Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

1987. augusztus 26., szerda Somogyi Néplap 3 Befejezetlen film ÚTKÖZBEN A ZSELICBEN Mai kommentárunk A REND Van, ahol írásos krónika őrzi a termelőszövetkezet éle­tének, a tagok erőfeszítései­nek, sikereinek és kudarcai­nak történetét. Másutt ké­pek a kordokumentumok. A szennai Zselici Táj Tsz-ben már második éve készítenek filmet. Sajátos filmgyártás ez. A történet eleje ismert, folyta­tása a képzeletben, a tervek­ben él tovább. A befejezés? Befejezés valószínűleg nem lesz! Legalábbis addig nem, amíg valakiben — vagy va­lakikben — él a szándék: őrizzük meg az utókornak az ezredforduló előtti minden­napok történetét. A film eleje, első kockái hiányosak: a szemnek va­rázslatosan szép zselici tá­jon, a völgyek apró falvai­ban élőknek munkát, megél­hetést ad az erdő. Kemény erőfeszítést kívánnak viszont és gyengén fizetnek a domb­oldalak szántói. A közeli megyeszékhely segít a gon­dokon : zsúfolt autóbuszok vi­szik oda a munkába járó­kat, a piacra kosarakat ci­pelő parasztasszonyokat, akik a kert, a föld és az erdő fogyasztható termését hoz­zák magukkal. A legszélső, a legkisebb településeken szaporodni kezdtek a beszögelt ablakú Négyszázmilliós beruházás­sal korszerű ipari üzem épül Amikor Az építők, a MÁV Villa­mos Felsővezeték-építő Fő­nökség 5. számú építésveze­tőségének a dolgozói, a vil­lamosítási munkákhoz szük­séges gépekkel a batéi állo­máson rendezkedtek be. Munkaterületük ennél lénye­gesen tágabb: Dombóvár és Csoma-Szabadi között a nyílt p'ályán állítják föl a felsőve­zetékek tartóoszlopait. Ugyan­ez a munka a taszári állo­máson is. Csoma-Szabadiban és Batéban már állnak az oszlopok. — Mivel az országban most egyidejűleg három helyen is villamosítanak, megoszlanak az erők — mondta Németh Tibor építésvezető. — A leg­fontosabb munkaterület a győr—soproni—ebenfurti vo­nal osztrák szakasza: a fő erőink ott dolgoznak. A Ba­laton déli partjának a villa­mosítása szintén nagyobb hangsúlyt kap. Arról a vo­nalról mind a teherforgal­mat, mind pedig a nemzet­közi vonatokat erre terelték el. Küszködünk a megnöve­kedett forgalom minden gondjával. házak, a gyomfelverte csa­ládi porták, fogytak az utca porában nyaranta hancurozó gyerekek. A sötét ruhás, ne­hezen botorkáló öregek a város felé tekintgetnek, amely végleg ott fogta a gyereket, az unokát... A szövetkezet pedig keresi a helyét a változó közgazda- sági környezetben. Próbálko­zik ezzel, azzal; kevés a si­ker, több a kudarc. A fennmaradáshoz, a fej­lődéshez alapvető feltétel: legyen életképes a gazdálko­dó szervezet. A nyolcvanas években, sok próbálkozás után, megcsillant a remény. A változás ahhoz kevés volt, hogy véget vessen a beszö­gelt ablakú családi házak szaporodásának, ahhoz azon­ban elég, hogy el lehessen indulni reményeket ígérő irányba. A hatodik ötéves terv a Zselici Táj történetében vé­gül is nullára futott. A sza­nálás, az egyedi rendezés, a különböző hitellehetőségek, majd később az elmaradott térségek fejlesztéséért indí­tott program azonban olyan feltételt teremtettek, ame­lyeknek révén hozzá lehe­tett kezdeni biztosabb hol­napot ígérő vállalkozásokhoz. Dr. Csima Ferenc elnök: — Minden gazdasági fej­lődésnek vannak általános tételei: ilyen a korszerű technológia és a piacképes. A vasúti forgalom zavar­talansága érdekében az épí­tőknek legjobb esetben is csak mintegy háromórás vá­gányzárat tud biztosítani a MÁV. Az oszlopállító gép­pel végzett munka pedig időigényes. — Másfél, kéthónapos ké­sésben vagyunk a fenti ok miatt. Ezenkívül a hosszú tél is hátráltatott bennünket, és dolgozónk is kevés van. Mindössze tizennyolcán va­gyunk. Az utóbbi gondon úgy próbálunk segíteni, hogy egyes munkákat alvállalko­zókkal végeztetünk el. Hogy mennyire tudunk haladni, az viszont a vonatforgalomtól függ. A fenti nehézségeken kívül a munkaterület kedvezőtlen adottságaival is meg kell küzdeniük a munkásoknak. A sín nyomvonala lápos te­rületet szel át, ezért az osz­lopoknak ásott gödrök mind­egyikében áll a víz. A szi­vattyúkat állandóan üzemel­tetni kell. — A gödrök ásása sem megy úgy, ahogyan kellene. jó minőségű termék, a moz­gékonyság, a környezeti ha­tásokra való gyors reagálás. A mienkéhez hasonló me­zőgazdasági üzemben na­gyon fontos, hogy több lábon álljon, és legyenek olyan munkatársai, akik a gazda­sági fejlődésért a korszerű tudás birtokában teljes szív­vel dolgoznak. — Mi legyen a konkrét cél, ha üres a „pénztárca”? — Egy megoldás kínálko­zott: olyan népgazdasági programokhoz csatlakozni, amelyek támogatást élvez­nek, és olyan vonzók, hogy társak is kapcsolódnak hozzá. Pereg a film. A növény- termelésben megjelentek a legújabb módszerek; a mű­velőutas technológia, a haté­konyságot javító folyékony műtrágya, az országos prog­ramhoz kapcsolódva a gyep­gabona váltógazdálkodás, a rekultiváció, hogy gyara­podjon az árut termelő, mű­velhető föld területe. Az állattenyésztésben — a szarvasmarha-ágazat meg­szűnése után — a „mag” megvolt: a kifejezetten tőkés exportra termelő angóranyyl- tenyésztés. Exportot bővítő pályázattal tizenötmillió fo­rintos fejlesztés kezdődött. Alapvető technológiaváltás volt a központi telepen, és vele párhuzamosan a háztáji termelés is szélesedik, bővül minimális befektetéssel új, fóliás nyúlistállók épülnek a Ez a munka tulajdonképpen gépesítve van, de nem hasz­nálhatjuk a berendezésein­ket, mert a földben elhelye­zett telefon- és erősáramú kábelek nem a megadott he­lyen vannak; ha nem akar­juk elvágni őket, kénytele­nek vagyunk kézi erővel dol­gozni. A sínek mellett leállított mintegy másfél ezer oszlop között van vasszerkezet, a többi pedig csehszlovák gyártmányú, úgynevezett pörgetett betonoszlop. — Kísérleti állítást is vég­zünk hamarosan. A nyílt pá­lyán Taszár és Kaposvár kö­zött alkalmazzuk először a hazai gyártmányú előfeszí­tett vasbeton oszlopot. Az első szállítmányt a jövő hó­nap végén várjuk. A hátralévő munka nem­csak az oszlopállítás és a ká­belek szerelése; a telefon­légvezetékeket és egyéb ve­zetékeket is a mostanitól el­térő módon kell elhelyezni. Az épülő felsővezeték ugyan­is 25 ezer voltos áramot hor­doz majd, és ez zavart okoz­Fóliaházban nevelődnek a nyulak az ország második legnagyobb angóranyúl- tenyésztö szövetkezetében nagyüzemben. A vállalkozás siker: az exportot bővítő hi­tel feltételeit 1986 végére teljesíti a nagyüzem. A szen­nai Zselici Táj ma az or­szág második legnagyobb angóranyúl-tenyésztő gazda­sága. A piac biztos, a Hung- angora társulás tagjaként svájci—magyar vegyes vállár lathoz tartozik elsőként a megyében,_ Egy másik „láb”: a villa­mossági gyárral való koope­ráció, amely a foglalkoztatást biztosítja és tisztességes nye­reséget ad. Mellette ígéretes, nagy távlatokat nyitó vállal­kozásba kezdenek: az Inotai Fémművekkel, a Caola vál­lalattal, a kadarkúti tsz-szel és az OTP kisvállalkozási bankkal társulva négyszáz- millió forintért exportot bő­vítő, importot helyettesítő beruházásba kezdenek. Egy újabb „láb” ez is: körülte­kintő piackutatás révén lát­ták, hogy a csomagolástech­nikának van jövője. Itt, a zselici dombok között gyár­tanak az év végétől aeroso- los palackokat. Tízen — az üzemvezető, a művezetők, a lakatos és elektronikus szak­emberek már az NSZK-ban tanulnak, ahonnan az ősszel lízingben érkezik a gép. Olyan üzem lesz itt, amely­nek igen számottevő a to­vábbfejlesztési lehetősége. A forgatás folytatódik: a tekercsek még üresek. Nem készültek el azok a kockák, amelyek azt mutatják, hogy’ az újonnan épült szakember­lakásoknak vannak lakói; hogy a szövetkezet segítsé­gével épül az iskola Szenná­ban, az itt élők közérzetét javítja, hogy megszűnik a- gyerekek ingázása. Itt meg­állt, Szilvásszentmártonban és Patcán pedig jelentősen mérséklődött a népesség csökkenése. Kaposszerdahe- lyen gyarapodik már a la­kosság. Pedig a besorolás még érvényes: „gazdaságilag elmaradott térség”. Nem vé­letlenül: a tennivaló még rengeteg. A változás meg­kezdődött. és visszavonhatat­lanul folytatódik: formálódik a Zselici Táj új arculata. Az évek múlásával mindig érdekesebb lesz a film. Vörös Márta na a többi kábel rendelteté­sében. — Mivel az állomások tér- világítása is ezekre az osz­lopokra kerül, sok helyen a világítás teljes rekonstruk­cióját is most végzik el. — Ezekből a munkákból mi csak a vontatás erősára­mú rendszerét és járulékos berendezéseit építjük. Ahhoz, hogy egyenletesen tudjunk dolgozni, a már említetteken kívül a vasúti felüljárókon is változtatni kell. A gyalo­gosátkelőket legalább egy méterrel meg kell emelni, mert a felsővezetéknél 2 mé­ter a biztonsági sáv. A leg­nagyobb gondot a kaposvári közúti felüljáró okozza. Itt a vezetékek építéséhez szüksé­ges minimális magasság sincs meg. Lebontani pedig csak akkor lehet, ha elkészül az új felüljáró. Reméljük, hogy az is készen lesz, ami­kor a vezetéket építjük. Az első villanymozdony a tervek szerint a jövő év de­cemberében, a város felsza­badulásának évfordulóján fut be a kaposvári állomásra. Az építők abban bíznak, hogy a mostani lemaradást a nyári menetrend megszűnte után, a kisebb vonatforgalom ide­jén pótolni tudják, és nem rontják el a tervezett ünne­pet. L. R. Manapság egyre többet hallani arról, hogy az utób­bi időben lazult az állam- polgári fegyelem hazánk­ban. Hogy valójában mit is jelent mindez, azt szinte naponta mindenki a saját bőrén érezheti. Hiszen a vállalati vezetők hiába köt­nek szerződéseket partne­reikkel a különböző alkat­részek szállítására, megha­tározott időpontra, a várt — a folyamatos munkához szükséges — részegységek gyakran késnek. Az sem ritka azonban, hogy a ve­vőket a boltban már fél órával a zárás előtt nem szolgálják ki. Az ugyan­csak szinte már mindenna­posnak számít, hogy a hi­vatal packázik a kedves ügyféllel akkor is, ha er­re voltaképpen semmi oka sincs. Hogy e jelenségnek mi az oka? A válasz rendkívül sokrétű és szerteágazó, s mindenképpen meghalad­ja — már csak terjedelmi okok miatt is — egy újság­cikk lehetőségeit. Annyi azonban bizonyos, hogy a körülmények rendkívüli módon kedveznek a felüle­tességnek, nemtörődöm- ségnek. Ugyanis egy társa­dalmi méretű átalakulás során — ezt történelmi pél­dák is jól érzékeltetik — A téglaipari átfogó re­konstrukció egyik jelentős — a kisménetűtégla-gyártás kor­szerűsítését szolgáló — sza­kaszának sikeres befejezté­vel avatóümnepséget tartot­tak tegnap délután Tabon. Az ünnepségen megjelent Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Ondrej Duraj, Csehszlo­vákia rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, Kle- novics Imre, a megyei párt­bizottság első titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, Fenyvesi Henrik és Reidl János or­szággyűlési képviselők, Ju- rászek Rudolf, a STAST Brno cég vezérigazgatója, ,s ott voltak a program megr valósításában közreműködő vállalatok és a helyi politi­kai, állami szervek képvise­lői. Zaccomer János, a So­mogy—Zala Megyei Tégla­ipari Vállalat igazgatója kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit, utána Andrasovszky György, a Tégla- és Cserép- ipari Tröszt vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. " — Majdnem két évtizede folyik a tégla- és cserépipar átfogó rekonstrukciója. En­nék során nagyot lépett elő­re az iparág a termelőesz­közök korszerűsítésében és a gyártmányfejlesztésben — mondta Andrasovszky György. — Napjainkban a termékek több mint 80 szá­zalékát már korszerű üze­mekben állítjuk elő; a dol­gozók munkakörülményei jobbak, mint a régi üzemek­ben. Annak a részprogram­nak .is, amelyről most meg­emlékezünk, a szükségletek jobb kielgítése volt a célja. A VI. ötéves terv időszaká­ban az iparág vezetése úgy döntött, hogy az eredeti cél­kitűzések rugalmas megvál­toztatásával és az eszközök átcsoportosításával korsze­rűsíti a kisméretű tégla gyártását. 1983-ban 12 elavult gyár­ban kezdték meg a rekonst­rukciót. Ennek sorén az utóbbi két évben Debrecen­től Kőszegig, Putnoktól Ma­kóig valamennyi felújított fellazul a rend az élet szinte valamennyi terüle­tén. Az idő foga kikezdi a régi értékrendet, s az új még nem alakult ki. így a rendet, amely az átgondolt és célravezető cselekvés feltétele, megkövetelni és betartani is igen nehéz. Pedig haladásunknak, to­vábblépésünknek egyetlen garanciája lehet: az értel­mes és önként vállalt rend megtartása az élet minden területén. Mert gondoljunk csak be­le, mi történne akkor, ha csak egyetlen óráig is min­denki a kedve szerint cse­lekedhetne! (Természete­sen a bűncselekményeket most nem soroljuk a lehe­tőségek közé!) Hihetetlen káosz uralkodna el. Példá­ul „családi okok” miatt nem gyógyítanának a kór­házakban, nem lenne sem víz-, sem gáz-, sem elekt­romos áramszolgáltatás, mert az ott dolgozóknak nem lenne „kedvük” ép­pen dolgozni... Talán nem is érdemes tovább folytat­ni. A következményekbe azonban még belegondolni is rossz. Éppen ezért nem kétséges, hogy a józanul gondolkodó emberek több­sége, mit is választ. .. gyárat üzembe helyezték, 154 millió kisméretű tégla­egységnek megfelelő kapaci­tást létesítve. Az iparági rekonstrukciós program 1,3 milliárd forintba került, a termelés pedig a tervek sze­rint alakult. A technológiái berendezéseket tíz gyárhoz a csehszlovák STAST cég szál­lította, két gyárban — amelynek adottságai jelentő­sen eltérnek — egy olasz céggel együttműködve. A csehszlovák gépsoron kívüli berendezések, a szárítók és a kemencék az iparág terve­zőirodájának, illetve a vál­lalatok tervezörészlegeinek munkáját dicsérik, s a terv megvalósulását segítette a Nikex Külkereskedelmi Vál­lalat munkája is. A 12 gyár berendezéseit-úgy alakították ki, hogy a kisméretű tégla gyártásán kívül — a piaci igényekre felkészülve — más termékek előállítására is al­kalmasak legyenek. A rekonstrukciós prog­ramban felújított gyárak — hangsúlyozta a vezérigazga­tó — jelentősen hozzájárul­nak a fokozott téglakereslet kielégítéséhez. Most, amikor megemlékezünk az iparági program sikeres megvalósí­tásáról és jelképesen vala­mennyi gyárat felavatjuk, köszönetemet fejezem ki a tervezésben és a kivitelezés­ben résztvevőkön túl vala­mennyi szervnek az adott segítségért, támogatásért — fejezte be beszédét a vezér- igazgató. Ezután Somogyi László mondott köszönetét a meghí­vásért és néhány fontos gaz­daságpolitikai kérdésről szólt, majd kitüntetéseket nyújtott át a program meg­valósításában kiemelkedő munkát végzőknek. Kitün­tetéseket és vezérigazgatói dicséreteket adott át Andra­sovszky György is. A Tabon tartott iparági ünnepségen Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter avatta fel a felújí­tott gyárat, majd a vendé­gek megtekintették az üze­met. K. J. A tervezettnél lassabban halad a vasút villamosítása sok a vonat AVATÓÜNNEPSÉG TABON Befejeződött a kisméretűtégla-gyártás fejlesztésének programja

Next

/
Thumbnails
Contents