Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

2 Somogyi Néplap 1987. augusztus 28., péntek Kormanyszóvivői tájékoztató Kínai Kommuni§ta Párt Előkészületek a kongresszusra Október 25-ére tűzték ki a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusának megnyitását. Pejtajhoban, Kína észak-keleti tengerparti városának üdülőövezetében — a hírek szerint — a párt politikai bizottsága folyamatosan ülésezik, hogy véglegesítse az előterjesztendő politikai irányvonallal kapcsolatos beszámolót, a határozatterveze­teket, és kialakítsa a vezetéssel kapcsolatos személyi el­képzeléseket. (Folytatás az 1. oldalról.) a munkaprogram kialakítá­sában leginkább érdekelt tagjai részvételével augusz­tus 20-án is tartottak egy csaknem egész napos ülést s a mostani tanácskozás is a szokásosnál jóval hosz- szab-b volt a kormányprog­ram beható vitája miatt. E vita eredményességét nagy­mértékben segítette az a többfordulós konzultáció-so­rozat., amit a politikai, tár­sadalmi, gazdasági, műsza­ki-tudományos szervek és intézmények vezetőivel, az országgyűlési képviselőcso­portokkal folytattak a kor­mány képviselői. E konzul­tációkon összesen mintegy 2500—2800-an vettek részt, s a kapott javaslatokat a Minisztertanács nagyon- jól tudta hasznosítani. Egy kérdés kapcsán (Ma­gyar Hírlap) tájékoztatott arról is, hogy a kormány egyre jobban támaszkodik a tudományos igénnyel ké­szült közvélemény-kutalá- sokra, felmérésekre. A Tö­megkommunikációs Kutató- központ például évente két­szer alaposan elemzi a gaz­dasági közhangulat alaku­lását, azt, hogy miként vé­lekednek az állampolgárok saját helyzetükről és az or­szágéról.. Az árrendszer továbbfej­lesztéséről szóló határozat­ról (a Népszava érdeklődé­sére) elmondotta, hogy az új ármegállapító mechaniz­mus a vállalatok és az ár- hatóság közötti, jogilag sza­bályozott konzultációs rend­szert hoz létre. A konzultáció célja az ár kialakításához vezető tényezők megismeré­se. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni az ár­változás mértékében, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara által vezetett egyeztető bi­zottság előtt kell egyezség­re jutni. Az új jogszabály a ko­rábbinál égy ért el műtőben ál­lapítja meg a tisztességte­len ár fogalmát is. Szabad­áras termékek esetén pél­dául tisztességtelen az az ár, amelyet az előzetes be­jelentési kötelezettség el­A Dél-afrikai Köztársaság fennállása óta most, 198 7 derekán éli át a legnagyobb belső gazdasági viadalát. Ebből az országból, a hír­hedt apartheid hazájából, nem megszokott hír a sztrájk. Érthető, hiszen a fajüldöző kisebbségi rend­szer hatóságai évtizedeken át a kisebb tüntetésekre is sortüzekkel reagáltak, a rendszer és a fennálló vi­szonyok ellen fellépni min­dig is életveszéllyel járt. Most mégis több százezer bányász szállt szembe mun­kaadóival, s sztrájkol im­már tizennyolc napja. A ke­mény elnyomásra, sőt ke­gyetlenségre hajlamos re­zsim uralma alatt e mun­kabeszüntetésnek különösen nagy politikai súlya van. Egyben jelzése is annak, hogy már Dél-Afrikábcm sem lehet a régi módsze­rekkel kormányozni. Nem lehet egyszerűen fegyverrel kényszeríteni a végsőkig el­keseredett bányászokat a munka felvételére. Egy ilyen méretű és szélességű sztrájk példátlan kihívás az egész fajüldöző rendszerrel szemben. Hiszen a bányászok nem csupán 30 százalékos bér­emelést, veszélyességi pótlé­kot követelnek, hanem em­berségesebb munkakörülmé­nyekért, a bányákban ér­vényesülő faji megkülönböz­tetés eltörléséért is harcol­nak. 56 hatalmas bányavál­mulasztásával, illetve az ár- hatóság által elfogadott mértéket meghaladóan emel­nek, vagy figyelmen kívül hagyják az árkonzultáció eredményét. Akkor is tisz­tességtelen az ár, ha olyan ráfordítások megtérülését is biztosítja, amelyek érvénye­sítését jogszabály tiltja. A szóvivőtől megkérdez­ték, hogy van-e összefüggés a csernobili atomerőmű- baleset és az atomenergiá­ról szóló jogszabályok kor­szerűsítése között (Vasár­napi Hírek). Van, ha nem is közvetlen — hangzott a válasz; a kormány mostani ülésén is szóba került Cser­nobil. A Minisztertanács a sokoldalú szakértői vélemé­nyek alapján megállapítot­ta, hogy eddigi rendelkezé­seink megnyugtató módon szabályozzák az atomener­gia hazai alkalmazását. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, most módosí­tott rendelet három kérdés­körrel foglalkozik — mon­dotta (a Magyar Hírlap ér­deklődésére) a szóvivő. Min­denekelőtt kimondja, hogy az erdők állami és szövet­kezeti tulajdonának tovább­ra is elsőbbsége van, tehát az ilyen erdőterületek to­vábbra sem adhatók ma­gánszemélyek birtokába. TJj szabály viszont, hogy állam­polgárok is haszonbérbe vehetnek olyan erdőket, amelyek gyorsan fejlődő és (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar küldöttségvezető felhívta a figyelmet • arra, hogy a fegyverkezési ver­seny és a katonai szemben­állás magas szintje nemcsak a nemzetgazdaságok vonat­kozásában, de a nemzetközi, gazdasági együttműködés te­lalatnál több mint három- százezren sztrájkolnak, s a társaságok veszteségei máris dollármilliárdokban mérhe­tők. A dél-afrikai bányákban dolgozók azonban bizonnyal jól látják, hogy egy ilyen óriási méretű sztrájk egy idő után súlyos válsághely­zetet teremthet a dél-afri­kai gazdaságban. Hiszen itt az export jelentős részét at ásványi kincsek adják, s a hosszú termeléskiesés még egy ilyen gazdag országot is megrendíthet gazdasági­lag. Ez a sztrájk nem csupán gazdasági ügy. A pretoriai rezsim politikai kihívásként kezeli a sztrájkot, s nyilván ekként igyekszik befolyá­solni a munkaadókat. A dél-afrikai kormányzat és maga az apartheid az el­múlt pár évben mind sú­lyosabb válságot élt át, s ez a sztrájk igen súlyos erő­próbát jelent a kisebbségi hatalom számára. Már jó pár hete nem csupán arról van szó, hogy ebben az or­szágban a javarészt fekete bőrű, tehát jogfosztott bá­nyászok a legveszedelme­sebb körülmények között dolgoznak, nevetséges bé­rekért, hanem árról, hogy miként illeszkedik bele a bányászok szívós munka- beszüntetése az egész apart­heid-ellenes mozgalomba. A. K. energiatermelésre alkalmas fafajtákból állnak, és nagy­üzemi művelésre alkalmat­lanok. A rendelet az erdé­szeti igazgatás egyszerűsíté­sét célózza továbbá, növel­ve az érintett vállalatok, erdőfelügyeletek önállósá­gát. Ismét egy más téma: 1987 első hat hónapjában 604-en kapták meg a kivándorlás­hoz szükséges engedélye­ket. A kérelmezők száma évről évre csökken; hatósá­gaink humanitárius szel­lemben, a család egységé­nek helyreállításától vezé­relve bírálják el a kérelme­ket, így alig- van rendezet­len, lezáratlan ügy — kö­zölte (a Vasárnapi Hírek érdeklődésére) a szóvivő. Végül megemlékezett ar­ról, hogy egy éve lépett ha­tályba a sajtótörvény. Rá­mutatott, hogy a törvény jól szolgálta a szocialista demokrácia fejlődését; saj­tónk nyíltsága, vitakészsége, társadalmi érzékenysége az elmúlt egy esztendőben to­vább növekedett. A követ­kező évek — tette hozzá — nehéz feladatok elé állítják egész társadalmunkat, ben­ne a sajtót. A tömegtájé­koztatás dolgozói nagyon sokat tehetnek azért, hogy népiünk megértse nemzeti céljainkat, a sajtó segítsen elfogadtatni ezeket, és moz­gósítani társadalmunk min­den alkotó erejét. dósnak. Ennék egyik szem­léletes példájaként a kelet —nyugati gazdasági és ke­reskedelmi 'kapcsolátok vis­szaesését említette, amely a kereskedelmi forgalom ará­nyának jelentős csökkenésén túl politikai, jellegű, diszkri­minációs és embargós intéz­kedésekben, valamint a műszaki és technológiai ter­mékek cseréjének mestersé­ges akadályozásában öltött testet. A Magyar Népköztársaság támogat minden olyan intéz­kedést, amely — az egyenlő biztonság elvét szem előtt tartva —, a katonai szem­benállás szintjének csök­kentését eredményezi, és megkülönböztetett fon fossá- iának tartja, hogy érdemi leszerelési lépésekre kerüljön sor a .tömegpusztító fegyve­rek terén.. Konkrét elképzeléseket is­mertetve a leszerelés és a f e jlődés k ape sola t ren d s zer é - ben jelentkező problémák orvoslására, Horn Gyula ki­fejtette, hogy a leszerelési intézkedések mindegyike közvetlen módon hozzájá­rulhat a fejlesztési célok előmozdításához. Olyan országban kell meg­szabni a szocializmus továb­bi fejlődésének irányvonalát, amelyik alig négy évtizeddel ezelőtt még félgyarmati, fél­feudális körülmények között élt, s amelyikben a szocialis­ta útra lépést követően mint­egy két évtizeden át súlyos balos torzulások domináltak. 1978 óta következetesen fel­lépnek e tendenciák ellen, és rátértek a gazdasági refor­mok és a külföld felé való nyitás politikájára. Egyesek azonban az utóbbi időkben a szocialista utat és a párt ve­zető szerepét kezdték tagad­ni, ami — ha hagynák el­uralkodni — a társadalmi egyenlőtlenség újratermelé­sét, a félgyarmati helyzet visszaállítását, az ország füg­getlenségét kockáztatná. Ezért — s alighanem ez jel­zi majd a XIII. kongresszus irányvonalát is — a KKP vezetése kétírontos harcot kíván folytatni, amit a veze­tés nehezen kivívott egységé­nek megőrzése is indokol. Az 1978-ban meghirdetett és alkalmazott politika foly­tatása mellett szálnak az el­ért eredmények. 1978 és 1986 között Kína nemzeti termé­ke megkétszereződött, a fa­lusi lakosság egy főre jutó jövedelme közel meghárom­szorozódott, a munkások é: alkalmazottak pénzjövedelme is mintegy két és félszeresé­re emelkedett. A városokban felére csökkentették a mun­kanélküliséget, a falusi kör­zetekben is 70 millió ember talált munkát a nem mező- gazdasági jellegű mellék­ágazatokban. Mindezek ered­ményeként sikerült megolda­ni több mint egymilliárd em­ber élelmezésének és ruház­kodásának problémáját (no­ha a földkerekség megmű­velt területének csupán 5 szá­zalékával rendelkeznek.) Fo­kozódott a gazdasági, műsza­ki-tudományos együttmű­ködés a világ más országai­val; mintegy 20 millió dollár külföldi tőke áramlott be Kínába. Igaz, nem kis gondok is je­lentkeztek. A jövedelem nö­vekedésének jelentős hánya­dát elvitte az infláció, ami különösen a városi lakosság aggodalmát váltotta ki. A kínai gazdaság nemkívánatos módon eladósodott, mégsem sikerült igazán korszerű technológiát behoznia az or­szágba. Mint Csang Csungcsi, az Állami Statisztikai Hiva­tal szóvivője a közelmúltban elmondta, a fogyasztásra és nagyberuházásokra fordított eszközök mértéke továbbra is túl magas. A következ­mény : az alapvető nyers­anyagok árának nemkívána­tos növekedése, és a hiány­cikkek szaporodása. Az álla­mi vállalatok termelésének alacsony hatékonysága miatt csökkentek az állami bevéte­lek, s növekedett a költség- vetés deficitje. Ami a mezőgazdaságot il­leti, az elmúlt nyolc év alatt ugrásszerűen megnőtt a ter­melés, a gabonaszükségletet sikerült kielégíteni. 1984—85- ben már megszűnt a gabona­import. A szabadpiacok meg­teltek áruval. Zöldség, gyü­mölcs, életgyökér, hús, hal, kígyó, béka, rák szinte min­den, ami ehető, kapható. A parasztok közül pedig egyre többen bővítik lakásukat, so­kan új kerékpárt vettek, s nem kevesen tévét, varrógé­pet, hűtőgépet. Az utóbbi egy-ikét évben azonban néhány figyelemre­méltó új jelenség is tapasz­talható. Tavaly megint mint­egy 10 millió tonna gabona behozatalára szorultak, mert a parasztok egy része áttért a jobban jövedelmező zöld­ség, dohány, illetve más ipari- vagy gyógyszernövény termelésére. Másutt a család egyik tagjára bízták a kis föld megművelését — aki tu­dott —, ólakat épített és szárnyasokat nevelt. Egyesek elkezdtek kereskedni, vagy az ipar számára vállaltak bedolgozást. Akinek aztán kezdett jobban menni, vett egy kis traktort (jegyre ad­ják, akárcsak a dízelolajat) és nekilátott fuvarozni. De mi lesz hét év múlva, ha a tizenöt évre szóló bérle­ti szerződés lejár? Hogyan tovább? Hiszen a még min­dig évente közel 15 millió­val szaporodó népesség el­látásához egyre több élelem­re van szükség. Mindezekre a kongresszus hivatott, feleletet adni. Egy bizonyos, mint Csao Ce-jang, a KKP megbízott főtitkára megfogalmazta: ,,A refor­mok és a nyitás folyamata haladhat lassabban, vagy gyorsabban, de előrevitelé­nek szükségességéhez kétség nem férhet”. A gazdasági reform folyta­tásához és továbbfejlesztésé­hez szükségesnek tartják a politikai mechanizmus re­formját is. Ezalatt a párt és a kormány hatáskörének jobb elhatárolását, a bürok­ratizmus elleni harcot, a de­mokratizmus tökéletesítését és a törvényesség erősítését értik. Ezzel kapcsolatban fi­gyelemreméltó, hogy a Bei­jing Review című hetilap nyilvánosságra hozta Teng Hsziao-ping állásfoglalását, amelyet a KKP központi bi­zottsága tavalyi ülésén mon­dott: „Vannak hozzászólások hongkongi és tajvani embe­rek részéről, akik úgy gon­dolják, hogy teljes egészében kapitalista rendszert kellene bevezetnünk, mintha az len­ne az egyetlen valódi korsze­rűsítés . .. Ennek az áram­latnak a résztvevői megpró­bálnak bennünket a kapita­lizmus felé vezetni. Ezért is magyaráztam időről-időre, hogy korszerűsítési progra­munk szocialista. Azt a dön­tést, hogy a nyitott politikát alkalmazzuk, és fölszívjuk a hasznos dolgokat a tőkés tár­sadalmakból, csak azért hoz­tuk, hogy kiegészítse szocia­lista termelőerőink fejleszté­sét”. A kongresszus által maj­dan jóváhagyott irányvonal valóraváltása természelksen nem független a vezetésben Végrehajtandó személyi vál­tozásoktól. E kérdésről ugyancsak Teng Hsziao-ping figyelemreméltó nyíltsággal nyilatkozott Helmut Kohl­nak. az NSZK kancellárjá­nak, akit július közepén fo­gadott Pekingben. Mint nyu­gatnémet hírforrások arról beszámoltak, Teng utalt arra a szándékára, hogy lemond a KKP központi katonai bi­zottságában betöltött elnöki tisztjéről, de a KB tanács­adói bizottságának vezetője és a politikai bizottság tagja maradna. Azt is közölte, hogy Csa Ce-jang megbízott fő­titkárt a kongresszus előre­láthatóan a párt főtitkárá­nak minőségében erősíti majd meg. Mindez Csao Ce- jang szerepét és befolyását növeli a KKP többé vagy ke­vésbé megfiatalított vezető­sége élén. Várnai Ferenc Börtönlázadás Olaszországban. A csendőrség zárja el a Porto Azzurró-i börtönhöz vezető utat, ahol az újfasiszta terrorista Mario Tuti 5 társával fellázadt I--------------------------------------------------------------------------­C sütörtök esti kommentár ■_________________________________________________I D él-Afrika bein a sztrájk folytatódik A fegyverkezés minden téren gátja a fejlődésnek rén is gátjává vált a fejlő­Peking központjában naponta sok ezren keresik fel a Forradalmi Múzeum, az Országos Népi Gyűlés épülete és a Mennyei Béke Kapuja által határolt Ticnanmen teret. A képen: látogatók tömege keresi fel a Mao-mauzóleumot

Next

/
Thumbnails
Contents