Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

1987. augusztus 8., szombat Somogyi Néplap 3 Lehetőségek és korlátok MINDENNAPI KÉK KINCSÜNK Gyártmányfejlesztők az első vonalban „A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folya­matokhoz történő igazodást, a műszaki fejlő­dést." (Az MSZMP Központi Bizottságának július 2-i állásfoglalásából.) A huszonhárom gyárt­mányfejlesztő hat csoportot, vagy ahogy magukat neve­zik: teamet alkot a Kapos- gép Vállalat gyártmányfej­lesztési és szerkesztési önál­ló osztályán. Gyártmányfej­lesztésre 25 millió forintot fordít az idén a vállalat, igaz, ebbe az összegbe a gyártásfejlesztésre költött pénz is beletartozik. Az üzem évi egymilliárd forin­tos bevételének több mint a fele a saját fejlesztésű ter­mékek eladásából származik. Ez országosan is jó arány. A gyártmányfejlesztők te­hát fontos emberek. A ter­melési szerkezet korszerűsí­tésében nélkülözhetetlen a munkájuk. Bencze József és társai egy licenc honosításán dolgoz­nak. önjáró, csuklós rako­dógép továbbfejlesztése a cél. Az NSZK-ból származó berendezést részben átala­kítjuk, illetve a hazai háttér­ipar adottságaira figyelve ké­szítjük el a honosítást. A li- cencátadó cég elvárja, hogy a gyártmány minőségi mu­tatói ne romoljanak; ugyan­is az eredeti márkajelzést használjuk. A fejlesztők nincsenek könnyű helyzetben, mivel az említett háttéripar gyengél­kedik: legalábbis az itteni szakemberek okkal érzik így, miután sok esetben a legalapvetőbb alkatrészek sem állnak rendelkezésükre. — Arról nem is beszélve, ha például egy speciális csa­varra lenne szükség. Egy­szerűen nincs. Rengeteg energiánkat viszi el az után­járás. Ilyenkor irigylem azokat a konstruktőröket, akik prospektusokból vá­laszthatják ki, hogy mire van szükségük. Ilyen okok miatt mi sokkal több mun­kát vagyunk kénytelenek a tervezésbe fektetni. — 1983-ban végeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépész szakán, és mivel szerződésem volt a Kaposgéppel, itt kezdtem el dolgozni. Az öthónapos gya­kornokosság és a katonaság után a mostani beosztásom­ban és ugyanezzel a munká­val kezdtem. Akkor, 1984- ben indult a csuklós rakodók gyártása. Varga Jenő gyártmány- szerkesztő csoportvezető és irányító tervező, húsz évvel ezelőtt lépett először a gyár­ba. Később három évig más­hol próbált szerencsét, de 1972-ben ismét visszatért. — Az Unirak típusú, csúszvakormányzó gépcsa­láddal foglalkozunk. Közülük a 400-as és a 600-as típusok­nak már folyik a sorozat- gyártása, a 800-assal még kí­sérletezünk. Ugyancsak fej­leszteni akarjuk a gördülve helyben forduló GHR típusú gépet, amilyet jelenleg csu­pán két cég gyárt a világon. Európában ez még újdonság. Ezek a munkák a Mezőgép Fejlesztő Intézettel közösen folynak. Mivel az említett gyárt­mányokat is tőkés részegy­ségekre tervezték, a munka jelentős részét adja a hazai alkatrésszel történő kiváltás­nak a keresése. Nem egy­szerű feladat ez, mert az esetek többségében nemcsak a minőséggel, hanem a súly- lyal is gond van: az erede­tinél nehezebbek ezek az alkatrészek. — Az Unirak zsúfolt, ne­héz helyet csinálni a nagy és súlyos alkatrészeknek. Ennek a berendezésnek moz­gékonynak és kicsinek kell lennie. Mivel a rendelkezé­sünkre álló alkatrész olyan amilyen, ezért az áttervezés munkája a kelleténél lénye­gesen nagyobb. Az alkat­részhiány miatt a termelés műszaki kiszolgálása is bo­nyolult: sok a gyártás köz­ben végzett változtatás. — Nem vagyunk jó hely­zetben, de a vállalat folyton keresi a lehetőségeit. Ezek sajnos elég szűkösek. Az em­Varga Jenő berek kiegészítő munkát ke­resnek, ez pedig a fejlődés rovására megy. Az osztály dolgozóinak többsége mér­nök. Kétszer kaptak kiemelt béremelést, fizetésük még­sem több, mint a vállalati átlag. A gyártmányfejlesztők a műszaki haladás első vona­lában állnak helyt. Sokszor idegesek, türelmetlenek: gyorsabban. határozottab­ban szeretnének lépni. Tudá­suktól, leleményességüktől is függ, milyen ütemben ha­lad előre a vállalat, hogyan tud megmaradni vagy pozí­ciót erősíteni a piacon. Lehőcz Rudolf Tisztítók — A siófoki szennyvíz­tisztító-telep 20 ezer köbmé­ter kapacitású, Szárszótól Ba- latonvilágosig gyűjti vezeték- rendszerbe a szennyvizet — mondja Faragó Endre, a DRV Dél-balatoni Üzem- igazgatóságának üzemviteli csoportvezetője. — Az első szennyvíztisztító a jelenlegi tőszomszédságában, még az ötvenes években épült Sió­fokon. 1985 óta ott kezeljük a szippantott szennyvizet, amelyet az előkezelés után engedünk az új tisztító rend­szerünkbe. Így sikerül meg­oldanunk a vezetékkel még el nem látott, szennyvízgöd­rös rendszerű területek ki­szolgálását szennyvizük tisz­títását. • A telep környéke gondo­zott, szépen parkosított. A látványban gyönyörködni azonban nek sokáig lehet, a környéken kellemetlen sza­gok terjengenek. Pedig esős az idő, s ilyenkor a szenny­vízben levő anyagok bomlá­sa nem olyan intenzív, mint kánikulában. — Szárszótól Világosig mintegy 150 kilométer hosszú szennyvízhálózatunk van. amely fokozatosan tovább épül — ismerteti a tényeket Kiss Valér szennyvízüz°m- vezető. — 1977-ben (a háló­zat bővítését megelőzve) épült meg előbb a 10 ezer. majd 1983-ban az újabb 10 ezer köbméter kapacitású Az Ülepítő kör alakú meden­céje Komáromi Gábor és Fülöp Ferenc szerelés közben A darus autó a keverőmotor javításánál segít A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Hűvös, esős időjárással bú­csúzott július, s így érkezett augusztus első hete — .újabb jégveréssel sújtva hétfőn este a szennai, a vései, a já- kói, a nagybajomi és a csökölyi téesz határát. így kezdődött ez a hét, s azóta egymást követték az esős napok, fékezve a gabonabe­takarítás utolsó szakaszának ütemét, ugyanakkor javítva az őszi érésű növények ter­méskilátásait. A nehéz hely­zetben az értékmentésre törekednek _____ a somogyi mezőgazdasági nagyüzemek. Az adott körül­mények között azt tehetik, hogy növelik az elemi csa­pások — aszály, vihar, jég­verés .— által nem vagy csak kevésbé sújtott ágaza­tok eredményeit, az állatte­nyésztés, a takarmánygaz­dálkodás, a kiegészítő tevé­kenység bevételeit és jöve­delmezőségét, csökkentik a betakarítási veszteségeket és átgondolt, racionális költség- gazdálkodást valósítanak meg. Az időjárás természetesen a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalko­zó kertbarátoknak sem ked­vezett, ám így is lesznek olyan termelvényeik, melyek méltán számíthatnak a fo­gyasztók elismerésére. A so­mogyi kertbarátok előbb Boglárlellén — augusztus 20-án és 21-én — megyei ki­állításon, majd szeptember 18. és 20. között Pécsen or­szágos kertészeti, mezőgaz­dasági kistermelői kiállítá­son mutatkoznak be porté­káikkal. Erről s a bemutató előkészületeiről tanácsko­zott csütörtökön Kaposvá­ron, a Hazafias Népfront megyei bizottságának szék- házában a Kertbarátok és Kistenyésztők Somogy Me­gyei Társadalmi Szövetségé­nek elnöksége. Hétfőn kezdődött és a hó­nap közepéig tart megyénk­ben is a ruházati kereske­delmi vállalat és a szövet­kezetek már hagyományos­nak számító nyári szezon vé­gi engedményes vására, s ezúttal a korábbinál több magánkereskedő is csatlako­zott az akcióhoz. A kínálat ugyan szűkösebb a tavalyi­nál, de az olcsóbban árusít­ható cikkek köre nem vál­tozott. A Skála-Coop áruhá­zaiban összesen 420 millió forint értékű engedményes áru várta hétfőtől az érdek­lődőket. A héten — éppen a bo­rongás-esős időjárás miatt — megnőtt Somogy belső terü- leteiriek idegenforgalma; sok Balaton-parti nyaraló ütötte agyon az időt nézelődéssel, vásárlással, kirándulással a megye egyébként kevésbé lá­togatott helyein. Ugrásszerű­en emelkedett a forgalom például a boltokban, a ven­déglátóhelyeken Kaposvá­ron is. A kényszerű .prog­rammódosítás valamelyest enyhítette a Balaton-part zsúfoltságát, levett valamit az ott dolgozókra nehezedő terhekből, s hozzásegítette a megyét ahhoz, hogy többet megmutathasson magából az idegeneknek, mint amennyit a szokványos üdülés, tóparti pihenés során láthattak .vol­na. Ám éppen a forgalomnövekedés, a gyalogosok és a gépjármű­vek ..kiáramlása” a közutak­ra arra figyelmeztet: vi­gyázzunk .jobban önmagunk és mások testi épségére. Erre int az is, hogy nem múlt el nap a héten közlekedési bal­eset nélkül, s az okozók, il­letve kárvallottak között éppúgy találni gépjárműve­zetőt, mint utast, kerékpá­rost vagy gyalogost. Min­denkinek hasznára válna, ha ezekről az eseményekről — előfordulás híján — nem kellene szót ejtenünk a hét krónikájában. Hernesz Ferenc mechanikai és biológiai tisz­títómű. A szennyvizet úgy­nevezett gravitációs csator­nákban, majd átemelő rend­szereken keresztül (46 ilyen van a területünkön), szivaty- tyú segítségével áramoltat juk a telepig. Itt a víz a mechanikai tisztítás során először durva, majd finom rácsozaton keresztül jut a homokfogó előülepítőbe. Utá­na következik a biológiai tisztítás, melynek során a levegőztetőben a baktériu­mok a szerves anyagokat szervetlenné alakítják, rmjd a szennyvíz az utóülepítők­be kerül. Közben szétválik a szennyvíziszap és a tisztított szennyvíz. Ez utóbbi a Sió­ba jut, az előbbi pedig vízte­lenítés után a szeméttelepre, illetve egy részével kísérle­tek folynak mezőgazdasági hasznosításra. A szabadban levő hatal­mas, kör alakú elő- és utó­ülepítők körül sirályok ke­ringenek. Prédára vadász­nak, és sokszor nem is ered­ménytelenül. A levegőztető kádakban habzik, fröcsög a szennyvíz. Úgynevezett rotor­ral, lapátkerekekkel oldják meg a víz állandó mozgását. Az egyik „rotor-motort” épp szét kellett szedni. Komáro­mi Gábor és Fülöp Ferenc azon fáradoznak, hogy mi­előbb újra bekapcsolódhas­son a munkába. — Sok panasz érkezik hozzánk az itt tapasztalható „bűzhatás" miatt — mondja Faragó Endre. — Sajnos, je­lenleg még nincs olyan mű­szaki megoldásunk, amely hatásas lenne. Kísérletkép­pen hat átemelőnél felsze­reltünk szagtalanító beren­dezést, de ezek rendkívül drágák. A rendkívüli meleg­ben képtelenség olyan gyor­san elvezetni a szennyvizet, hogy semmi szaga ne legyen. A tervek szerint a 90-es évek elejére újabb 25 ezer köbmé­ter kapacitással bővül a te­lep, így akkor már naponta 45 ezer köbméter szennyvizet lesz képes megtisztítani. Természetesen itt is talál­ható laboratórium, amely a déli üzemigazgatóság más te lepein tisztított szennyvizet is vizsgálja, ellenőrzi. — Nem árt, ha az embe­rek megtudják, hogy néha milyen nehéz helyzetben dol­goznak munkatársaink — fejezi be mondandóját Kiss Valér. — Ha például elrom­lik egy-egy átemelőnél a szi­vattyú (ami nem is oly ritka eset), akkor gumírozott ke­zeslábasban, úgynevezett csa­tornaruhában kell a szere­lőknek leereszkedniük a hi­bát kijavítani. Ügy, hogy közben körülöttük hömpö­lyög a szennyvíz . . . Gyarmati László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents