Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-28 / 202. szám
XLIII. évfolyam, 202. szám Ára: 1,80 Ft 1987. augusztus 28., péntek Ülést tartott a Minisztertanács Tanulmányterv a zavartalan vízellátáshoz Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megvitatta a gazdasági—társadalmi stabilizációs munkaprogramot és úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a gazdasági verseny élénkítése, a piac szerepének kiterjesztése érdekében, az adóreform bevezetésével ösz- szefüggésben határozatot hozott az árrendszer, valamint az ármechanizmus 1988. évi továbbfej lesztéséről. A kormány módosította az erdőkről szóló törvény végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletet. Javasolta az Elnöki Tanácsnak az atomenergiáról szóló jogszabályok korszerűsítését. A kormányülést követő szóvivői tájékoztatóján Bá-' nyász Rezső mindenekelőtt a most véglegesített stabilizációs munkaprogramról' szólt. — A Minisztertanács 1990 végéig szóló munkaprogramja — amihez a képviselőknek- bemutatják még az ipari és a mezőgazdasági tárca ágazati végrehajtási programját, valamint az Országos Tervhivatal tájékoztatóját is — alapjában az 1985-ben elfogadott kormányprogramból és a VII. ötéves terv általános célkitűzéseiből indul ki. Ugyanakkor az időközben számunkra lényegesen kedvezőtlenebbé vált 'külső és belső gazdasági és társadalmi körülményeket tekinti a munka alapjául. Népgazdaságunk fejlődéséi hosszabb ideje halmozódó feszültségek és ellentmondások kísérik. A teljesítmények é-, a jövedelmek közötti összhang megbomlott, a fogyasztás meghaladta a termelést, s emiatt a belföldi A leszerelés és a fejlődés kapcsolatával foglalkozó New Yorík-i nemzetközi konferencián csütörtökön felszólalt Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár. A magyar küldöttség vezetője a tanácskozás jelentőségéről szólva rámutatott arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság külpolitikai elveiben és gyakorlatában a leszerelés és a társadalmi, .gazdasági fejlődés kérdésének megkülönböztetett fontosságot tulajdonít. Álláspontja szerint az ilyen hord erejű, minden egyes országot közvetlenül érintő problémákat csak a tárgyalások, a párbeszéd útján, az eltérő érdekek figyelembevételéve’ és a kölcsönös érdekeltség felkutatásával lehet megöl dani. A fejlődésben nélkülözött, illetve a fegyverkezésre pazarolt erőforrások közötti ellentmondásokról szólva kifejtette, hogy ezek nem új- keletűek, ugyanakkor a két területen szinte azono- időben bekövetkező .kedve zőtlen fejlemények különösen égetővé teszik a leszerelés és a fejlődés közötti kapcsolatok feltárását. Ä magyar delegációvezetö rámutatott arra, hogy a nemzetközi gazdasági biztonság megrendülésében meghatározó szerepet játszott a sokoldalúan egyeztetett erőfeszítések visszaszorulása, az egyoldalú lépések gyakorlatának rohamos terjedése. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok átfogó jellege következtében ugyanakkor egyetlen c.rszág sem mentesítheti magát a ga zd asá gi váls á'gjel ensége.k következményei alól. pénzügyi egyensúly megingott. A termelés korszerűtlen szerkezete növelte elmaradásunkat a fejlett országoktól. Gazdasági teljesítményünk a világpiacon fokozatosan leértékelődött, exportkészségünk csökkent. — A kormány munka- programja azt célozza, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lefékezze, majd megállítsa. Ellenkező esetben ugyanis az ország lakossága még súlyosabb helyzettel volna kénytelen szembenézni. A gazdaság stabilitása csakis következetes, kitartó munkával és áldozatvállalásokkal érhető el. A munka- program célul tűzi ki: az adósságállomány növekedésének mérséklését, majd megállítását, az ország fizetőképességének megőrzését, az államháztartás egyensúlyának megteremtését; a szerkezetváltás révén a vállalatok, intézmények teljesítményének növelését, az innováció, az exportképesség -meggyorsítását; az iráA biztonságpolitikai fejleményeket értékelve az államtitkár kifejtette, hogy az 1970-es évek közepétől a nemzetközi biztonság terén is háttérbe szorultak a leszerelési intézkedésekben testet -öltő kooperatív módszerek, s a nemzeti biztonság egyoldalú, katonai eszközökkel történő keresése került előtérbe. A világgazérdekeltségi és piaci mechanizmusok széles körű kibontakoztatását. amelynek csak része az adó- és árreform; a társadalmi, szociális feszültségek csökkentését. Ezek a törekvések majd az éves tervekben fogalmazódnak meg. — A gazdaság stabilizálása mai megítélés szerint eiórelacnatólag totob m.m három évet . vesz igénybe, de ez az időtartam mindenekelőtt saját munkánk eredményességétől, hatékonyságától függ. A kormány eltökélt szándéka, hogy következetesen végrehajtja a társadalmi-gazdasági kibontakozás alapjainak megteremtéséből reá háruló feladatokat. S ebben építünk a nemzeti egység cselekvő megnyilvánulására, dolgozó népünk eddig is korszakos eredményeket hozó, odaadó munkájára — mondotta. Bányász Rezső (a Magyar Rádió kérdésére) kitért arra is, hogy a kormánynak (Folytatás a 2. oldalon.) dasági válságtünetek, párosulva a fegyverkezési verseny globális és mind nehezebben elviselhető terheivel, a legsúlyosabban a fejlődő országokat érintik, ezért a gazdasági és a biztonsági szempontból perifériára szorult fejlődő országok gondjainak orvoslására általános biztonsági érdeket jelent. Víztorony épül Ottjáritunikkor már csak egy méter hiányzott a cseri városrészben éipüllő víztorony végleges magasságából. Az építők, a Kompack Kereskedelmi Vállalat és Ferroép kisszövetkezet nagyon .gyorsan elkészült a 27,5 méter magas torony felihúzásával. Augusztus 6-án kezdték a munkát, és 27-.én az említett egy métert is maguk alatt tudhatták a dolgozók. Az építkezés fővállalkozója, a Kompack a csúszó technológiát biztosította, a Fenroép pedig a betonozást és a vasbetonszer elést végezte. — Ennél a technológiánál az a szokatlan, hogy változó keresztmetszetben lehet a csuszát végezni — mondta Erős Zoltán, a nappalos építésvezető. Ez azért fontos, mert a torony alsó átmérője 7,2 méter, fent a legnagyobb átmérő pedig 17,5 méter. A „tölcséren” belül még egy 3 méter átmérőjű, változatlan keresztmetszetű és falvastagságú henger is épült. A kivitelezők éjjel-nappal, ünnepnapon is dolgoztak, s mint elmondták, jóval a tervezett határidőn belül sikerült végezniük. Természetesen a torony még sokára telik meg vízzel; sok szerelési munka van hátra. Pázmány Andort, a DRV beruházási csoportvezetőjét arról kérdeztük, miért van szüksége a városnak az új létesítményre. — A régi, ezer köbméteres cseri tároló a század elején épült. Vízmennyisége na- evon hosszú ideig elég volt, csupán az északnyugat! városrész felépülésének az ideié'1 ie'entksztek gondok. Nem az új városrész miatt. az nem innen kapta a vizet. A Május 1. utca végén levő eme’etes házak felső szintjein, k-'sébb nyomáskor már vízhiány van. A nyomás növe'é'éhez kellett ..rae»ems!n'" a tárolót. A víztorony 1500 köbméte(Folytatás a 2. oldalon) Hoszüi 1937-ben találtak szénhidrogént Zala megyében, Budalapusztán. A tél évszázad alatt jelentős mennyiségű olajat adott az olajmező. A fogyó készletek ellenére azonban — a. számítások szerint — még több millió tonnára tehető az az olajkincs, amely úgynevezett másodlagos módszerrel termelhető ki. A szakemberek szerint ez a módszer még gazdaságos és ezzel az eljárással az ezredforduló után is ad olajat a zalai szénhidrogénmező nyitás korszerűsítését, az A fegyverkezés minden téren gátja a fejlődésnek Horn Gyula felszólalása a nemzetközi konferencián rés1 lesz és biztosítani tudja a kellő vízmennyiséget. Tanulmányterv készült a megyeszékhely zavartalan vízellátásának a megoldására. E terv több nagy beruházást irányzott elő, de saját anyagi forrásból ezeknek a megvalósítására a DRV egyedül nem tud vállalkozni. Így a városi tanács és az Országos Vízügyi Hivatal is segít. E programnak egyik jelentős állomása a cseri víztorony. Innen épül, majd először egy, majd később még egy 600-as vezeték a várostól délre, a Csorda-hegyen készülő fogadóállomáshoz. A bekötővezetéket a DRV építi majd, s a létesítmény a jövő nyár elején üzemelni fog. A beruházás költsége a bekötést nem számítva eléri a 23,8 millió forintot. Szüret előtt SZEDIK MÁR AZ ALMÁT A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők egyaránt készülnek az alma és a szőlő szüretelésére; az alma szedését több helyütt már meg is kezdték és a piacon vannak a csemegeszőlő első szállítmányai is. Az időjárás nem kényeztette el a termelőket. A kertészetek váltakozva kapták a tartósan és túlzottan magas hőmérsékletet az esetenként mindent elárasztó esőzésekkel, a kegyetlenül hideg fagyokat, az azokat követő — az évszaknak nem megfelelő — hirtelen fölmelegedésekkel. Sokfelé jégeső és felhőszakadás hiúsította meg a reményeket. Mindent egybevetve azonban a gyümölcs- és szőlőtermelés kilátásai az utóbbi időben némileg javultak, hiszen a nyár második felének esőzései, majd az augusztus végi melegebb napok javították a gyümölcs anyagcsere-forgalmát, és kedvezőbbé váltak az érési folyamatok. Az ország nagyobb almatermelő területeiről a termésmennyiséget illetően nem érkeznek túlságosan biztató jelentések; általában arra számítanak, hogy a tavalyitól 10—15 százalékkal elmarad a hozam. Szabolcs-Szat- márban, ahol korábban az átlagosnál sokkal kisebbek voltak az almaszemek és az érés is meglehetősen vontatott volt, az augusztusi esők és a felmelegedés együttesen még hizlalták a gyümölcsöt. Az augusztus végén szokatlanul nagy éjszakai lehűlés és az erőteljes nappali föl-í melegedés, valamint a párá- sodás együttesen segíti most a gyümölcs színeződését, így az érési késedelem egy részét az alma még behozhatja. A nyugati országrészben, ahol növényvédelmi gondok mutatkoztak a rendkívül szélsőséges időjárás következtében, ismételt vegyszeres beavatkozásokra volt szükség.. Ezeken a területeken az alma még többnyire zöld színe mutatja: a természetnek további adóssága van. Az országos termés egyébként várhatóan elegendő lesz ahhoz, hogy kielégíthessék az exportigényeket és a belföldi megrendeléseket. Körtéből közepes termés ígérkezik, a gyümölcs szedése, értékesítése megkezdődött. ' A szőlő szüretelése a korábbi évekhez képest némi késéssel kezdődik és a terméskilátások sem valami rózsásak, a kedvezőtlen időjárás ugyanis sokfelé keresztülhúzta a gazdák számításait. Nagyobb termőterületeken —' a hónapokkal ezelőtti fagyok miatt — a tőkék egyszerűen nem hoztak fürtöt, így csak jövőre várható termés az elfagyott szőlőskertekben. Az augusztusi esők és a napsütés nyomán viszont erőteljesebbé vált az asszimiláció, és jelenleg is kedvező az időjárás. Ez segítheti a szemek kitelítődését, és a kisebb mennyiség ellenére egy viszonylag jó minőségű évjárat szüretelését.
