Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-04 / 182. szám

1987. augusztus 4., kead Somogyi Néplap 5 Gótikus lakóházak Magyarországon A mai Magyarországon ke­vés az olyan építészeti em­lék, amely kézzelfoghatóan ad hírt a sok száz évvel ez­előtti ország életéről, kultú­rájáról, művészetéről. Ezért becsesek a török hódítás előtti épületek, azok, melyek tanúsítják, hogy a középko­ri Magyarországon ugyan­olyan színvonalán és civilti- záltan folyt az élet, mint tőlünk nyugatra. Természe­tesen a leggyengébb, legsé­rülékenyebb épületekből, a városi és falusi középkori lakóházakból maradt a leg­kevesebb, nagyobb részük átalakítva vagy töredékben. A gótika a középkori európai építészetnek a ro­mán stílust felváltó fajtája, önálló stílusként csak a múlt század elején fogadták el, addig „átmenetinek” tar­tották. Elnevezése Itáliából eredt, ahol azt tartották, hogy az északon élő gótok, nem Ismervén a klasszikus építészeti szabályokat, épü­leteiket barbár módon, íz­léstelen túlzsúfoltsággal — gótosan, gótikusán — építik. A gótikát, vagy ahogyan sokan nevezik, a csúcsíves stílust nehéz évszámmal be­határolni, mert országonként különböző időben jelentke­zett. Mégis úgy vehetjük, hogy 1200—1500 között vi­rágzott. Ezekben a századok­soljak a fiatalok pályakez­désének esélyeit is. Az előző évek tapasztalatainak birto­kában összesítve a gazdálko­dó egységek idei előzetes bejelentéseit, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szak­emberei megállapították, hogy országos szinten min­den pályakezdő fiatalra jut egy munkahely. Ebbe a meg­állapításba azonban azt is belekalkulálták, hogy mint­egy 120 ezernyi pályakezdő egy része például „hagyo­mányos” módon, szülei, is­merősei révén talál olyan munkahelyet, amely a hiva­talos előrejelzésben nem is szerepéi. Az idén ugyanis — az elő­zetes bejelentésekben — a tavalyinál mintegy 15 ezer­rel kevesebb munkahelyet ajánlottak fel a vállalatuk a pályakezdőknek. Ez nyilván­valóan összefügg azzal, hogy a népgazdaság munkaerő­helyzetében dinamikus vál­tozások vannak folyamatban, a gazdálkodó egységek több­sége a létszám szinten tar­tására vagy csökkentésére, illetve minőségi cserékre tó­ban válnak gyakoribbá a vá­rosokban a korábbi vályog- és faházak helyett a kőhá­zak. Ahol nem tombolt há­ború vagy tűzvész, ott — elsősorban Nyugat-Európá- ban — egész utcasorok áll­nak még a szebbnél szebb gótikus lakóházakból. Ezeket szemlélve magunk elé kép­zelhetjük, milyenek voltak városaink a török hódoltság előtt, milyenek lehetnének ma, ha a török megszállás elmarad. Mert ahogyan Gra- nasztói György A középkori magyar város című könyvé­ben írja: „A .középkori ma­gyar város nemcsak magyar, hanem európai is ..Már csak azért is, mert a mű­emléki feltárásokból bebi­zonyosodott, hogy a közép­kori Magyarországon már a XIII. századtól, tehát a ta7 tárjárás évszázadától épül­tek gót ízlésben emeletes la­kóházak. Többek között bi­zonyíthatóan Budán, Sop­ronban, ' Győrben, Pécsen, Pozsonyban, Kassán, Lőcsén, Bártfán, Eperjesen, Selmec­bányán, Besztercebányán, Brassóban, Nagyszebenben, Besztercén, Kolozsváron, Körmöcbányán stb. E felsorolás azt mutatja, hogy általában ott maradtak meg kora-középkori lakóhá­zak nyomai, esetleg maguk a házak, ahol nem járt a tö­rök, vagy — Buda és Pécs száz fiatalra 105, illletve 114 munkahely jut, míg Tolna megyében csak 65, Hajdú- Bihar megyében 69, Sza­bolcsiban 73, a mostanában sokat emlegetett Borsodban pedig 84. A munkaerő-kereslet csök­kenése a különböző végzett­ségű fiatalokat eltérően érin­ti. (Csak a felsőfokú képesí- tésűek számára növekedtek — 3 százalékkal — az elhe­lyezkedési lehetőségek.) Hogy a borsodi példánál maradjunk: az idei előzetes jelzések szerint a szakmai szakközépiskolát végzetteket száz százalékosan tudják fog­lalkoztatni a megyében, a szakmunkásképzőkből kike­rült pályakezdő fiatalok kö­zül százra 93 munkahely jut, viszont a borsodi gimná­ziumban érettségizett, to­vább nem tanuló diákok kö­zül csak minden második­nak kínálnak állást a válla­latok. És még ez is jobb arány az országos átlagnál (40), amelyben Hajdú-Bihar megyéé a negatív „csúcs”: itt száz, gimnáziumban érett" ségizett pályakezdőre 17 munkahely jut az előzetes információk szenio/t. kivételével — nem tartózko­dott huzamosabban. Ebből az is következik, hogy való­színűleg a többi, nagy múl­tú, de a hódoltság idején el­pusztult városunkban is — például Fehérvár, Esztergom — épültek a XIII. századtól lakóházak, elsősorban magas rangú egyházi személyek ré­szére, ám azok nyomtalanul elenyésztek. A rendelkezésre álló ada­tok szerint a városi ház fő típusa Magyarországon; két épületszárnnyal közrefogott kapualj, esetleg a telken egy traktus, oldalkapualjjal. A házak sima falát faragott aj­tó- és ablakkeretek tagolták. A falsíkokat festményekkel díszítették, különböző mon­datokat pingáltak rá. Gyak­ran kváderköveket utánzó fugázással ékesítették. Az ajtók és ablakok felső zá­ródása, ívformája több vál­tozatot mutatott. A közis­mert csúcsívesen kívül is­szakképzettség nélkül Is vár­ják betanított és .segédmun­kásnak az iparba éppúgy, mint a szállítás, hírközlés te­rületére, de a mezőgazdaság­ba is. Főként Baranya, Bács- Kiskun, Csongrád, Heves és Békés megyében kedvezőek a szakképzetlen pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. (Bács ' megyében például száz általános iskolát vég­zett pályakezdőre 443 állás jut.) Bár például az iparban mintegy 20 százalékkal csök­kent a munkaerőigény, a szakmunkásképzőt végzett fiatalok létszámánál vala­mivel magasabb az előzete­sen bejelentett munkahelyek száma. A feszültséget az okozza, hogy a „divatszak­mákban” az idén is túlnépe­sedés várható, viszont pél­dául a forgácsoló, hegesztő, lakatos, kőműves, ács-állvá­nyozó, mezőgazdasági gép­szerelő, állattenyésztő szak­mákban nagyobb az igény, mint a jelentkezők száma. Kát állás minden diplomásra A budai Országház utcai ház homlokzatán jól érvényesül­nek az emeleti hármas abla­kok. A mellette levő épületen XIV. századi, lóhereívsoros, gótikus emelettartó párkány fut végig merünk szamárhátíves, füg- gűnyíves és . tudoríves záró­dást, de nem ritka az egye­nes záródású, pélcatagos ab­lak- és ajtókeret. A mai Magyarország terü­letén Budán, a várnegyedben található együtt a legtöbb gót lakóház. Közülük a For­tuna utca 12. és 14., szám alattiak egyedüli, ma még álló példái a XIII. századi oromzatos homlokzati meg­oldásnak. A közöttük levő kapualjiból jól kivehető a kora gótikus beépítetlen ál­lapot utólagos kapualjjó vál­toztatása. Az Országház utca 2. szám alatti a két épületszámyas telek beépítésére példa. A traktusokat az ülőfülkés ka­pualj köti össze, foglalja egységbe. Az ülőfülkék a lakóházak előkelőségét emel­ték. Buda után Sopronban ma­radt meg a legtöbb gótikus lakóház. Közülük a Temp­lom u. 9. számú tanulságos példa a soproni belváros lakóházainak kialakulására. A kaputól északra eső épü­let a telek első beépítésének idejéből való. A csúcsíves, egyszerű földszinti ajtó a Sopronban szokásos boros­pincébe és présházba veze­tett. Az emeleti hármas kap­csolt ablak a ház legszebb szobáját jelzi. A később épí­tett új szárnyat a régivel boltozatos kapualj köti ösz- sze. Bár a török és a várost- romók, valamint a barokk újjáépítés kevés gót lakóhá­zat hagyott ránk, a Balaton melletti Alsóörsön is áll még egy, a falu kisnemesi góti­kus kőépítészetének egyet­len, 1500 körül keletkezett képviselője, hírmondója. Annak ellenére, hogy az évszázadok történelmi viha­rai alaposan megtépázták középkori épületállomá­nyunkat s csak csekély há­nyadát örökölhettük meg, ezek alapjáéi mégis elképzel­hetjük, hogy milyen lehetett Magyarország a XVI. szá­zad elején, a kezdődő nagy pusztítás előestéjén. Dr. Csonkaréty Károly A PÁLYAKEZDŐK ELHELYEZKEDÉSE Különbségek a megyék között A napjainkban zajló gaz­dasági folyamatok befolyá­I__________________TY-HÉZÓ __________________ H íradók és adóhírek Amikor a múlt heti egyik Tv-ihíradó új szolgáltatómű­sorában, az Adóklubban Juszt László tolmácsolta egy néző kérdését az illetékes szakembernek, nagyon meg­rémültem. A kíváncsi néző afelől érdeklődött, hogy jö­vőre kell-e adózni az anya­tej bői és véradásból szárma­zó többletjövedelmünk után. A szakember szerint erről még nagy viták folynak adóztató berkekben. Rémületem oka tehát nem az volt, hogy valószínű adó­köteles jövedelem lesz az anyatej eladásából származó bevétel, hiszen én a jövőben is más jellegű forrásokból kívánom fönntartani magam, hanem az, hogy a kérdés még .nincs eldöntve. Pedig a közvéleményre nagyon megnyugtató hatás­sal lenne, ha látná: az ilyen bonyolult ügyekben, miint az anyatej és a vér adóztatá­sának kérdése, konkrét állás- foglalás van. De nincs. Hogyan is remélhetett vol­na hót (kielégítő választ az a néző, aki szerette volna tudni, hogy a háztáji gazda­ságban tartott állatok jöve­delme adózás szempontjából milyen elbírálás alá esik. A szakember kerekperec meg­mondta, hogy az állattartás is nagyon bonyolult és ösz- szetett ügy. Elképzelem a feltehetően vidéki nézőt, aki a televí­zióiból értesült erről az egészről. Eddig csak tudatá­ban volt annak, hogy álla­tot tartani nem könnyű, de arra, hogy bonyolultságát hivatalosan még a tévében is elismerik, soha nem gon­dolt. Mert hát sok munka van mondjuk ötven nyúllal, de talán mégsem ördöngös­ség. Ennivaló kell nekik meg tiszta hely és védett környe­zet, aztán azok nőnek. Természetesen a csodálko­zó nézőnek nem jutott eszé­be, hogy nyúltenyészete jo­gilag bonyolult. Nem egysze­rű dolog kiszámítani ugyan­is, hogy ha az öt ven állat­ból elpusztul három, akkor az leírható-e a. tényleges ha­szonból, meg egyáltalán a tényleges haszon kérdése is nagyon esetleges. És ami esetleges, az után nagyon nehéz adózni. Márpedig adózni keli, tehát köztes megoldást kell találni. S lám, itt is vagyunk célunk­nál: bizonyítottuk, hogy az állattenyésztés nagyon bo­nyolult és komplikált dolog. Ilyenféle kérdések és vá­laszok teszik izgalmassá az Adóklubot. Nagy szükség van erre a műsorra, mert sok nehéz kérdést válaszol­hatnak meg nyilvánosság előtt az illetékesek. Bizo­nyára számukra sem elha- nyagolhaó, hogy a nézők felhívják a figyelmet elmé­leteik gyenge pontjaira, így marad idő még a finomítás­ra, csiszolásra. Megnyugodhatnak a nézők is: az illetékesek minden kérdésre tudnak válaszolni, vagy ha nem megfelelő fe­leletet adnak, Juszt László nemes egyszerűséggel az il­letékes tudomására hozza, hogy ő ezt nem érti, a kö­vetkező adásra nézzen utá­na. Lehetőleg úgy, hogy má­sakkal is meg tudja értetni. A műsor szépséghibája csupán az, hogy nagyon sietős. Az az érzésünk, hogy hadar a riporter, hadar a megkérdezett szakember. Igaz, mindig késő este ke­rül sor a műsorra, amikor már nagyon sürgeti az idő a szerkesztőket. De lehet, hogy csak sze­retnék, ha mielőbb elalud­nánk. Varga István OROSZ MÚZEUMOK KÉPEI SZÁMÍTÓGÉPEN A XVIII—XX. századi orosz festészet számítógépes katalógusát hozták létre a le- ningrádi Orosz Múzeumban. A számítógép memóriájában mintegy nyolc és fél ezer kép adatait tárolják. Az automatizált nyilván­tartás bevezetését az ország néhány múzeuma már a 70- es évek végén megkezdte. Az új számítógépes katalógus információt tartalmaz a kép stílusáról, elkészültének évé­ről, az ábrázolt témáról stb. A Szovjetunió Állami Mú­zeumi Alapja több mint öt­venmillió képet foglal magá­ban. A teljes katalógus ki­adása ilyen óriási anyagnál még korlátozott számban is megoldhatatlan. Ezért szüle­tett döntés arról, hogy létre­hozzák a művészeti múzeu­mok anyagainak automatizált nyilvántartási rendszerét. 1990-ig az orosz múzeumok teljes anyagát átöleli majd a leningrádi rendszer. Min­den képet azonnal elő lehet majd hívni a display képer­nyőjére. rekszik. A felsőoktatási intézmé Tereműiök és. divatdikíátoiok; Szokatlan szélsőségek De a konkrét elhelyezke­dési lehetőségekben nagy­arányú eltérések vannak aszerint is, hogy ki milyen típusú iskolában fejezte be tanulmányait, milyen irányú képzettséget szerzett, milyen településen lakik, és az or­szág mely részében van szü­lővárosa, szülőfaluja. A bejelentett munkahe­lyek 26 százaléka Budapest­re koncentrálódik, ezen be­lül a nem fizikai jellegű ál­lások több mint 40 százalé­kát a fővárosban kínálják. A többi városban és városi jogú nagyközségben jelent­kezik a munkaerőigény 57 százaléka, a községekben pe­dig az összes munkahelyek 17 százaléka található, de a segédmunkások iránti igény 24 százaléka jelentkezik a kistelepüléseken. Az egyes megyék helyzetében jelentős eltérések vannak. Az idei előzetes bejelentések szerint az általános és középiskolát végzett, illetve szakmunkás képesítést szerzett fiatalok számára Baranya és Bács- Kiskun megyékben a legked­vezőbbek a lehetőségek: itt Ismétlődő feszültségeit Az idén is több mint tíz­ezer, gimnáziumiban érettsé­gizett pályakezdő — mintegy 70 százalékuk lány — keres munkát. Az előzetes munkál­tatói igényből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy különösen nehéz a nem fizikai munka­körben elhelyezkedni szán­dékozó lányok helyzete, fő­ként a kisebb településeken. Segítséget jelent, hogy pél­dául a MÁV és a posta to­vábbképző tanfolyamokkal, szakképzési lehetőségekkel várja a fiatalokat. Valószínű az is, hogy mind az általá­nos iskolai, mind a felsőfo­kú végzettségűek számára bejelentett állások egy ré­szét gimnáziumban érettsé­gizett pályakezdők töltik be. De az évről évre ismétlődő feszültséget jelentősen csak az enyhítené, ha a gimná- , ziumok nappali tagozata va­lamilyen szakképesítést is nyújtana a diákoknak. Kevesebb gondjuk van azoknak a fiataloknak, akik az általán,os iskola után áll­nak munkába, illetve, akik lemorzsolódtak valamilyen középiskolából. A mintegy 22 ezernyi ifjú pályakezdőt nyékben idén oklevelet szer­ző mintegy 13 ezer friss dip­lomásra 25 és fél ezer állás vár. Tehát még választási le­hetőségük is van, főként a műszaki egyetemet végzet­teknek, mivel a részükre meghirdetett állások száma hat és félszerese a pályázók, létszámának. De a többi ér­telmiségi pályán is marad­nak betöltetlen állások, va­lószínűleg főként a kisebb településeken hiányzik to­vábbra is a képzett pedagó­gus, gyógyszerész vagy egyéb szakember. Foglalkoztatáspolitikánkat a gazdasági változásokkal összhangban tovább kell fej­leszteni, s e feladat része a pályakezdők támogatása. De arra is szükség van, hogy a képzési struktúra jobban igazodjon a munkaerő-ke­reslethez. A területi feszült­ségek pedig csak a gazdasá­gilag elmaradt települések fejlesztésével csökkenthe­tők. Mindez persze nemcsak a pályakezdők érdeke, ha­nem mindannyiunké. A jö- vőnkről van szó, amelyet a következő évezred elején már a mai, holnapi pályakezdők formálnak. Imre Erzsébet Letűnt a szolid szerénység­gel öltözködő, jámboran szundikáló múzeumi felvi­gyázó nénikék ideje a jobb francia kiállítási csarnokok­ban. A teremőrök egyenru­háit ezentúl a nevesebb di­vatházaknál varratják. Az ötlet Francois Léotard kulturális miniszter ötlete. Aki műkincseket őriz, az nem lehet szegényes öltözé- kű, hanem külső megjelené­sében is meg kell ütnie a rá­bízott tárgyak esztétikai szín­vonalát — véli Léotard, aki felhívással fordult a divat­szalonokhoz : tervezzenek új formaruhákat a múzeum- őröknek- A miniszter ajánla­tát elfogadta Yves Saint Lau­rent, Thierry Mugler, Clau­de Montana, Christian Dior, valamint a Lanvin, a Kenzo és a Ghanel, a legelőkelőbb divatházak. Kísérletképpen először a versailles-i kastély­ban, a Loire völgyében fek­vő Chambord-ban, valamint a párizsi Picasso-múzeumban és a 19. századi művészetet bemutató Orsay-múzeumban öltöttek új ruhát az alkalma­zottak. A Picasso-múzeumban pél­dául szigorú Mao-öltönyt, hozzá patyolatfehér inget, hófehér mellsálat és fehér harisnyát visel a felvigyázó. Mindez eredeti Kenzo-modell. A Poitiers-nél még csak épü­lőfélben levő „Futuroscope” — amely a jövő század in­formatikai-kommunikációs technikájának templomaként bizonyára kötelező turiszti­kái látványosság lesz — Mugler-féle űrruhakölte- ménybe bújtatja majd alkal­mazottait. A divattervezők reklámra is hasznosíthatják mindezt, hiszen a formaruhákon jól láthatóak lesznek a tervező divatcégek nevei. Ügy hírlik, még az is megéri nekik, hogy az adófizető polgár helyett ők maguk fizessék ki azt az át­lagosan 1500 frankot, ameny­nyivel drágább egy „haute couture” (formatervezett) egyenruha a régi posztónál. Az egyenruházkodás terén nem ez a divatkirályok első kísérlete. Az igen elegáns, halványkék és rózsaszín mű­tőskötényeken például diszk­rét Courreges-jelzés találha­tó, s ugyanez a divatház lát­ja el munkaruhával a fran­cia kórházi ápolónőket is. Az Air France légitársaság Georges Rech, Nina Ricci, Carven és Louis Feraud ál­tal készített uniformisba öl­tözteti légikisasszonyait. Néha persze kudarcot is kénytelenek elkönyvelni a divat diktátorai. így például egyelőre alig fogynak a sza­bászai csúcsteljesítménynek számító, fantáziadús vonalve-- zetésű papi és szerzetesi öl­tözékek. A bírák is vonakod­nak attól, hogy jól bevált sö­tétszürke talárjukat Eric Mortensen színekkel bősége­sen telített r«h%költeményei- vel váltsák fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents