Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-14 / 191. szám
4 Somogyi Néplap 1987. augusztus 14., péntek Elemeit órát, pénzt, fényképezőgépet Rendőrkézen a kaposvári kiskertek „autókutatója” JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA TÖRVÉNY A FÖLDRŐL Feltűnnek a töröcskei kiskertek. — Szóljon, jófelé megyünk-e, Józsi? — szól hátra Göncz Gábor rendőr zászlós a sofőr melletti ülésről a megbilincselt Kakas Józsefnek, akit most visznek helyszínelésre. A húszéves fiatalember nemrégen szabadult Baracs- káról, de nem változtatott az életmódján, ott folytatta, ahol abbahagyta. Az egész város tele volt már hetekkel ezelőtt is azzal a hírrel, hogy „autókutatók” k ódaragnak a Kaposvár környéki hétvégi telkeken. S amíg a család a kertben kapál, addig_ ez-az eltűnik az épületekből, a nyitott és lezárt gépkocsikból. Kiderült azonban, hogy ő volt egyedül a tettes. Befordulunk a földútra, majd megállunk, s gyalog indulunk tovább a faháeak irányába. Az előzetes letartóztatásban lévő sovány fiatalember útmutatása alapján egy vörös kis házikónál állunk meg. — Szólt a rádió, bent volt egy fekete női buksza. Benne nyolcszáz forint •.. Csak a pénzt viittem el. Ugyanez a szöveg kíséri a következő helyszínen történteket is. Nyitva volt az ajtó, hátul kapáltak, bent egy szövetnadrág lógott, s ötszáz forintot talált az ott lapuló erszényben. Amíg a következő helyre érünk, Göncz Gábor elmondja a nyomozás eddigi eredményét. — Ismeretlen tettes ellen tettek följelentést, hagy itt, Töröcskén, a nyitott kocsiból ezer, egy másikból 10 760 forintot elloptak. Ezenkívül még további tizenöt ilyen bűncselekmény volt a töröcskei kertbarátok területén. Egyszer a rendőrnek feltűnt az erre tekergő fiatalember, meg is kérdezte, mit keres erre, megnézte, mi van nála, de akkor nem talált semmit. Végül az akció- csoportunk fogta el Kakas Józsefet, aki Kaposváron, a Cseri út 35. szám alatt lakik. A délelőtti órákban, általában hétvégeken terepszemlét tartott itt. Kerékpárral jött, elrejtette valahol, majd a kiszemelt gépkocsit megközelítette. Sok nyitva volt, így nem volt nehéz dolga, hogy eltulajdonítson különböző értékeket. Persze az sem volt akadály, ha bezárták az autót, mert egy házilag készített késsel kivágta a szélvédő üveget. — Mennyi pénzt tulajdonított el így? — Az eddigi „elszámolás” szerint harminc-harmincöt ezer forintot. Ennek egy részét elosztogatta az ismerőseinek, a többit elitta. Egy téglarakáshoz érünk. Már készül is a fotó, amint mutatja, emögé rejtette a biciklijét portyázás közben. A helyszínt jól ismerő Kakas József nem tanúsít megbánást, szinte kérkedve mutat meg mindent, magyaráz el a helyszíneken- Szinte tárgyszerűen sorolja a kocsimárkákat, a színekkel. A Polski Fiatból 800, a sárga Trabantból 500, a piros Zsiguliból 500 forintot meg egy négygombos kvarcórát vett el. Azt a helyet keressük, ahol egy Trabantnak kivágta az üvegét, de üres kézizel távozott. Egy kis sufniszerű épületnél két öreg dolgozik. Borsos Ernöné, amikor meglátja, hogy a rendőrségtől jötték, már mondja is a panaszát: — Urarim. hozzám is betörtek. Kolbászt, süteményt ettek meg. Máir három lakatot tettünk fel. Nagyon bántott bennünket... Aztán egy fiatalember meg autóval járt erre: pénzt vittek el a kocsijából. — Azt tanácsoljuk, tegyenek följelentést ismeretlen tettes ellen — tanácsolta Göncz Gábor a két öregnek. Egy-egy esetben Kakas József elbizonytalanodik a kocsik márkáját, színét, az ellopott pénz összegét illetően, de aztán csak kiderül az igazság. Most már a nagyobb összegek jönnek. Egy nyitott Zsukból háromezer forint, aztán egy „bordósfé- le” Skodából 10 760 forint a Körtönye-hegyen. — Jó fogás volt..- Ott hátul kapáltak, én meg hason kúsztam a kocsihoz... Egy sátortetős, vakolatlan épület következik. Egy Moszkvics állt itt, ahol most a rendőrautó. Ebből tizenötezer forintot emelt el. Utunk végén a Gorkij utcai ABC- nél állóink meg. Itt egy Volkswagenből fényképezőgépet vitt el Kakas József. — Mi liett vele — kérdezik tőle. — Bevitte a rendőrség tőlem az órával együtt... A városi rendőrkapitányság folytatja a nyomozást az ügyben. Kakas József különös visszaesőnek számít. Nem menthetők fel azonban azok a könnyelmű emberek sem. akik nyitva, és .tulajdonképpen őrizetlenül hagyták a gépkocsikat, s megkönnyítették a tolvaj dolgát. S annyi pénzt sem kell kivinni a kiskertekbe! Lajos Géza A törvényjavaslat parlamenti vitáját sokan kísérték figyelemmel, és megállapították, hogy a törvényhozó testület az élet diktálta szükség szerint változtatott az eddigi jogi szabályozáson. Fontos pozitívum az, hogy a különböző szintű és különböző jogágakban elhelyezett rendelkezéseket a legmagasabb szintű jogforrásban, a törvényben egyesítette. Most az állampolgárokat közvetlenül érintő változtatásokat ismertetjük. A tartós földhasználat intézménye a gyakorlatban nem vált be, így az új jogszabály kimondja, hogy a jövőben az állami tulajdonban lévő, magánerőből beépíthető építési telek, valamint a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan termőföld tulajdonjogát is át lehet ruházni magán- személyre és jogi személyre. És most lássuk a magán- személyek föld-, illetve ingatlantulajdonára vonatkozó rendelkezéseket. „Magánszemély lakás, üdülő, lakótelek, üdülőtelek tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen. A család tagjainak (a házastársak és kiskorú gyerekeik érthetők ez alatt) tulajdonát továbbra is együttesen kell figyelembe venni. A tizennegyedik évét betöltött kiskorú gyermek egy lakótelek vagy egy lakás szerzésére önállóan jogosult. Korábban a 14 éves gyerek csak telket szerezhetett, lakást nem. Az új jogszabály nem tesz különbséget a termőföld tulajdon megszerzésénél a tulajdonos foglalkozása (tehát hogy élethivatásszerűen műveli-e a földet, vagy sem) és a föld művelési ága (szántó, szőlő, erdő stb.) szerint. Általában úgy rendelkezik, hogy magánszemély tulajdonában hatezer négyzetméter termőföld lehet. A család tagjainak a termőföld tulajdonát itt is az előbbiek szerint kell összeszámítani. (A 14. életévét betöltött kiskorú önállóan is szerezhet termőföldet.) A tulajdonszerzési korlátozás minden szerzésre vonatkozik, kivéve az öröklést, az elbirtoklást és a ráépítést. Tegyük fel, hogy valakinek van egy lakóingatlana, egy szép háza, de abban bérlő lakik. Mondjuk, még a tulajdonos elődei adták bérbe, vagy az államosítások során költöztek bele idegenek. Tehát a lakóingatlannal rendelkező, de azt használni nem tudó szeretne építeni, vásárolni egy másik lakást,, megtéheti-e? A tulajdonszerzési korlátozás alól például ebben az esetben is jogszabály engedélyez kivételt. A tanácsok pénzügyi ZÖLDBAB-BETAKARÍTÓ GÉP AZ IKR-NÉL Az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságai a gabona és az ipari növények termesztése mellett más kultúrával is foglalkoznak: például zöldbabtermesztéssel is. Ebben az évben a bábolnai központú közös vállalat mintegy 800 hektáron vetett el zöldbabot. Termesztése nem volt gond, mindössze a betakarítás jelentett problémát. Ügy tűnik azonban, hogy az IKR szakemberei megtalálták a megfelelő megoldást. Olyan önjáró zöldbab-betakarító gépeket állítottak munkába, amelyekről eddig kedvező tapasztalatokat szereztek. Szerintük ez a gép, a Pixal, forradalmasíthatja a zöldbabtermesztést, s ezáltal biztonságossá válik nagyüzemben termesztett zöldbab betakarítása. osztályától (kisebb településeken szakigazgatási szervétől) kell kérni a tulajdon- szerzési korlátozás alóli felmentést. Egyébként a megszerezhető mértéket meghaladó tulajdont el kell idegeníteni. Ha ezt az álampolgár nem teszi meg, a tanács elrendeli az értékesítést. Nem kell elidegeníteni bizonyos feltételek fennállása esetén azt a többletingatlant, amelyet az állampolgár örökléssel, elbirtoklással, ráépítés során, illetve házasságkötésével szerez. Abban az esetben tarthatja meg ezeket a telkeket, ha a többlet ingatlannal együtt az ingatlanok nem haladják meg a család tagjainak számát. (A termőföld tulajdon a tizenöt hektárt nem haladhatja meg.) Az új jogszabály „gyógyír” arra a sebre, melyet a jogellenesen külföldre távozó személyek sok esetben családtagjaiknak okoznak. Az országban sok szülő élete fáradozása vált füstté, amikor összekuporgatott pénzükön felnőtt gyermeküknek lakást vettek. És a „hálás” gyerek sorsára hagyta azt az ingatlant, amelyet már szülei vissza nem kaphattak. Ugyanis a jogellenesen külföldre távozó vagy ott maradó személyek lakás-, üdülő-, lakótelek- és üdülőtelektulajdonát kártalanítás nélkül állami tulajdonba kellett venni. (Sokszor lett így a disszidens itthon maradó há- zasátársra, tulajdonostársra az államnak. A távozó részét az államtól kellett megvennie.) Ezentúl — kérelemre — az a belföldi magánszemély kaphatja meg a jogellenesen külföldön tartózkodó ingatlanát, aki a törvényes öröklési rend szerint azt a tulajdonos halála esetén örökölné. Ha az örökös külfödi magánszemély lenne, ő nem igényelheti az ingatlant. Állami szerv és szövetkezet a főállásban foglalkoztatott alkalmazottja és tagja részére termőföldet ezután is adhat ingyenes használatba. Eddig személyenként legfeljebb háromezer négyzetméter termőföldet kaphatott az illetményföldre jogosult, az új jogszabály hatezer négyzetméterben állapítja meg a felső határt. Ennek a maximumnak a figyelembevételével fogja majd a téesz az alapszabályban meghatározni, hogy ténylegesen mekkora területet kíván adni a dolgozóinak. Az új törvény rendelkezik arról is, hogyan kell megtéríteni azoknak a kárát, akiknek telkén közérdekű célból vezetéket, berendezést vagy más Jétesítményt helyeznek el. (Távvezeték, telefonoszlop stb.) Építési telek és házingatlan rendeltetésszerű használatának korlátozása esetén a kártalanítás a forgalmi érték csökkenésének megfelelő összeg. Azokban az ügyekben, amelyekben a földhivatalok hatósági jóváhagyásra vagy helyszíni szemlére van szükség, a harmincnapos ügyintézési határidő nem elegendő. A törvény meghosszabbítja az eljárás idejét ezekben az esetekben hatvan napra. Dr. Kertész Éva Egy kis velenceség Ami mindig hiányzik Vannak útikönyvírók, akik bevallják zavarukat, ha Velencét kell jellemezniük. Ugyanis a kötelező penzumként leírt, mindazonáltal világhírű városképi, építészeti, művészeti látnivalók; a tengerre települt paloták, a gondolák, a lagúnák és a szigetek után mindig marad valami, ami hiányzik a szövegből. Valami fontos, ami Velencét azzá teszi ami. Ez persze elég közismert dolog, csak nehéz találóan megragadni. Mégsem lehetetlen, szerintem Szerb Antalnak nagyon is sikerült. Tüneményes könyvének, az Utas és holdvilágnak nászutasai, amint megérkeznek Velencébe, azonnal lefoglalja őket „Velence velencesége". Rokonszenves ez a városnévből alakított fogalom, mert utal az egészre, de elég tág és nyitott ahhoz, hogy ki-ki keresse magának a velence- séget... Cseles ez a város. Alig húz el hajónk az Adria kőgátja mellett, a Punta Safo- bione világítótornya után már a várost védő öböl vízét szeli, és gyorsan kitárulkozik a képekről-könyvek- ből ismért épületsor. A vártnál kdvésibé monumentálisabb, de annál szelídebb, hívogatóbb. így láthatta meg Janus Pannonius is, amikor reneszánsz fénykorában leírta : •.. mint Delos a régi időkben,/ iSzép feje úgy bukkan föl ia tenger szőke vízéből." Bizony, régi idő azóta már az a fénykor! A város „csele” fjedig abban áll, hogy a szelíd hívogatás és a gyors kikötés után hirtelen eltűnik a jól áttekinthető összkép, meghökkentő tömeg fogadja a partra lépőt. Most már Velencében vagy, a Piazzetta két hatalmas gránitoszlopa alatt, törpe utazó! Óriási emberáradat sodor a Szent Márk tér felé, a szép ívű hidakat fürtökben lepik el a turisták. Egy másik embercsoport már a Szent Márk-templom bejáratához veszi az irányt, ugyanakkor óriási transzparens hívogat, a tér túlsó felén Matisse képeit láthatod. Jó, jó — nyugalom. Kel.1 egy lélegzetvételnyi idő a döntéshez, hogy mindezekben és mindezeken túl megtaláld végre Velerícét. Hiszen a városhoz mindig is hozzátartozott, hogy idecsa- logassa, aztán lenyűgözze az idegent. Tehát próbáljuk megérteni a dolgot először a Doge- palotából. Lehet, hogy tévedek, mégis azt hiszem, itt van annak a bizonyos velen- cesógnek az egyik kulcsa. Falai között működött a több évszázadon át virágzó városköztársaság hatalmi központja. Hivatott volt érzékelni, képviselni és megvalósíttatni a szükségből tengerre települt város érdekeit. A szükséget haszonra váltani; hősiességet és ravaszságot, következetességet és cselvetést váltogatva kereskedelemben, harciban, politikában. Kelet és Nyugat uralmi eszköztára vegyült itt ösisze, s alkotott valami sajátosan egyedit; velenceit. A doge, a Tízek Tanácsa élén szövetkezett, hadat üzent, hódított és szabályozta a város, sőt önmaga életét is. A história példaként említi Venier és Fos cári dogék esetét. akik saját gyermekük ítéletét írták aló. Nem üres jelkép tehát a követeket keleti és nyugati pompával egyaránt lenyűgöző termekben. a világhírű alkotások szimbolikáin. S volt ..üzenet” a kor-társaknak T:nto- retto képén, amiért az Igazság mérlenet és kardot a'd a dose kezébe' Nem felszínes udvariasságból írta a már idézett dicsőítő énekében a magyar humanista, hogy itt a legjobb és legbékésebb a polgár: „Még a nemes sem nyúzza, zsarolja gáládul a népet,/ S föllázadva a nép se |kívánja a zsarnok uralmat,/ Mert hajlik puha szóra, amely bölcs és neki kedvez,/ S enyhe igáját tűri boldog megadással. / Már ezer éve, hogy itt \még minidig szűz a Szabadság.” A szűz szabadságért árat adott és kért Velence. Az épületteremtés logikája, a díszítés pazarsága bőven árulkodik erről. Legórzéfcle- tesebb természetesen a következetes mecénása szándék. Palladio építészete — akit Kazinczy egyik epigrammájában azzal jellemez, hogy rombolt, mert építeni akart —, Tiziano. Tintoretto és Veronese alkotásai immár a művészet hatalmát testesítik meg, a látogató belőlük olvashat viszont egy letűnt hatalom „művészetéről”. Ám „kalauzaink”, a sokat idézett Janus Pannonius volt oly bölcs, hogy figyelmeztessen: ,.Nappal gyújt 'lámvát, aki folyton a múltat idézi.” (Folytatjuk.) Tröszt Tibor Tennivalók az almásokban NÖVÉNYVÉDELEM A kevésbé csapadékos, meleg júliusi időjárás kedvező életfeltételeket biztosított a lombosfa fehérmoly számára. A nyári lepkenemzedék fejlődése gyors, zavartalan volt, a lerakott tojásokból a lárvák nagy számban keltek ki, és július végére már erős fertőzések alakultak ki megyénk déli részén és Kaposvár térségében. Az almafák levelein nagy számban lehetett megfigyelni a körkörös, 1—1,5 cm-es nagyságú, barna színű, enyhén hólyagosodó foltok (aknák) megjelenését. A tünetek ilyen szembeötlő megjelenésekor a kártevő ellen már nem lehet hatásosan védekezni. A nagy tömegű károsító harmadik nemzedékének rajzása augusztus 13—14. között megkezdődött, s amennyiben száraz, meleg időjárás lesz, ismételten erős fertőzések, illetve kártételek kialakulása várható. A kártevő most rajzó nemzedéke a korai lombhullás előidézése mellett értékesítési gondot is okozhat, ugyanis az áttelelő nemzedék hernyói az érő gyümölcs kocsánymélyedé- seibe bábozódik. A fehér szövedékkel átszőtt báb az exportértékesítésből kizáró ok. A rajzó lepkék a bábból való kirepülésük után azonnal párosodnak, majd tojást raknak. Az elmúlt időszak léghőmérsékletét figyelembe véve ezért az első lárvák kelésére az augusztus 19—21. közötti időpontban számíthatunk. A rajzás időszakának egyenletes, meleg időjárása arra enged következtetni, hogy a lárvakelés szakasza nem lesz hosszú idejű, mintegy 6—8 nap alatt lezajlik, tehát a védekezést ez időpontban szükséges megismételni. A lárvák kelését, illetve kártételét a levél színén kezdetben tűszúrásnyi világoszöld, majd rohamosan növekvő, szabályos kör alakú barna folt jelzi. A védekezés sikere a pontos időzítéstől függ (és nem a vegyszer hatóanyagának milyenségétől). A legjobban sebezhető a tojás, az imágó és a fiatal lárva. Nagyon fontos a permetezés technikai kivitelezése, hogy a levél mindkét oldaliét borítsa a rovarölő szer, és hogy a permetlé finom, apró cseppek formájában jusson a levelekre. A rajzó lepkék ellen jó hatásfokkal alkalmazható a Decis 2,5 EC 0,05, a Chinetrin 25 EC 0,5 százalékos, a tojások és a fiatal lárvák ellen a Bi—58 EC 0,1, az Anthio 33 EC 0,28 —0,32, a Metation 50 EC 0,1 —0,2 százalékos töménységű rovarölő szer valamelyike. •
