Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-23 / 197. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 197. szám Ára: 1,80 Ft _____________________1987, augusztus 23., vasárnap A fiatalok boldogulása A napokban jelent meg egy kötet az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének gondozásában, amelyben az ifjú nemzedék helyzetéről készítettek fölmérést neves szociológusok. A hazai ifjúságkutatás eredményeit összefoglaló munka tanulságos és figyelmeztető is. A lakosság negyvennégy százalékát kitevő rétegről van szó, és ezért kell fokozottan figyelni a kutatás eredményeire. A felmérések bizonyítják: az elmúlt években jelentős változások figyelhetők meg a fiatalok pályaválasztásában. Megállapították: az ifjúságon belüli rétegződés kialakulásában jelentős a szerepe a fiatalok foglalkozásának és a szülők társadalmi helyzetének. A szakmunkások inkább olyan szakmákat választanak, amelyeket később a második gazdaságban is tudnak használni, s ez lesz többletjövedelmük forrása. Egyre több fiatal választja a kereskedelmet is. Aggasztó jelenség, hogy — és ez a tanulmány egyik leginkább figyelmeztető megállapítása — csökken az érdeklődés a főiskolák, az egyetemek iránt, különösen a férfiak körében. Ez nem jelenti azt, hogy néhány divatos felsőfokúd intézménybe ne lenne a túljelentkezés többszörös. A kutatók hangsúlyozzák a tanulmányban, hogy fokozottan kell a társadalom- és a gazdaságpolitika alakításakor figyelembe venni a demográfiai ciklusokat is. Az utóbbi években például a harminc éven aluli lakosság háromszázharmincezerrcl csökkent. A fiatal értelmiségiek helyzete rosszabbodott: bérezésük nem tartott lépést az infláció mértékével. Ilyen körülmények között nem lepődhetünk meg azon sem, hogy vesztett tekintélyéből a diploma. Ezt a megállapítást bizonyítja az a tény is, hogy hosszabb ideje már csak az általános iskolát végzi el egy-egy korosztály harminc százaléka. A.z adatok olvasásakor önkéntelenül is „a legnagyobb magyar” szavai jutnak eszünkbe, aki a ..kiművelt emberfők sokaságát” álmodta meg erre a földre, s vallotta: csak ennek birtokában léphetünk jelentősen előre. Nyilván szavai ma is érvényesek. így a jövő években nem mondhatunk le arról, hogy egyre több fiatal kerüljön a főiskolákra, egyetemekre, s végezze magasabb szellemi szinten a munkáját. Ez a tudás adhatja majd a munkának a szellemi arany- fedezetét. Ezt a folyamatot csupán rendeletekkel nem lehet kedvezőbbé tenni. A gazdasági intézkedések igen jelentős feltételt jelentenek, de szerepe van ebben az ifjúság értékvilágát befolyásoló intézményeknek is. Mert a család, az iskola és az ifjúsági szervezet hatóereje is meggyengült az elmúlt években. Varga István ' Az alkotmányt, az új kenyeret ünnepeltük Alkotmányunk születésnapját köszöntötte és az új kenyeiet ünnepelte az ország. A hagyományoknak megfelelően rendezett nagygyűléseken azonban a legtöbb szó jövönkről esett: a társadalmi gazdasági stabilizáció és kibontakozás programjáról. Megyénkben is mindenütt megemlékeztek az alkotmány és az új kenyér ünnepéről. Göllében nagygyűlést rendeztek. A község lakói az iskola udvarán hallgatták meg dr. Gyenesei István megyei tanácselnök ünnepi beszédét és tanúi voltak az gj kenyér megszegésének. Gölle lakói igényes, szép emléket állítottak a falu szülöttének, Fekete István Írónak. A szülőházából kialakított emlékházat - az iró özvegye jelenlétében - ezen a napon avatta föl dr. Novák Ferenc, a megyei népfrontbizottság titkára. (Az emlékházról szóló tudósításunk lapunk 5. oldalán.) A göllei alkotmánynapi ünnepségen részt vett dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára, Rostás Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke, dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára, Pásztohy András, a megyei képviselőcsoport vezetője, valamint Kálmán Sándor, a kaposvári városi pártbizottság titkára és Vidák Gizella Kaposvár tanácselnök-helyette- se. A résztvevőket a Himnusz eléneklése után Kovács József göllei tanácselnök köszöntötte. Az ünnepi beszéd után pedig Nádorfalvi Nándor kisgyaláni tsz-elnök kínálta az új kenyeret. Elsá helyre a munkát, a teljesítményt kell állítani — Visszatérő szép hagyomány — mondta ünnepi beszédében dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke —, hogy ezen a napon megemlékezünk első királyunkról, az államalapító Istvánról, megünnepeljük szocialista alkotmányunk születésének évfordulóját s megszegjük az új búzából sütött kenyeret. Múltat, jelent és jövőt összekapcsoló, nemzeti egységbe forrasztó ünnepünk augusztus 20-a. Jó érzés, hogy a kenyér valóságától sem aszályos évek, sem gazdasági nehézségek nem fosztanak, nem foszthatnak meg senkit e hazában. A kenyér a létbiztonság szimbóluma, és miközben ezt — rendünk vitathatatlan érdemeként — számon tartjuk, azt se feledjük: jelentős társadalmi rétegek ma is jogosan fájlalják, hogy az átlagosnál nehezebben élnék. Gazdasági körülményeink változása mindannyiunk pénztárcáját apasztotta: a nagycsaládosok, a pályakezdő fiatalok, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, a gyermeküket egyedül nevelők azonban fokozottan megérzik az utóbbi évek áremelkedéseit, a gazdaságunkban meglévő gondokat. Gazdaságunk egészével együtt megtorpant mezőgazdaságunk is, nem folytatja a már-már megszokott tempót. Megtermeljük ugyan a kenyeret, sőt a kenyérre valót is, de nem mindegy, mennyiért. Egyre többe kerül az előállítása, s ez természeti, közgazdasági, gazdálkodási, emberi tényezőktől egyaránt függ. — Jogos a kérdés: lehet-e olcsóbb? — folytatta. — A válasz: igen, de ezt az egész társadalomnak akarnia kell. Akarnia, mert a kenyér a munka eredményének, az eredményes munkának a jelképe. Naponta közvetíti a megújulás, a többet akarás és a többet tevés igényét. Ennek lehetőségét biztosítja az alkotmány, és 38 éve — elfogadásakor — jogot, biztonságot, emberi tartást adott a népnek, s megfogalmazta az alapvető követelményeket is. A mindennapok során ezeknek a jogoknak és kötelességeknek az együttes kezelése szenved leggyakrabban csorbát, egyik oldal túlhangsúlyozása sem vezet eredményre. Ellenkezőleg: semmi nincs, ami ennél jobban veszélyeztetné a nemzeti közmegegyezést. Dr. Gyenesei István kifejtette: István a magyarságot, Európát, az államot és a haladást kapcsolta emberfeletti erővel és az akkori eszközökkel eggyé. Ma is ez a feladat, de az eszközök egészen mások; a keresés és rátalálás szükségességének idejét éljük. Az ország fejlődése szempontjából nagy a jelentősége annak, hogy képesek leszünk-e önmagunkat megújítani, szellemi és anyagi erőinket mozgósítva, a változó körülményekhez, a nehezebb feltételekhez alkalmazkodva. Építőmunkánk nagy erőforrása a tömegek politikai érettsége, egyetértése — mondta — a tennivalókban, a dolgozók széles körű és érdemi bevonása a közügyekbe, a döntésbe és az ellenőrzésibe. Arra kell törekedni, hogy a .gazdaságban, a kultúráiban, életünk minden területén még szabadabb utat nyissunk az előrevivő törekvéseknek, kezdeményezéseknek. Röviden: növekvő jogokra, határozottabb anyagi érvényesülésre, de mindenekelőtt lényegesen nagyobb és egyértelműbb követelményekre van szükség. Az emberi értékek sorában első helyre a munkát,’ a teljesítményt kell állítani. Ismerjük el az értékeket, s az értékteremtőket és ezzel együtt akarjuk felismerni a többet, a szebbet tevés kényszerét. A munka szerinti elosztás lényege, a teljesítménykülönbségekből származó egyenlőtlenség, amit nem elítélni, hanem vele . éJni és aizt kihasználni kell. Aki a rendes munkaidejében az átlagosnál nagyobb értéket alkot, aki többletmunkát vagy kockázatot vállal, aki felkel hajnalban, hogy az állatokat megetesse vagy szőlőjét, gyümölcsösét megpermetezze, attól ne sajnálják a boldogulást azok, akik mindezt nem vállalják. Az emberi tudás és az akarat, a színvonalas, körültekintő, korszerű vezetés, a fegyelmezett és jó munka képes olyan többlet biztosítására, amely gazdasági fejlődésünk megélénkítéséhez szükséges. Ennek szellemében készül és kerül az Országgyűlés őszi ülésszakának napirendjére a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramja. ■Tapasztalatból tudjuk, hogy eszméink, törvényeink bármilyen híven is fejezik ki a népakaratot, a közóhajt, nem automatikusan érvényesülnek. A mindennapok ellentmondásokat is hordoznak. Ezért van nagy szerepe a közösség emberformáló erejének, hogy segítsen megmutatni, mi hasznos a köznek, közös ügyünknek. Szükség van a kemény következetességre is a rosszal, a visszatartóval szemben. — Az élet kívánja tőlünk — mondta végül —, hogy következetesebben hasznosítsuk szocialista rendszerünk erőforrásait, gazdaságunk teljesítőképességének növelésével teremtsük meg feltételeinket az életszínvonal stabilizálásához, majd későbbi emeléséhez, a társadalmi demokratizmust erői sítve segítsük az emberek alkotóképességének kibontakozását, teljesebb érvényesülését. BALATON! HÉTVÉGÉ Az utolsó nekirugaszkodás ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a A már hetek óta tartó hűvös, esős időjárást az ünnepre végre újra napsütés váltotta föl. A napokig-hetekig kitartó üdülővendégek föllélegeztek: végre rájuk mosolygott egy picit a szerencse. A háromnapos murika- szünet miatt sokan látogattak a tópartra a nyara lótulajdonosok közül is, hogy — ahogy minden évben lenni szokott — az utolsó zavartalan hétvégét ott tölthessék a Balatonnál. A vendégforgalom élénkülésével egyenes arányban nőtt a forgalom a tópart útjain. Nőtt, de nem érte el a július végi zsúfoltságot. E vendégáradat amo- lyari utolsó nekirugaszkodása volt a nyárnak. A kempingek, szállodák továbbra is jórészt telt házzal üzemelnek, a magánházak forgalmában azonban már jelentős a visszaesés. Az itt-ott nyitva tartó boltok előtt továbbra sem szűnt meg a sorbaállás az új, illetve a régi kenyérért, a strandokra is újra kilátogattak sokan ■— fökérit napozni, de akadtak, akik az alig 20 fokos vízbe is bemerészkedtek. Az ország egyik legúagyobb SZOT-üdülőjében, a balatonszéplaki Ezüstparton két és fél ezer beutalt töltötte a hétvégét. — Vendégeinknek a szokásosnál is színesebb programmal igyekeztünk kedveskedni a háromnapos ünnep során — mondta Tácsik Attila kulturális igazgatóhelyettes. — Filmvetítéssel, aerobikkal, sportvetélkedőkkel, bábszínházzal, zenés, táncos estekkel, hogy csak néhányat emeljek ki. Csütörtökön este a Mikroszkóp Kabaré adott teltház előtt nagy sikerű műsort „Lóvé, hol vagy?” címmel, s a három nap során több százan vettek részt a balatoni sétavitorlázásokon. Jól sikerült az egésznapos autóbusz-kirándulás is a Kőröshegy—Zala—Tab—Tamási útvonalon. A képcsarnok rendezésében 20-án kortárs festők képeit mutatták be, s néhány festmény új gazdára talált. A főépület üvegtermében pedig az Országos Fotószövetség égisze alatt ríyílt igen színvonalas tárlat Szebeni András színes fotóiból. Az alkotásokat át- és átszövi a gyönyörű táj, a vizek, fák és az ember kapcsolata, a humánumra figyelő művészi megfogalmazás. Tegriap ebéd után egyre jobban megélénkült a forgalom a 7-es , főúton. Az üdülők, a hétvégi vendégek jórésze fölkerekedett, hogy hazatérjen lakóhelyére. Egy részük talán visszatér még a következő hétvégére is, de azután kezdődik az iskola és a balatoni utószezon... Gyarmati László
