Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

2 Somogyi Néplap 1987. augusztus 1., szombat Új szovjet tervezet hadászati fegyverekről Géniben a nukleáris és űri egy verek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tár­gyalások tegnapi teljes ülé­sén a szovjet küldöttség újabb jelentős kezdeménye­zést tett: az amerikai fel elé terjesztette annak a szerződésnek a tervezetét, amely a két nagyhatalom hadászati támadófegyverei­nek csökkentését és korlá­tozását irányozza elő. VÉGET ÉRT A HARMADIK SZAKASZ Utótalálkozó Bécsben Nyilvános záróüléssel ért véget pénteken az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó utó- találkozó harmadik szakasza. A tanácskozásokat szeptem­ber 22-én folytatják, azzal a céllal, hogy az év végéig kidolgozzák és elfogadják a záródokumentumot. A záróülésen a 35 állam képviselői közül húszán szó­laltak fel, megvonva a ta­nácskozások mérlegét és kifejtve elgondolásaikat a további feladatokról. Álta­lános volt bizonyos csaló­dottság afelett, hogy a talál­kozót nem sikerült még be­fejezni. A NATO-országok, eddigi taktikájukat folytat­va, az emberi jogi kérdések­re helyezték a hangsúlyt. A szocialista országok képviselőd, közöttük Bohus- lav Chnoupek, csehszlovák külügyminiszter, azért száll­tak síkra, hogy a helsinki folyamat valamennyi kérdé­sét kiegyensúlyozottan ke­zeljék, kapjanak megfelelő hangsúlyt a katonai bizott­ság kulcsfontosságú kérdé­sei, valamint a gazdasági­kereskedelmi együttműkö­dés fejlesztése is. Nyugati részről egyébként a mérleg megvonásánál ugyancsak elismeréssel mél­tatták a tényt, hogy elvi egyetértés van a katonai bi- zalomépítésset, valamint a hagyományos leszereléssel foglalkozó fórumok összehí­vásában és gyakorlati ter­vek érlelődnek a gazdasági kapcsolatok bővítésére. Alois Mock, osztrák alkan- cellár és külügyminiszter be­szólt arról, amiről más nyu­gati szónokok szót sem ej­tettek: hogy megjavult a kelet—nyugati viszony és egész Európában világosan megnyilvánul az együttmű­ködés szándéka. Regan védte Reagant Donald Regan, a Fehér Ház volt személyzeti főnöke is azt állította: Reagan el­nöknek nem volt tudomása arról, hogy a titkos iráni fegyvereladások bevételeit a nicaraguai ellenforradal­márok támogatására fordí­tották. Az iráni—kontra üggyel foglalkozó kongresszusi bi­zottság előtt a volt személy­zeti főnök kijelentette, a Fehér Ház napi ülésein csak általában esett szó a kont­rák helyzetéről, de jelenlété­ben egyszer sem 'közölték az elnökkel, miként kapnak az eilenforradalmárok támoga­tást az 1984-es kongresszusi tilalom után. A Fehér Hár egykori , jer ős emberéként” emlege­tett Regan kijelentette: őt magát sohasem tájékoztatták a nemzetbiztonsági tanács Ügyeiről, így Olivér North alezredesnek a kontrák pén­zelésére irányuló titkos ak­ciójáról sem. A szovjetunióbelí változá­sok belső és nemzetközi ki­hatásainak jelentőségét, si­kereit méltatta többek kö­zött felszólalásaiban Erdős André magyar nagykövet is. Az óriási ügyelem, amely e változásokra Bécsiben is irányul, tükrözi azok jelen­tőségét, hangoztatta, s egy­úttal óvott a törekvésektől, hogy egyesek a maguk poli­tikai céljaira próbálják ki­használni a fejleményeket. A záródokumentum csak a különböző törekvések, gyak­ran ellentmondó érdekek összeegyeztetéséből születhet, csak korunk realitásain ala­pulhat — hangsúlyozta a magyar nagykövet. Az utctalálkozón szeptem­ber 15-től nem hivatalos konzultációk kezdődnek, majd 22-én kezdődik a rendszeres munka, amelyre eddig december 18-ig dol­goztak ki munkarendet. Amennyiben a záródoku­mentum kidolgozásának munkája nem gyorsul fel nagymértékben, azzal is le­het számolni, hogy az utóta­lálkozó csak 1988-ban érhet véget. A találkozó záróokmánya csak úgy születhet meg, ha valamennyi részvevő ország érdekeit, javaslatait, felfo­gását figyelembe veszik — hangoztatta a záróülésen Ju- rij Kaslev szovjet nagykö­vet. A diplomata visszautasí­totta azokat a nyugati váda­kat, hegy a szovjetunióbeli átalakítás légköre nem ha­tott volna ki Becsre: — Ellenkezőleg — mon­dotta —, az nagyon is meg­határozza a tanácskozás lég­körét. Azt mindenesetre fi­gyelembe kell venni, hogy külön,böző társadalmi és po­litikai rendszerű államokról van szó. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASARNAP: Budapestre érkezik dr. Mahathir Muhamad ma- laysiai kormányfő. - Súlyos összetűzések Haitin. - Fi­del Castro beszéde a kilbai nemzeti ünnepen. - Lovas­baleset áldozata lett Malcolm Baldridge amerikai ke­reskedelemügyi miniszter. HÉTFŐ: Az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozója. — Bécs­ben ismét tárgyalnak a NATO és a VSZ tagállamai az európai leszerelési megbeszélések folytatásáról. - Irak felett lelőnek egy sziriai katonai repülőgépet. KEDD: A kambodzsai problémáról tanácskozik Mihail Gorba­csov és Heng Samrin. - Az Egyesült Államok elvben el­fogadja a kettős, átfogó nulla-megoldást. SZERDA: A Szovjetunió új javaslatot terjeszt elő Genfben. Washington visszautasítja az indítványt. - Thatcher és Mitterrand aláírja a „cSaiagúf’-szerződést. CSÜTÖRTÖK: A Szojuz TM-2 fedélzetén visszatér a szovjet- sziriai űrexpedíció. - A krími tatárok egyes képviselői rendbontásokat követnek el Moszkvában. -- Újabb ame­rikai tengeri és légi egységeket irányítanak az öböl térségébe. - Hivatalos bejelentés szerint szeptember­ben Sevardnadze-Shultz találkozót tartanak. PÉNTEK: Fokozódó feszültség Sri Lanka szigetén, indiai csa­patokat irányítanak a szomszédos országba a tűzszü­net előmozdítására, incidens Radzsiv Gandhi látogatá­sa során. — Giovanni Goria bemutatja az új, ismét öt­párti olasz kormányt. Etiópia fővárosában, Addisz Abebában tartották a héten az Afrikai Egységszervezet 23. csúcstalálkozóját. Kaunda zam­biai elnököt (balról) Mengisztu etióp államfő köszönti a repülőtéren A hét kérdései Tizenötéves szünet után a hét elején Manilában összeült a Fülöp-szigetek teljes törvényhozása. A képen: Aquino elnök­asszony a helye felé tart az ülésteremben Mit jelent a szovjet­amerikai külügyminiszteri találkozó bejelentése? Július utolsó hetének leg­fontosabb eseménye minden bizonnyal egy szeptemberi időpont bejelentése volt. Moszkvában és Washington­ban egyaránt közölték, hogy Sevardnadze és Shultz szep­tember 15-én, az Egyesült Államok fővárosában talál­kozik majd. A kedvező hírnek legfel­jebb az a kedvezőtlenebb ol­dala, hogy ennek a külügy­miniszteri találkozónak eredetileg már július 15-én kellett vona megtörténnie, tehát a mozgás tempója nem mondható túlságosan gyors­nak. Igaz, ha már az időté­nyezőnél tartunk, tegnap, jú­lius utolsó napján kellett volna befejeződnie menet­rend szerint a bécsi európai utókonferenciának. Ám egye­lőre még a beterjesztett vagy száznegyven javaslat megvitatásánál tartanak, s jó, ha még az idén véget ér­het a megbeszélés-sorozat. A 23-aknál vagyis a NATO 16, s a Varsói Szerződés 7 tag­államának összejövetelén is lassan haladnak az ügyek, de remélhetőleg előbb-utóbb ki­rajzolódik majd az essetleges új fórum, az európai lesze­relési tárgyalások folytatódá­sának műhelye. A dátumok azért jelente­nek ennyire vissza-visszaté- rő hivatkozást, mert fogy az idő 1988-ig, amely már az amerikai elnökválasztási kampány éve lesz. Márpedig minden tapasztalat arra utal, hogy a gyakran szélső­séges és felelőtlen megnyi­latkozásokkal tűzdelt időszak nem segíti elő nehéz megál­lapodások kimunkálását. Egyaránt figyelembe kell venni tehát a múló időt, s azt, hogy valóban érdemi ha­ladás történjék. Ez utóbbi tekintetében felemás volt az elmúlt hét. Az Egyesült Ál­lamok elvben elfogadta a kettős, átfogó nulla-megol­dást, de még mindig mutat­kozik néhány akadályozó té­nyező. Washington azt kí­vánná, hogy a valóságos le­szerelést a Szovjetunió kezd­je meg, s az amerikaiak csak valamivel később kapcsolód­nának ebbe a folyamatba. Nézeteltérések mutatkoznak az ellenőrzés több vonatko­zásában is. Ami pedig a leg­nagyobb gátat képezi, ez a nyugatnémet Bundeswehr tulajdonában lévő, de ameri­kai atomtöltetekkel ellátott 72 Pershing 1A rakéta jövő­je. Remélhetőleg a külügymi­niszteri találkozóig, illetve magán a találkozón sikerül felszámolni ezeket az akadá­lyokat. Ebben az esetben — előreláthatólag novemberben — sor kerülhetne Miail Gor­Gorbacsov levele a cerasói békeüzenetre A római szovjet nagykö­vetség két munkatársa csü­törtökön átadta Mihail Gor­bacsov levelét a dél-olaszor­szági Ceraso városkába. A szovjet politikus ebben arra a békeüzenetre válaszolt, amellyel a város lakói a szovjet néphez fordultak. Mihail Gorbacsov levelé­ben a következőket írja: Igen meghatott az Önök üze­nete, amely békeszeretetrő'l és a szovjet nép iránt érzett barátságról tanúskodik; és az a meleg fogadtatás, amelyben hős tűzoltóinkat részesítették. A csernobili tragédia óta bolygónk lakói számára sókkal világosabb lett, hogy a nukleáris kor­szak új fajta politikai gon­dolkodást követel, földünk megszabadítását az atom­fegyverektől. Közös erőfe­szítésekre van szükség ah­hoz, hogy megerősítsük az atomenergia veszélytelen felhasználásának nemzetkö­zi rendjét, kizárólag békés célok szolgálatába állítva ezt az energiafajtát. Szeretném biztosítani Önöket arról, hagy a Szovjetunió és a szovjet vezetés minden le­hetségesét megtesz, és a jövőben is meg fog tenni, hqgy ezt elérjük — olvas­ható a tevéiben. Autópályára zuhant a teherszállító Boeing Csütörtökön Mexikóváros közelében lezuhant a Beli­ze-! légitársaság teherszállí­tó repülőgépe. A rég! típusú, Boeing 377- es légcsavaros gép — fe­délzetén 12 emberrel és 18 versenylóval — Mexikóvá­rosból az Egyesült Államok­beli Miamiba tartott, amikor felsizállás után néhány perc­cel, helyi idő szerint este öt Esetleges túlélők után kutat­nak a szerencsétlenség szín­helyén az autópályán és kör­nyékén (Telefoto — AP—MTI—KS) órakor, a Mexikóvárost To- lucával összekötő zsúfolt autópályára zuihant és kicsi­vel később felrobbant. A re­pülőgép, amelynek pilótája minden bizonnyal kényszer- leszállást hajtott végre, több tucat gépjárművel ütközött, megrongált töhb lakóépüle­tet és egy éttermet. A szerencsétlenség követ­keztében körülbelül negyven ember életét vesztette, több­ségük az autókban és a ki­gyulladt házakban égett benn. Sokan megsebesültek. A gép pilótája és egy utas viszont a csodával határos módon túlélte a balesetet. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Heng Samrin- nal, a Kambodzsai Népi For­radalmi Párt KB főtitkárá­val tárgyalt bacsov már tavaly esedékes washingtoni látogatására, az újabb csúcsértekezletre. Milyen döntések szület­tek az afrikai csúcsérte­kezleten? Huszonnégy éves az AESZ, s mára, az afrikai kontinens 50 országát összefogó, széles szervezetté vált. Államként már csak a Dél-afrikai Köz­társaság és Namíbia hiány­zik soraiból, de a két ország felszabadítási mozgalmai­nak vezetői is jelen vannak az egységszervezet tanácsko­zásain. A kontinens különböző irányzatú és hátterű országa­it sok minden elválasztja, voltak véres helyi háborúk és polgárháborús konfliktusok, vannak hosszan tartó vitaté­mák. Az AESZ azonban, ne­vének megfelelően az egysé­ges álláspontra számot tartó kérdéseket igyekszik előtérbe állítani, mindenekelőtt Dél- Afrika felszabadulását. A csúcson megerősítették Afrika közös kiállását a te­lepes rendszerek elten. A gond viszont az, hogy a frontállamok meglehetősen nehéz gazdasági helyzetben vannak, és sok tekintetben kiszolgáltatottak az erősebb Dél-Afrikával szemben. A határozat ezért elsősorban a tőkés világ címére szól, Nyu- gat-Európa, Japán és az USA hathatósabb fellépését sür­getné. Az EASZ soros elnö­ke a következő esztendőre különben Kenneth Kaunda zambaiai államfő lesz, aki egyúttal a dél-afrikai front­államok közösségének elnöke is. Szóba került több más té­ma s a kontinenst különösen sújtó adósságteher. A vitát azonban „átütemezték”, őszei nyilván a nagyobb nyomaték, s a további előkészítés je­gyében rendkívüli csúcsot tartanak a kérdésről. Vég­eredményben fontos,és pozi­tív döntések születtek, ahol “pedig ezek elmaradtak, ott korai lenne egységről beszél­ni... Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents