Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-14 / 191. szám
1987. augusztus 14., péntek Somogyi Néplap 3 Áldás és átok lehet Élettel dolgozni nagy felelősség Széchenyi-emlékplakettel tüntették ki kiemelkedő környezetvédő társadalmi munkájáért dr. Jasinka Jánost, a megyei növényvédő és agrokémiai állomás igaz. gatóhelyettes főmérnökét. — Növényvédőnek vagy környezetvédőnek tartja-e magát elsősorban? — Egyformán mindkettőnek ! Meggyőződésem, hogy egymásnak nem ellentmondó, egymást nem kizáró fogalmak ezek. Sőt! Mint ki tudja hány száz előadáson, személyes beszélgetéseken mindig, most is derűs mosoly bújkál az arcán, tekintetéből meggyőződés és meggyőzni akarás sugárzik. Aki pedig hallgatja, egyszer csak azon kapja magát, hogy másképp vélekedik a kémiai anyagokról, mint korábban. Másképpen kérdez, és ha olyan az élettere, másképpen lát neki egy permetezésnek. — A közfelfogásban az van, hogy a növényvédelem, a szinte naponta sokasodó kemikáliák szennyezik és rontják a környezetet, felborítják a természet egyensúlyát — és lehetne sorolni hosszan a „vádakat” ... Dr. Jasinka János ismét csak mosolyog, mintha mondaná: „Igen, így is lehet csinálni” ... De hangosan azt fűzi hozzá: — Tény, hogy a növény- védelem áldás — de átok is lehet! Hogy ne ez az utóbbi következzen be, ahhoz elsősorban egy nagyon mély, és mindenekfeletti természet- szeretet szükséges. A hajdúsági kis faluban, Nyírbátor- falván született fiatalember ezt a szülői házból, az erdész apától, a környezettől hozta magával. Hogy nö- vényvédős lett — az véletlenen múlt. Csupán annyin, hogy a kertészeti technikum elvégzése után a Debreceni Állami Gazdaságban növényvédő brigádhoz került gyakornokként. A természet szeretetével párosuló szakmaszeretet valójában innen gyökerezik. Kétévi munka és az ezzel járó gyakorlati tapasztalat után a gödöllői egyetemen már célirányosan kezdte meg tanulmányait. A tudományos diákköri tevékenység, a növényvédelmi tanszéken a kísérletek már ehhez a területhez kötődtek. — Ma is nagy szeretettel gondolok Szepesi István professzorra, aki rengeteget segített. Ma már nem Gödöllőn, a debreceni egyetemen tanít. — Végül is á természetet rajongva szerető gyermekből sokak szerint a természetet „mérgező” szakemberré vált... — Az igaz, hogy minden kémiai anyag potenciálisan mérgező. A módszer, a dózis, a szer milyenségének a függvénye, hogy egy adott kemikália gyógyszer vagy méreg lesz-e. — Vagyis hasonlítható ez az emberi betegségeknél használatos humán gyógyszerekhez. — A természet egy nagyszerűen szabályozott életközösség. Céljaink érdekében úgy kell beavatkoznunk, hogy a hasznos és a kívánatos élő szervezeteket megkíméljük. A növényvédelem az nemcsak a kémiai eszközök használatát jelenti, ehhez hozzá tartoznak nélkülözhetetlen agrotechnikai, fizikai, biotechnológiai módszerek! Csak így, ezzel együtt lehet teljes az egész! És ezt kell tudatosítani! Volt idő, hogy például az intenzív nagyüzemi szőlőtermelő gazdaságok 16—18 permetezést végeztek évente. Aztán jött az előre jelzés módszere, és az lehetővé tette, hogy a védekezések számát felére csökkentsék. A mai, pénzszűke világban az embernek erről először az jut eszébe, micsoda hatalmas költség-megtakarítás ez! Csak másodszor ötlik fel, mennyi méreg került ki így — fölöslegesen — a környezetbe. Dr. Jasinka János más, újabb és újabb módszereket is sorol, melyek mindegyike arról a közös tőről fakad, hogy a környezetvédelem MEGY A FORINT VÁNDORÚTRA... Németh Ernőríé, a mer- nyei téesz közgazdasági elnökhelyettese mondja: — A háztáji gazdaságokból a Kaposvári Húskombinátnak eladott hízósertésekért az alapárat a kombinált a helyi takarékszövetkezetnek utalja át, ott vehetik fel a tenyésztők, a felárat viszont a kapott jegyzék alapján nekünk, a téesznek keli eljuttatnunk a gazdákhoz. Júliusig ez úgy történt, hogy a kombináttól érkezett lista szerint a pénztárban fizettünk a polá- nyi, a somogygeszti, a mernyeszentmiklósi és a mernyei gazdáknak, akiknek ide kellett bejönniük a pénzért. A pénztári bizonylatot azonban mindaddig nem lehetett kiállítani, amíg a jegyzéken — vagyis a bizonylat mellékletében — szereplő valamennyi gazda . föl nem vette a felárait. A múlt hónaptól kezdve egyszerűsítettük az eljárást: bankon keresztül juttatjuk el a járandóságot a jogosultakhoz ... Tehát: jön a kombináttól kiutalt pénz a szövetkezetbe a bankból egy összegben, majd megy a pénz a bankon át, immár névre szólóan — még a 40-60 forintok is — a té- esztőd a gazdákhoz, terhelve ezzel a postai kézbesítőket, no és a termelőszövetkezet, a bank illetékes dolgozóit- Vajon kinek éri meg ez a bonyolult ügyintézés? Az Új Barázda Tsz részéről érthetőnek tetszik, hogy ehhez a megoldáshoz folyamodott, mert ily módon saját adminisztrációjában egyszerűsítette és gyorsította a dolgok menetét, s a gazdák is jobban jártak a bank és a posta „bekapcsolása” révén, mert most már nem kell bemenniük a téesziro- dába a pénzért. (Néha többe került Polányból a buszjegy, mint. amennyit a pénztárban kaptak.) S ha a téeszt kiiktatnák ebből a folyamatból és a termelők közvetlenül a kombináttól kapnák meg járandóságukat? Az lenne igazán egyszerű. H. F. harmonikus egységben legyen a növényvédelemmel. Százszámra tartja előadásait, rendszeresen megjelenő kiadványt szerkeszt a kistermelőknek. A nagyüzemeknél az említett egység megteremtésének megvan a maga hatósági útja, a kistermelőknél más a helyzet. Két év óta a megyei kertbarátszövetség elnökeként fáradhatatlanul munkálkodik a növényvédelem természetvédő szellemének terjesztéséért. — A Hajdúságból indult, másfél évtizede Somogybán él. — Bár a gyökerek soha nem szakadnak el, a természet szépsége miatt, az itt élő, rendkívül szorgalmas embereken keresztül nagyon szeretem ezt a vidéket. Azonkívül azért is — teszi hozzá pillanatnyi töprengés után —, mert itt aztán nem kell tartani szakmai tunyaságtól! Sok a megoldatlan probléma, sok a feladat, a sajátosság. A természetvédő növényvédőtől mást kíván a Balaton, mást a Zselic, a marcali, a dél-somogyi homokhát, a Külső-Somogy. Itt nem lehet kaptafaszerűen gondolkodni! — „Négyszemközt” önmagával, mit jelent a Széche- ny i-emlékplakett ? — Egyfajta igazolást: az eddig végzett munkának — amelyben személy szerint én tényleg egy pici pont vagyok — volt és van értelme! És egy lényeges útmutatást is jelent: folytatni kell, még többet tenni, hogy az utódaink is egészségesen élhessenek. Mert — mint említettem —, az élettel dolgozni, egy életközösségbe beavatkozni áldás és átok is lehet. Nagy a mi felelősségünk, hogy áldás legyen ... Vörös Márta Csődközeiben vagy megmenekülőben? EGYETLEN ÚT Köztudomású ma már me- gyeszerte, sőt Somogy határain túl is, hogy két nagy építővállalatunk, a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Somogy Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat csődközeibe került. Az előbbi tavaly jutott mélyre, az utóbbi már több éve veszteséget veszteségre halmoz. Sorozatunkban arra a kérdésre próbálunk választ kapni, hogy a megyei párt- bizottság július másodiki ülésén elhangzottaknak megfelelően sikerül-e a két vállalatnál olyan stratégiát kialakítani, amely alkalmas rá, hogy kivezesse e két céget a válságból. Lukács László, a Tanép igazgatója: — Nekünk egyetlen célunk lehet, mégpedig az, hogy az idén már ne legyen veszteséges a cég. Az a kötelességünk, hogy életben tartsuk a vállalatot, ezért nem is keressük a választ olyan kérdésekre: mi lesz, ha nem sikerül nyereséggel vagy legalábbis veszteség nélkül zárnunk 1987-et. — Pedig a válasz egyszerű: akkor minden bizonnyal föl kell számolni a Tanépet. Már az előző vezetőgárda célja is a nulla vagy a csekély nyereség volt két évvel ezelőtt. A mostaninak sikerül, ami az előző stábnak nem? — Ezt inkább ne firtassuk. Az örökség olyan amilyen, de semmiképpen sem akarom saját hibáinkat rákenni az előző vezetőkre. Nem is az a dolgunk, hogy a múltba nézzünk. Igyekeztünk villámgyorsan megszabadulni a cég fölösleges eszközeitől, szigorú tervet dolgoztunk ki, aprólékosan elemeztük a költségeinket és a megkezdett, illetve a szerződéssel lekötött munkáinkkal' elérhető eredményt, és ebből arra jutottunk: igen kemény munkával kiszabadítható a vállalat a kátyúból. — Milyen konkrétumok igazolják bizakodásukat? Várkonyi Csaba főmérnök válaszolt a kérdésre: — Jól dolgoztunk a Shell- kútnál, ezt mindenki elismerte. Üj technológiánk a dugóalapozás, egy csapásra gyorsan sikeres lett: jól és gyorsan tudunk vele dolgozni, tisztes nyereséget hoz. Büszkék vagyunk a Berzsenyi utcai alagútzsalus házra is, amely kisebb-nagyobb hi - báival együtt igazolta: ez a technológia jó. Csakhogy a megrendelők nem keresik. De még mindig reménykedünk benne. Kálmánná Schivarcz Klára főkönyvelő hozzátette: — Az alagútzsalus ház egyébként arra is figyelmeztetett bennünket, hogy meg kell reformálni vállalkozás- politikánkat. Áron alul vállaltuk az építést. Azt hittük, hogy nyereséges lesz, de elszámítottuk magunkat. Nem szabad kapkodni! Megfontolt tervezés, költségelemzés és árkalkuláció kell. Fontosnak tartom leszögezni: korábbi gazdánk, a megyei tanács néha olyan munkára presszionálta a vállalatot, amilyen eleve csak veszteséges lehetett. Azután számon kérték, hogy miért jutunk csődbe ... — És most, hogy a vállalati tanács dönt minden fontos kérdésről? — Adatokkal tudjuk a javulást bizonyítani. Az egy emberre jutó építési-szerelési munka több mint harmincöt százalékkal nőtt, a 100 forint termelésre számított eszköz 129-ről 94 forintra csökkent, egész termelésünk öt százalékkal növekedett, ipari termelésünk negyven százalékkal nagyobb, mint volt. Száznegyven emberrel kevesebben vagyunk, mint tavaly és sokkal többet termeltünk, mint az előző évben, holott az idén a rendkívüli időjárás miatt több tucat munkanap kiesett — mondta Horváth József, a vállalati tanács elnöke. A cégnél abban is bíznak, hogy most nincs munkaellátottsági gondjuk, amit vállaltak, azt pedig már az új stratégia szerint, alapos megfontolás után vállalták, tehát nyereséges lesz. — De elég lehet-e az idei második félév nyeresége a szavatossági és garanciális kötelezettségekből és a még mindig nyolcmillió forintnyi gazdálkodási veszteségből összeadódó mínuszok ellen- súlyozására? Az igazgató szerint igen: — Még vannak tartalékaink, eladható ingóságaink és ingatlanaink. De természetesen elsősorban az lenne a jó, ha nem ezekből, hanem a gazdálkodás nyereségéből állnánk talpra. És továbbra is keresünk új, hatékony technológiákat, nyereséges ipari kiegészítő tevékenységeket. Úgy látjuk, hogy az építési kereslet némiképp felfutóban van, persze csak gazdaságos építési módokkal, kifogástalan és gyors munkával lehet előrejutni, mert igen nagy a piaci harc. Nagyon sötétben voltunk, de ma már látszik a fény a „cső végén”. Azt hiszem sorolhatnánk sokáig a biztató tényeket, mégis csak akkor fogja mindenki elhinni, hogy talpra álltunk, ha közzéte- hetjük az idei mérleg adatait 1988 elején. Valószínűleg valóban így lesz. S furcsa talán — mivel a hit nem közgazdasági kategória —, most inkább hinni lehet a vállalat gárdájának, mert a küszködésüket gyengítő, az előző években összehalmozódott visszahúzó tényezők még nem tűntek el nyomtalanul. A lehetőség elfogyott és a türelem is. Tiszteletet érdemel a mai gárda, amely zavaros és igen mély vízbe ugrott, s most is töretlenül bizakodik. (Folytatjuk.) Luthár Péter A vegyes vállalatok tapasztalatai A százhoz közelít már hazánkban a külföldi cégek részvételével tevékenykedő vegyes vállalatok száma. Működésük tapasztalatai összességében kedvezőek: döntő többségük nyereséges, és növekvő mértékben járulnak hozzá az export bővítéséhez, külföldi technológiák, fejlett munkaszervezési módszerek magyarországi meghonosításához. Hazánkban 1972 óta van lehetőség vegyes vállalatok létrehozására, de a vállalkozási kedv csak az utóbbi néhány esztendőben növekedett meg jelentősen. 1980- ban még csupán 10 vegyes vállalatot tartottak számon az országban, tavaly és az idén viszont több mint 50 új vállalkozás kezdte meg működését. Többségük viszonylag kis tőkével alakult. Ezek azonban — rugalmas szervezetek lévén — gyorA lengyel miniszterelnök-helyettes Kaposváron Józef Koziol, a Lengyel várra látogatott. Dr. Gyene- Népköztársaság miniszter- sei István, a megyei tanács elnök-helyettese, aki a ma- elnöke fogadta és tájékoz- gyar kormány vendégeként a tatta. Balaton déli partján tölti A lengyel miniszterelnökszabadságát, tegnap Kapos- helyettes fölkereste a Kaposvári Húskombinátot, ahol Marosán László igazgató- helyettes mutatta be a vállalat, s különösen az exportüzem tevékenységét. sabban alkalmazkodnak a változó külpiaci igényekhez- Ebben többnyire támaszkodhatnak az alapítók anyagi, technikai eszközeire, igénybe vehetik a külföldi partner külpiaci hálózatát is A magyarországi vegyes vállalatok létrehozásában — hasonlóan a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséhez — a legaktívabbak az osztrák, svéd és az NSZK-beli cégek. A közös vállalkozások többsége ugyanis korábban jól működő kooperáció, termelési együttműködés továbbfejlesztéseként jött létre. Függetlenül a jelentős földrajzi távolságtól, újabban mind aktívabbak a magyar piacon a japán és az amerikai vállalatok is. De működnek már közös vállalkozások portugál, görög, sőt indiai cégek részvételével •its. Bár még nem túl jelentős a vegyes vállalatok révén bevont külföldi működő tőke, szerepe a gazdasági életben növekvő. Ennek elősegítése érdekében a múlt esztendőben egyszerűbbé vált az engedélyezési eljárás, és azóta jelentős adókedvezményt is igénybe vehetnek a vállalkozások. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágazatokban működő vegyes vállalatok például az első öt évben mentesek a nyereséget terhelő adó fizetése alól, s az alapításukat követő hatodik évtől kezdve pedig kedvezményes adót fizethetnek. Javultak az ilyen vállalkozások létrehozásának egyéb feltételei is. A magyar kormány több országgal kötött szerződést a ket- i ös adóztatás megszüntetéséről, és számos nyugateurópai országgal jött létre beruházásvédelmi megállapodás is. A tőkés cégekkel létrehozott vállalkozások mellett — kis számban — már néhánv '■'7oc’nb=ta partnerrel alakított veeves vállalat is '■an. Az első magvar—szov- iet. vegyes vállalat, a Mik- rnmed már termel, több más vállalkozásnál Dedie' íói haladnak a gvá.rtási feltételek kialakításában.
