamó- cásokban, málnásokban a vincellérbogarak ráncos tes­tű, kifliszerűen meggörbült lárváit. Megyénkben a drótféreg- fertőzés a kiskertekben is évről évre nagyobb területe­ken figyelhető meg. Az idén a pattanóbogarak rajzása kö­zepes erősségű volt, s a to­jásrakásuk és a lárváik kez­deti fejlődésének szakaszá­ban az időjárás kedvezett nekik. Így számottevő fertő­zés, illetve kártétel .várható a következő években Kapos­vár — Somogysárd, Marcali, Homokszentgyörgy — Barcs, valamint Csurgó térségében. A májusi cserebogár számá­ra elsősorban házi kertekben alakultak ki kedvező feltéte­lek, különösen ott, ahol a kiskert a kritikus májusi időszakban az átlagosnál gyomosabb volt, illetve sűrű állományú növényeket ter­mesztettek (zöldségféléket). őszi talajvizsgálati adata­ink alapján Kaposvár, Mar­cali, Sávoly, Tab, Törökkop- pány körzetében észleltünk túlnyomó többségben fiatal pajorokat, megyénk többi ré­szén a pajornépesség zöme idős egyediekből áll, tehát elsősorban a felsorolt körze­tekben kell a jövő tavasszal kártételre számítani vala­mennyi kertészeti és eseten­ként szántóföldi kultúrában. A vetési boglylepke az idén is csak kisebb gócokban ész­lelhető, elsősorban Nagyatád, Boglárlelle—Siófok térségé­ben. A talaj felső rétege még kellően nyirkos, és a meleg idő hatására a kártevők még a talaj felső rétegeiben tar­tózkodnak, ezért az időben végrehajtott védekezés az elmúlt éveknél hatékonyabb lehet. A védekezést négyzet- méterenként a Basudin 5 G, illetve a Diazinon 5 G 35—50 dkg-os adagjával kell végre­hajtani. A talajfertőtlenítőt egyenletesen kell kiszórni a területre, majd azonnal be kell dolgozni a talajba. vonható. A levonás a családi pót­lék, illetőleg a folyósított ellátás ötven százalékáig terjedhet. Nyugellátásból, baleseti nyugellátásból elsősorban jogalap nélkül fölvett nyugellátás, baleseti ellátás Vonható le. Árvael­látásból csak az árvaellátás címén jogalap nélkül föl­vett összeget lehet levonni. Ha többféle jogcímen kell a nyugellátásból levonni, akkor itt is „rángsort” kell megállapítani. Első helyen a gyerimektartásdíj és a szü­léssel kapcsolatos költségek vannak. Ezután az egyéb tartásdíj és az eltartásra irányuló járadékszerű össze­gek jönnek. A levonás a folyósított el­látás ötven százalékát nem haladhatja meg. Keresetből is le lehet vonni a levonással meg nem térült, illetve a csak hosszabb idő alatt megtérü­lő követelés összegét. Sárdi Gyula Helytakarékos erőfejlesztőgépet álmodott meg Győrött Király Tibor, az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola testne­velő tanára. Az új különleges berendezésen egyszerre hét ember végezhet gyakorlatot. A sporteszközt Sáhó Árpád kis­iparos állította elő. A győri főiskolán már használják a gépet Tanácskozás az ivóvízről A Vitúki mint az Egész­ségügyi Világszervezet együttműködő intézménye szeptember 15—18. között a siófoki OKGT-üdülőben tar­totta a „Mikroszennyeződé- sek eltávolítása az ivóvízből” című ez évi munkaülését. A tanácskozás célja az ivóvíz- készleteket veszélyeztető szerves és szervetlen mikro- szennyezők elleni védekezés, valamint az ivóvízkezelés so­rán szerzett tapasztalatok bemutatása, a korszerű ivó­vízkezelési technológiákra vonatkozó irányelvek kidol­gozása. Az ülésre 16 külföldi szak­értőt delegált a WHO eu­rópai regionális irodája. Ma­gyarország sajátos helyzeté­ből adódóan a felszíni vizek 96 százaléka külföldről szár­mazik. a felszín alatti vizek növekvő nitrát-, valamint ar­zéntartalma miatt pedig egy­re nehezebb az egészséges ivóvíz biztosítása. Köztudott, nogy a legjobb megoldás a szennyeződések megelőzése, de épp a fenti okok miatt föl kell készülni a gazdasá­gos víztisztítási technológiák kidolgozására is. NYÁRVÉGI SZEZON A KONZERVIPARBAN A konzervipar üzemei a nyár végén érő fontosabb zöldségek több mint a felét felvásárolták. A paradicso­mot 11 konzervgyárban, to­vábbá a gazdaságok kihelye­zett 40 előfeldolgozó üzem­ben fogadják. A leszerződött 330 ezer tonna paradicsom­ból a hét közepéig mintegy 170 ezer tonnát dolgoztak föl megkezdve a paradicsomsű­rítmény gyártását. Az üze­mek munkájában — a ter­més érésének elhúzódása miatt — mintegy 2,5—3 he­tes késés adódott. A rövid feldolgozási szezon miatt gyorsítani igyekeznek az át­vételt is. A Kecskeméti Kon­zervgyárban például a gaz­daságokkal megállapodtak a termények átvételének pon­tos idejében. A jobban szer­vezett szállítással másutt is minimálisra csökkentik a járművek állásidejét. Minden konzervgyár készít szovjet exportra vegyes-da­rabos savanyúságot, amiből mintegy 65 ezer tonnát rak­nak el. A keresett export- termékhez a termelők jó mi­nőségű alapanyagot adnak. Ugyancsak jól halad a konzerviparban a lecsó gyár­tása is. A termékhez mint­egy 40 ezzer tortna alap­anyagot vásárolnak fel, 10— 12 százalékkal többet, mint tavaly, mivel a hazai igé­nyek kielégítésén túl egyre nagyobb mennyiséget igé­nyelnek a külföldi vevők is. Hetvenéves a paprikanemesít 15. Simon egy szóval sem el­lenkezett, engedelmesen meghajolt a püspök úr aka­rata előtt. Csakhogy a mar­caliak hallani sem akartak arról, hogy elmenjen. Egyik küldöttség a másikat érte a plébánián, szívhez szóló be­szédek hangzottak el: „ma­radjon, kedves káplán úr, ne hagyjon el bennünket!"; Si­mon elbizonytalanodott. Sze­retett volna eleget tenni a nép óhajának, de a „szent engedelmesség” ellen sem akart véteni. Végül úgy dön­tött, hogy egyelőre nem megy Igalba, de Marcaliban sem marad. Szabadságot kért, és hazautazott a szüleihez, Szenyérre. De a marcaliak oda is utána mentek, és va­lóságos diadalmenetben hoz­ták vissza a plébániára. Ru­mi esperes addigra elbújt va­lahova, pedig senki sem bán­totta a kommün idején.” Mit gondol, Benedek úr, miért bújt el Rumi, noha — idézem a postafelügyelőt — senki sem bántotta a kom­mün idején? Nyilvánvaló: rossz volt a lelkiismerete. Tudta, hogy a tekintélyét már régen eljátszotta, hogy életmódja, magatartása miatt gyűlöletessé vált az emberek szemében és méltatlanná az egyházi rendhez. Szégyentől égő arccal hallgattam Stocker beszámolóját az esperes vi­selt dolgairól. Elképesztő, mi­csoda züllöttség, parlagias­ság! Szegény Simon Jóska! Elvégezte nálunk a nyolc gimnáziumot, azután a sze­mináriumot, tudós papok ne­velték hosszú évekig, jó iro­dalmat olvastattak vele, ide­gen nyelvekre oktatták, magvas prédikációkat hall­gathatott, nívós lelkigyakor­latokon vehetett részt, és amikor alapos tudással, lel­kes tenniakarással kikerült az életbe, egy pélbániára, szembe találta magát egy ilyen elöljáróval. Vajon mit érzett ez a Platónon, Szent Ágostonon nevelkedett fiú, akinek az Evangéliumot sem akárkik magyarázták, mi; érezhetett, amikor rádöb­bent, hogy a principálisát az anyagiakon kívül semmi sem érdekli, hogy az esperes úr k.ipeckedik, feketézik, a hí­veit fejőstehénnek nézi és nincs gondja másra, csak a parbérre, a stólapénzre, az eszem-iszomra. Nem tudom egyházunk honi vezetői elég­gé tájékozottak-e a falusi papság, főként az idősebb korosztály életvitelét, szel­lemi nívóját illetően. Nem valószínű. Pedig az efféle papi kiskirályok rendkívül veszedelmesek. Elidegenítik a népet az anyaszentegyház- tól... Mostanában sokat gondo­lok szegény megboldogultra, álmaimban is gyakran meg­látogat. A minap az jutott eszembe, hogy eleinte itt a gimnáziumban mennyit szen­vedett az úrigyerekek gőgjé­től, gúnyos megjegyzéseitől. Sokat panaszkodott, hogy lenézik paraszti származása miatt. Én • óvatosan, hogy közbenjárásommal ne árt­sak neki még jobban, meg­próbáltam megkedveltetni a kis szenyéri diákot. Őszintén szólva, kevés eredménnyel. Vigasztaltam. „Mi ez a kis szenvedés Krisztus gyötrel­meihez képest?!” Türelemre intettem. „Óra et labora. Még többet imádkozz, és még többet dolgozz! A telje­sítményed előtt majd kényte­lenek lesznek meghajolni az osztálytársaid.” Megfogadta a tanácsaimat. Rezzenéstelen arccal tűrte a gúnyolódást. Mintha meg sem hallotta volna a pökhendi, sértő sza­vakat. Sokáig nem is pa­naszkodott. Egyszer aztán úgy istenigazából kitört: „Az osztály legjobb tanulója va­gyok, mégis büdös paraszt­nak neveznek!” Reszketett a dühtől és megvallotta, hogy legszívesebben a torkuknak ugrana. „Tudom, hogy bű­nös vagyok, de nem tehetek róla. Legszívesebben megöl­ném őket.” Egy tüzelő szemű kamasz Robespier állt akkor előttem. (Folytatjuk.) Háromnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött csü­törtökön Kalocsán a fűszer­paprika-nemesítés hazai megszervezésének 70. évfor­dulója alkalmából. Magyar Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes köszöntötte a résztvevőket, majd Cselő~ tei László akadémikus tar­tott előadást a magyar zöld­ségtermesztés műszaki fej­lesztéséről. Mint többek kö­zött rámutatott, az utóbbi negyedszázad különösen sok tanulsággal szolgált. Így pél­dául be kell látnunk, hogy a 60—70-es évek komplex gé­pesítési irányzata egyedül az ipari borsó és zöldbab ter­mesztésében hozott valóban nagy jelentőségű változást. E két növény esetében tel­jessé vált a gépi betakarítás. -Más területeken viszont — általában a versenyképes­ség, illetve a minőség meg­őrzése érdekében — vissza­lépésre kényszerültek a ter­melők, mégpedig a kézzel ■ végzett hagyományos munka felé. A zöldségtermelésben ilyen módon nagy változatos­ság alakult ki: a nagyüzemi, az egyéni és a kiscsoportos formáknak egyaránt fontos helyük, szerepük van benne. Az utóbbiak létét, fejlődését továbbra is a nagyüzemi hát­tér biztosítja. Ezt követően a magyar fű­szerpaprika-termelés törté­netéről hangzottak el előadá­sok. Mint elmondták: a ha­zánkban az 1500-as évek óta ismert fűszernövény belföl­dön már több mint 160 éve kereskedelmi cikk, külföld­re pedig az 1800-as évek vé­gétől szállítunk belőle. Ak­kor megszerzett, s máig tar­tó világhíre a hazai nemesi- tők kiemelkedő munkájának köszönhető. A hazai fajta­kutatás és nemesítés köz­pontja az 1917-ben Kalocsán létrehozott Paprika Kísérleti és Vegyvizsgáló Állomáson volt. Itt állították elő az első csípmentes fajtákat, amelyek máig is alapul szolgálnak a hazai nemesítésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents