Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-05 / 183. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 183. szám Ara: 1,80 Ft 1987. augusztus 5., szerda A tettek beszélnek A tájékoztató munka során időnként szembetalálkozunk azzal a gonddal, hogy bizonyos részeredményekről, témakörökről nem szívesen L beszélnek a megkérdezettek. Van, amikor érthető okkal ajánlanak föl más időpontot a beszélgetésre, de előfordul az is, hogy indokolatlanul zárkóznak el.. Legutóbb a vállalatok első féléves eredményét tudakoló kőrútunk során találkoztunk olyan üzemmel — például a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregységével —, ahol nem kívántak tájékoztatást adni önmagukról. Ez a jelenség nemcsak azért meglepő, mert a sajtó- törvény nem teszi lehetővé a közérdekű ismeretek visszatartását, hanem azért is, mert azt érzékelteti: a vállalatok egy része még mindig nem ad föl egy bizonyos „bevált” magatartást. Nevezetesen: ha nehéz a helyzet, jobb nem beszélni róla. Az ember szeret kitekinteni, körülnézni: máshol hogyan csinálják? Az országban több helyen is előfordul, hogy ha nehéz a helyzet, alkalmazzák a „bevált gyakorlatot”. Nemcsak a külső érdeklődők, hanem a belső tájékoztatás esetében is. Sőt, a nyilatkozni nem kívánók gyakran éppen azt akarják elkerülni, hogy külső forrásból ismerjék meg a saját dolgozók az adott üzem tényleges helyzetét. Ügy vélik, hogy a gondok feltárása „nyugtalanságot” keltene. Kérdés persze, hogy ha a gondokat nem osztják meg a saját közösséggel, ha a tennivalókat nem beszélik meg, ha a kibontakozásra nem kérnek és várnak javaslatokat, akkor kikkel és hogyan fognak kilábalni? A dolgozók általában maguk is érzik, ha hiányzik a hiteles tájékoztatás. Ezek után pedig hogyan higgyék el, hogy mint köztulajdonosok, ők is gazdái a vállalatnak. Fölösleges és haszontalan dolog bizalmatlan légkört teremteni, mert akkor igazán nehéz lesz a kibontakozás. Lehetséges persze az is, hogy a „hallgatagságnak” más oka is van. Egyszerűen az, hogy félévkor még gyakran nem alakul ki hiteles kép a vállalat eredményességéről. Nem ritka eset, hogy egy termelőegység a félév táján jó eredményekről számol be, és az évet mégis veszteséggel zárja. Fordítva is előfordul: rosszul sikerült félév után nyereséggel zárják az évet. Minek hát „megbolygatni a kedélyeket?” — kérdezik. A dolgozók folyamatos tájékoztatása azonban nem meg- bolygatás. Annak, ha a munkásokat felnőttként veszik számításba, több az előnye, mint a hátránya. Előbb megértik a félresikerült döntéseket, erősödik a bizalom, tevékenyebben hozzájárulnak a munka színvonalának javításához. Végül ne felejtsük el azt sem, hogy nyilatkozni nemcsak szavakkal lehet. A tettek beszédesebbek, mint a szavak. Így aztán sok mindent elmondtak a vállalatukról azok a vezetők is, akik nem nyilatkoztak — beszélt helyettük a hallgatásuk. Kovács Gyula Javult az ágazat devizamérlege A könnyűipar első féléve A könnyűipar első féléves gazdálkodása összességében kedvező volt, a termelés folyóáron értékelve több mint 6 százalékkal haladta meg aiz előző év azonos időszakáét. Jelentős tenmelésnövéke- dést könyvelhet el a bútor-, a papír-, a nyomdaipar, a len-, kenderipar és a rövidáruipar. Átlag feletti teljesítményt értek el a textilipari vállalatok. Alapanyagellátási, munkaerő- és esetenként piaci problémák nehezítették viszont a kötő-, a bőr-, a cipő- és a konfekcióipar termelését. Ezek a szakágazatok nem érték el az előző évi termelési szintjüket, azonban júniusban fellendülés tapasztalható e területeken is. A könnyűipar konvertibilis exportja 1987 első felében 34,4 százalékkal növekedett, miközben az import- bővülés mindössze 7 százalékos volt. Így az ágazat devizamérlege csaknem 30 millió dollárral javult. A jelentős eredmény eléréséhez nagymértékben hozzájárultak a textilipar és a textilruházati ipar gazdálkodó egységei. Emeli • teljesítményük értékét, hogy ezek az ágazatok konvertibilis exportjuk több mint 80 százalékát fejlett tőkés országok piacain értékesítik. A konvertibilis elszámolású export ilyen kiugró növelését a vállalatok rugalmas alkalmazkodó képessége a piacorientált gazdálkodás és a gyártmányszerkezet folyamatos korszerűsítése tette lehetővé. Az exportnöveke dést jól segítette a pályázati rendszer, amiben a könnyű ipari vállalatok súlyarányu kát jóval meghaladó mér lékben vettek részt. Számos könnyűipari vállalat bátran élt a piaci szelekcióval, bővítette értékesítési körét, új vevőket- szerzett. Elsősorban az észak-amerikai és a japán eladások növekedtek számottevően. A könnyűipari szerkezet- váltást a vállalatok és szövetkezetek az egész ruházati ipart átfogó munka- és üzemszervezéssel, technológiai fejlesztéssel érték el. Szélekörűen elterjedtek a gyártmányfejlesztési stúdiók, s ezzel főként a textilruházati iparban meggyorsult a divat követése, a mintázás gyorsasága. A vállalati szervezetkorszerűsítések eredményeképpen több rugalmas kisvállalat jelent meg a piacom, s bővült a leányvállalatok köre is. • Az év hátralevő időszakában nem számolhatnak a termelési feltételek kedvezőbb alakulásával a vállalatok és az ipari szövetkezetek, sőt, a belföldi piac igényeinek csökkenése, valamint anyagellátási gondok várhatók. Éppen ezért a gazdálkodó egységek csak akkor képesek első féléves eredményeiket megtartaná, ha továbbra is rugalmasan gazdálkodnak, s folytatják a szerkezetátalakítást. Határozat és rendelkezés az ifjúsági parlamentekről A Minisztertanács és az ÁISH elnöke rendelkezett az 1987/88. évi ifjúsági parlamentekről, s megrendezésük egyes kérdéseiről. Korábban a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága együttes határozatban szabályozta az ifjúsági parlamentekkel összefüggő kérdéseket. Az új határozat a SZOT-tal, p KISZ KB-val és a szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel egyetértésben szüleitett, ugyanakkor erősödött állami jellege. Az ifjúsági parlamenteket, áliletőleg diákparlamenteket — az ÁISH elnöke által szabályozott keretekben — 4988. június 30-ig kell megrendezni valamennyi középes felsőfokú nevelési-oktatási intézményben, továbbá azoknál az állami szerveknél és gazdálkodó szervezeteknél, ahol legalább tíz fiatal dolgozót foglalkoztatnak. A szabályozás — többek között a KISZ Központi Bizottsága szorgalmazására — jelentősen egyszerűsödött. Növekedik az új rendelkezések érteimében az intézmények, a munkahelyek ifjúsági közösségeinek szerepe, mert hatáskörükbe utaltak korábban központilag szabályozott kérdéseket. így azokat az előírásokat, amelyek az ifjúsági parlamentek összehívásáról, megrendezéséről, a szavazati joggal résztvevők köréről, a válaszadás szabályairól szólnak. A fiatalok más ifjúsági rendezvénye, például diákközgyűlés, évfolyamgyűlés adott esetben átveheti az ifjúsági parlament jogosítványát, szerepét. Nincs kötelezően előírt felmenő tanácskozási rendszer sem, az országos ágazati (alágazati) ifjúsági parlamentet az érdekelt munkaihelyi ifjúsági parlamentek többségének kezdeményezésére kell megrendezni. Az ifjúsági parlament hatáskörébe tartozik az is, hogy értékelve az ifjúsági törvény, az előző parlamentek határozatainak végrehajtását, dönthet felsőbb szintű intézkedésekre vonatkozó javaslatok továbbításáról is. Eddig nem szerepelt a szabályozásban, és most jelentősen növeli az ifjúsági parlamentek szerepét, hogy létrehozhatnak munkabizottságokat, és felkérhetnek ifjúsági közösségeket, hogy működjenek közre a döntések végrehajtásában. A VÁLLALKOZÁS HOZZÁJÁRUL A VÁLASZTÉKHOZ Jó kenyeret sütnek a somogyi pékek A kenyér minősége és a szállítás gyakorisága négy-öt éve még fő téma volt a falugyűléseken és a' fogyasztási szövetkezetek tagértekezletein. Ma elvétve hangzik csak kritika a kenyér- ellátásról ezeken a fórumokon. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén ezt a megállapítást azzal is kiegészítették, hogy mindennapi kenyerünk nemcsak friss, hanem ízletes, ropogós is. A Somogy Megyei Sütőipari Vállalat a kistelepülések boltjaiba is naponta szállít, és előre már csak a több napos ünnepek előtt sütnek kenyeret. Bánkúti Béla igazgató részletesen tájékoztatta a testületet arról, hogy az ellátás javítását jelentős műszaki fejlesztések — tudatos beruházáspolitika — alapozták meg: Csurgón, Marcaliban és Barcson új gyár épült, rekonstrukciót hajtottak végre Kaposváron és Nagyatádon. 1983 óta ösz- szesen 160 millió forintot költöttek műszaki fejlesztésre a somogyi kenyérgyárakban. A megyei tanács 40 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a kenyérgyártás korszerűsítéséhez. Mindennek eredményeként nemcsak frissebb, ropogósabb lett a kenyér és a péksütemény, hanem nőtt a választék is. Valamivel kevesebb kenyeret eszünk, mint néhány évvel ezelőtt, de előnyben részesítjük a kézzel készítettet és a házi jellegűt. Miközben ezek forgalma emelkedik, csökken a géppel gyártott kenyér iránti igény, annak ellenére, hogy ez az olcsóbb. Az egészségesebb táplálkozás feltételeihez több új termékkel járult hozzá a sütőipari vállalat: a rozsból készült kenyér, valamint a szója hozzáadásával gyártott péksütemény jelentős lépés volt ebben az irányban. A sokféle termék a biztosítéka annak, hogy — néhány pusztát kivéve, ahol minimális a fogyasztás — legalább kétféle kenyeret minden boltban kínálnak a megyében: az egyik fajta mindenütt az olcsóbb termék. A sütőipari vállalat munkája folyamatosan javult — állapította meg a végrehajtó hizottság —, tevékenysége pedjg szélesedett. A gazdaságosság növelése érdekében az alaptevékenységen kívüli munkát is folytat. A múlt év januárjától a Balaton Fű- szérttel társulva működtetik a Balaton Coop kereskedelmi irodát. Ez a gazdasági társaság százmillió forintos árbevételt ért el már az első évben, és 6,5 millió forintos eredménnyel járult hozzá a vállalat nyereségéhez. A pénzt jól használta fel a vállalat a kényér- és a péksütemény-termelés korszerűsíVÍZBEN ÁLLNAK A SÁTRAK Balatoni felhőszakadás A boglárlellei Kossá utcát nemcsak az égi áldás öntötte el tegnap, hanem a szennyvíz és a felszivárgó talajvíz is. Egy félbehagyott, be nem kötött árok okozza a gondot. A tegnapelőtt éjfél óta kisebb megszakításokkal zuhogó eső felduzzasztottá a szennyvizet, és az elárasztotta a település töhb pontját. Ám nemcsak a Kossá utca van nehéz helyzetben. A felhőszakadásszerű eső megfeszített munkát kíván a tűzoltóktól. A megyei tűzoltóság ügyeletese elmondta, hogy a Kaposvári úton négy épületet veszélyeztet a víz. Szinte egyfolytában működött tegnap a szivattyú. Az állami tűzoltók munkáját tanácsi, állami gazdasági és más önkéntes tűzoltók is segítették. A Balaton partján több más helyen is igénylik az állami és az önkéntes tűzoltók állandó készenlétét, segítségét. A kempingek közül kedvező helyzetben vannak a magasabb fékvésűek. A siófoki Ezüstpartból, a zamár- di Autós I-ből, a balatonsze- mesi Vadvirág nyaralótelepről arról tájékoztattak, hogy a jó fekvésnek, illetve a faházas berendezésnek köszönhetően nincsenek bajban. Nem modhatják el ezt a szemesi kempingben, ahol a sátrakat elárasztotta a víz. A felhőszakadás tegnap délután megismétlődött. A siófoki meteorológiai obszervatóriumban elmondták, hogy egy fél nap alatt any- nyi csapadék hullott le, amennyi nyaranta általában egy hónap alatt szokott. Tegnap reggel Siófoknál még 20 milliméter körül volt a csapadék mennyisége, estére azonban a többszörösére növekedett. téséhez. Ezt a vállalati gyakorlatot korszerűnek és mások számára is követésre érdemesnek ítélte a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A sütőipar a júliusi kenyéráremelés óta nem kap központi ártámogatást; saját kenyeréből kell megélnie. Azért, hogy jól éljen, tovább kívánja korszerűsíteni gyártókapacitását és néhány új vállalkozásba is fog. Kaposváron, az Április 4. utcában kávéházat, a Petőfi téren pedig kisvendéglőt nyit. Az Ady Endre utcában a Balaton Cooppal közösen import kisáruházat üzemeltetnek majd. Tervezik, hogy a következő években Barcson is kávéházat üzemeltetnek, Marcaliban pedig orvosi segédeszközök gyártásához fognak egy budapesti szervezettel közösen. Külföldi kooperációról is előrehaladottak a tárgyalások. Ezt a sokféle tevékenységet helyeselve mondta a vb-ülésen összefoglalójában dr. Gyene- sei István megyei tanácselnök: a sütőipar törekvése példa értékű. Ezt úgy lehet továhb fejleszteni, ha még- közvetlenebb kapcsolatot alakítanak ki a termékek minőségét alapvetően meghatározó gabonaiparral, és az eddiginél is jobban figyelembe veszik a fogyasztók igényeit. Ezért a kereskedők véleményén túl a vevők véleményére is jobban kell támaszkodni. Szóba került a tanácskozáson, hogy olcsó reggelizőhelyekre volna szükség a Balatonnál és másutt is. A sütőipari vállalat — a Kaposvári Tejipari Vállalattal közösen — segíthetne ebben. A sokféle tevékenységből származó nyereség elég volt arra is, hogy a vállalat jobban megbecsülje, méginkább elismerje a nehéz munkát végző pékeket. A jobb anyagi elismerésnek is köszönhető, hogy az utánpótlás javult: ma 25—28 péktanuló kap évente szakmunkás-bizonyítványt, és legalább eny- nyien szereznek képzettséget munka mellett. Négy éve átlagosan 9,3 százalékos béremelést hajtottak végre, s a javuló munkakörülmények mellett ennek is része van abban, hogy ma sokkal könnyebb az utánpótlást biztosítani, mint évékkel ezelőtt. /
