Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
1987. szeptember 16., szerda Somogyi Néplap DÖNTÖTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG CSELEKVÉSI EGYSEGRE VAN SZÜKSÉG A Központi Bizottság stabilizációs és kibontakozási programja nyomán fontos határozatban rögzítette a megyei pártbizottság helyi feladatainkat. Ma a dokumentum második részével ismertetjük meg az olvasót. A FEJLESZTÉS KÖVETELMÉNYEI Az idegenforgalom egyre jövedelmezőbb ágazat, szerepe a devizakitermelésben is fokozódik — állapította meg a testület. Érdekünk tehát, hogy kihasználjuk lehetőségeit. Fontos feladat a fogadóképesség javítása, a kulturáltabb környezet megteremtése. A Balaton-parton folytatni kell a kormány- program végrehajtását, külső források bevonásával is fejleszteni a minőségi turizmust. A zsúfoltság kritikussá vált, ezért az országos szervekkel együtt vizsgálni szükséges, hogy a térség terhelése meddig fokozható, s dönteni kell a feltételek biztosításáról. Ezzel együtt a belső területek idegenforgalmi hasznosításához mutat utat a határozat. (Termálvíz, agrárturizmus, vadásztatás stb.) A közlekedési ágazatban az a feladat továbbra is, hogy elégítse ki a személy- és áruszállítás igényeit, nagyobb figyelemmel legyen azokra a térségekre, ahol nem kielégítő a helyzet. Folytatni kell a vasútvonalak korszerűsítését, a balatoni és a dombóvár—gyéké- nyesi vonal villamosítását, az állomások rekonstrukcióját, a rakodás gépesítését. Szem előtt kell tartani az összekötő utak építésének programját, a kaposvári don- neri felüljárónak pedig határidőre el kell készülnie. A dokumentum vizsgálatot ír elő, amely megállapítja majd, hogy az M7-es út Fonyódig terjedő szakaszát mikor lehet négysávosra szélesíteni vagy más megoldást kell keresni az átmenő forgalom lebonyolítására. Nem mondott le a hírközlés egyetlen kiemelt feladatáról sem a testület. Eszerint Kaposvár és körzetének telefonközpontja és vezeték- hálózatának megépítése, a marcali és a siófoki postai beruházás befejezése a feladat. De szorgalmazzák azt is, hogy a barcsi postaforgalmi és -műszaki épület 1990. végéig elkészüljön. TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁST A kereskedelem számára a kiegyensúlyozott áruellátás, az igényeknek megfelelő áru- választék, a vásárlási körülmények és a kiszolgálás kulturáltságának javítása a legfőbb teendő. Folytatni kell az üzletek felújítását, a kis települések boltjainak rekonstrukcióját. A termelői boltok nyitása, a termeltetési kapcsolatok szélesítése is támogatásra talál. Az idegenforgalmi idény kezdetére meg kell nyitani a szántódi és a boglárlellei autós-bevásárlóközpontot. Mindezzel együtt fölhívja a figyelmet a határozat a szakemberképzés fokozására. A tanácsi gazdaságban az alapellátás és az intézmények zavartalan működésének biztosítása, a takarékos gazdálkodás a legfontosabb feladat. Fel kell készülni az intézmények profiljának, funkciójának szükség szerinti módosítására is. Megállapította a testület, hogy terület- és településfejlesztési céljainkat csak részben érhetjük el. A források csökkenése miatt ugyanis felül kell vizsgálni — és újra rangsorolni — a megyei és a helyi terveket. Mindenekelőtt a folyamatban levő beruházásokat kell befejezni. Változatlanul kiemelt feladat a telefonhálózat bővítése, az ivóvízellátás és a lakáshelyzet javítása. Folytatni kell a három, gazdaságilag elmaradott térség fejlesztését. Az anyagi lehetőségektől függ a tanteremfejlesztés és az egészségügy műszerezettségének a javítása, de nem mondhatunk le róluk. Jobb szervezéssel, átmeneti megoldásokkal kell megteremteni a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatásának feltételeit. A lakásgazdálkodás átértékelését, fejlesztését is előírja a határozat, mégpedig úgy, hogy növelni kell a lakáscserét ösztönző pénzügyi alapokat, korszerűsíteni a lakáshoz jutás támogatási rendszerét. A rászorultság legyen a meghatározó — olvastuk a dokumentumban —, s az ifjú házasok, a pályakezdők kiemelt segítséget kapjanak. Ebben a gazdálkodó szerveknek is megvan a maguk feladata. Az anyagi forrásokat bővítő módszerekről és lehetőségekről szól ezután a határozat, majd a környezet kulturáltságának javításáról, ebben többek között a lakosság aktívabb közreműködésére is számít. A létszámleépítésből eredő feszültségek levezetésére szólít föl ezután, és többek köizötit az egyéni, családi vállalkozások lehetőségeivel is számol. Megalapozott tervnek kell készülnie a 90-es évek elején munkába álló, nagy létszámú korosztályok foglalkoztáit ására. TÁRSADALMI KÖRNYEZET Megértő, egyetértő társadalmi közegre van szükség ahhoz, hogy célunkat elérjük; olyan emberek sokaságára, akik készek aktívan dolgozni a program megvalósításáért. Jövőnk alakulása ugyanis a munka megjavításától, a céltudatos és egységes cselekvéstől függ. A dokumentum nem titkolja: differenciáltan átmeneti életszínvonal-csökkenéssel kell számolnunk. Ugyanakkor meg akarjuk akadályozni a hátrányos helyzetűek életfeltételeinek romlását. Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a többgyermekes családok fokozott támogatására, a szociálpolitika eredményesebb alkalmazására szólít fel a határozat. A megyei pártbizottság a továbbiakban azt várja megyénk értelmiségétől, hogy vállaljon nagyobb szerepet céljaink elérésében, majd hozzáteszi: minden szinten fokozni kell a szellemi munka társadalmi, anyagi, erkölcsi megbecsülését. Megyénk szakemberellátását a letelepedés feltételeinek javításával is elő fogják segíteni. Magasabb szintű szakmai és általános műveltséget követel a program végrehajtása — mondja ki a határozat. Az oktatásban, a közművelődésben is a lehetőségek összehangolására, a tartalékok feltárására szólít. A képzésnek igazodnia kell a gazdasági szerkezet, a gazdálkodás változásához. Színvonalemelésre, korszerű, módszerek, eljárások bevezetésére és népszerűsítésére hívja föl a figyelmet, amelyek segíthetik a képzést, az át- és továbbképzést Az egészségügy és a sport területén a megváltozott körülményekhez igazodás szükségességére utal a határozat, és arra, hogy az egészséges életmódra nevelésnek, az egészségmegőrző program végrehajtásának nagyobb hangsúlyt kell kapnia. TUDATI VISZONYOK Fel kell számolni azokat a tudati viszonyokban lévő torzulásokat, amelyek akadályozzák a kibontakozást, lassítják gazdasági fejlődésünket — írja elő a határozat. Az osztályszempontokat, szo- óialista értékeinket, a társadalmi céljainkat megkérdőjelező elutasító nézetek ellen határozottan föl kell lépni csakúgy, mint a borúlátás, a csüggedés, a közömbösség ellen. Ehhez — és egyébként is — szükség van az ösztönzési rendszer korszerűsítésére, a nyilvánosság szélesítésére, a demokrácia továbbfejlesztésére, a valósághű és gyors tájékoztatásra, a hatékony propagandára és agitá- cióra, gazdasági-társadalmi feladataink elfogadtatására, a cselekvési egység megteremtésére. El kell fogadtatni a határozottabb, szigorúbb és következetesebb intézkedéseket, a rendszeres számonkérést. Határozottabb fellépésre és szigorúbb felelősségrevonás- ra, nagyobb nyilvánosságra van szükség a társadalmigazdasági életben tapasztalható visszás jelenségekkel szemben. Fokozni kell a fegyelmet! A korrupció, a jogtalan előnyszerzés, a gazdasági bűncselekmények és más negatív jelenségek visszaszorítása érdekében adminisztratív eszközökhöz is kell nyúlni — rögzíti a dokumentum. A megyei pártbizottság ha- határozata végül tételesen felsorolja a párt- és tanácsi szervek, a szakszervezetek és más tömegszervezetek, mozgalmak tennivalóit, a vezetők és gazdasági vezető testületék feladatait a kibontakozás érdekében, és konkrét felelősöket jelöl meg, akik a végrehajtásról elszámolásra kötelezettek. A megyei pártbizottság nagy jelentőségű határozatának befejező mondatában kéri Somogy párttagságát és lakosságát, hogy cselekvőén és aktívan támogassa közös céljaink megvalósítását. „Az út elején járunk...” KB-titkári látogatás Siófokon (Folytatás az 1. oldalról.) A siófoki pártbizottság székházában Balassa Béla városi első titkár és dr. Gáti István tanácselnök fogadta a Klenovics Imre kíséretében érkezett vendéget. Az első titkár — a város sajátosságainak megfelelően — az idegenforgalom fejlődéséről és gondjairól számolt be először. Méltatta az idei — várakozáson felüli — fejlődést a vendégforgalomban, a valutabeváltásban, de nem hallgatta el gondjaikat sem, amelyek elsősorban a lakásépítésben, a közlekedés zsúfoltságában, a kereskedelemben, a minőségi turizmus megteremtésének elhúzódásában mutatkoznak meg. Beszámolt a többi termelőágazat helyzetéről, a város és környékének politikai munkájáról, közhangulatáról, s a Központi Bizottság titkára számos kérdést tett föl. A program következő állomása a Siófoki Állami Gazdaság volt, ahol Szalai Géza igazgató, a párt- és tömegszervezetek vezetői fogadták Lukács Jánost. A látogatáson részt vevőket rögtönzött, gazdag kiállítás, üzemlátogatás várta, s őszinte helyzet- feltárás az igazgató részéről, aki az országosan középmezőnyben helyet foglaló gazdaság fejlődését, eredményeit mutatta be. Érthetően ennél is nagyobb érdeklődés kísérte tájékoztatójának azt a részét, amelyben a vezetők korszerű gondolkodására, előrelátó tervezésére, nehézségeik feloldásának .programjára derült fény. Ä jelenleg évi százmillió forint értékű faiskolai termelés növelése, az egyéni érdekeltségen alapuló fejlesztés, a gyümölcstelepítés tervei, 3 konzervüzem és -termékek továbbfejlesztése, az újabb piacok, a tartalékok felkutatása mind arra utalt, hogy a mai szellemnek és követelménynek megfelelően készül föl a gazdaság a kibontakozási programban való részvételre. S eközben — ezt sem mondhatja el mindenki magáról — a megyei átlagnak kétszeresét, évi 20 millió forintot fordítanak szociális célokra. Lukács János a pártszervezetekről, a politikai munkáról érdeklődött, Szalai Géza pedig azt tudakolta: vajon a politikai intézmény- rendszer miként alakul; megújulásra lehet számítani vagy megmarad a centrális pártirányítás? A részletes válasz lényege az volt: cél, hogy hatékonyabban működjön az intézményrendszer. Decentralizálásra lehet számítani, s a legfontosabb a feladatelhatárolás az egyes szervek között. Ezután a városi pártbizottságon harminc alapszervezeti párttitkárral találkozott és széles körű konzultációt folytatott a Központi Bizottság titkára. Balassa Béla bevezetője után nyílt, néha kemény véleményalkotással, őszintén és hitelesen tárták föl a párttitkárok saját gondjaikat, véleményüket a kialakult helyzetről. Vallottak a pártszervezetek belső állapotáról, a kommunisták eltérő magatartásáról s működési területük dolgozóinak véleményéről, közhangulatáról. A Központi Bizottság titkára érezhetően már a jelenlegi fázisról, a tervek, a várható tettek formába öntéséről szeretett volna hallani, de minduntalan a társadalmi-gazdasági véleményeket tárták föl s a dokumentum fogadtatásának körülményeit. Miként alakul a gondolkodás, hogyan érlelődik a munka, a cselekvés? Később arra is kapott választ. A feladat végrehajtásának felelősségét fogalmazta meg az egyik felszólaló, amikor azt mondta: — Eddig csak poli- tizálgattunk, most politizálnunk kell... — Sok szó hangzott el a párt belső életéről, a megújulás szükségességéről. Egy másik titkár azt hangsúlyozta: — Ahhoz, hogy a kibontakozási programot siker koronázza, a legfőbb termelőerőt, az embereket kell „megcéloznunk”. Vissza kell nyerni a bizalmukat, s ez csak nyílt szóval, emberközeli magatartással, a mozgalmi módszerek felújításával lehetséges. — Sok apró lépést kell megtennünk — mondta a Központi Bizottság titkára —; tettekkel kell bizalmat ébresztenünk és mindany- nyiunk érdekében cselekvésre szólítanunk az embereket ... A késő délutánig tartó eszmecsere után Lukács János visszautazott a fővárosba. Bővíthető a kereskedelem és az együttműködés Belga gazdasági szakemberek Pécsett A Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága valamint az MTESZ baranyai szervezetének vendégeként több belga gazdasági szakember látogatott tegnap Pécsre. Magyar partnereikkel a kereskedelem és a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyalnak. A belga szakmai napok rendezvényeire több somogyi cég képviselői is meghívást kaptak. A tárgyalássorozatot a Pécsi Városi Tanács reprezentatív nagytermében nyitották meg tegnap délelőtt Dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese mutatta be a szomszéd megyét a vendégeknek; szólt iparáról, mezőgazdaságáról, egyetemeiről és kulturális értékeiről. Ezután két előadás hangzott el arról, hogy a mai gazdasági helyzetben a kis- és a középvállalatok mind nagyobb hatást gyakorolnak a gazdasági fejlődésre. A belga szakemberek terszáz embernél kevesebbet foglalkoztató cégek erősödéséről, ám utaltak rá, hogy az ő elemzéseik szerint lehetnek hasonlóságok a belgiumi és a magyarországi fejlődésben, hiszen mindkét ország kis területű és az ipari nagyhatalmakhoz viszonyítva kicsiny lélekszámú. Az udvarias vendégek ugyan nem szóltak róla, ám leszögezhetjük: a szervezettség, a termelékenység, a piaci mozgékonyság és sok egyéb tényező összehasonlításakor még jobbára nekünk van tanulnivalónk s nem nekik, ám ezzel együtt mindkét fél képviselőitől hallani lehetett: a két ország közti kereskedelem és a termelési együttműködés bővíthető; fejleszthető. A kölcsönös jóindulat biztató, s remélhetőleg a megkötött üzletek is bizonyítják majd, hogy nemcsak vágyakozunk a kapcsolatok erősítésére. A gazdasági együttműködés, a konkrét üzletkötés persze elsősorban a vállalamészetesen elsősorban saját - toknál születik meg. Épp hazájukból hoztak példákat a ezért a belga bankok és iparvállalatok képviselői — köztük a híres Artois sörgyár vagy a világhírű Philips cég belga vállalatának szakemberei — a Magyar Kereskedelmi Kamara regionális bizottságának pécsi székházában, valamint több pécsi cégnél tárgyaltak a vendéglátókkal, illetve a Dél-Dunántúlról meghívott vállalati szakemberekkel. S rögtön a tegnapi plenáris ülést követő fogadáson élénk beszélgetés kezdődött a magyar és a belga vállalatok képviselői között. A Somogy Kereskedelmi Vállalat jelen levő vezetői például a Philips szakemberével váltottak szót és névjegyet, később pedig egy textilipari szakemberrel bonyolódtak érdekfeszítő eszmecserébe. Kitűnt, hogy a Belgiumból érkezett vendégek nemcsak eladni akarnak nálunk, hanem szívesen vásárolnának is, persze nem akármit. Dőreség volna most azonnali eredményeket, üzletkötést remélni a beszélgetésektől, hiszen az óvatos puhatolódzásnál sokkal többre egykét nap alatt nemigen juthatnak a most ismerkedő belga és hazai szakemberek. Esély azonban mindaddig van a mindkét fél számára kedvező üzletkötésre, amíg Ilyen rendezvényeken találkozhatnak a magyar és a külföldi vállalatok képviselői. A magot ugyanis valahol el kell vetni... Néhány somogyi szakembertől hallottam a tegnapi beszélgetések kapcsán: tartanak tőle, hogy még mindig túl nehézkesen jutunk el az első megbeszélésektől a konkrétumokig, a végső „igen”-ig vagy „nem”-ig. S nem az akarat hiányzik, hanem az a baj, hogy nálunk még most is túl sok szervezet, hatóság és ember együtt- léte kell a döntéshez. Több fórumon elhangzott már az önbírálat: nehézkesek vagyunk az üzleti tárgyalásokon. Reméljük, hogy a reformfolyamat ezt a rossz tulajdonságunkat is megszünteti. L. P. /
