Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-17 / 219. szám
4 Somogyi Néplap 1987. szeptember 17., csütörtök Tanácskozik az Országgyűlés Pásztohy András felszólalása A gazdaságos exportot ösztönözzék Pásztohy András bevezetőben a képviselői munkával járó felelősségről szólt. Mint mondta: valamennyien érzik, hogy döntéseikkel akar- va-akaratlan emberek sorsát befolyásolják, s ezért törekszenek a megalapozottabb véleménymondásra. Kiemelte annak fontosságát is, hogy a parlamenti bizottságokat jellemző parázs vita váljon általánossá a legnagyobb nyilvánosságot kapó plenáris üléseken is. — A választók bizalmáért naponta meg kell küzdeni, s ehhez arra is szükség van, hogy nyíltabban beszéljünk az elfogadott törvények és programok későbbi sorsáról. Ez azt is megköveteli, hogy a parlament az eddigieknél határozottabban és következetesebben ellenőrizze a kormányzati munkát. Ez nem formai kérdés, hiszen min-, den képviselő 30 ezer ember nevében ül a Tisztelt Házban, s e választópolgárokat érdekli és érinti, hogy „ott fenn” mi történik, esetleg mi miért nem történik. Mint mondta, az elmúlt másfél évtized gondjainak feltárása azért fontos, hogy az eddig elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg. Pásztohy András a továbbiakban a mezőgazdaság fejlődését nehezítő sajátos ellentmondásról szólt. Egyfelől ugyanis a kormányprogram fontos szerepet szán ennek az ágazatnak, másfelől viszont a mezőgazdasági nagyüzemek egy részében — különösen a nagyrészt kedvezőtlen termőhelyi adottságú somogyi gazdaságokban — az egyszerű újratermelés föltételei is kérdésesek. A tsz- ek egy része már vagyonát éli föl, s képtelen javítani eszközellátottságán. — Nem azt kérem, hogy dobjunk újra válogatás nélkül mindenkinek mentőövet. Egyértelműbbé kell tenni azonban, hogy melyek az ágazat rövid távú érdekei és hosszú távú feladatai, ennek megfelelően alakítsuk ki a szükséges ösztönző és kényszerítő eszközöket. Megfelelő, szilárd érdekeltségi rendszer nélkül lehetetlen jó belső érdekeltséget kialakítani. A képviselő a klasszikus közgazdaságtan tételére utalva szóvá tette, hogy ösztönzőbb és tisztább képet adna. ha a felvásárlási árak a termelésbe vont gyengébb minőségű földek jövedelmezőségéhez igazodnának, ha egyszer szükség van e földek termésére. Ez esetben nem lenne szükség az elvonások és támogatások mai bonyolult szövevényére. A szerényebb adottságú gazdaságok is képesek volnának az önfinanszírozásra. A mezőgazdasági termékek külkereskedelme kapcsán elmondta, s ez exportunk gazdaságosságára is igaz: — Csak az szállítson exportra, aki erre olcsón és gazdaságosan képes. A verseny itthon dőljön el! Ha nem így van, az legalább annyi kárt okoz, mintha tízmilliós import megtakarítása érdekében lemondunk egy százmilliós export lehetőségéről. Pásztohy András befejezésül egyik választója véleményét idézte: — Bízunk benned, tudjuk, hogy ti jót akartok „ott fent”, de azért szeretnénk, ha jobban, őszintébben megosztanátok velünk a gondokat és a tennivaló- kci't Fekete János (Békés m„ 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között hangsúlyozta: hazánk tőkeszegény ország, s mindéképpen rászo-. rul arra, hogy hiteleket vegyen igénybe. De ezeket jó fejlesztési célokra kell felhasználni! A hiba nem általában a hitel fölvételében, hanem a külföldi kölcsönök helytelen felhasználásában keresendő. A Tiszai Vegyi Kombinát például az elmúlt években több jelentős fejlesztést hajtott végre és ennek eredményeként az idei exportja meghaladja a 100 rrtillió dollárt. Igen sok pénzt fektetett az ország az idegenforgalomba is, s az eredmény nem maradt el: az idén a konvertibilis bevétel a számítások szerint eléri az 500 millió dollárt. Tehát a jó célokra a jövőben is érdemes külföldi hiteleket felvenni vagy le kell mondani arról, hogy a magyar gazdaság fölzárkózzon a fejlettebb országokhoz. Kapolyi László ipari miniszter felszólalásában hangsúlyozta: az ipar felelőssége a kormányprogram végrehajtásában a súlyából adódik. Hazánk gazdasági szerkezetében — hasonlóan a többi szocialista országhoz — az ipar képviseli a legnagyobb részarányt, a megtermelt nemzeti jövedelem mintegy harmadát, a bruttó termelés 60 százalékát, a tiszta jövedelem felét adja. Az idén az év első 8 hónapjában az ipari termelés a tervezettnél nagyobb ütemben, 2,8 százalékkal emelkedett. Növekszik a konvertibilis kivitel, mérsékeltebb javulás következett be a szocialista exportban. Az ipar által felhasznált konvertibilis import gyakorlatilag szinten maradt, a rubelelszámolású behozatal pedig a bázishoz képest csökkent. Az ipar jövedelemtermelése, mintegy 4 milliárd forinttal javult a múlt esztendő első félévéhez képest. Kiemelte: — A szűkös erőforrásokat szelektíven, a már ma is hatékony, versenyképes és a nemzeti jövedelem gyors bővítésére képes termelési kultúrák intenzív fejlesztésére koncentrálják, előmozdítva a progresszív iparágak, szakma- kultúrák, vállalatok fejlődését. Kijelölték azokat a visszafeji esztendő területe- , két is, amelyek korszerűtlenségükből, piaci hátrányaikból, gyártó kapacitásaik kihasználatlanságából eredően rontják a gazdálkoApró Antal (Csongrád m., 1. vk.), az Országgyűlés nyugalmazott elnöke, az MSZBT elnöke felszólalásában javasolta, hogy a kormány vizsgálja felül az Or szágos Tervhivatal tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket és az intézmény elnökét mint miniszterelnök-helyettest kötelezné arra, hogy évenként egyszer, a zárszámadás idején — rendszerint júniusban —, az Országgyűlésen számoljon be a munkaprogram végrehajtásáról. Javasolta azt is, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységében kapjon fontos helyet a kormányzati munkaprogram végrehajtásának ellenőrzése is. Tóth János (Budapest 37. vk.), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára a kormány-munkaprogram leglényegesebb elemének azt tartotta, hogy felismeri a korszakváltással kapcsolatos tennivalókat és következetesen cselekedni is kíván. Hangsúlyozta: a tennivalók sorában az elsők között kell visszaállítani a tudás becsületét. dás hatékonyságát. A jövőben központilag támogatják a gyorsuló műszaki fejlődés egymást kölcsönösen erősítő területeit, elsősorban az atomenergetikát, a mikroelektronikát, a robottechnikát, a távközlést, az informatikát, a biotechnikát, a méréstechnikát és az automatizálást. A piacépítés során a belső, a rubel, illetve a dollárelszámolású piacot egymással összefüggő rendszernek kell tekinteni — hangsúlyozta a miniszter. Ennek megfelelően a belső piac rangját emelni kell, mert megfelelő fejlettségű belső piac nélkül nem lehet az exportorientációt növelni. A külpiacba való bekapcsolódás elsősorban vállalati feladat, a központi irányításnak a piacépítés minél sur- lódásmentesebb feltételeit kell megteremteni. Kapolyi László rámutatott: az ipari beruházásokon belül növelni szükséges a feldolgozóipar részesedését, mégpedig elsődlegesen az alacsony anyag- és energia- igényes technológiákét. A jövőben elsőbbséget kapnak a korszerűséget javító, viszonylag kis ráfordítást igénylő beruházások, kiemelten fejlesztik a számítógéppel segített tervezést, gyártást és irányítást, az összes behozatalon belül növelik a konvertibilis viszonylaté fejlett technika és technológia importját. Kiemelt figyelmet fordítanak a vállalatok közgazdasági feltételrendszerének kialaKapolyi László felszólalása kítására, hogy az hosszabb távon is kiszámítható gazdasági környezetet adjon, s a vállalatok érdekeltsége egybeessék a népgazdasági szintű célok megvalósításával. Az adóreform eredményeként a költségvetési bevételek nagy része ezentúl a forgalmi szférából származik majd, egyidejűleg mérsékelni lehet a vállalati erőforrásokra vonatkozó adókat. Ugyanakkor megnőnek a munkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos terhek. Vállalatainknál a bér és a növekedési érdekekkel szemben ma nem hatnak profilérdekeltség jellegű ellenerők. Ez szüli például a keresetszabályozás kényszerét, amelynek fokozatos kiiktatása a kiemelkedő egyéni és vállalati teljesítmények elismerésének alapfeltétele. Ezért meg kell teremteni a fogyasztási érdekekkel szemben álló szocialista tulajdonosi érdekeltséget, a vállalati vagyon megőrzésének és gyarapításának kényszerét, illetve a feltételeket a vagyonnak a gazdaságtalan területekről a gazdaságos vállalatokhoz való átcsoportosításához. Hangisúlyozta: — A stabilizációs program sikere a vállalatokon áll vagy bukik. Nemcsak a termelési, hanem a fejlesztési célokat is — a piac igényeinek alárendelten — a vállalatoknál kell kijelölni, vállalva a fejlesztések kockázatát is. — Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy az ipart fejleszteni a társadalom modernizálása nélkül elképzelhetetlen. A racionális cselekvés, a teljesítmények értékelése és elismerése a modernizáció elengedhetetlen .feltétele. Ezt az összefüggést, igazságot mindaddig hangsúlyozni kell, amíg annak érvényesülését nem érzékeljük a társadalom valóságos folyamataiban — mondotta végezetül Kapolyi László. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m. 1. vk.), az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója hangsúlyozta, hogy a munkaprogram akkor valósulhat meg, ha nem a minisztériumok ügyeként kezeljük, hanem a politika lesz a hajtóereje; ha nem silányul ügyeskedő adminisztrálássá, hanem az emberi észt és akaratot lesz képes széles körben mozgósítani. A kormány évenként hozza nyilvánosságra az ország fizetési mérlegét és adósság- állományát. Növelni kell a Magyar Nemzeti Bank szerepét és súlyát a gazdasági kormányzás ellenőrzésében. Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője szorgalmazta a hazai szén-, ásvány-, szénhidrogén-bányászat lehetőségeinek kiaknázását, s állást foglalt amellett, hogy a hazai energiaforrások tervezésénél az eddigieknél fokozottabb figyelmet fordítsanak a termálenergia hasznosítására. Kasó József (Baranya m., 13. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója elégedetten nyugtázta, hogy a kormánymunkaprogram az agrárágazatnak a továbbiakban is stabilizációs szerepet szán. Ezt alátámasztják a mezőgazdaságnak a belföldi ellátásban és az exportban elért eredményei. Hangsúlyozta: a gazdasági kibontakozás érdekében szélesíteni kell a gazdasági mozgásteret, megteremtve ennek szervezeti, irányítási, ösztönzési feltételeit is. Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. Ma reggel a kormány beterjesztett munkaprogramjának vitájával folytatódik az ülésszak. Közlemény a KGST VB-üléséről A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága szeptember 14—15-én tartotta meg Moszkvában 124. ülését. A tanácskozás munkájában a tagországok'állandó KGST- képviselői — köztük Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője —, valamint Jugoszlávia képviselője vett részt. Az ülésen Alek- szej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője elnökölt. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a sokoldalú együttműködés és a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának, valamint a KGST tevékenységének átalakítására vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok együttműködésének nagyobb mértékben kell elősegíteni a gazdasági és társadalmi fejlődés — a testvéri államok kommunista és munkáspártjai által meghatározott — stratégiai céljainak elérését, a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek hatékonyabb kihasználását és a tagországok pozícióinak megszilárdítását a világgazdaságban. Megvitatták a KGST-tagországok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szóló komplex programja megvalósításának menetét, ezen belül a „komplex automatizálás” kiemelt irányvonalát. A résztvevők ezzel összefüggésben megállapították, hogy gyakorlatilag az összes problémában együttműködés alakult ki. Alapjaiban megteremtették a program teljesítésének szerződéses és jogi, valamint szervezeti feltételeit. Az első, kidolgozott elképzeléseket már átadták a termelői szférának. Mindamellett hangsúlyozták: hatékony intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a műszaki-tudományos haladás komplex programja keretében folyó munkák biztosítsák a tudomány és a technika legmagasabb szintű fejlődését a műszaki-tudományos haladás legfontosabb területein, kielégítsék a KGST-tagországoknak a legkorszerűbb technikában és technológiákban jelentkező szükségleteit, a termelés nemzetközi szakosodása és a kooperáció alapján. A KGST-tagországoknak a következő ötéves időszakra vonatkozó népgazdasági fejlesztési tervei koordinációs munkáinak megszervezése érdekében a Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a KGST- tagországok 1991—1995-ös évekre szóló népgazdasági tervei koordinációs programjának tervezetét, valamint a sokoldalú egyeztetést igénylő gazdasági együttműködési problémák listáját. Megvitatták a KGST-tagországok együttműködésériek kérdéseit a villamosenergetika fejlesztésében a 2000. évig, egyebek között az energetikai potenciál növelését, elsősorban az atomenergia fejlesztésével. E területen felvázolták az együttműködés kiszélesítésének útjait, beleértve az új műszaki megoldások közös felkutatását, egyebek között az energetikai berendezések korszerű fajtáinak kifejlesztését és bevezetését. A tanácskozáson jóváhagyták a KGST-tagországok egyesített villamos- energetikai rendszerei és Vietnam, Kuba, valamint Mongólia villamosenergetikai rendszerei távlati fejlesztésének fő irányait a 2000. évig, beleértve az energetikai rendszerek üzembiztonságának növelését célzó intézkedéseket is. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a KGST és a Latin-amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) közötti együttműködés fejlesztését szolgáló intézkedéseket az 1987—1988-as esztendőkre. Az ülésen megvitatták a KGST-tagországok együttműködésének más kérdéseit is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága ülésének légkörét a barátság, az őszinte véleménycsere és a kölcsönös megértés jellemezte. WASHINGTON Sevardnadzo folytatta tárgyalásait Washingtonban folytatódták Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásai Szerdán reggel a két miniszter rövid négyszemközti megbeszélésével, majd plenáris üléssel folytatódtak a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások Washingtonban. Az ülés napirendjén előzetes közlés szerint továbbra is a leszerelési kérdések szerepeltek, mivel a genfi tárgyalások témaköreinek áttekintését a miniszterek kedden még nem fejezték be. Közben kedden este és éjszaka szakértői munkacsoportok tekintették át az egyes leszerelési kérdéseket, különösen azokat, amelyek a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásával kapcsolatosak. Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök általában jó esélyt látnak arra, hogy a washingtoni megbeszéléseken megoldást találjanak a rakéta-megállapodás útjában álló akadályok felszámolására. George Bush alelnök szerda reggel az NBC televíziónak adott — és elsősorban saját elnökjelöltségének kérdéseivel foglalkozó — interjújában azt mondotta, hogy megítélése szerint '„történelmi jelentőségű események küszöbén” állnak. Lehetőség nyílik a nukleáris fegyverek egy egész osztályának felszámolására. Közép-európai idő szerint este kilenc órakor az amerikai külügyminisztérium épületében újabb plenáris ülés kezdődött, a külügyminiszterek részvételével. Az amerikai fél előzetesen közölte, hogy ennek napirendjén a regionális kérdések áttekintése szerepelt.
