Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

1987. augusztus 1., szombat Somogyi Néplap Sajtótájékoztató a HÉH-bon Program az agrárágazat fejlesztésére Űjabb intézkedések a fagykárosult szőlőültetvények rendbe hozásáért Az agrártermelés várha­tóan továbbra is stabiliizáló szerepet tölt be a népgaz­daságban. Ennek érdekében biztosítani kell a belföldi ellátást, hozzájárulni a nép­gazdaság egyensúlyának ja­vításához és növelni kell jövedelemtermelő képessé­gét — hangzott el tegnap a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minis ztériumbam Dr. Villányi Miklós állam­titkár az ágazat dinamikus fejlődését szolgáló program fő irányairól, a szőlőültet­vényekben keletkezett sú­lyos károk elhárításáról, va­lamiint az időszerű munkák helyzetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. A mezőgazdaság, az élel­miszeripar, a fagazdaság kibontakozási programja a Központi Bizottság múlt' év novemberi határozata óta készül. Széles körű szakér­tői bizottság alakult, tudó­sok, érdekképviseleti szer­vek, üzemi vezetők vettek részt a tervezet összeállítá­sában, melyet rövidesen az Országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottsága is megvitat. Így kerül majd a kormány- - programhoz kapcsolódva a parlament őszi ülésszáka elé. Mint az államtitkár mond­ta, a tervezet elkészítésénél abból az alapvető tényből indulták ki, hogy a magyar mezőgazdaság számára az egyetlen létező út a tovább­fejlődés. Figyelembe véve a már elért magas hazai fo­gyasztást színvonalat — amely az élelmiszer-terme­lés hetven százalékát • köti le —, a továbbiakban nem annyira a mennyiség foko­zása a cél, hanem az élel­miszerek választékának, mi­nőségének javítása. Igen fontos követelmény, hogy a következő három évben az élelmiszer-gazdaság — az elképzelések szerint — öt­ven százalékkal növelje konvertibilis elszámolású egyenlegét. A piac igényei­hez jobban igazodó, más szerkezetű és minőségű ex­port s tru k tú ra total a k í t ásá t kell most megalapozni, ami­hez nélkülözhetetlen a ter­melők és a feldolgozók kap­csolatának javítása, a kül­kereskedelemmel közös ér­dekeltség, kockázatvállalás erősítése. Meg kell teremteni a kor­szerű, a gazdaságos, a mi­nőségi élelmiszertermékek előállításának feltételeit — hangsúlyozta dr. Villányi Miklós —, a nyersanyag­termelésnek az eddigieknél jobban figyelembe kell ven­nie a feldolgozói igényeket. Ennek érdekében feltétlenül szükség lesz a nyersanyagok objektív minősítésének, a minőséget tükröző árak al­kalmazásának széles körű elterjesztésére. A mezőgaz­daságban és az élelmiszer­iparban termékszerkezet- váltásra lesz szükség. A program megvalósítása már megkezdődött a tej-, a szesz-, a baromfi- és a tartósító iparban, hasonló átalakítás­ra lesz szükség a hús-, a növényolaj- és a gabona- iparban. A búza, a kukori­ca és a napraforgó esetében bevezetik a beltartalmi ér­ték szerinti átvételt. A kistermeléssel kapcso­latos elképzelésekről szólva az államtitkár hangsúlyoz­ta, hogy ennek fenntartása, fejlesztése mind a hazai el­látás, mind az export szem­pontjából egyaránt fontos. Kifejtette, hogy a tervezett adóreformnak olyannak kell lennie, hogy ne befolyásolja negatív irányba a több mint másfél millió kistermelői család termelési kedvét. Hatalmas fagykárok ér­ték hazánk szőlőültetvé­nyeit. Az ültetvények hely­rehozásához segítséget kap­nak a termelők. A bejelen­tett intézkedések között sze­repel például, hogy azok az üzemek, melyek kifagyott szőlőt pótolva újat telepíte­nek, lehetőséget kapnak ar­ra, hogy az állami támoga­táson felül az ehhez felvett hitelt adózatlan nyereségből fizethessék vissza. Segítsé­get kapnak a fagykár miatt fizetésképtelenné vált, vár­hatóan veszteséges gazdasá­gok folyamatos termelésük finanszírozásához. Már harmadik éve nehe­zíti az aszály is a terme­lést. Mint dr. Villányi Mik­lós mondta, az állatállo­mány takarmányszükségle­tét és a várható készlete­ket a minisztérium felméri, és intézkedik az aszályos területek abraktakarmány- ellátásáról. Megállapították, hogy a legutóbbi, júliusi jégverés hat megye száz mezőgazdasági üzeméiben pusztított, a károk várható összege meghaladja a más­fél milliárd forintot. A té­teles felmérés még folyik. így erősödik a barcsi Észkv Áz árhoz hozzá tartozik a határidő és a minőség A kitűzött cél nem cse­kély: a tavalyi 274 millió fo­rintos árbevételét az idén öt­venmillióval kívánja növel­ni a barcsi Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat. Mi­re alapozzák e tekintélyes gazdasági növekedést? Rauch János igazgató: — A mostani növekedés­nek majdnem kétharmadát az építésszerelés teljesítmé­nyének emelkedése, adja. Több építkezéshez is hozzá- kezdtünk, s azok, ha időben elkészülnek, hozzák az árbe­vételt. — Tavaly és előzőleg az ipari termelés „vitte” a vál­lalatot. — Nincs ebben semmi kü­lönös: az építkezéseken való részvételünk hullámzó és csaknem kiszámíthatatlan: az építés mint munkalehető­ség évenként változik. A bi­zonytalanságot az ipari tevé­kenység szünteti meg. Ezért erről nem mondhatunk le ak­kor sem, ha az építésszerelés jól megy. — A versenytárgyalások korában nem elég a hírnév. — A versenytárgyalásokon ki kell rukkolni olyan vál­lalkozással, amelyet a másik cég nem tud túllicitálni. Két tényezőre kell nagyon oda­figyelni: az árra és a meg­bízhatóságra. Ebből a szem­pontból a hírnév is nyom a latban, ám a hírnevet el le­het rontani, akár egyetlen hanyag munkával. A meg­bízhatóság két mércéje: a határidő és a minőség, de nem azért nyerünk a verse­nyen, mert alacsony áron vállalkozunk. — Megbízható, minőségi munkát elfogadható áron csak korszerű gépekkel lehet vállalni. — Érdekünk, hogy sok megrendelést kapjunk, minél több versenytárgyalást nyer­jünk. Ehhez kifogástalan gé­pek kellenek. Gépvásárlá­sunk nem ötletszerű, s alig­ha függ az építésszerelés fel­futó ágától vagy éppen a hullámvölgytől. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy tavaly kezdtük el a berendezések felújítását, cse­— Az ipari termelés min­den részében feljődik. A gya­rapodás kötődik az építés- szereléshez, hiszen elsősor­ban ezért hoztuk létre. Ha több építkezésen veszünk részt, akkor több saját ipari terméket használunk fel. Az év eleji üveghiány ellenére a hőszigetelő üveget gyártó üzem nyolcmillió forint ár­bevételt termelt az első fél­évben. Felkutattuk az elfek­vő készleteket, még azokat az üvegeket is megvettük, amelyeket mások nem tud­tak eladni és valamelyik rak­tárban hevertek. Technológi­át dolgoztunk ki ezek újra­felhasználásához. Nekünk az volt a legfontosabb, hogy ki­szolgáljuk a vevőket. Ézzel olyan partnereket is magunk mellé állítottunk, akik ’ ko­rábban nem ismertek ben­nünket. A konténergyártá­sunk mit sem változott a fél év alatt, talán most na­gyobb igény van a különle­gesen fölszerelt, kicsit borso­sabb árú portékákra is. Asz­talosüzemünk továbbra is készíti a különböző formájú nyílászárókat. A lakatos­üzemben néhány újonnan fejlesztett termékkel is ta­lálkozhatunk: a MÁV-val való kapcsolatunk eredmé­nyeként a sínleerősítést ja­vító eljáráson dolgozunk, ké­szítünk váltófűtő készülé­ket és ideiglenes útátjárót is. Egyszóval megállás egyetlen területen sincs, a lehetősége­ket szüntelenül keresni kell. Gazdaságjavítás termelés- növelés nélkül nincs. F. L. réjét. Ez a gépparkunk nyolcvan százalékát érinti. Beruházásból és lízingeléssel valósítjuk meg az elképzelé­seinket, és csak egyetlen dol­got tartunk szem előtt: hogy minél olcsóbban jussunk hozzá a kívánt géphez. Gép­parkunk az év végére lesz ereje teljében, nem mennyi­ségi, hanem minőségi átala­kítást valósítunk meg. Most a napokban helyezünk üzem­be egy harmincméteres fesz­távú, tíztonnás bakdarut. Ez kiszolgálja majd a lakatos­műhelyt, a hőszigetelő üve­get gyártó tízemet és könnye­dén mozgathatjuk vele a kültéren raktározott egyéb anyagokat. Az éves pótláso­kat leszámítva három—négy évig nincs szükség jelentő­sebb gépi beruházásra. — Az építésszerelés mel­lett az ipari termelés is nö­vekszik. Konténeres áruszállítás Az elkövetkező években a Magyar Államvasutak jelen­tős műszaki és technológiai fejlesztéssel tovább növeli a konténeres áruszállítás ará­nyát. A legforgalmasabb vas­úti csomópontokat különleges darukkal, illetve nagy teher­bírású rakodógépekkel szere­lik fel. A MÁV két évtizedes mun­kával építette ki a konténe­res áruszállítás országos vas­úti hálózatát. Már 32 körze­ti állomáson teremtették meg a konténerek fogadásának, illetve továbbításának felté­teleit. A MÁV az elkövetkezendő időszakban növeli részvéte­lét a nemzetközi árufuvaro­zásban is. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az egy héttel ezelőtti vi­har Somogy több településén pusztított. Sokáig emlékeze­tesek maradnak a csonka fák, a jógverte földek, ahol a termés javát elvette a dü­höngő időjárás. Néhány nap­pal korábban a termelők azért v kémlelték az eget, hogy lesz-e áldás. Félnivaló volt, hogy a csapadéksze­gény talajban veszendőbe megy a sok munka eredmé­nye. A vihar során tetemes károk keletkeztek. A hét elején megkezdődött a viharkárok felbecsülése. Huszonnégy­ezer hektáron pusztított So­mogyiban a jég, a legóvato­sabb becslések szerint leg­alább félmiilliárd forintra te­hető a kár. A súlyos veszte­séget okozó viharral párosu­ló eső nem volt képes pótol­ni a vízhiányt, éppen ezért a megyében is tovább tart a locsolási tilalom, a Balaton partján reggel hat órától hu­szonkét óráig. A földeken nehéz körül­mények között folytatódott az aratás a héten. Ä szokásosnál később érett kasza alá a ga­bona Spmogyban. A minőség­gel általában elégedettek a gazdák, noha a szárazság miatt több az apadt szem. Az aratási csúcs idején sem okozott gondot a gabona­iparnak a termés átvétele, a fogadó- és a tárolókapacitás elegendő. Sóik répára számí­tanak a Kaposvári Cukor­gyárban. Csaknem kétezer hektárral, nagyöbb területen termelnék az idén a gazdag­ságok cukorrépát, mint 1985-ben. A feldolgozás hosz- szabb időt vesz igénybe, száznapos kampányra készülnek Kaposváron. A megyeszékhelyen javult a helyi autóbuszközlekedés azzal, hogy a vasút átadta a már fölöslegessé vált rámpa területét a Kapos Volánnak. Dicséretes munkát végeztek a terület kialakításában a MÁV KlSZ-esei is. A három és fél millió forintos beru­házás a kaposvári Közúti Építő Vállalat révén egy hó­nap alatt készült el. Ma reg­geltől a helyi járatoknak csaknem a fele az új pá­lyaudvaron, a vasútállomás melllett várja az utasokat. A hét közepén kellett vol­na üzembe helyezni Kapos­váron a megyei kórház új műtéti tömbjét. Sok hiány- nyal küzd az építkezés. Nem érkeztek meg a berendezé­sek, műszerek, a SÁÉV-nek is vannak apróbb javítani­valói az épületen. A Som­ber augusztus végén kezdli meg az épület részleges át­adását az egészségügynek. Kellemes meglepetés érte a kaposváriakat a hé­ten. A csütörtökre virradó reggelre a sétálóutcában megjelentek a fehérre fes­tett padok, s kellemes zöld folt a szépülő Május 1. ut­cában a megannyi kihelye­zett növény. Az első órák­ban már birtokukba vették a járókelők a kényelmes ülőkéket, ám néhányan bosz- szúsan távoztak, a frissen festett padokról egyenesen a tisztítóba . .. A Balatan-parton a héten szokatlanul nagy volt a for­galom. Mindenki járművön igyekezett programot talál­ni. A strandolásra alig volt lehetőség ezekben a napok­ban, éppen ezért sokan men­tek kirándulni a környékre. Több útbaigazító táblát re­mélnek jövőre a tópartra ér­kező vendégek, hogy ne kell­jen fölöslegesen kérdezős­ködni. A forgalom is gyor­sabbá válhat, ha tudja az utas, hova igyekszik. Horányi Barna Miért alapítottak új adóhivatalt? Nemrégen adtuk hírül, hogy megalakult az Adó- és Ellenőrzési Hivatal. Az új szervezet a korábbi szétszórt apparátust egyesítette, e név­tábla alatt működnek már a korábbi Ellenőrzési Főigaz­gatóság, az adómegállapító hivatalok, az illetékhivatalok e területtél foglalkozó részle­gei, illetve a tanácsi adóap­parátus egyes csoportjai is. A névváltozás fontos át­alakulást takar. A pénzügyi intézményrendszer korsze­rűsítésének újabb, igaz ke­vésbé látványos lépése érke­zett el. S tegyük hozzá: az adórefortól függetlenül. Nem véletlen, hogy nem az Or­szággyűlés őszi ülésszakán hozandó döntéstől tették füg­gővé az apparátus felállítá­sát. A létrehozás alapvető indoka ugyanis az eljárás egységesítése volt. Azonos értelmezés Valószínű, alig akad ma valaki Magyarországon, aki baráti társaságban ne hallott volna rémtörténeteket az adó­hivatal logikátlan eljárásai­ról, az adó megállapításának önkényességéről stb. És hiba lenne, ha nem ismernénk el, éppen az apparátus szét­tagoltsága, az egységes irá­nyítás és ellenőrzés hiánya valóban az érvényes jogsza­bályok egymástól merőben eltérő módon való értelme­zésére adott alkalmat. Hi­szen minden tanácsnak jogá­ban áll az adott kereten be­lül, hogy megszabja, mikor ad például egy kis falu cipé­szének adókedvezményt, vagy éppen mentességet, és kinek engedi el méltányos- sági alapon a tartozásait. S az adófizető állampolgárok joggal érezhették úgy, hogy hátrányba kerültek, mert a mentesség az egyik megyé­ben vagy városban járt, míg máshol nem. Az is biztos, hogy éppen a kiskereskedőknél, kisipa­rosoknál a forgalom becslé­se sokszor lehetetlen helyze­tet teremtett. Valós adatok nélkül az egyik fél — a ke­reskedő vagy iparos — a va­lódi forgalomnál kevesebbet, az adóhivatal pedig sokkal többet írt az adóívre. S nem szorul különösebb magyará­zatra, hogy e kérdésben is mennyire eltérhetett egy­mástól az egyes adóhivata­lok, illetve a tanácsok pénz­ügyi osztáyainak véleménye. Ne a helyi érdekviszonyok Az egységes adóhivatal létrejötte segítheti az áldat­lan helyzet felszámolását, persze csak a most érvényes jogszabályok keretein belül. Ez mindenképpen azt jelen­ti, hogy az eljárás minden egyes lépcsőjében azonos el­vek alapján bírálják el az adófizetők bevallásait, kérel­meit. És segíthet abban is, hogy ne a helyi érdekviszo­nyok határozzák meg az adó­zás nagyon fontos elemeit, a mentességek, kedvezmények alapelveit, a méltányossági elbírálás kritériumait. Lehet, hogy ezek még szigorúbbak is lesznek néhány helyen, mint most. De az egységes rendszer alkalmazása való­színűleg senkiben sem kelti azt az érzést, hogy talán sze­mélyes okokból egyedül vele packázik a „hivatal”. Persze, erre az átalakulás­ra még néhány hónapot vár­nunk kell, az apparátus fel­állítása csak most kezdődött meg. Minden megyében és a fővárosban létrejöttek az adófelügyelőségek; ezek a la­kossági általános jövedelem­adóval, illetve szintén . az e szférát érintő forgalmi adó ügyeivel foglalkoznak. Egységes megyei apparátus A hasonló területi elosz­tásban felállított igazgatósá­gók a vállalatok adóügyeit intézik. Tehát már most lét­rejött egy megyében belül az egységes apparátus, s az ak­kor is nagy szó, ha az alap­vető szabályok nem változ­tak, tehát az adóeljárás me­nete alapjaiban azonos a ko­rábbival. Az új adóhivatal munkája akkor módosul lényegesen, ha az Országgyűlés elfogad­ja az adóreform tervezetét. Ekkor lényegesen bővül az adózók száma, az ügyek, az akták is jócskán megszapo­rodnak, így jóval több mun­katársra lesz szükség, ahogy a modern technikát, a szá­mítógépet sem nélkülözhetik majd. Ám a fölkészülés csak szeptember után kezdődhet meg. K. Lakatos Mária

Next

/
Thumbnails
Contents