Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
1987. szeptember 18., péntek Somogyi Néplap 5 DEMOKRÁCIA ÉS MEZŐGAZDASÁG Francia képviselők Somogybán „Szemmel láthatóan nem nyomorognak...” A parlament külügyi bizottságának meghívására a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának négytagú küldöttsége tartózkodik hazánkban. Tegnap Pierre Godefroy-nak, a bizottság tagjának vezetésével Somogyba látogatott a delegáció, amelyben Pierre Godefroy az RPR-t, a De Gaulle-ista pártot, Gérard Bordu a Francia Kommunista Pártot, Jean Laborde a Francia Szocialista Pártot képviseli. A megyei tanács székhazában Brandtmüller István általános elnökhelyettes, Papp János, a városi tanács elnöke és dr. Novák Ferenc megyei népfronttitkár fogadta a vendégeket. Szívélyes hangulat, közvetlenség és hallatlan érdeklődés jellemezte a találkozót, s az egész nap programját. Brandtmüller István — bár utalt megyénk fejlődésének történelmi előzményeire — tájékoztatójában a jelent állította a középpontba. Arról beszélt, ami " napjainkban meghatározza a somogyi emberek életkörülményeit, gondolkodásmódját, cselekvőkészségét. A társadalmi helyzet felvázolása után — amellyel összefüggésben nem hallgatta el a lakosság számának csökkenését, az elöregedést, az alacsony születési számot sem — fejlődő városainkról beszélt, s a termelőágazatok — köztük az idegenforgalom — fejlődéséről, gondjairól. A tanácsok tevékenységével kapcsolatban kiemelt társadalmi programjainkról, azaz a lakosság életkörülményeinek javításáról festett átfogó képet, majd a tanácsrendszer felépítéséről, az önálló pénzügyi gazdálkodás módszereiről tájékoztatta a francia képviselőket. E témakörnél — felszólítás nélkül — párbeszéd alakult ki, s rendkívül nagy érdeklődést mutattak a vendégek. A kisközségek (társközségek) bemutatása után — ahonnan „kiveszett” az értelmiség — Godefroy azt mondta: „Ahol több állat van, mint ember, ott nálunk sincs tanács ..., de ha minket utánoztak, nem jó úton jártak ...” A „reakciós jobboldal képviselője” (ő nevezte így magát némi iróniával) azonban gyorsan hozzátette: „Minél kevésbé adminisztrálják a kisközségek lakóit, annál boldogabbak!’’. S aztán záporoztak a kérdések: milyen a viszony a párt és a népfront között? Mi a szerepük a póttanácstagoknak és -képviselőknek? Hogy is van ez az új választási rendszer Magyarországon? Csak a kommunistákat lehet választani? És kiket jelöl a népfront? S amikor kiderült, hogy ha nem büntetett előéletű, akkor minden állampolgár választható, s a jelölés módszere mennyire demokratikus, a küldöttség egyik tagja azt mondta: „Már sok mindent hallottunk országukról (ott ültek a Parlamentben az országgyűlés első napján és más tájékoztatókat is hallottak), most kezd igazán izgalmas lenni ez a magyarországi látogatás ...” Papp János a magyar— francia kapcsolatokból — 1901-től — kiindulva mutatta be a megyeszékhely fejlődéstörténetét. Utalt a szocialista iparteremtés kezdeti időszakára, a lakosság számának rohamos növekedésére. Bemutatta Kaposvár oktatási és közművelődési, művészeti intézményhálózatát, s jogos büszkeséggel említette meg, hogy a város 25 000 lakásának kétharmada a felszabadulás után épült. A városrekonstrukció ismertetésével zárta tájékoztatóját, s ehhez kapcsolódott a rövid séta, amelynek keretében megtekintették a Képcsarnok Bernáth-termét, az agyagiparosok Dorottya fogadóbeli bemutatótermét, a városi tanács nagytermét s a Rippl- Rónai-emlékmúzeumot. Délután Szentgáloskérre, a Béke Tsz-ibe látogatott a delegáció dr. Győri Józsefnek, a megyei tanács osztályvezetőjének kíséretében. Ott várta francia vendégeinket dr. Horn Péter, az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karának dékánja, aki Pásztohy András tsz-elnök- kel, képviselőcsoportunk vezetőjével ellentétben „átmeneti szabadságot” kapott a parlamenti ülésről. Hársházi József főkönyvelő adott könnyen áttekinthető képet a gazdaság életútjától; Bognár Kálmán főmezőgazdász térképen mutatta be a határt, s a növénytermesztés sikereiről beszélt; Vonyó Katalin, a szarvasmarha-ágazat vezetője — aki egyben a falu elöljárója is — az állattenyésztés tapasztalatairól tájékoztatta a vendégeket. Parázs kérdés-feleletek vita alakult ki, s mindenki megdöbbent, hogy a külügyi bizottság delegációvezetője milyen hallatlan szakértelemmel érdeklődik nemcsak a tejhozamról, a zsírtartalomról, hanem arról is, hogy folyik-e rendszeres tejelemzés, milyen módszerrel, s milyen tejárak vannak? Kérdéseit és szakértő vélemény- alkotását nehéz volna felsorolni. (Kiderült: eredeti foglalkozása mezőgazdasági újságíró, s a nyolcadiké) ciklusban képviselő.) A vendégek ezután megtekintették a szarvasmarhatelepet, elismeréssel nyilatkoztak a tsz eredményeiről, 5160 literes fejési átlagáról, majd Budai József portájára látogattak, a jól menő háztáji gazdaság megtekintésére. S amikor már a tehénistállót, a sertésólakat is megtekintették (3 szarvasmarha, 20 hízó, 8 malac, anyakoca!), meglepetés várt rájuk. A gazda terített asztallal várta őket, nem is akármilyennel. „Szemmel láthatóan nem nyomorognak” — mondta egyikük, — Már nem is merem kérdezni, hogyan élnek... — így az egyik vendég. — Nézzék — mondta Mariska néni, a ház asszonya: — Amikor 40 holdunk volt, akkor is jól éltünk; amikor a tsz tagjai voltunk, akkor is. Most nyugdíjasok vagyunk ... Most is. Aki szeret dolgozni, az mindig jól élt ebben az országban. Aki nem, az ne is éljen jól... Szokatlan volt, de a tolmács még he sem fejezte a mondatot, felcsattant a taps... A küldöttség késő délután az egyetem állattenyésztési karára látogatott. Dr. Horn Péter az intézmény oktató- nevelő munkájáról, még inkább kutatási eredményeikről, munkájukról tájékoztatta őket. Diaképeken mutatták be a kar életét, tevékenységét; megtekintettek néhány kísérleti bázist, majd fehér asztal mellett folytatták az eszmecserét tudományról, közéletről, a képviselők munkájáról, a jövőről. Francia vendégeink a késő esti órákban fejezték be somogyi látogatásukat. A történeti festészet Kovácsa KÖNYVESPOLC Madarász Viktor, Székely Bertalan neve ismerősen cseng a fülünkben, XIX. századi történeti festészet kiemelkedő alakjainak számos képe él az emlékezetünkben. Ám volt ennek a kornak egy Kovácsa is, akinek a munkássága feledésbe merült, éppen ezért jelentős feltáró munkát végzett Ludányi Gabriella, akinek Kovács Mihályról szóló albumát a Képzőművészeti Kiadó jelentette meg. A nemzeti festészet kialakulását a történeti témák feldolgozása segítette, vitte előre a már túlhaladott akadémiai szemléletben gyökerezve, épp ez vált korlátjává művészetüknek. Kovács Mihály gyerekfejjel gondolta el, hogy „ha pap leszek, akkor már pingálni is fogok tudni”. Gimnáziumi tanára, Daróczi Bálint fedezte föl benne a kivételes tehetséget, s szerzett is olyan mecénást Orczy László személyében — Orczy Lőrinc költőnek a leszármazottja —, aki támogatni tudta művészi pályáján. A magyar történeti festészet iskolája egész Európa volt, ahol a tehetséges fiatalok tanultak. Kovács először Bécsben, majd Velencében és Rómában sajátította el a mesterségbeli tudást. Különösen Róma volt rá nagy hatással, itt gyökeresedett meg benne, hogy a történeti festészetnek szenteli életét. (A híres Uffizi és a Pitti képtár Firenzében több művét őrzi.) Az album képei igazolják, hogy érdemes volt visszanyúlni festészetéhez. Különösen szépek arcképei, ecsetje nyomán ismerhetünk rá Deák Ferencre, önarcképei közül a Kossuth-kalapos a legsikerültebb. Botond és Tinódi mereven beállított alakja néz ránk vásznáról, de szívesen festett enteriőröket is. Közülük a velencei Szt. Márk templom belsejét ábrázoló fogja meg leginkább a nézőt. Történeti témájú képei közül a Mohácsi temetésre figyelhetünk föl, de kedvét lelte az allegorikus alakok megfestésében is. Európai utazásai során a múzeumokban a legkiválóbb mesterek műveit tanulmányozta és másolta. Több másolata maradt fönn id. Markó Károly, Velazquez műveiről. A szép album méllé került könyvespolcomra Szelényi Károly újabb fotóalbuma, már csak azért is, mert ez Kovács „Rómáját”, Egert mutatja be. A színes képek élményteli utazást ígérnek az album lapozgatójának. Dobó István, Gárdonyi városa . történelmi emlékekben gazdag műemlékei között az album segítségével is szívesen sétálunk, s megismerked" hetünk új értékeivel. Az egriek nem feledkeztek meg Kovács Mihályról sem, számos művét őrzik. Horányi Barna HÉTVÉGI tájoló Rangos képzőművészeti eseménynek ad otthont a hét végén Kaposvár: holnap délelőtt tizenegy órakor a Somogyi Képtárban Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitja meg a VI. dunántúli tárlatot. Ezután a Kaposvári Galériában Bükkösdi László, a Televízió rendezője ajánlja a közönség figyelmébe az előző tárlat nagydíjasának, Valkó Lászlónak egyéni felállítását. Fél egykor a Somogy Megyei Múzeum nagytermében dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökihelyettese adja át a VI. dunántúli tárlat díjait. A rendezvényen közreműködik a Tóth Lajos Általános Iskola kisdoboskórusa, valamint a Tinctoris Régizene- együttes. A Kilián György Városi Művelődési Központban ma este hét órától Spirál-bál lesz, holnap három órától pedig tinidélutánt szerveznek. Vasárnap reggel kilenc órakor a honismereti találkozó keretében megnyitják a mesztegnyői honismereti és természetvédelmi tábor idei anyagából összeállított módszertani kiállítást. Délután három órakor a középiskolás gyerekek kerékpárklubjának alakuló ülésére kerül sor. Vasárnap tíz órától falunapot szerveznek Kiskorpádon. A színes programban játszóház, sportvetélkedők és diszkó szórakoztatja a résztvevőket Holnap este hét órakor a balatonújlaki művelődési házban kórushangverseny várja a zenekedvelőket. A műsorban a verőcei — jugoszláv — Rodoljub vegyeskórus és tamburazenekar, a balatonkeresztúri Bárdos Lajos Női Kórus és a sző- csénypusztai asszonykórus lép pódiumra. Barcson a művelődési központban vasárnap este nyolc órától a Spirál együttes zenéjére ifjúsági táncesten szórakozhatnak a fiatalok. A Dráva Múzeum tetőgalériájában a Színdbád — Latinovits Zoltán című, fotókiállítás, a földszintjén, bedig Győri Vilmos Tövijko- szorús portrék című «'»tókiállítása látható. Lakócsán a délszláv nemzetiségi tájház várja az érdeklődőket. A kaposvári helyőrségi klubiban holnap délelőtt tíz órakor gyermekmatiné lesz; az Óz, a csodák csodája című nagysikerű amerikai filmet vetítik. Hétfőn a marcali helyőrségi művelődési otthonban délután három órakor nyitják meg A dolgozó népet szolgálom című gyermekraj zpály ázat kiállítását. Szintén hétfőn lesz Kaposváron a városi művelődési központban — este hét órakor — Sándor György hu- moralista estje. A műsor címe: Mágiarakás — cirkusszal, szertartással ízesített, konszolidált botrány két részben. A XXIX. somogyi orvosnapok Siófokon AZ ÖREGKOR BETEGSÉGEIRŐL A rosszindulatú nyirokdaganatok felismerése, kezelése és az ezekkel kapcsolatos orvosi tennivalók, valamint az öregkori megbetegedések jelentik azt a két fő témakört, amelyről tegnap kezdődött orvosi tanácskozás Siófokon. A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat üdülőjében gyűltek össze a szakemberek, hogy részt vegyenek a szombatig tartó szakmai fórumon. A XXIX. alkalommal megrendezett somogyi orvosnapok eseménysorozatáért a Pécsi Akadémiai Bizottság klinikai kutatási szakbizottságának Somogy megyei szekciója, a MAOTE Somogy megyei szervezetével együtt felelős. A csütörtök délelőtti ünnepélyes megnyitón megjelent Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. Dr. Kopa János, a tudományos bizottság elnöke röviden így foglalta össze a tanácskozás célját, lényegét: — A somogyi orvosnapok rendezvényei az első időszakban kizárólag a megye orvostársadalmának szakmai továbbképzését, tapasztalatcseréjét szolgálták, a témakör azonban az utóbbi években bővült. Az idén például a Dunántúl többi megyeszékhelyéről is érkeztek kollégák, így a továbbképző fórum igen színvonalas szakmai tanácskozássá vált. Neves orvosok számolnak be kutatási eredményeikről, a bejegyzett előadások száma eléri a százat. A rosszindulatú nyirokdaganatokkal kapcsolatos tapasztalatokról dr. Kelényi Gábor profesz- szor (Pécs, kórbonctani intézet) és dr. István Lajos professzor (Szombathely) tart előadást. Dr. Vértes László (Budapest, István kórház) a tanácskozás másik fő témakörével, az öregkor betegségeivel foglalkozik. A mintegy kétszáz orvos, gyógyszerész idei fóruma a megyénkben tevékenykedő orvosok munkáját is reprezentálja; képet kapunk Somogy egészségügyi helyzeté ről, és később megyeszerte hasznosíthatók lesznek az itt hallottak. Dr. István Lajos Változások a malignus lymphomák felismerésében és kezelésében címmel tegnap tartott előadást. Szólt a rosszindulatú nyirokdaganatok felismerésében, osztályozásában és kezelésében bekövetkezett alapvető változásokról, amelyeknek eredményeként jelentősen javult a betegek életkilátása. Áttekintette a körzeti orvosi rendelések és a szakrendelések, valamint a kórházi osztályok együttműködésének tapasztalatait is az ilyen betegek ellátásában. Ismertette az újabb diagnosztikai lehetőségeket, s utalt a hagyományos módszerek (panaszok meghallgatása, fizikális vizsgálatok) fontosságára is. A betegek gyógyítása nagymértékben függ attól — hangsúlyozta —, hogy mikor ismerik fel a betegséget és mikor kezdik meg a kezelést. A gyógyuláshoz a kezelés szakszerűsége mellett szükséges a gyógyszerek és gyógyeljárások folyamatos alkalmazása, valamint orvos és a beteg jó kapcsolata, s a beteg gyógyulni akarása is. A siófoki orvosnapok mai tanácskozásán az öregkor betegségei témakörét tekintik át. Bevezetésként dr. Vértes László ad helyzetjelentést A gerontológia jelene és jövője címmel, majd a felszólalók az idős szívben bekövetkezett anatómiai és funkcionális változásokról, az angina pectorisról, az infarktusról, a gyógyszerek mellékhatásairól, az idős betegek sürgős műtéti előkészítéséről és az érzéstelenítés tapasztalatairól, illetve betegellátás problémáiról, valamint a gyakori időskori megbetegedések megjelenési formáiról tartanak előadásokat. A háromnapos konferencia holnap a szabadon választott orvosi témák ismertetésével és vitájával zárul. Gy. L.
