Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-13 / 190. szám

4 Somogyi Néplap 1987. augusztus 13., csütörtök Feszített munka a Balaton Fűszértnél Augusztus végéig nem pihennek a tóparti kereskedők KÜLFÖLDRE UTAZÓKNAK Hit szabad behozni? Bogláron ..nyeli” az árut egy A rossz idő miatt jó néhá- nyan a tervezettnél hama­rabb hazamentek a tópart­ról, ezért a Balaton Fűszért bogiári és siófoki raktárhá­zában némiképp csökkent a terhelés. De még mindig hajnaltól késő estig dolgoz­nak az élelmiszerellátás oroszlánrészét vállaló fű- szértesek. a rendes kerékvá­gásba majd augusztus végén zökkenhetnek csak vissza. Takács Gyula, a boglárlel- lei raktárház igazgatója el­mondta: — Január elsejétől augusz­tus tizedikéig 573 millió fo­rint értékű árut adtunk el, ám ebből július elsejétől má­ig szűk másfél hónapra ju­tott 310 milliónyi. A tavalyi­nál ez tíz százalékkal több, de méginkább megvilágítja munkánk növekedését, ha az 1983-as adathoz viszonyítom a mostanit. Négy évvel ez­előtt a raktárház egész évi forgalma volt körülbelül annyi, mint amennyit mos­tanáig az idén lebonyolítot­tunk. Rendkívüli terhek hárul­nak az idegenforgalmi sze­zonban a nyolcvankilenc bogiári fűszértesre. Egyikük. Móró József, a nehézárurak­tár vezetője, aki hosszú évek óta dolgozik a szakmában, a villástargoncáról leszállva mondott néhány szót: — Megszoktam már a nyá­ri tíz-tizenkét órás műszako­kat, egyelőre még el sem fá-- radtam. Szabadságra mi ta­vasszal vagy ősszel me­gyünk ... — Sohasem próbált köny- nyebb munkát keresni? — Kereskedő vagyok. Má­sutt sem könnyebb, lega­lábbis a Balatonnál minde­nütt igen nehéz nyáron dol­gozni. A szakmából meg nem mennék el. Ifa Próbáltam még kérdezget­ni, de föladtam a harcot. Beszélgetés közben a szeme már másutt járt, a gondola­tai is elkalandoztak. Sietett vissza a targoncához, admi­nisztrálnia is kellett: mennyi sót, mennyi lisztet raktak föl az éppen várakozó nyolc­tonnás teherautóra. A raktárházigazgató veze­tett tovább a jó illatú, kávét, csokoládét és egyéb finomsá­gokat rejtő raktári labirin­tusban: — Nyáron lépcsőzetes mun­kakezdés van, hat, illetve hét órakor érkeznek az emberek. Azonnal indítják is a szállí­tást, mert néhány teherautót még este megrakunk, hogy reggel rögtön elmehessenek. Előfordult már, hogy sötéte­déskor hagytuk abba a mun­kát. Igen nagy az idén a ke­reslet, s azt is tudjuk, hogy a kiskereskedelemben dolgo­zó kollégáink szintén kettő­zött erőfeszítéssel dolgoznak. Az árunak muszáj ott lenni a boltokban akkor is, ha for­galmi dugók és hasonló aka­dályok hátráltatják a mun­kát. A boglárlellei raktárház­ban alapelv: mi dolgozunk, miénk a siker, de ha valami nem sikerült, azt mi rontot­tuk el. A hangsúly a többes szám első személyen van: mi..-. Ugyanis — főképp nyáron — egy kilógó is el­ronthatja az egész csapat tel­jesítményét. Siófokon szintén nagyobb a forgalom minden korábbi­nál. Csendes József igazgató adatai: — Háromszázhármincmil- lió forintos forgalmunk volt július végéig. Természetesen ennek nagy részét a két nyá­ri hónapban produkáltuk. Körülbelül tíz százalékkal nagyobb bevételre tettünk szert, mint eddig bármikor. — Ehhez képest meglehe­tős nyugalom uralkodik a raktárak környékén. — Erre büszkék vagyunk. Nálunk mindig ilyen nyu­godt képet lát. Ugyanis üzem­szerűen, rendkívül pontos programozás szerint dolgo­zunk, így mág akkor is nyu­godt, rendezett minden, ami­kor épp a legnagyobb hajtás van. Egyébként is: azt csak nálunk képzelik sokan, hogy akkor dolgozunk jól, ha az nagy fölfordulással, kapko­dással jár együtt. Egyszer azért még Siófo­kon is fölborult a rend. Né­hány héttel ezelőtt, az után a hétvége után,. amikor még a szükségkempingekre is ki­tették a megtelt táblát. Az üzletekből kifogyott az áru, hétfőn és kedden sorra futot­tak be a siófoki Fűszért rak­tárházhoz a rendkívüli meg­rendelések. — Bizony égnek állt a ha­junk két napig, de akkor sem ijedtünk meg nagyon. Amint lehetett, helyreállítottuk a rendet. Reggel öttől este ki­lencig mind a nyolcvanan hatalmas tempót diktáltunk. Sokat segített, hogy mindig volt öt-hat egyetemistánk, aki meghazudtolta a tévhi­tet, miszerint a mai fiatalok a dolgok könnyebbik végét keresik. Voltak köztük ke­reskedelmi főiskolások is, akik mondogatták: bizony a tankönyv és a valóság között van némi különbség. A siófoki raktárház érzé­keny műszerként jelzi: még néhány hétig nem számíthat­nak pihenésre a kereskedők. Ha telített a part, akkor azért nagy a kereslet, ha rossz az idő és sokan elmen­nek, akkor pedig azért, mert aki marad, az a boltokban barangol, és napozás helyett vásárol. Mindkét raktárház vezető­je elmondta: hiánycikk az idén nemigen volt, kivéve a sört. Ügy tetszik, hogy a fo­lyékony kenyér valamilyen feneketlen kútba jut, hiába forgalmaznak évről évre töb­bet, sohasem elég. Közeleg a szezon vége. Alaposan elfáradnak addig még a balatoni kereskedők. S néhány hónap múlva már­is kezdhetik a felkészülést a következő szezonra. Tartanak is tőle, de remélik is: jövőre ismét többet kell dolgozniuk, mint az előző évben, azaz az idén. Mert eddig még mindig így történt. L. P. Már a kiutazás előtt soka­kat érdekel, hogy mit sza­bad az országba behozni? A válasz kicsit furcsa: mind­azt, amit nem tilos. Tilos ugyanis az országba behozni tiszta szeszt, a Magyar Nép- köztársaság vagy más szo­cialista ország, továbbá va­lamely nép, nemzetiség, fe­lekezet vagy faj elleni gyű­lölet keltésére alkalmas, va­lamint a szocialista közer­kölcsöt és közszemérmet sér­tő sajtótermékeket, kiadvá­nyokat, ábrákat, tárgyakat (pornográf jellegű termékek, horrorfilmek, ilyen tárgyú videokazetták stb). Tilos be­hozni továbbá gázpisztolyhoz való patront és gázhatású önvédelmi sprayt, támadó fegyverként használható esz­közöket . (boxer, rugós kés, gumibot stb.). Ezek a tár­gyak nem vámkezelhetők, s behozataluk esetén a vámhi­vatal azokat megsemmisíti. Tilos behozni a személyen­ként 400 forintot meghaladó vagy 100 forintnál nagyobb címletű forint bankjegyeket (500 és 1000 Ft címletű bank­jegyek). Az államhatár átlépése után a beutazók kötelesek a vámhivatalnál vámvizsgálat céljából jelentkezni, a beho­zott vámárukat bejelenteni, bemutatni és azok vámkeze­lését kérni. A vámkezelés szóbeli és írásbeli árunyilat­kozattal kezdeményezhető. Szóban adható árunyilatko­zat a vámmentesen behozha­tó útiholmikról, továbbá azokról a vámárukról, me­lyek együttes belföldi for­galmi értéke személyenként a 10 000 forintot nem halad­ja meg, nem minősülnek ke­reskedelmi mennyiségűnek, vámkezelésükhöz államigaz­gatási szerv engedélye nem szükséges és nincs az utas­nak feladott poggyásza. Az említett feltételek bár­melyikének hiánya esetén részletes írásbeli árunyilat­kozattal kell kérni a beho­zott vámáruk vámkezelését. Ha valaki külföldről harma­dik személy részére hoz ma­gával ajándékot, azt min­den esetben — értéktől füg­getlenül — írásban (Vámáru- nyilatkozaton) köteles beje­lenteni. Amennyiben a be­hozott vagy a külföldön fel­adott vámáruk együttes bel­földi forgalmi értéke szemé­lyenként a 10 000 forintot nem haladja meg, akkor vá­mot fizetni nem kell. Az em­lített 10 000 forint vámked­vezményt legfeljebb 3 sze­mély figyelembevételével egy árura vonatkozóan is Nemzetközi hare a dohányzás ellen „A dohányzás különböző súlyos betegségek és a korai halál legfontosabb elkerül­hető oka.” A megfogalma­zás az Egészségügyi Világ­szervezettől (WHO) szárma­zik, amely évről évre szívó- sabb küzdelmet folytat a dohányzás mindenféle for­mája, egyúttal a dohányter­mesztés és a dohányipari termékek népszerűsítése el­len. A statisztikák, amelyek­re a genfi székhelyű ENSZ- szervezet hivatkozik, ijesz- tőek: a fejlett országokban a tüdőrák az esetek több mint 80 százalékában a do­hányzás következménye, más légzőszenvi megbete­gedések, szívártalmak, gyo­mor -és bélbetegségek ugyancsak igen nagy arány­ban közvetlenül összefügg­nek a dohányzással, amely — óvatos becslések szerint — évente legalább egymillió emberéletet követel. Az Egyesült Államok adatai sze­rint az elmúlt 20 évben tíz­millió amerikai életét rövi­dítette meg a nikotin élve­zete. A WHO-nál némi meg­nyugvással jelzik, hogy a dohányzás elleni világmére­tű küzdelem hozott már si­kereket: egyre több állam­ban tiltják el vagy korlátoz­zák a dohányzást közhiva­talokban, nyilvános helye­ken, járműveken. (A ki­mutatásokban szerepel, hogy a MALÉV az elsők között volt a világon, amely járatai egy részén eltiltotta a do­hányzást.) A kampányokban az orvosok szövetségesre ta­láltak sok nagy biztosító tár­saságban, hiszen azok mil­liárdos károkat takaríthat­nak meg a dohányzás visz- szaszorításával. Űj partnerek szállodák és más vendéglá­tóipari üzemek is: mióta egyre' jobban tudatosulnak a dohányzás veszélyei, új, vonzó szolgáltatásként je­lennek meg azok a helyek, ahol a vendéget megóvják a füsttől. Immár közhelynek számít ugyan, de még min­dig nem eléggé isment, hogy az úgynevezett „passzív do­hányzás” milyen veszélyek­kel jár: a vizsgálatok sze­rint házaspároknál a nem dohányzó társnak 30 száza­lékkal magasabb esélye van tüdőrákra, légzőszervi meg­betegedések fenyegetik a dohányosok gyermekeit. Nem elég, ha a várandós anya nem dohányzik: a do­hányzó apa is károsítja már a magzat egészségét. Egyébként a WHO köz­pontja az első ENSZ-intéz- . mény, amelynek székházá­ban eltiltották a dohányzást. A világszervezet erőfeszíté­sei most az ipar és a keres­kedelem kísérletei ellen is irányulnak, hogy a „füst­mentes dohány” elterjeszté­sével próbálja pótolni a ci­garettaeladás visszaesésével csökkent bevételeit. A bagó, a rágott vagy egyszerűen a szájba helyezett dohány ter­jedése új veszélyt jelent a társadalomra, különösen a tájékozatlan fiatalokra, han­goztatja a WHO figyelmezte­tő felhívása. A statisztikák szerint egyébként a világméretű fel­világosító munka hatására a fejlett országok egy részében csökken a dohányzás — egy­úttal kimutathatóan csök­ken az általa okozott meg­betegedések száma. Ugyan­akkor — tragikus módon — a nagy dohánymonopóliumok gazdag vadászterületekre ta­lálnak a fejlődő világban, ahol a dohányosok arányszá­mának emelkedése felülmúl­ja a lélekszám növekedését. Afrikában 1986-ban 23,4 szá­zalékkal nőtt a lakosság — 41,5 százalékkal a dohányo­sok száma, Latin-Ameriká- ban 31,4, Ázsiában 28,5 szá­zalékkal nőtt a dohányosok aránya a múlt évben, ugyan­csak jóval nagyobb mérték­ben, mint a lélekszám. Az utoljára a hetvenes- nyolcvanas évek fordulóján készített részletes WHO- falmérés szerint Magyaror­szágon a férfiak 45, a nők 23 százaléka dohányzott, ami nemzetközi összehasonlítás­ban a középmezőnyt jelen­tette. Ugyanakkor hazánkban 1982-ben az egy főre jutó évi cigarettafogyasztás 2570 db volt: ezzel Ciprus, Görögor­szág, Kuba, Kanada, az Egyesült Államok, Spanyol- ország és Japán után a 8. helyen állottunk a világ 110 országa között. Heltai András össze lehet vonni a belföl­dön állandó lakóhellyel ren­delkező, közös háztartásban élő, magyar állampolgársá­gú, együtt utazó családtagok esetében. A vámáruról azon­ban írásbeli árunyilatkozatot kötelesek adni, mert a bel­földi forgalmi értéke a 10 000 Ft-ot meghaladja. Az utas- és ajándékforgalomban tör­ténő árubehozatal és árube­érkezés devizahatósági fel­ügyelet alatt áll, ezért, ha a magyar állampolgárok által behozott vámáruk együttes belföldi forgalmi értéke a 25 000 forintot meghaladja, a vámkezeléshez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. E jogkörét a Bank meghatározott esetekben a vámkezelésre illetékes vám­hivatalokra ruházta át, s ez esetekben a vámhivatalok adják saját hatáskörben az engedélyt a vámkezeléshez. Ez az intézkedés a vámkeze­lési eljárás gyorsítása érde­kében történt, melynek értel­mében megfelelő ajándéko­zási okirat alapján a vám­szervek értékhatárra tekintet nélkül elvégzik az ajándék­ként beérkezett vámáruk vámkezelését. Nem mellékes tudni, hogy 1987. április 1-jétől a külföl­dön ajándékba kapott és utasforgalomban behozott vámáruk után (az ajándéko­zás ténye hiteles ajándéko­zási okirattal igazolt), ha a vámkezeléshez devizaható­sági engedély szükséges, a vámot nem az Utas, hanem az Ajándék Vámtarifa alap­ján kell kiszabni és megfi­zetni. Vannak olyan árufélesé­gek, melyek meghatározott célra történő behozatalát a vámjogszabályi rendelkezé­sek kedvezmény adásával ösztönzik. A Pénzügymi­nisztérium a Magyar Köz­lönyben kihirdetett közlemé­nyében határozta meg ama áruk körét, amelyek a bel­földön állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampol­gárok részére, saját haszná­lat céljára történő behozatal vagy beérkezés esetén az Utas vagy Ajándék Vámta­rifa vámtételeinek 50" ,ros mérséklésével vámkezelhe­tők. E kedvezményezetti kör­be négy áruféleség tartozik: 1. Személyi számítógépek 128 Kbyte teljesítményig^ ezek kiegészítő és részegysé­gei, tartozékai, alkatrészei: ideértve a mágneses lemeze­ket (akár üres, akár progra­mozott) és a programozott kazettákat is. 2. A VHS-rendszerű video- berendezések, ezek részegy­ségei, tartozékai, alkatrészei (a kazetták kivételével). 3. Mezőgazdasági kisgépek — ideértve a fűnyíró gépe­ket is — és kerti traktorok, ezek munkagépei és tartozé­kai, és maximum 1000 kg te­herbírású egytengelyes pót- ikocsi. 4. Elektromos és mechani­kus barkácseszközök, kézi- szerszámok, kisgépek. Ezek az áruk a vámkeze­léstől számított öt éven be­lül csak az Utas vagy Aján­dék Vámtarifa vámtételei szerint fizetendő és a ked­vezményes vám különbözeié­nek megfizetése után idege­níthetők el. Részletesebb ismeretek szerzésére a lakosság rendel­kezésére állanak az utazási irodáktól beszerezhető kiad­ványok és a vámszervek in­formációs szolgálatai. A me­gyei parancsnokság hétfői napokon 18 óráig, a kapos­vári vámhivatal csütörtöki napokon 18 óráig áll az ér­deklődők, az ügyfelek ren­delkezésére. Dr. Takács József pénzügyőr százados megyei parancsnokhelyettes KÜLÖNLEGES MUNKARUHÁK Az eredményes emberi munka egyik legfontosabb eszköze-ieltétele a célszerű munkaruha. A legkorszerűbb munkaruháiknak is a termé­szetes cellulóz alapú és csak kisebb arányban a szinteti­kus szálak a kiindulási anyagai. A laboratóriumok­ban e fonó- és műanyagipa­ri termékek előnyös tulaj­donságait igyekeznek töké­letesíteni különféle vegyi beavatkozásokkal, kémiai változta tás okkal. A textilalapanyagok tulaj­donságait javító eljárások legelterjedtebb módszeréről, a szálátitaitás változatairól az utóbbi években kiderült, hogy nem kellően hatéko­nyak. Már néhány mosás­tisztítás után eltűnnek a kezeit szövet előnyös tulaj­donságai, az öltözéket újra kezelni kellene. A kémiai be­avatkozás sokkal megbízha­tóbb. A kémiai kezeléssel a textilbe „oltott” jó tulajdon­ságok 10-20, sőt 50 vagy még több mosás-tisztítás után is megmaradnak, tehát szinte ameddig a ruha viselhető. Eredetileg sebészek szá­mára dolgozta ki a textil- kutatás a baktericid (bakté­riumölő) szöveteket (műtő­sapka, köpeny, textilcsizma). Ahhoz, hogy a szövet el­pusztítsa a felületére kerü­lő mikroorganizmusokat, a textilszálakat mikróbamér- igező hatóanyagokkal kell kezelni. A pamut- és szinte­tikus szálak közvetlenül nem reagálnak, nem kötőd­nek ezzel a vegvületekkel. Olyan — közbülső — poli­merhordozót kellett tehát ta­lálni, amelyet besugárzásos vagy kémiai oltással -lehet ..ráraeasztani” a szálakra. Az volt a követelmény, hogy a hordozó molekulában a baktericid csoportot meg­kötő reakcióképes csopor­tok legyenek. Ugyancsak speciális mó­don készül a lángálló textí­liából szabott védőöltözék, amelynek különféle típu­saira főként a kohászati üzemekben van szükség. Alapvető követelmény, hogy a szövet ne csak éghetetlen legyen, hanem még az ol­vadt fém se égesse át. A lángálló anyag titka: halo­gén- vagy foszfortartalmú vegyülettel itatják át, vagy reagáItatják más módon az anjtag elemi szálait. Amikor az így kezelt textília a tűz hatására elbomlik, éppen a bomlástermékei akadályoz­zák a láng terjedését — a szál nem ég és nem olvad. Képünkön: baktericid szö­vetből nemcsak sebészöltöny készül, hanem olyan védő-» ruha is, amely bőrfertőzé­sektől óvja a dolgozót.

Next

/
Thumbnails
Contents