Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

4 Somogyi Néplap 1987. szeptember 16., szerda Ismerkedés a mezőgazdasággal, az idegenforgalommal Olasz vendégeink a Balaton-parton AKCIÓ A GYALOGOSOKÉRT Szervező bizottság alakult Az Olasz Kommunista Párt Friuli-Venezia-Giulia tartományi bizottságának megyénkben tartózkodó de­legációja tegnap reggel a Balatonnagybereki Állami Gazdaságba látogatott. A Renzo Toschi vezette párt­küldöttséget dr. Fenyő Ist­ván, a megyei pártbizottság osztályvezetője kísérte el a mezőgazdasági nagyüzembe; a vendégeket Váczi András, a gazdaság közgazdasági ve­zérigazgató-helyettese, Tóth József, a fonyódi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára és Garat János, a gazdaság pártvezetőségének titkára fogadta. Nem sok szóbeli tájékoz­tatóra volt szükség, hiszen a sajátos profilú, az utóbbi másfél évtizedben lendületes dinamizmussal fejlődő nagy­üzemről csaknem mindent elmondott az a dokumen­tumfilm, amit a vendégek a házigazdákkal közösen te­kintettek meg. A baráti esz­mecserén a kapcsolatok ke­rültek szóba. Ahogy Váczi András elmondta, ez az ex­portorientált nagyüzem több tekintetben is jelen van az olasz piacokon. Szállít oda húsmarhát, a vadászati ága­zatból jelentős mennyiségű vadhúst, és most van alaku­lóban egy ígéretes üzlet vá­góló és vágócsikó értékesíté­sére. Renzo Toschi arról ér­deklődött, hogy van-e a gaz­daságnak kapcsolata olasz szövetkezetekkel, és felaján­lotta a közreműködést egy esetleges ilyen, közös érdeke­ket szolgáló kapcsolat kiala­kításához. Mind a delegá­ció tagjai, mind a vezér­igazgató-helyettes egyetér­tett abban, hogy mindenkép­pen hasznos lehet kisebb gazdálkodó szervezetek együttműködése. Amiről szóban tájékozód­tak s amit filmen láttak a nagyüzem szarvasmarha­ágazatáról, vadgazdálkodá­sáról, színvonalas idegenfor­galmi tevékenységéről, ar­ról a délelőtti üzemlátogatás során saját szemükkel is meggyőződhettek. Nagy élve­zettel szemlélték a vadász­kutya-kiképző telepen a rög­tönzött bemutatót; Szénási János telepvezető alig győ­zött. válaszolni kérdéseikre. Megtekintettek egy legelőn tartott gulyát, ellátogattak a lovasiskolába, a kocsimú­zeumba, és megnézték a fe­dett lovardát. A küldöttség nagy elismeréssel méltatta a gazdaság törekvéseit. Olasz vendégeinket dél­után a boglárlellei Híradás­13. Még véletlenül sem szólít­ják Jóskának, főtisztelendő urat mondanak, hangsúlyt teremtően és sokszor, mint­ha jólesne nekik mondani a szót: „főtisztelendő úr”, „kedves főtisztelendő úr”; furcsa, hogy magázzák, mint­ha sose tegezték volna; za­vartan áll a rokonok köré­ben, kellemetlenül érzi ma­gát, sejti, hogy ez a „nagy tisztesség” nemcsak neki, il­letve a reverendájának szól, hogy rokonai ezzel a mester­kélt, ellenszenves magatar­tással a szomszédaikat, a la­kodalomra meghívott nem rokon falubelieket szeret­nék elkápráztatni; lehangol- tan nézi az alázatos arcokat, érzi, hogy a szavai idegenül technika szövetkezetben Fodor Zoltán, a boglárlellei városi pártbizottság titkára, Szabó József, a városi ta­nács elnöke és Tóth Ilisz Ottó, a szövetkezet telepve­zetője fogadta. A fővárosi székhelyű szövetkezet bog­lárlellei és a hozzá tartozó fonyódi telepéről Tóth Ilisz Ottó tartott rövid tájékozta­tót, s a beszélgetésbe bekap­csolódott Szentes Miklós, a pártszervezet titkára is. Ven­dégeink tőle elsősorban a pártszervezet munkájáról ér­deklődtek, míg a telepveze­tőtől a műszaki, technikai fejlesztés módjáról, az üzem technikai felkészültségéről vártak választ. Nagy érdek­lődéssel szemlélték meg a korszerű automata, kompu­ter vezérelte berendezéseket, a készülő tévékamerákat, ministúdiót. A politikai, gazdasági, szakmai eszmecserében egy kis pihentető szünetet jelen­tett a félórás séta a Balaton- parton, ahol a nyári kániku­lára emlékeztető verőfény­ben még most is sokan pi­hennek, élvezik a kissé meg­csendesedett tópart nyújtot­ta örömöket. Azután a szak- szervezetek postásüdülőjé­ben — Nyaka Lajos igazga­csengenek, és a mondatai, akarata ellenére, „leeresz- kedőek”. Alig várja, hogy végre elinduljon az eskü­vői menet. Áz oltár előtt — karingben, stólával a nyakában — már nincs benne rossz érzés, nyugodt derűvel néz az ifjú párra; miután az orgona elnémul, halk köhintések hallatsza­nak; a vőlegény egy-egy mozdulatára megcsörrennek az „érdempénzek”, másod­unokatestvére, a menyasz- szony áhítattal emeli fel a tekintetét; „Krisztusban ked­ves híveim”, kezdi magabiz­tosan, ércesen, és ebben a pillanatban a vőlegény el­gyötört arcán Gyuri bátyja vonásait véli fölfedezni, a fátyolos fehérségbe burkoló­zott lány szeméből pedig mintha a tapsonyi szépséges Vilma tekintete kapcsolódna az övébe; elfutja szemét a könny, a hangja megremeg, úgy érzi, csontja velejéig ha­tol a szánalom. Sajnálja Gyu­rit, Vilmát, a sebesülésének örülő vőlegényt, csörömpölő kitüntetéseivel, és a párja végleges szabadságában re­ménykedő menyasszonyt: „jaj, uram isten, múljék el tőlem e pohár..olyan marcangoló, elviselhetetlen ez az érzés, ez az egész lé­nyét átható sajnálat, hogy attól tart meghaladja erejét, tűrőképességét, s kenetes tó fogadta a küldöttséget — folytatódott a baráti eszme­csere Boglárlelle politikai és állami vezetőivel. A nyílt, őszinte hangú beszélgetés során nemcsak az idegenfor­galom, a város helyzete, gondjai és jövője kerültek szóba, vendégeinket az is ér­dekelte többek között, hogy az állami irányítás miként tud együttműködni a ma­szavak helyett fölordít a fáj­dalomtól. Behunyt szemmel, összeszorított szájjal áll, míg át nem járja az enyhítő ke­gyelem: „Uram, kérlek, só­hajt verítekezve, keményítsd meg a szívemet, ha már ilyennek rendelted ezt a vi­lágot .. A vacsoraasztalnál hiába kínálják, alig bír lényeim pár falatot. Kedvenc étele, az aranykarikás tyúkhúsle­ves cérnametélttel sem íz­lik. Magába erőltet egy-két pohár bort, de nem lesz jobb hangulata tőle. Bágyadtan, arcára száradt mosollyal né­zi a vigadozókat, és szeretne mielőbb hazamenni. Egyelő­re erről szó sem lehet, mert a főnöke remekül érzi ma­gát. Kivörösödött arccal, hul­lámzó tokával hajol a tá­nyérjába, és irdatlan meny- nyiségű ételt vermel be. Mo­hón harapja, rágja a hatal­mas libacombokat, egyszerre három-négy szelet rántott­húst vesz a tányérjára, és minden ötödik falat után fel­hajt egy pohár bort. A hús­ételek után még bőségesen fogyaszt süteményt, tortát is. Végül, mint aki valami na­gyon fárasztó, de hasznos munkát végzett, elégedetten dől hátra, és szivarra gyújt. Tizenegy óra tájt magához inti a házigazdát. gánszektorral, s szót váltot­tak a napjainkban egész tár­sadalmunkat foglalkoztató gazdasági kérdésekről is. A kötetlen eszmecsere után a tegnapi program zárásaként megtekintették a megyénk legfiatalabb városáról készí­tett filmet. Így még teljesebb lett az a kép, amelyet — Renzo Toschi szavaival — a tegnapi, élményekben gaz­dag napról alkothattak ma­gukban. A polgári védelmi felada­tok köizé tartozik a nagyvi­lágban föllelhető tapasztala­tok összegyűjtése és elemzé­se. Élénk kutatás, vizsgáló­dás tárgya: békés időszak­ban mi okozza az ipari ka­tasztrófákat, illetve ezek ho­gyan kerülhetők el, a kár nagysága miként csökkent­hető. Az elemzések alapján elmondhatjuk, hogy megelő­zéssel és fölkészüléssel gyak­ran elkerülhető a nagyobb baj és kár. Ipari katasztrófák a külső természeti tényezők, többek között az elemi csapások, természeti katasztrófák, az épületek tervezési-kivitele­zési hibái, valamint áz üze­meltetési előírások és a technológiai folyamatok meg­sértésének következménye­ként keletkezhetnek. A gazdasági objektumokon leggyakoribb ipari katasztró­fák, amelyeket az épületek, létesítmények, termelőbe­rendezések, anyagi értékek „Mennénk, gazduram. Elő­állhat a kocsi!” „Ilyen hamar, nagyságos esperes úr? Hiszen még éjfél sincsen! „Holnap korán kell kel­nünk. Vár a kötelesség." Az örömapa áttör a tánco­lókon, s néhány perc múlva jelenti, hogy a cséza előállt. Majd az ifjú párral együtt kikíséri őket a kapuig; nyo­mukban a vőfélyek, koszo­rúslányok, szinte az egész násznép. Ekkor Rumi az örömapához fordul: ..Gazda­uram, a stóla ... a stólapénz­ről megfeledkezett.” Dermedt csönd támad. Az örömapa arcán eltorzul a mosoly. „Bocsánatot kérek”, da­dogja a szégyentől lesújtva. Bemegy a házba, a pénzért, majd mint aki berúgott, bi­zonytalan léptekkel jön visz- sza. „Tessék parancsolni.” Rumi bólint. „Így már rendben va­gyunk”, mondja derűsen, és felkapaszkodik a cséza hátsó ülésére. A kocsis mellett jó­kora vesszőkosár, abba cso­magolták a háziak a szoká­sos „lakodalmi maradékot”. (Folytatjuk.) A közlekedésben hátrányos helyzetűek biztonsága érde­kében évek óta társadalmi összefogás nyilvánul meg. Tájékoztatások és intézke­dések sora segíti elő a bal­esetek számának csökkené­sét. Ez a munka folyamatos, szünetet és megtorpanást nem ismerő. Október 1-jétől december 15-ig pedig a szo­kásosnál is nagyobb figyel­met kap a lakott területen belüli és kívüli gyalogos köz­lekedés. Az Országos Közle­kedésbiztonsági Tanács kez­deményezésére bontakozik ki a két és fél hónapos ak­ció. Megyénkben tegnap meg­alakult az akció szervező bi­zottsága. Rendőrségi és tár­sadalmi, mozgalmi szerveze­tek egyaránt képviseltetik magukat a munkacsoportban. A meghirdetett céloknak megfelelően Somogybán is elsősorban az idősek, a gye­rekek, a mozgás- és hallás- sérültek, a vakok és gyen- génlátók közlekedési bizton­ságának az elősegítése a leg­fontosabb törekvés. Ez olyan cél — hangsúlyozták az ala­kuló ülés résztvevői —, amely csakis az egészséges emberek cselekvő támogatá­sával érhető el. A fizikailag egészséges emberek nem me­hetnek el közömbösen a gya­logátkelőhely előtt tétovázó és az emberek pusztulása kí­sér, a következők: robbaná­sok, tüzek, áradások, a léte­sítmények deformációja, le­omlás, az energiarendszerek és a közművek tönkremene­tele, káros anyagok elfolyá- sa, a környezet szennyezése. Ezek leginkább egymást köd- csönösen kiegészítő és erősí­tő kombinált tényezők. Épp ezért hasznos mindenhol jó- előre kidolgozni a lehetséges balesetek felszámolásának tervét. A megelőzés érdeké­ben, a nagyobb ipari ka­tasztrófák megakadályozá­sára egyébként is állandó, átfogó szervezési és műszaki intézkedéseket kell tenni. A biztonsághoz útmutatást ad­nak a munkavédelmi és biz­tonságtechnikai rendelkezé­sek, valamint az energetikai ■berendezések, emelő-szállí­tó berendezések, nyomástar­tó edények, erős hatású mér­gező anyagokkal teli tartá­lyok vagy technológiai vona­lak üzemeltetési előírásai. Néhány példával is érzé­keltetem, milyen fontos a biztonsági előírások betartá­sa. Född alatt végzett mun­káknál — mélyművelésű bá­nyák, ércbányák, alagutak, metrók, gyűjtőcsatornák — az üzemeltetési előírások és a technológiai folyamatok megsértése miatt számos or­szágban volt már gáz- és idős vagy mozgáskorlátozott gyalogos mellett, nem lehet­nek közömbösek, ha veszé­lyes helyzeteket látnak. Tö­rődést, felelősségérzetet igé­nyel testi épségüknek a meg­óvása. 1987 első felében megyénk­ben 219 személyi sérüléses baleset volt. Ebből 67-et gya­logos szenvedett el. Közülük 16-an halálosan, 20-an sú­lyosan, 31-en könnyebben sé­rültek meg. 37 esetben a gyalogos volt a hibás. A közlekedési akció során megyeszerte szóbeli és írá­sos tájékoztatókat tartanak a balesetek okairól, a meg­előzés lehetőségeiről. Film­vetítések, videoelőadások segítik a jobb érzékeltetést, megértést. Az előadások szervezésébe bekapcsolódnak többek között a népfrontklu­bok és a nyugdíjasklubok, valamint a mozgáskorláto­zottak megyei egyesülete is. Az akció során nemcsak az autósok, hanem a gyalogo­sok figyelmét is fölhívják a szabályos közlekedésre. Gya­kori, hogy a gyalogosok nem a kijelölt átkelőhelyen, ha­nem széltében-hosszában mennek át az úttesten. Min­den közlekedőnek figyelmé­be ajánlja a bizottság, hogy a biztonságos közlekedésben példát is kell mutatni. szénporrobbanás, bányatűz, váratlan szén- és gázkitörés, áradás, vízbetörés, az iszap és iszapos talaj betörése, a boltozat beszakadása, az épületek beomlása, továbbá villamos áramütés. A lakóépületek tönkreme­netelét békeidőszakban a következők okozzák: terve­zési hibák (7,5 százalék), az építési munkák rossz minő­sége (15 százalék), az üze­meltetési előírások megsérté­se (64 százalék) és egyéb okok. Az elmúlt évtizedben a környezetvédelem túlmenő­en a világ számos országá­ban tudományos megalapo­zottsággal kezdtek foglalkoz­ni azzal: ne csak a külön­böző méretű balesetek kö­vetkezményeinek mielőbbi felszámolására tegyenek sok­rétű intézkedéseket, hanem a gazdasági objektumok álló- képességének növelésére is. A polgári védelem szerveze­teinek olyan tervrendszerük van, amely az állampolgárok védelme érdekében biztosíté­kot nyújt az ipari katasztró­fák megelőzésére és a vár­ható következmények csök­kentésére. A polgári véde­lemiben és a gazdasági egy­ségekben dolgozók közös munkájával tudják elejét venni a baleseteknek. Körmendi Árpád A Siófok és Vidéke Áfész PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi munkakörök betöltésére: üzemfenntartási osztályvezető Pályázati feltétel: felsőfokú (építészi) iskolai végzettség, öt év szakmai gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. bér- és munkaügyi osztályvezető Pályázati feltétel: felsőfokú iskolai végzettség, felsőfokú munkaügyi szakképesítés, öt év szakmai gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázatokat kérjük, önéletrajzzal együtt 1987. október 15-ig nyújtsák be az áfész központjában: Siófok, Mártírok útja 9. (100273) Előzzük meg az ipari katasztrófákat!

Next

/
Thumbnails
Contents