Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-23 / 197. szám
2 Somogyi Néplap 1987. augusztus 23., vasárnap Az alkotmányt, az új kenyeret ünnepeltük Szűrös Mátyás Ópusztaszeren Birkózzunk meg a jelen jövőformáló kihívásaival Ópusztaszeren, a Nemzeti Történelmi Emlékparkban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólt az ünneplőkhöz: — Ma már mindenki számára érzékelhető: országunk előrehaladása ismét fordulóponthoz érkezett, a haza ma is válaszút előtt áll. A tét — István király óta nem először — most sem kisebb, mint a magyarság jövője. A Központi Bizottság több hónapos előkészítő munka, széles körű, eleven, sokszor szenvedélyes, de mindig jobbító szándékú társadalmi vita után fogadta el július 2d ülésén a gazdasági és társadalmi kibontakozás programját. A társadalmi viták tapasztalatai is azt mutatták, hogy az ország vezetése csak alkkor várhat el a néptől cselekvő támogatást, áldozatot, ha képes pontos helyzetképet adni, az okokat őszintén feltárni, a célokat világosan megjelölni, ha nem kerüli meg a felelősség kérdését sem, egyszóval ha nyíltan .politizál. A párt programja józanul mérlegeli a körülményeket, szembenéz nehézségeinkkel, megjelöli a kibontakozás fő irányát, a termelési szerkezetváltást, ugyanakkor számba veszi és vállalja az elkerülhetetlen politikai, társadalmi, gazdasági feszültségeket, konfliktusokat, felkészül azok enyhítésére, kezelésére és gondoskodik a végrehajtás eszközeiről, biztosítékairól is. A megvalósítás, a nagyobb megrázkódtatások elkerülésének eszköze csak munkánk eredményességének növelése lehet. — Kibontakozási programunk józanul, illúziók nélkül számol az ország világ- gazdasági és világpolitikai környezetével is. Az előbbi nehéznek, sőt tovább szigorodénak, az utóbbi inkább kedvezőnek mondható. Biztató számunkra, hogy a szocializmus más országokban is elkezdődött megújulásának alapvető logikája a mienkhez hasonló, s ez is igazolja eddigi reformtörekvéseink helyességét. A Szovjetunióban napjainkban kibontakozó átalakítási folyamat, a Kínában több éve folytatott reformpolitika és más szocialista országok hasonló törekvései felértékelték eddigi tapasztalatainkat, és nem lebecsülendő erkölcsi tőkét jelentenek számunkra. — Mostani helyzetünkben a mai naphoz kötődő legfontosabb tanulság: csak az a nemzet lehet sikeres, amelyik tiszta nemzettudattal és a népek közötti barátság jegyében emelt fővel, bátran száll síkra és vesz részt a világ nemzeteinek versenyében. Nem fölösleges hangsúlyoznunk: józan önértékelésen és önbecsülésen alapuló — és a világ által elismert — nemzeti értékeink vannak. A múlba azért nézünk, hogy tanulságait leszűrve sikeresen birkózzunk meg a jelen jövőformáló kihívásai- .val — zárta beszédét Szűrös Mátyás. Gáspár Sándor Miskolcon A nagyüzemi munkások a jövő letéteményesei Miskolcon a Csanyik- völgyben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke volt a nagygyűlés szónoka. Hangsúlyozta, hogy semmiféle kibontakozást nem lehet megvalósítani a szilárd, hatékonyan dolgozó nagyüzemek nélkül. — Véleményem szerint a íagyüzemek, a nagyüzemi munkásak változatlanul a jövő letéteményesei. Ezért ma az a fő kérdés, hogy a nagyüzemekben miként lehet olyan belső mechanizmust kialakítani, amely szavatolja dinamikus alkalmaz- Kodóképességüket, a mindenkori hatékony termelést, az előnyös értékesítést figyelembe vevő tervezést és beruházást. A műszaki megújulás közben és a piac versenyében átalakulásra vár a nagyüzemeken belül az érdekeltségi rendszer is. Ennék sarkalatos pontja, hogy a főmunkaidő legyen a tisztességes megélhetés forrása. Fontosnak tartjuk, hogy a megcsontosodott gyakorlattól!, a begyöpösödött gondolkodástól és a bürokratizmustól, csikorgó fékeinktől megszabadítsuk a közéletet és a gazdaság minden szféráját. Pozsgay Imre Bábolnán Az adórendszer megváltoztatásával kapcsolatban Gáspár Sándor elmondta: a szakszervezetek tudomásul veszik és elfogadják azt az érvelést, hogy a gazdasági egyensúly megteremtése és az igazságosabb közteherviselés indokolja a módosítást. — Mi azon a véleményen vagyunk — jó néhány témában az eddigi viták után is fenntartva álláspontunkat —, hogy a tervezett adóreformot nem egyszeri aktusként kell felfogni. Ha a döntések nem mindenben tartalmaznák a szakszervezetek álláspontját és a bevezetést követően a gyakorlat is igazolja álláspontunk helyességét, megfelelő időpontban újra kezdeményezzük az adott kérdés megvizsgálását — mondotta Gáspár Sándor, majd foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólt. — A szerkezetátalakítási programot természetesen támogatja a szakszervezet, és elfogadja azt is, hogy bizonyos területeken — a hatékonyabb munka, tehát a tágabb közösség érdekében — szükség van a létszámleépítésre. Nem értünk egyet azőkkal a vállalati irányítókkal, akik a bajok első percében bezárnak, eladnak, felszámolnak üzemrészeket, gondolván, hogy ami nincs, az nem gazdaságtalan, az nem veszteség. Ezt csak a kényelmesek, a felelőtlenek hirdetik. Hiszen sokszor van lehetőség arra, hogy a vezetőik megkeressék azt a módot, amivel dolgozóik tevékenységét hasznossá, eredményessé tehetik. — A magyar szakszervezetek ma minden olyan kérdéssel foglalkoznak, amelyek a szervezett dolgozók jelenét és jövőjét befolyásolják. Sürgetjük például, hogy a kormány — a szükséges megszorítások közben is — gyorsítsa fel az ösztönzőbb bérrendszer kimunkálását, valósítsa meg a bér- szabályozás átfogó reformját. Minden erőnkkel igyekszünk megakadályozni, hogy a gazdálkodó szervezetek saját tehetetlenségük többletköltségeit beépítsék az árakba. — Elképzeléseink szerint az érdekeltségi alapon végzett munka megbecsülése helyreállítja a társadalmat dinamizáló értékrendet. Bízom abban, hogy fejlődésünket nem akadályozza értékválság, előrehaladásunka: nem fékezi eszmei bizonyta lanság — mondotta befejezésül a SZOT elnöke. Az értelemnek magasabb fokát kell megteremteni Bábolnán Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára méltatta az ünnep jelentőségét, majd a múltat idézve így folytatta: — Jól emlékszünk még, hogy a mi nemzedékünk a felszabadulás után eleinte inkább az elhatárolódást, a szembefordulást hangsúlyozta ezzel az ezer évvel, amelyben az elnyomásból is elég nagy porció jutott a népnek. Az elmúlt három-négy évtized sok tanulsága, az új társadalmi feltételek megteremtése ma már megengedi nekünk, hogy büszkén, történelmi öntudattal, a jövőbe vetett bizakodással gondoljunk egész ezer esztendőnk történelmére. Ebben a hazában többé — éppen mert így alakult sorsunk — senki nem kényszeríthető arra, hogy csak azért, mert nem magyarnak tekinti magát, anyanemzetét mocskolja. Ez az ország meg tudta teremteni a barátság, az együttműködés viszonyait a népek kapcsolatában. A Szent István-i mű méltatásakor hisszük és reméljük: ez a fajta közgondolkodás, az egymásrautaltság felismerése előbb-utóbb általánossá válik kontinensünk e térségében, Kelet-Kö- zép-Európában. — A gondokat említve Pozsgay Imre aláhúzta: a népben bizakodás van, amelynek alapja, hogy ma már a kibontakozáshoz, a politikai, társadalmi, gazdasági felemelkedéshez jobb, alkalmasabb eszközeink vannak, mint voltak az elmúlt néhány esztendőben. Sikerült olyan szellemet meghonosítani, amely a bajokban, a viszontagságokban nem az összeomlás, a lecsúszás távlattalanságát festi fel, hanem a feladatra biztat, bátorít. — Akkor, amikor augusztus 20-án a népköztársaság alkotmányáról beszélünk, s az új kenyér ünnepén eddigi teljesítményeinket méltatjuk, a jövőre nézvést arra kell gondolnunk, hogy az államnak cselekvéseikben még szabadabb emberekre van szüksége, mert csak az ilyen állampolgár tud felelősséget vállalni, tetteiért. Mostanában elég sokszor halljuk az ostorozó szavakat: lazulás, fegyelmezetlenség, teljesítményvisszatartás és sok más hasonló jellemzi az országot. Másképp kell erről szólni. Aki népünket ismeri, az tudja, hogy ebben a hazában az emberek képesek, tudnak inuk szakadtáig dolgozni, ha értelmét látják munkájuknak, ha olyan viszonyok között létezhetnek, amelyek közepette formálhatják életüket, körülményeiket. Ennek az értelemnek a magasabb fokát kell megteremteni a politikai, társadalmi, intézményi reform továbbfolytatásával, a demokrácia valódi, felelősséggel járó lehetőségeinek a kiteljesítésével — mondotta befejezésül Pozsgay Imre. Maróthy László Kisújszálláson A kibontakozás hosszabb időt vesz igénybe Kisújszálláson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet: — Mai ünnepét népünk tiszta önérzettel ülheti, mert nagyot alkotott — hangsúlyozta. — Korábbi ünmagá- hoz képest magasra emelkedett szellemi értékekben és anyagi javakban egyaránt. Az ünnep hangulatába azonban aggodalom is vegyül: nem kicsi és nem alap nélküli. Nem a mindennapi megélhetés gondjaiból származik; a népgazdaság helyzete, társadalmunk jövője aggasztja az embereket. Joggal fogalmazódott meg Központi Bizottságunk ülésén, hogy bizonyos értelemben fordulóponthoz érkeztünk. Most nem egy-egy területre, hanem a gazdasági és társadalmi folyamatok egészére kell összpontosítanunk. — A programhoz most népünk egyetértését és cselekvő közreműködését kérjük — hangsúlyozta dr. Maróthy László. — Ez a program — és így kormányzati munkánk is — abból indul ki, hogy a kibontakozás hosszabb időt vesz igénybe. A kormány felelősségének tudatában készül a végrehajtás rá háruló teendőinek elvégzésére. Ezek a feladatok átfogják a gazdaság és a társadalom egészét: a szorosan vett napi gazdaságszervező tevékenységtől, a gazdasági stratégia kialakításától a szociális gondoskodáson át a foglalkoztatáspolitikáig, az oktatásig kell terjedjenek, és fontos, hogy minden egyes területen a program végrehajtásának érdekét szolgáló mércét használjunk. — A stabilizációs, kibontakozási program céljainak megvalósításához hatékonyabb kormányzati munkára van szükség. A Minisztertanács ezt a kormányzati tevékenység egységének megteremtésével, a társadalmi-gazdasági fejlődéshez igazodó, átfogó jellegű szervezeti változtatásokkal, a döntési jogkörök, a feladatok és a felelősség — mindenekelőtt a miniszteri fele- lőssék — egyértelmű meghatározásával tervezi elérni. A kormány szigorúbb követelményeket támaszt az állam- apparátus dolgozóival szemben. — A stabilizáció, majd a kibontakozás garanciáit csak magunkban, a magunk megújulási készségében kereshetjük. Nincs más olyan belső és külső gazdasági feltétel, amelytől csodát várhatunk — hangsúlyozta végezetül Maróthy László. Medgyessy Péter Répcelakon Talpra csak saját erőnkből állhatunk Répcelakon Medgyessy Péter pénzügyminiszter beszélt. Bevezetőben megemlékezett az államalapítóról, majd rátérve országunk mai helyzetére, hangsúlyozta: gondjaink arra utalnak, hogy fejlődésünk mai szakaszában nem találtuk még meg az élet által felvetett kérdésekre a magyar viszonyoknak legjobban megfelelő szocialista választ. — Erőnket most a köz- megegyezés megújítására, tennivalóink érthető és mozgósító meghatározására kell összpontosítanunk — mondta. — Adósságunk csaknem eléri a 9 milliárd dollárt; ez nem nőhet így tovább, hiszen ez az összeg fele egész éves nemzeti jövedelmünknek, s két év teljes exportjának felel meg. Nemzetközi jó hírnevünk, jól felfogott gazdasági érdekünk, nemzeti önbecsülésünk kötelez, hogy a romlás folyamatát — valós teljesítményekkel — megfordítsuk. — Idei terveinkben ugyan eleve romló feltételekkel számoltunk, az élet azonban még jobban megnehezítette munkánkat, így kénytelenek vagyunk év közben összébb húzni a nadrágszíjat. — Bármennyire népszerűtlen is, de meg kell mondanom: az állandó túlköltekezést nem engedhetjük meg magunknak, mert a felhasználási többletet nyilvánvalóan külföldi hitel finanszírozza. Gazdasági talpraállásun- kat csak saját erőnkre támaszkodva biztosíthatjuk; szükség van átmeneti áldozatokra is. A termékszerkezet-váltás például nemcsak fejlesztést, de visszafejlesztést is jelent, a veszteséges tevékenység megszüntetését, átalakítását, és ami a legfontosabb: az ott dolgozók átképzéséről történő gondoskodást. Csak így lesz mód arra, hogy a hatékonyan gazdálkodók hozzájuthassanak ahhoz a forráshoz, amiből fejleszthetik technológiájukat, bővíthetik kapacitásukat, megteremthetik a minőségileg magasabb színvonalú vagy olcsóbb termelés lehetőségeit. — A tervezett adóreform az induláskor megteremti a tisztánlátást, megmutatkozik majd, hogy hol halmozódtak fel korábban a bajok, a gondok. A támogatásokat és kedvezményeket meg kell szüntetnünk. Az egyesek megmentésére irányuló akciók ugyanakkor erős kormányzati szándék mellett is csak igen erőteljes társadalmi ellenőrzéssel kerülhetők el. Több millió ember jólétét azonban nem rendelhetjük alá néhány ezer ember érdekének, még akkor sem, ha esetleg személyükben nem vagy csak kis mértékben tehetnek vállalataik sikertelenségéről. Ünnepélyes tisztavatás, vízi- és légiparádé a fővárosban Az Országház épülete előtt csütörtökön több ezer érdeklődő jelenlétében, 19. alkalommal avatták fel ünnepélyes külsőségek között a Magyar Néphadsereg és a határőrség új tisztjeit. A hagyományos eseményen a Kossuth Lajos Katonai Főiskolám, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Kilián György Repülő-Műszaki Főiskolán védettek, valamint a Karikás Frigyes katonai kollégium állományába tartozó és a külföldi katonai tanintézetekben, a hazai polgári felsőoktatási intézményekben végzett friss diplomás tisztek tettek fogadalmat. A Himnusz után az ifjú tisztek nevében Magyar Tibor főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét. Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott beszédet. Az ünnep egyik leglátványosabb, s legnépszerűbb eseménye a fővárosban ezúttal is a dunai vízi- és légiparádé volt. Az időjárás ezúttal kegyeibe fogadta a nagyszabású bemutató részt- vevődit és az érdeklődő nézősereget: a lépcsőkről, a dunai rakpartokról, a tribünökről több tízezren kísérték figyelemmel a vízi- és légi felvonulást. A rendezők számos újdonságot kínáló csaknem kétórás programról gondoskodtak. Szocialista alkotmányunk törvénybe iktatásának 38. évfordulóján a színes, pergő műsor tartalmát ezúttal is a békeakarat és a honvédelem egységének gondolata övezte. A nap fénypontjaként megrendezett tűzijátékra több hónapos gondos munkával készülték fel: a mintegy 10 tonnányi robbanóanyag felhasználásával csaknem 5 ezer, változatos ha.ng- és színhatást kiváltó röppentyűt, rakétát telepítettek a Citadellán, a Gellért-szo- bornál, a Gellért rakparton, illetve a várfalon és az Er- zsébet-hídon. A látványos esemény az idén is . érdeklődők tízezreit vonzotta a parádé színhelyére, 9 órakor röppentek a magasba a tűzijáték nyitányát jelző világítórakéták, majd megkezdődött a tűzfi- gurák ezreire, a programot kísérő hangulatfestő zenére és az esti égboltot pásztázó színes fényszórók játékára komponált félórás műsor.