Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

6 Somogyi Néplap 1987. augusztus 15., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET VILÁGGAZDASÁG A Toshiba-botrány és a keleti üzletek Érdekes Lenne tudni, em­lékeznek-e Washingtonban arra az elnöki kijelentésre, miszerint az Egyesült Álla­moknak meg kellene oszta­nia a Szovjetunióval a stra­tégiai védelmi kezdeménye­zés kutatása, fejlesztési prog­ramjának eredményeit. Ezzel a kérdéssel kezdi értékelését a szovjet hírügynökség a Toshiba-botrányról, arról, hogy az Egyesült Államok össztüzet indított több tőkés társaságra a szocialista or­szágoknak történő eladásaik miatt. A kérdésre adott vá­lasz az, hogy Washington­ban a legszívesebben elfe­lejtenék az elnöki kijelen­tést, hiszen Reagan meg­jegyzésének ellentmond, hogy a kormány olyan nagy vihart kavart a Toshiba Ki­kai társaság néhány Szov­jetuniónak szállított szer­számgépe körül. A szovjet elemzések élnek a gyanúper­rel, hogy a japán eladások csak ürügyül szolgálnak az amerikai kereskedelmi el­lenlépésekhez, ha ugyanis az Egyesült Államok késznek mutatkozik a legfejlettebb technológia terén az ismere­tek megosztására, akkor ezt engedje meg partnereinek is. De nézzük mindenekelőtt a tényeket. HANGTALAN PROPELLEREK Az amerikai szenátus azt állítja, hogy a Toshiba a norvég Konsberg cég közve­títésével 1982 és 1984 között 17 millió dollár értékben adott el olyan számítógép ve­zérelte szerszámgépeket a Szovjetuniónak, amelyekkel tengeralattjáró-propellere­ket lehet gyártani. Maguk a japánok a kérdés katonai vonatkozásával kapcsolat­ban amerikai jpizonyítékokat kértek arról, hogy az üzlet mennyiben sértette valóban ,,az amerikai érdekeket”. Vá­lasz erre eddig nem érke­zett, minthogy arra a japán felvetésre sem, hogy a ten­geralattjárók nemcsak a hangtalanul járó propelle­rek, de számos egyéb ok, például a csendesebb motor vagy a hajó formája miatt is jobban elrejthetők a ra­darfelderítés előli A kongresszus mindeneset­re „törvényellenesnek” mi­nősítette a szovjet szállításo­kat, és ezért öt évre eltiltot­ta a japán vállalatot az ame­rikai piacra történő értéke­sítéstől. A kongresszus nem­csak a japán óriáskonszer- net sújtotta büntetéssel, de az Egyesült Államokban mű­ködő leányvállalatát, a To. shiba Mashine-t is — ez utób­bi vállalat a jövőben min­den esetben kénytelen újabb exportengedélyért folya­modni az amerikai hatósá­gokhoz. Megszüntették az ál­landó szabad exportálási le­hetőséget is. Mint minden gazdasági szankció, ez is ellentmondá­sos és ahogyan szakértők megjegyzik, aligha hozhatja meg a kellő hatást. Hagy miért? A Pentagon történe­tesen éppen a napokban adott föl megrendelést a lé­gierőnél használatos hordoz­ható számítógépre, mégpedig a gyanúba kevert Toshiba cégnek. Az. amerikai meg­rendelőknek szükségük van japán termékre — a példád nál maradva, az IBM ki­esésével csak a Toshiba, il­letve a Sanvo, tehát két japán szállító maradt ver­senyben. ELSÖPÖRTE A VEZÉRKART Az említett 100 millió dol­láros értékű Pentagon-meg­rendelésre a választ már a Toshiba új elnöke fogja megadni, a botrány okozta vinar ugyanis szinte a terjes Tosruba-vezeriKart elsöpörte. A japan cég — fejtette ki az igazgató — nem tehet eleget a szállításoknak azért, mert szintén az amerikai kong­resszus kezdeményezte nem­régiben a japán számítógé­peket és alkatrészeket sújtó vámok 100 százalékos eme­lését. E büntetővámok indo­ka az volt, hogy Japán el­árasztja olcsóbb gyártmá­nyaival az amerikai piacot, nem tartja be az „önmérsék­letről” kötött múlt évi ja­pán—amerikai szerződést A Toshiba-ügy mélyén a japán—amerikai kereske­delmi rivalizálás húzódik meg, de sajnos Japán az Egyesült Államokkal szem­beni védekezésben ütőkár­tyának a keleti üzleteket használja. A Washingtonban tárgyaló japán kereskedelmi miniszter elmondta, hogy növelni szándékoznak az ex­portengedélyeket felügyelő ellenőrök számát, szigorítani magát az ellenőrzést és a keleti szállításoknál a vám- vizsgálatot. Maga a japán minisztérium is keményen megbüntette a Toshiba Mas­hine-t: egy évre eltiltotta a szocialista országoknak tör­ténő értékesítéstől. Hasonló „megelőző lépéseket” tesz egyébként Norvégia is, vál­toztat például a büntető tör­vénykönyv megfelelő parag­rafusán, és szigorúbban ítéli el a rendeleteket megsértő vállalatok vezetőit. (Állítólag az említett norvég cég szál­lította a japán szerszámgé­pekhez a számítógépprogra­mot.) Mindkét ország azt remé­li, hogy lecsendesítheti az amerikai kongresszusban igen erős protekcionista han­gokat és változtathatnak az ellenük irányuló hangulaton. Egyik-másik kongresszusi képviselő már azt is köve­teltel, hogy Japán „az ame­rikai biztonsági érdekek megsértéséért” fizessen kár­térítést, mégpedig 30 milli­árd dollárt. TILALOM VAGY KERESKEDÉS? Ilyen felkorbácsolt hangu­latban ül össze Párizsban a COCOM rendkívüli ülése, hogy megvizsgálja az „ügyet”, és azt, miként lehet összhangba hozni az export ellenőrzését a technika vi­harosan gyors fejlődésével. Minden bizonnyal a japán szerszámgépek is felkerül­nek a COCOM három listája közül a harmadikra, a til­tott áruk jegyzékére. Az NSZK és Nagy-Britan- nia a lista bővítését szeret­né megakadályozni, sőt azt kezdeményezi, hogy rövidít­sék le a COCOM-listát, mi­vel mind az Egyesült Álla­mok úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezése, mind pedig a COCOM-kor­látozások megkárosítják az NSZK-nak a kelet-európai szocialista államokkal foly­tatott kereskedelmét. A nyugatnémet szociáldemok­raták szerint az amerikai hadügyminisztérium vétója miatt már több nyugatné­met üzleti megállapodás kút­ba esett. A józan gazdasági körök szeretnék megakadá­lyozni, hogy a kiéleződő ke­reskedelmi viták miatt a keleti üzletek áldozatul es- isenék. Marton János Műholdas meteorológia Új fejezet kezdődött a me­teorológia tudományában, amikor az első meteorológiai mesterséges holdat Föld kö­rüli pályára állították 1960- ban az USA-ban. Ez az új megfigyelési eszköz az idő­járás-előrejelzés egyik leg­fontosabb problémájának megoldását segíti: az időjá­rás egész Földre kiterjedő területi és időbeli folyama­tának észlelését. Ezt az óceá­nok, sivatagok, sarki és tró­pusi területek roppant hiá­nyos észlelő hálózatával so­káig nem tudták megoldani. Pályája szerint kétféle me­teorológiai mesterséges höld van: kvázipoláris és geosta- cionárius. Az előbbi elneve­zés azt jelenti, hogy a mű­hold keringése során csak­nem a pólusok — Északi- és Déli-sarak — f elett halad el. A geostacionárius mű­holdak pályasikja az Egyen­lítő síkja. Nevük azt a jel­lemző tulajdonságukat fejezi ki, hogy keringési idejük megegyezik .a Föld forgási idejével, vagyis látszólag ■egy pont felett állnak. A geostacionárius műholdak pályamagassága mintegy 36 000 kilométer, így a felé­jük eső földkorang csaknem egészét „látják”. A meteorológiai mestersé­ges holdak elsődleges fel­adta, hogy képi információt adjanak a Földről. Kezdet­iben erre a célra televízióka­merát használtak, ez egy adott területről pillanatfel­vételeket készített, és az elektronikusan tárolt infor­mációt folyamatosan sugá­rozta. A jelenleg működő meteorológiai műholdak kép­felvevő rendszere ettől alap­vetően különbözik. A tévé­kamera helyét sugárzásmétő berendezéssel foglalták el,. amelyek meghatározott hűl-] lámhosszú sugárzásra érzé­kenyek. A kép soros letapo­gatással készül. Egy forgó tükör a műhold alatti te­rületet tapogatja le soron­ÚJDONSÁGOK A RÖNTGENTECHNIKÁBAN A röntgenkép az orvosi diagnosztika mindennapos eszköze. Általában óriási mennyiségű információt ad, amelyből csak egy kis rész dönti el a diagnózist. Az or­vos feladata ennek a kis résznek a megtalálása és le­írása. A hannoveri orvosi főis­kolán új rendszerű röntgen- berendezést helyeztek üzembe. A japán Fuji fotó­cég fejlesztette ki, a Philips ■gyár építette meg. Ebben a röntgensugarakat a hagyo­mányos készülékkel hozzák létre, ám a képernyőt, illet­ve a szokásos filmkazettát egy olyan vékony poliészter fólia helyettesíti, amelyet európiummal szennyezett bárium-hatogenid kristályok­ból álló réteggel vontak be. Ha ezt a réteget röntgensu­garak érik, a kristályok elektronjai — a sugárzás erősségétől függően — ma­gasabb energia&zintre ke­rülnek. A röntgenibesugárzás után a fóliát lézersugárral soronként letapogatják, mi­által az elektronok vissza­esnek eredeti energiaszint­jükre, s eközben fényt bo­csátanak ki. A fényjelek egy fényvezető szálon át egy fotoélektromos sokszorozóba jutnak, ahol villamos jelek­ké alakulnak át; ezek azután akár egy számítógépnek a ■mágnesszalagján tárolhatók, akár filmen megjeleníthe­tők. Ez utóbbi esetben a vizsgáló orvos a szokásos ■röntgenképhez jut, s róla például a hagyományos mó­don filmfielvételt készíthet. Ennek a lumineszoenisz ra­diográfiának elnevezett eljá­rásnak a hagyományoshoz ké­pest az a legfőbb előnye, hogy a jelei nagyon élesek, kontrasztosák, s ezáltal rop­pant sok és sokféleképpen feldolgozható információt hordoznak. Ezért az így ké­szített felvételeken nemcsak a csontok, hanem a lágy szerkezetek, például a mell­kas átvilágításakor a mell- üreg középső, lágy részei is jól felismerhetővé válnak. A készüléknek az is nagy elő­nye, hogy alkalmazásával a röntgensugár adagját erősen csökkenthetik. Másik újdonság a rönt­genképek elektronikus úton történő feldolgozása, amely jobban láthatóvá teszi a fi­nom részleteket. Első ké­pünk egy lóbízület képét mu­tatja hagyományos módon készült röntgenképen. A má­sodik kép ugyanaz a felvé­tel elektronikus „harmónia zálás” után,. A sötét, fekete vonalak kiemelik a finom részleteket. ként, és a detektált jelet su­gároz a földi állomásnak. Az infravörös tartomány­iban a tárgyak kibocsátott elektromágneses sugárzása a hőmérsékletükkel arányos. A vízgőz tartomány a légkör páratartalmának kimutatá­sára alkalmas. Ebben a tar­tományban nyeli el a víz­gőz a legjobban az elektro­mágneses sugárzást. A kü­lönböző spektrumok letapo­gatásából a földi vevőállo­máson egy — a telefotó-be- rendezéshez hasonló — kép­rögzítő állítja elő a papírké­pet. Képünkön egy olyan Föld- felvételt láthatunk, amelyet az amerikai típusú geosta- ciomárius Meteosat műhold ■készített. A felvételeken jól kivehetők az egyes felhő- rendszerek. EGK vita az autópályadíjról A belga kormány —, hogy az állami költségvetés óriá­si deficitjének további csök­kentése érdekében növelje az állami bevételeket — azt tervezi: 1988-tól úthasznála­ti díjat vezet be az eddig in­gyenes belga autópályákon. A belga rendszámú kocsik az eddig is kötelező gépko- • csiadó évi díjának befizetése fejében kapják meg szélvé­dőjükre az autópálya hasz­nálatára jogosító kártyát, a külföldiek pedig 500, a ka­mionok 1000 belga frankért kötelesek az egy évre érvé­nyes engedélyt megváltani. Belgiumnak nem is annyi­ra turistaforgalma, mint in­kább a Nagy-Britanniából, Hol'landáiból és az NSZK- ból .való tranzitforgalma igen nagy, a kormány az autópá- lyadíjakból évi kétmilliárd ibelga frank jövedelmet re­mél, valamint a nagy kami­onforgalom okozta károk ki­javításának fedezetét. Belgium szomszédai meg­lepő gyorsasággal és szokat­lan élességgel reagáltak. Hollandia szerint a belga lé­pés súlyos csapás a Benelux országok között évek, sőt év­tizedek óta jól működő gaz­dasági együttműködésre, amely többek között az egy­más közti út- és vasútforga- lom szabadságában is testet öltött. Az NSZK pedig sze­mére veti a belga kormány­nak: amikor a Közös Piac a tagországok közti személy- és áruforgalom egységesen tel­jes szabadságára törekszik, Belgium — ellenkezőleg — sorompót állít fel. Ha az NSZK is követné ezt a pél­dát és nyomában a Közös Piac többi tagországa, ak­kor a gépkocsiknak tizenkét ország autópálya-használati kártyáját kellene megválta­ni és kitapétázni azokkal a szélvédőüveget. ' Bonn beje­lentette: ha a belga kor­mány kitart elhatározása mellett, panaszt tesz az EGK-bizottságnál, s az ügyet a tagországok közlekedésügyi miniszterei októberben ese­dékes ülésének napirendjére tűzeti. Ez a szemrehányás azon­ban — hangzik a belga vé­dekezés — nem jogos. A Közös Piac tizenkét tagor­szága közül ugyanis ötben — Görögországban, Spanyol- orszégban, Portugáliában, Olaszországban és Francia­országban (az utóbbi kettő­ben nem is keveset) — kez­dettől fogva fizetni kell az autópálya^ használatáért. Ezért Brüsszelben különösen zokon vették és furcsállot- ták a Párizsból érkezett el­lenvetést a belga terv ellen. A francia hatóságok azon­ban nyomban magyarázattal is szolgáltak: az ő autópá­lyáikat magán társaságok pénzelték és építették, azok tartják is fenn, mindennek feltétele, hogy kiadásaik a beszedett díjakból megtérül­jenek. Az a néhány francia autópályaszakasz, melyet az állam építtetett ingyenes — mondják, s hozzáfűzik, hogy ingyenesek az állam által épített összes autópályák az NSZK-ban, Nagy-Britanniá- ban, Dániában, Hollandiában és — mindeddig — Belgi­umban. Sőt — teszik hozzá — ingyenes az állam által épített autópálya olyan nem közös piaci országban is, mint Svédország vagy — az Olaszországba vezető speciá­lis hegyi átkelőszakasz kivé­telével — Ausztria. Ausztria szintén hallatja hangját a vitában. A Kro­nen Zeitung a belga példát követésire érdemesnek talál­ja. Utal Robert Graf gazda­sági miniszter javaslatára: az Osztrák kormány fontolja meg, hogy bevezesse az autópályadíjat, és a befolyó pénzt fordítsa az autópálya­hálózat bővítésére. Megszólalt a belga szállító­vállalatok szövetségének ve­zetősége is. Egyértelműen el­lenzi az úthasználati díj be­vezetését, mert attól tart, hogy a kis területű Belgium sűrű autópálya hálózatán a belföldiek ellenőrzése és a külföldiek kártya vásárlási kötelezettsége alaposan le­lassítja majd a forgalmat, s a szállítók többet veszítenek időben és üzemanyagban, mint amennyit az állam ■pénzben nyer. Az EGK bizottsága egye­lőre nem nyilvánított véle­ményt. A gazdasági közösség brüsszeli központjában úgy vélik, hogy amíg a belga kormány nem mondja ki ren­deletileg az autópályadíj fi­zetésének kötelezettségét, nem is várható a bizottság állásfoglalása. Végtére is az egész egyelőre csak tervezet. Fábián Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents