Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
1987. augusztus 26., szerda Somogyi Néplap 3 Befejezetlen film ÚTKÖZBEN A ZSELICBEN Mai kommentárunk A REND Van, ahol írásos krónika őrzi a termelőszövetkezet életének, a tagok erőfeszítéseinek, sikereinek és kudarcainak történetét. Másutt képek a kordokumentumok. A szennai Zselici Táj Tsz-ben már második éve készítenek filmet. Sajátos filmgyártás ez. A történet eleje ismert, folytatása a képzeletben, a tervekben él tovább. A befejezés? Befejezés valószínűleg nem lesz! Legalábbis addig nem, amíg valakiben — vagy valakikben — él a szándék: őrizzük meg az utókornak az ezredforduló előtti mindennapok történetét. A film eleje, első kockái hiányosak: a szemnek varázslatosan szép zselici tájon, a völgyek apró falvaiban élőknek munkát, megélhetést ad az erdő. Kemény erőfeszítést kívánnak viszont és gyengén fizetnek a domboldalak szántói. A közeli megyeszékhely segít a gondokon : zsúfolt autóbuszok viszik oda a munkába járókat, a piacra kosarakat cipelő parasztasszonyokat, akik a kert, a föld és az erdő fogyasztható termését hozzák magukkal. A legszélső, a legkisebb településeken szaporodni kezdtek a beszögelt ablakú Négyszázmilliós beruházással korszerű ipari üzem épül Amikor Az építők, a MÁV Villamos Felsővezeték-építő Főnökség 5. számú építésvezetőségének a dolgozói, a villamosítási munkákhoz szükséges gépekkel a batéi állomáson rendezkedtek be. Munkaterületük ennél lényegesen tágabb: Dombóvár és Csoma-Szabadi között a nyílt p'ályán állítják föl a felsővezetékek tartóoszlopait. Ugyanez a munka a taszári állomáson is. Csoma-Szabadiban és Batéban már állnak az oszlopok. — Mivel az országban most egyidejűleg három helyen is villamosítanak, megoszlanak az erők — mondta Németh Tibor építésvezető. — A legfontosabb munkaterület a győr—soproni—ebenfurti vonal osztrák szakasza: a fő erőink ott dolgoznak. A Balaton déli partjának a villamosítása szintén nagyobb hangsúlyt kap. Arról a vonalról mind a teherforgalmat, mind pedig a nemzetközi vonatokat erre terelték el. Küszködünk a megnövekedett forgalom minden gondjával. házak, a gyomfelverte családi porták, fogytak az utca porában nyaranta hancurozó gyerekek. A sötét ruhás, nehezen botorkáló öregek a város felé tekintgetnek, amely végleg ott fogta a gyereket, az unokát... A szövetkezet pedig keresi a helyét a változó közgazda- sági környezetben. Próbálkozik ezzel, azzal; kevés a siker, több a kudarc. A fennmaradáshoz, a fejlődéshez alapvető feltétel: legyen életképes a gazdálkodó szervezet. A nyolcvanas években, sok próbálkozás után, megcsillant a remény. A változás ahhoz kevés volt, hogy véget vessen a beszögelt ablakú családi házak szaporodásának, ahhoz azonban elég, hogy el lehessen indulni reményeket ígérő irányba. A hatodik ötéves terv a Zselici Táj történetében végül is nullára futott. A szanálás, az egyedi rendezés, a különböző hitellehetőségek, majd később az elmaradott térségek fejlesztéséért indított program azonban olyan feltételt teremtettek, amelyeknek révén hozzá lehetett kezdeni biztosabb holnapot ígérő vállalkozásokhoz. Dr. Csima Ferenc elnök: — Minden gazdasági fejlődésnek vannak általános tételei: ilyen a korszerű technológia és a piacképes. A vasúti forgalom zavartalansága érdekében az építőknek legjobb esetben is csak mintegy háromórás vágányzárat tud biztosítani a MÁV. Az oszlopállító géppel végzett munka pedig időigényes. — Másfél, kéthónapos késésben vagyunk a fenti ok miatt. Ezenkívül a hosszú tél is hátráltatott bennünket, és dolgozónk is kevés van. Mindössze tizennyolcán vagyunk. Az utóbbi gondon úgy próbálunk segíteni, hogy egyes munkákat alvállalkozókkal végeztetünk el. Hogy mennyire tudunk haladni, az viszont a vonatforgalomtól függ. A fenti nehézségeken kívül a munkaterület kedvezőtlen adottságaival is meg kell küzdeniük a munkásoknak. A sín nyomvonala lápos területet szel át, ezért az oszlopoknak ásott gödrök mindegyikében áll a víz. A szivattyúkat állandóan üzemeltetni kell. — A gödrök ásása sem megy úgy, ahogyan kellene. jó minőségű termék, a mozgékonyság, a környezeti hatásokra való gyors reagálás. A mienkéhez hasonló mezőgazdasági üzemben nagyon fontos, hogy több lábon álljon, és legyenek olyan munkatársai, akik a gazdasági fejlődésért a korszerű tudás birtokában teljes szívvel dolgoznak. — Mi legyen a konkrét cél, ha üres a „pénztárca”? — Egy megoldás kínálkozott: olyan népgazdasági programokhoz csatlakozni, amelyek támogatást élveznek, és olyan vonzók, hogy társak is kapcsolódnak hozzá. Pereg a film. A növény- termelésben megjelentek a legújabb módszerek; a művelőutas technológia, a hatékonyságot javító folyékony műtrágya, az országos programhoz kapcsolódva a gyepgabona váltógazdálkodás, a rekultiváció, hogy gyarapodjon az árut termelő, művelhető föld területe. Az állattenyésztésben — a szarvasmarha-ágazat megszűnése után — a „mag” megvolt: a kifejezetten tőkés exportra termelő angóranyyl- tenyésztés. Exportot bővítő pályázattal tizenötmillió forintos fejlesztés kezdődött. Alapvető technológiaváltás volt a központi telepen, és vele párhuzamosan a háztáji termelés is szélesedik, bővül minimális befektetéssel új, fóliás nyúlistállók épülnek a Ez a munka tulajdonképpen gépesítve van, de nem használhatjuk a berendezéseinket, mert a földben elhelyezett telefon- és erősáramú kábelek nem a megadott helyen vannak; ha nem akarjuk elvágni őket, kénytelenek vagyunk kézi erővel dolgozni. A sínek mellett leállított mintegy másfél ezer oszlop között van vasszerkezet, a többi pedig csehszlovák gyártmányú, úgynevezett pörgetett betonoszlop. — Kísérleti állítást is végzünk hamarosan. A nyílt pályán Taszár és Kaposvár között alkalmazzuk először a hazai gyártmányú előfeszített vasbeton oszlopot. Az első szállítmányt a jövő hónap végén várjuk. A hátralévő munka nemcsak az oszlopállítás és a kábelek szerelése; a telefonlégvezetékeket és egyéb vezetékeket is a mostanitól eltérő módon kell elhelyezni. Az épülő felsővezeték ugyanis 25 ezer voltos áramot hordoz majd, és ez zavart okozFóliaházban nevelődnek a nyulak az ország második legnagyobb angóranyúl- tenyésztö szövetkezetében nagyüzemben. A vállalkozás siker: az exportot bővítő hitel feltételeit 1986 végére teljesíti a nagyüzem. A szennai Zselici Táj ma az ország második legnagyobb angóranyúl-tenyésztő gazdasága. A piac biztos, a Hung- angora társulás tagjaként svájci—magyar vegyes vállár lathoz tartozik elsőként a megyében,_ Egy másik „láb”: a villamossági gyárral való kooperáció, amely a foglalkoztatást biztosítja és tisztességes nyereséget ad. Mellette ígéretes, nagy távlatokat nyitó vállalkozásba kezdenek: az Inotai Fémművekkel, a Caola vállalattal, a kadarkúti tsz-szel és az OTP kisvállalkozási bankkal társulva négyszáz- millió forintért exportot bővítő, importot helyettesítő beruházásba kezdenek. Egy újabb „láb” ez is: körültekintő piackutatás révén látták, hogy a csomagolástechnikának van jövője. Itt, a zselici dombok között gyártanak az év végétől aeroso- los palackokat. Tízen — az üzemvezető, a művezetők, a lakatos és elektronikus szakemberek már az NSZK-ban tanulnak, ahonnan az ősszel lízingben érkezik a gép. Olyan üzem lesz itt, amelynek igen számottevő a továbbfejlesztési lehetősége. A forgatás folytatódik: a tekercsek még üresek. Nem készültek el azok a kockák, amelyek azt mutatják, hogy’ az újonnan épült szakemberlakásoknak vannak lakói; hogy a szövetkezet segítségével épül az iskola Szennában, az itt élők közérzetét javítja, hogy megszűnik a- gyerekek ingázása. Itt megállt, Szilvásszentmártonban és Patcán pedig jelentősen mérséklődött a népesség csökkenése. Kaposszerdahe- lyen gyarapodik már a lakosság. Pedig a besorolás még érvényes: „gazdaságilag elmaradott térség”. Nem véletlenül: a tennivaló még rengeteg. A változás megkezdődött. és visszavonhatatlanul folytatódik: formálódik a Zselici Táj új arculata. Az évek múlásával mindig érdekesebb lesz a film. Vörös Márta na a többi kábel rendeltetésében. — Mivel az állomások tér- világítása is ezekre az oszlopokra kerül, sok helyen a világítás teljes rekonstrukcióját is most végzik el. — Ezekből a munkákból mi csak a vontatás erősáramú rendszerét és járulékos berendezéseit építjük. Ahhoz, hogy egyenletesen tudjunk dolgozni, a már említetteken kívül a vasúti felüljárókon is változtatni kell. A gyalogosátkelőket legalább egy méterrel meg kell emelni, mert a felsővezetéknél 2 méter a biztonsági sáv. A legnagyobb gondot a kaposvári közúti felüljáró okozza. Itt a vezetékek építéséhez szükséges minimális magasság sincs meg. Lebontani pedig csak akkor lehet, ha elkészül az új felüljáró. Reméljük, hogy az is készen lesz, amikor a vezetéket építjük. Az első villanymozdony a tervek szerint a jövő év decemberében, a város felszabadulásának évfordulóján fut be a kaposvári állomásra. Az építők abban bíznak, hogy a mostani lemaradást a nyári menetrend megszűnte után, a kisebb vonatforgalom idején pótolni tudják, és nem rontják el a tervezett ünnepet. L. R. Manapság egyre többet hallani arról, hogy az utóbbi időben lazult az állam- polgári fegyelem hazánkban. Hogy valójában mit is jelent mindez, azt szinte naponta mindenki a saját bőrén érezheti. Hiszen a vállalati vezetők hiába kötnek szerződéseket partnereikkel a különböző alkatrészek szállítására, meghatározott időpontra, a várt — a folyamatos munkához szükséges — részegységek gyakran késnek. Az sem ritka azonban, hogy a vevőket a boltban már fél órával a zárás előtt nem szolgálják ki. Az ugyancsak szinte már mindennaposnak számít, hogy a hivatal packázik a kedves ügyféllel akkor is, ha erre voltaképpen semmi oka sincs. Hogy e jelenségnek mi az oka? A válasz rendkívül sokrétű és szerteágazó, s mindenképpen meghaladja — már csak terjedelmi okok miatt is — egy újságcikk lehetőségeit. Annyi azonban bizonyos, hogy a körülmények rendkívüli módon kedveznek a felületességnek, nemtörődöm- ségnek. Ugyanis egy társadalmi méretű átalakulás során — ezt történelmi példák is jól érzékeltetik — A téglaipari átfogó rekonstrukció egyik jelentős — a kisménetűtégla-gyártás korszerűsítését szolgáló — szakaszának sikeres befejeztével avatóümnepséget tartottak tegnap délután Tabon. Az ünnepségen megjelent Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Ondrej Duraj, Csehszlovákia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kle- novics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, Fenyvesi Henrik és Reidl János országgyűlési képviselők, Ju- rászek Rudolf, a STAST Brno cég vezérigazgatója, ,s ott voltak a program megr valósításában közreműködő vállalatok és a helyi politikai, állami szervek képviselői. Zaccomer János, a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat igazgatója köszöntötte az ünnepség résztvevőit, utána Andrasovszky György, a Tégla- és Cserép- ipari Tröszt vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. " — Majdnem két évtizede folyik a tégla- és cserépipar átfogó rekonstrukciója. Ennék során nagyot lépett előre az iparág a termelőeszközök korszerűsítésében és a gyártmányfejlesztésben — mondta Andrasovszky György. — Napjainkban a termékek több mint 80 százalékát már korszerű üzemekben állítjuk elő; a dolgozók munkakörülményei jobbak, mint a régi üzemekben. Annak a részprogramnak .is, amelyről most megemlékezünk, a szükségletek jobb kielgítése volt a célja. A VI. ötéves terv időszakában az iparág vezetése úgy döntött, hogy az eredeti célkitűzések rugalmas megváltoztatásával és az eszközök átcsoportosításával korszerűsíti a kisméretű tégla gyártását. 1983-ban 12 elavult gyárban kezdték meg a rekonstrukciót. Ennek sorén az utóbbi két évben Debrecentől Kőszegig, Putnoktól Makóig valamennyi felújított fellazul a rend az élet szinte valamennyi területén. Az idő foga kikezdi a régi értékrendet, s az új még nem alakult ki. így a rendet, amely az átgondolt és célravezető cselekvés feltétele, megkövetelni és betartani is igen nehéz. Pedig haladásunknak, továbblépésünknek egyetlen garanciája lehet: az értelmes és önként vállalt rend megtartása az élet minden területén. Mert gondoljunk csak bele, mi történne akkor, ha csak egyetlen óráig is mindenki a kedve szerint cselekedhetne! (Természetesen a bűncselekményeket most nem soroljuk a lehetőségek közé!) Hihetetlen káosz uralkodna el. Például „családi okok” miatt nem gyógyítanának a kórházakban, nem lenne sem víz-, sem gáz-, sem elektromos áramszolgáltatás, mert az ott dolgozóknak nem lenne „kedvük” éppen dolgozni... Talán nem is érdemes tovább folytatni. A következményekbe azonban még belegondolni is rossz. Éppen ezért nem kétséges, hogy a józanul gondolkodó emberek többsége, mit is választ. .. gyárat üzembe helyezték, 154 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő kapacitást létesítve. Az iparági rekonstrukciós program 1,3 milliárd forintba került, a termelés pedig a tervek szerint alakult. A technológiái berendezéseket tíz gyárhoz a csehszlovák STAST cég szállította, két gyárban — amelynek adottságai jelentősen eltérnek — egy olasz céggel együttműködve. A csehszlovák gépsoron kívüli berendezések, a szárítók és a kemencék az iparág tervezőirodájának, illetve a vállalatok tervezörészlegeinek munkáját dicsérik, s a terv megvalósulását segítette a Nikex Külkereskedelmi Vállalat munkája is. A 12 gyár berendezéseit-úgy alakították ki, hogy a kisméretű tégla gyártásán kívül — a piaci igényekre felkészülve — más termékek előállítására is alkalmasak legyenek. A rekonstrukciós programban felújított gyárak — hangsúlyozta a vezérigazgató — jelentősen hozzájárulnak a fokozott téglakereslet kielégítéséhez. Most, amikor megemlékezünk az iparági program sikeres megvalósításáról és jelképesen valamennyi gyárat felavatjuk, köszönetemet fejezem ki a tervezésben és a kivitelezésben résztvevőkön túl valamennyi szervnek az adott segítségért, támogatásért — fejezte be beszédét a vezér- igazgató. Ezután Somogyi László mondott köszönetét a meghívásért és néhány fontos gazdaságpolitikai kérdésről szólt, majd kitüntetéseket nyújtott át a program megvalósításában kiemelkedő munkát végzőknek. Kitüntetéseket és vezérigazgatói dicséreteket adott át Andrasovszky György is. A Tabon tartott iparági ünnepségen Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter avatta fel a felújított gyárat, majd a vendégek megtekintették az üzemet. K. J. A tervezettnél lassabban halad a vasút villamosítása sok a vonat AVATÓÜNNEPSÉG TABON Befejeződött a kisméretűtégla-gyártás fejlesztésének programja
