Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

1987. augusztus 14., péntek Somogyi Néplap 5 Néhány kiadvány még hiányzik TANULHATNAK A DIÁKOK HAZAI TÁJAKON A soproni Storno-gyűjtemény A soproni Fő-tér a Storno-házzal és a Tűztoronnyal HÉTVÉGI tájoló Az új tanesztendő iskolai könyveinek java része el­hagyta a nyomdát, többségü­ket már át is vették a er­jesztő vállalatok. Lojd La­josnak, a Tankönyvkiadó Vállalat műszaki igazgató­helyettesének tájékoztatása szerint — bár adódtak gon­dok, hiszen az 1987/88-as tanévre 1275 féle kiadványuk készül — a megfelelő szer­vezés és a nyomdák erőn fe­lüli munkájának eredménye­ként az ellátás várhatóan zökkenőmentes lesz. A vállalat 85 új tanköny­vet ad közre, az újdonságok egyharmada nemzetiségi is­kolákban tanuló diákoknak készült. A kiadó 540 kötet újranyomtatásáról gondos­kodott, s további 650 félét raktárkészletből fedezett. Már tavaly megkezdődött a felkészülés az új tanévre, az idén szükséges 30 millió kö­tetből 1986-ban már 11 mil­lió könyv nyomtatásával vé­geztek. Nehezítette a helyze­tet a papírellátás gondja, emiatt néhány kiadványnál késtek a határidővel. Csak szeptember első napjaiban jut el az iskolákba a nyol­cadik osztályosok új kémia­könyve és az ötödik osztá­lyosok történelem tanköny­ve. A gyógypedagógiai isko­lákban tanulóknak a Ter­mészeti ismeretek című könyvre kell néhány napot várniuk, a szakközépiskolák pénzügyi tagozatos könyvei közül pedig több, tankönyv­szerkesztési okok miatt, ké­sik. Az új kiadványok sorában a betűvetéssel most ismerke­dő első osztályosoknak dr. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok és a Rockszínház kö­zös vállalkozásaként ma es­te magyarországi ősbemuta­tóként visizik színre' a Dóm téri színpadon Claude-Mi- chel- Söhönber musicalijét, a Nyomorultakat. A darab szö­vegét Victor Hugo regénye nyomán Alaitn Boublil, ver­seit Herbert Kretzmer írta. A Nyomorultakat először 1981-ben Párizsban mutat­ták be nem túl nagy siker­rel. A szerzők a művet az­után a londoni producer, Cameron MacKintosh ins­pirációja alapján szinte tel­jesen átformálták. Ennek az átdolgozott változatnak a világpremierje 1985-ben volt Londoniban — most már ha­talmas ' sikerrel. A musicalt az idén tavasszal New York­ban a Broadwayn, majd a napokban Tokióban és Tel Avivban is bemutatták- A pénteki bemutatóra a szer­zők is jelezték részvételüket. Lovász Gabriella és Barkó Endre Betűvásár, illetve Gyermekvilág címmel állí­tott össze intenzív, kombi­nált módzerű tankönyvcsa­ládot. Ez már a negyedik fé­le komplex oktatási anyag, s azt, hogy melyikből tanulnak majd a kisdiákok, a pedagó­gus dönti el. Folytatódott a Zsolnay-féle nyelvi-irodalmi- kommunikációs oktatóprog­ram második osztályosoknak szánt kiadása. Átdolgozott formában jelenik meg a he­tedik osztályos fakultatív ké­mia- és földrajzkönyv. A középiskolásoknak új mate­matika feladatgyűjtemények készültek, s több, a techni­kumi képzést segítő új kiad­vány is napvilágot látott. A' korábban elkészült ki­adványok többségét az isko­lák már átvették, jelentősen megkönnyítve a tankönyv­terjesztők munkáját. Volt, ahol a diákok már az elmúlt tanév'végén kézhez kapták az idei tanulnivalót. A tan­könyvterjesztéssel is foglal­kozó vidéki könyvesboltok közreműködésével hamaro­san mindén iskolába eljut­nak a tankönyvek. Az általá­nos iskolai, a gimnáziumi és szakközépiskolai kiadványo­kat a tanévkezdés előtt csak az iskolában lehet megvásá­rolni. Azok a tankönyvek, ame­lyek szeptember elején nem kelnek el, az évközi árusítás­ra kijelölt boltokban vásá­rolhatók meg a fővárosban, illetve vidéken a könyvérté­kesítéssel is foglalkozó Mű­velt Nép-boltokban és az áfész-üzletekben. dezője Szinetár Miklós. Jean Valjeant Vikidéi Gyula, Ja- vert-et Makra Pál alakítja. A további főbb szerepekben Szombatíhy Gyula, Hámori Ildikó, Nagy Anikó, Kútvöl­gyi Erzsébet, Sasvári Sán­dor, Kaszás Attila, Csarnoy Zsuzsa, Gyimesi Kálmán, Szinetár Dóra lép színpadira. A produkcióban mintegy 130-an működnék közire. A szövegkönyvet Miklós Tibor fordította, a zenekart Mak- ilári László vezényli, a dísz­letek Fehér Miklós, a jel­mezek Horváth Kata tervei alapján készültek. A koreog­ráfus Krámer György. A nagy érdeklődéssel várt musicalt — amelyhez 45 000 jegyet elővételiben megvá­sároltak — augusztus 21- ével záródban, egymást kö­vető nyolc estén tekinthetik meg a nézők a szegedi Dóm téren. A darabot ősszel a budapesti Vígszínház tűzi műsorára. Négyéves felújítási mun­kák után újból megnyitották Sopronban a Storno-házat és a benne elhelyezett Storno- gyűjteményt. A hajdani ma-, gángyűjtemény megalapozó­ja, idősebb Storno Ferenc 1845-ben telepedett le Sop­ronban és a kéményseprő mesterség űzése mellett hó­dolt műgyűjtő hajlamainak, emellett egyre elismertebb restaurátori munkát is vég­zett. Fia, ifjabb Storno Ferenc (1851—1938) örökölte apja művészhajlamát és gyűjtő­szenvedélyét, s hosszú élete során tovább gyarapította az egyre ismertebb, látogatot- tabb házi múzeumot, ö is megszerezte a kéményseprő­mesterlevelet, de ő már a festészetnek és a restaurálá­si munkának szentelte életét. A gyűjtemény örököse és to­vábbfejlesztője — a legutób­bi időkig — ifjabb Storno Ferenc harmadik fia, Storno Gábor iparművész lett. A Storno-gyűjtemény a ma­gyar historizmus egyetlen, érintetlenül fennmaradt ér­téke. 1983-ig magángyűjtemény­ként működött, ekkor meg­vásárolta az állam a külföl­dön élő örökösöktől. A Stor- no-ház a soproni Fő tér két­emeletes barokk külsejű pa­lotája, melynek falai között a nagy magyar király, Cor­vin Mátyás is- lakott 1482— 83 telén, amikor is hadaival Bécs ellen vonult. (Mátyás király itt töltötte 1482 kará­csonyát, itt ünnepelhette 40. születésnapját is.) A ház a második világhá­borút követően állami tulaj­don lett, a gyűjtemény utol­só soproni örököse, Storno Gábor már bérlőként lakott benne. Az Országos Műemléki Felügyelőség soproni kiren­deltsége 1982-ben fogott hoz­zá az erősen megrongálódott ház helyreállításához. Köz­ben — 1983-tól — folyt a Storno-gyűjtemény anyagá­nak leltározása, tudományos feldolgozása, a bútorok, az iparművészeti remekek, a festmények, faliképek res­taurálása. Megvalósult a soproni mu­zeológusok álma is, kialakult Sopron központjában egy egységes várostörténeti gyűj­temény. Itt található — a Fabricius-házban — a város történetét az őskortól a 17. századig bemutató kiállítás; a Storno-ház első emeletén pedig a város 17. századtól napjainkig tartó fejlődéséről látható helytörténeti gyűjte­mény. A második emeleten helyet kapott Storno-gyűjte­mény, a művészettörténeti ritkaságok gazdag tára, ugyanakkor bepillantást en­ged a múlt század második felében élő gazdag vidéki polgárság életébe is. A laká­sok berendezéseit korabeli fényképek alapján állították össze a múzeumi szakembe­rek. Aratónapokat rendeznek a hét végén Berzencén. A két­napos ifjúsági találkozó szí­nes programjával bizonyára sok látogatót vonz majd. Szombaton az új kenyér át­adásával nyitják meg az ün­nepségsorozatot, majd sport- versenyen — labdarúgás, ko­sárlabda, kézilabda, rögbi — mérhetik össze tudásukat a résztvevők. Délután játékok, vetélkedők keretében régi népszokásokat elevenítenek föl. Arató-, borkóstoló- és gombócevő-versenyen _ lehet drukkolni a vállalkozó kedvű társaknak. S, hogy a nők se unatkozzanak, „átváltoztat­juk!” felkiáltással smink­készítést vállalnak a fürge ujjú kozmetikusok. Este gu­lyásparti és hajnalig tartó aratóbál zárja az első nap programját, melynek kereté­ben fellép a Simly-Show, Incze Domokos és Ságvári Róbert polbeat énekes. A ze­nét a berzencei Faszobrock együttes szolgáltatja. Rossz idő esetén a műsort és a bált a Várdomb helyett a Határ vendéglőben tartják. Vasárnap reggel zenés éb­resztővel kezdődik a nap, majd a sportdöntők megtar­tása után a berzencei népi együttes mutatkozik be ara­tótáncokkal. A programot ki­egészítő vásár egész délelőtt tart. Búcsúba invitál Buzsák la­kossága. A szép hagyomány­ra visszatekintő kétnapos rendezvényt vasárnap reggel fél kilenckor térzene nyitja meg az iskola előtt. Ugyan­itt tekinthetik meg az ér­deklődők a Honty Márta iparművész alkotásait bemu­tató kiállítást. Gyermekmű­sor kezdődik a szabadtéri színpadon 11 órakor, majd a szekszárdi Holló együttes muzsikája szórakoztatja a közönséget. Ugyanebben az időpontban a keszthelyi Ba­rát vKör énekegyüttes ad hangversenyt a helybeli templomban. A vidám, színes menettánc népi együttesek felvonulásával délután fél négykor kezdődik. Ezt követi a siófoki Volán Dixieland együttes műsora. A Romelanda Folkdanslag svéd népi együttes vendég­felléptével fél ötkor mutat­kozik be a Bogyiszlói Népi Együttes, a pécsi Kiszöv táncegyüttes, a _Kis-Balaton és a Lelle táncegyüttes vala­mint a vendéglátó buzsáki népi együttes. A nyolc óra­kor kezdődő búcsúi bálon a Nostra együttes húzza a talp- alávalót. Két kiállítás is nyílik hét végén a Balaton partján. Mi­nitextileket mutat be a szom­bathelyi Savaria Múzeum gyűjteményéből Boglárlel- lén. A Tóparti Galériában rendezett kiállítást H. Bognár Zsuzsa, ' a Somogy Megyei Múzeum művészettörténésze nyitja meg pénteken délután öt órakor. Balatonszárszón mutatko­zik be Batári László festő­művész. — A Berényi Róbert és Szőnyi István festőművé­szek tanítványaként útnak induló alkotó a Nyírség sok­arcú, homokbuckák, nádasok forgószéllel és homokvihar­ral dacoló világát eleveníti meg alkotásain. A kiállított képteket Berkes László, a nagyközségi közös tanács vb- titkára ajánlja a közönség­nek pénteken délután négy órakor. Mészáros Gabriella — Bu­karestben tanult — fiatal grafikus izgalmas, expresz- szív, egyéni élményvilágot megjelenítő alkotásait a fo- nyódi Nyári Galériában; Szántó Piroska Kossuth-díjas grafikusművész bibliai il­lusztrációit, a boglárlellei Vörös és Kék kápolnában tekinthetik meg a képzőmű­vészet iránt érdeklődők. A Kaposvári Galériában Van Dyck öröksége címmel látható érdekes válogatás különböző stílusú képzőmű­vészeti alkotásokból. A bar­na szín sajátos árnyalatait megszólaltató képek újdon­ságként hatnak a szemlé'ő- re. Képünkön Tenk László festőművész Őszi kert című alkotása látható. Magyarországon először: A Nyomorultak a Dóm téren A Dóm téri előadás ren­KÖNYVEK A FELVILÁGOSODÁSRÓL A Martinovics-féle összees­küvés „sokfejű hidrájának” felszámolása Első ízben rendezték meg Franciaország határain 'kí­vüli városban, nevezetesen Budapesten a Nemzetközi Felvilágosodás-,történeti Kongresszust- Témája: a fel­világosodás eszmetörténete, gazdaság- és társadalomtör­ténete Magyarországon. A kongresszus alkalmából két nagyszabású kiállítás is nyílt a fővárosiban. Az egyik az Országos Szé­chenyi Könyvtárban, a má­sik a Néprajzi- Múzeumban. Ezúttal- A felvilágosodás korának szellemi kincsei és ritkaságai címet viselő, a Széchenyi Könyvtárban szeptember 30-iig látható ki­állításra hívjuk fel a fi­gyelmet. Könyvtári- kiállí­tásról lévén szó, természete­sen a könyvek dominálnak a tárlókban, ritka és külön­leges nyomtatványok és kéziratok. A vitrinekben háromszáz- húsz, a felvilágosodással kapcsolatos kötet látható, valamennyi az Országos Szé­chenyi Könyvtár tulajdona, amelyet korabeli használati és dísztárgyak, érmek, rend­jelek, szertárt ás edények, tu­dományos eszközök, rajzok egészítenek ki, a nyolc mú­zeum gyűjteményéből. „A felvilágosodás az em­ber kilépése a saját maga által teremtett kiskorúság­ból” — Immanuel Kant ha­tározta meg így 1783-ban a felvilágosodás fogalmát. „Ez a kilépés angol földön kez­dődött, ott jelentkezett a közéletben már a 17. szá­zadban a természetjog fogal­ma” — írja a két nyelvű katalógus előszava — a súly­pont aztán a 18. század kö­zepétől francia földre tevő­dött át, elsősorban Diderot és D’Alambert munkássága, tehát az enciklopédiák ré­vén. És tulajdonképpen itt kez­dődik a kiállítás a francia felvilágosodás kilasszikusai- nak munkáival. Descartes 1637-es kiadású könyve a legkorábbi munka, amelyet hajdani tulajdonosa közvet­lenül a szerzőtől kapott. De helyet kapnak a német, az angol felvilágosodás szelle­mi nagyjainak írásai is, vagy például az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata és alkotmánya. Ez utóbbi Hajnóczy Józsefnek, a ma­gyar felvilágosodás jeles alakjának tulajdona volt, akitől perbe fogásakor ezt a művet elkobozták. Francia hatások közvetve és közvetlenül is eljutottak Magyarországra, eredeti mű­vek, francia kiadványok és magyar fordítások révén. De hatott a felvilágosodás a magyarországi tudományok­ra, az oktatásügyre, nyelvé­szetre, természettudomá­nyokra isi. A francia szellem a Habs­burg-uralkodók működésé­ben, rendeletéiben is erőtel­jes. Az volt Mária Terézia uralkodása idején, s még sokkal inkább II- József ko­rában. Mária Terézia testőr írói — Bessenyei György és Sándor, Bárótzi Sándor, Czi- riék Mihály — a magyar kultúra felemelésén munkál­kodtak. A felvilágosult ab­szolutizmust megteremtő II. József számos rendeletét, in­tézkedéseit (jobbágyrende­let, vallási türelmi rendelet, tanügyi reform stb.) sók ki­advány magyarázta és tá­madta, gúnyolta. A francia forradalom visszhangja, a magyar ja­kobinusok mozgalma újabb köteteket szült. Ekkor jelent meg az első magyarországi napilap, az 1764-ben indult Pressburger Zeitung, amely­nek lapjain a Bastille ostro­máról, a francia forradalom eseményeiről is olvashattunk később. Részletesen foglalkozik a kiállítás a Martinovics-féle összeesküvéssel — eszmei, történeti forrásokat idézve. S végezetül a felvilágoso­dástól való félelem szülte iratok is helyet kaptak a Vitrinekben. K. M

Next

/
Thumbnails
Contents