Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-02 / 154. szám
2 Somogyi Néplap 1987. július 2., csütörtök A Minisztertanács ülést tartott (Folytatás az 1. oldalról.) marad, miközben a kormányzati munkában, s a végrehajtásban nagyobb határozottságot és fegyelmezettséget kívánunk elérni. Nem a politikai vonalnak, hanem a munkastílusunknak keli hatékonyabbnak, ha úgy tetszik, keményebbnek lennie. Változatlan elvi politikánkat kívánjuk tehát nagyobb hatásfokkal megvalósítani; ez szükséges ahhoz, hogy előbb megfékezzük, majd visszájára fordítsuk a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat — hangsúlyozta a szóvivő. Kitért arra is, hogy a kormány elnöke a haladéktalan, valamint a rövid- és a hosz- szabb távú feladatokat számba véve tesz majd nyilatkozatot az országgyűlésnek a kormány programjáról, várhatóan a következő ülésszakon. E témához kapcsolódott a következő kérdés is, aki a kormány esetleges átalakításáról érdeklődött. Bányász Rezső válasza: — Magától értetődően tovább folyik a megfelelő szervezeti és személyi feltételek megteremtése ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja minél gyorsabban és minél hatékonyabban, egyértelműbben valósulhasson meg. Az atomenergetika biztonságát szolgáló kutatási-fejlesztési programról szólva a szóvivő rámutatott, hogy az atomerőművekkel kapcsolatos kutatásokat — mint szerte a világban — hazánkban is kiemelt feladatként kezelik, a kormányzat jelentős eszközöket fordít e célra. A most elfogadott program tennivalói közé tartozik a paksi erőmű biztonságának további növelése, a felkészülés az erőmű bővítésére, az új, ezer megawatt teljesítményű blokkok építésére és sugárvédelm1, sugárbiológiai kutatások elvégzésére. Másfél száz tudós és szakember, számos intézet vesz részt a munkában; a program felelőse az ipari miniszter. Az Ózdon feleslegessé vált munkaerő sorsát funtató kérdésre Bányász Rezső kifejtette, hogy Ózdon az ipar szerkezetátalakításának jelentős programja kezdődött meg. Határozottan kell lépni e tekintetben, s a kormány el is van szánva e lépések megtételére, úgy, hogy egyúttal humánusan gondoskodik minden érintettről. Ózdon pontos, személyre szóló felmérések készültek arról: kik azok, akiket az üzemeken belül irányítanak át más Varsóban tegnap háromnapos tanácskozásra ültek ösz- sze a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek elnökei. Tapasztalatcserére kerül sor a baráti országok parlamentjeinek szerepéről a szocialista országokban napjainkban végbemenő változásokban. A tanácskozáson részt vesznek: Sztanko Todorov. a Bolgár Népköztársaság népi gyűlésének elnöke, Alois Indra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke. Sarlós István a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke, Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának elnöke, Roman Malinowski, a Lengyel Népköztársaság szejmjének elnöke, Nicolae Giosan, a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöke és Lev Tolku- nov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke. Roman Malinowski, a lengyel szejm elnökének megnyitó beszéde után a tanácsmunkakörbe, illetve akik eddigi teljesítményük, munkafegyelmük okán nem érdemlik meg, hogy a vállalat gondoskodjon róluk. Ez utóbbiak jelentős része már ki is lépett, és sokan mások is saját maguk kívánnak munkát keresni. Mintegy kétszáz dolgozóról a helyi, tanácsnak kell gondoskodnia; őket egyelőre közhasznú munkával foglalkoztatják. Az értekezleten kérdések hangzottak el egyes pénzügyi rendelkezéseikkel kapcsolatban. A szóvivő elmondotta, hogy az úgynevezett kísérleti bérgazdálkodás — amely feloldja a vállalatok bérkifizetésre, illetve a költségekre fordított összegeinek egyébként meglevő megkülönböztetését — nem csupán kedvező tapasztalatokat hozott. Több helyütt lehetővé tette az idén is megalapozatlan, teljesítményfedezet nélküli béremeléseket, prémiumkifizetéseket. Amíg tehát az a gyakorlat, hogy a béremelés költségeit a vállalatok automatikusan érvényesítik az árakban, addig a nagyobb közösség érdeke az, hogy a gazdálkodók ne legyenek túlzottan érdekelve a „bérforintok" elköltésében. A gazdaság egyensúlyának megszilárdítása érdekében átmenetileg, rövid távon ezért feltétlenül szükség van a szigorú szabályozás betartására, hosszabb távon viszont valóban a bérek megkülönböztetett szabályozásának megszüntetésére kell törekedni. Kitért arra is, hogy a kormány már az idén a költségvetési hiány lényeges csökkentését kívánja elérni, ezért minden forint helyét kétszer meg kell nézni a közkiadások területén is. A kormányzat a tanácsok idei támogatási összegét ezért a közelmúltban három százalékkal, összesen mintegy két és fél milliárd forinttal csökkentette. Ez egyébként az összes tanácsi kiadás 1,8 százaléka. Persze, ez sem jelentéktelen összeg, de kényszerű intézkedésről van szó, amelynek fegyelmezett végrehajtása feltétlenül kívánatos. A tanácsok költségvetésükkel továbbra is önállóan gazdálkodnak, s most úgy kell csoportosítaniuk feladataikat, hogy a csökkenés se veszélyeztesse a tanácsi intézmények, így az iskolák, óvodák, bölcsődék, kórházak folyamatos ellátását, működését. A tanácsoknak ugyanakkor lehetőségük van helyi gazdaságszervező munkájuk olyan megjavítására, aminek révén a kokozás első napján Sztanko Todorov, Sarlós István és Horst Sindermann szólalt fel. A .magyar országgyűlés elnöke beszédében többek között kifejtette: „Az a mozgalmas kor, amelyben élünk, minden szocialista ország pártjaitól, állami és társadalmi szerveitől megköveteli, hogy határozott és céltudatos intézkedésekkel javítsák meg gazdaságuk irányítását, tegyék korszerűvé a társadalom minden intézményét." Sarlós István a' továbbiakban kiemelte; „A szocialista országok parlamentjeinek kötelessége a jogalkotás és a törvényhozás minden eszközével azon munkálkodni, hogy a szocialista közösség együttműködé-’ se minden területen erősödjék. Parlamentjeink eddig is megtalálták a módját annak, hogy együttműködjenek, hogy tapasztalataikat kicseréljék. Ügy hiszem, hogy most tovább kell lépni”. Ma, a találkozó második napján újabb felszólalásokkal, majd vitával folytatódik a tanácskozás. rabbinál nagyobb összeghez juthatnak a vállalati bérfizetésekből. Bányász Rezső egy kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a határ menti árucsere-forgalom fontos szerepet játszik az érintett területek ellátásában, a. választék bővítésében, esetenként országos áruellátási gondok enyhítésében is. Ezért hazánk a forgalom bővítése mellett foglal állást. A magyar—jugoszláv határmenti árucsere az elmúlt esztendőben némileg visszaesett, a szakemberek szerint főként a megmerevedett áruszerkezet és a magas árszint miatt. A forgalom újbóli fellendítését szolgálhatná az igényekhez jobban igazodó termékek szállítása. A kormány szóvivője tájékoztatást adott a hazai kábítószer-helyzetről is. Kiemelte, hogy a kábítószerbűnözés elleni harcról rendelkező két nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, és ebből adódó kötelezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. A rendőrség együttműködik mind a szocialista országok, mind az e tekintetben leginkább érintett tő- késcirszágak rendőri szerveivel: s a közös munka feltételei Interpol-tagságunk nyomán számottevően javultak. Más országok jelzései, felkérése nyomán, s a gyors információcsere révén hatékony segítséget tudunk nyújtani külföldi kábítószercsempészek felkutatásában, leleplezésében. Hazánk a kábítószerkereskedelem szempontjából nem célország,, inkább tartalék tranzit-útvonalként szerepel a bűnözők terveiben. Ki mit tudott? Ha a tv egyik legemlékezetesebb vetélkedősorozatának címe a Ki mit tud? volt, joggal titulálhatjuk a napjainkban Washingtonban folyó véresen komoly politikaihatalmi kötélhúzást ezzel az elnevezéssel: ki mit tudott? Vagy talán még inkább így: ki mit nem tudott? Annak a beható, ám szinte csak a bennfentesek számára követhető kihallgatássorozatnak ugyanis, amely a hírhedt iráni botrány kulisz- szatitkait van hivatva kideríteni, épp ez lenne a fő feladata. Hiszen a tények, a Teherán számára küldött katonai szállítmányok, a libanoni túszszabadítás kísérletei, vagy a nicaraguai ellenforradalmárok pénzügyi támogatásának csatornái immár közismertek. Újabb részletek napvilágra kerülhetnek még a továbbiakban, ám az igazi szenzáció inkább már a mögöttes területről, vagyis a személyi vonatkozások körül várható. Érthető tehát az a megkülönböztetett érdeklődés, amely a botrány egyik főszereplőjének, North alezredesnek tegnap megkezdődött kongresszusi meghallgatását kíséri. A nemzetbiztonsági tanács egykori befolyásos alakja hosszú hónapokon keresztül megtagadta a tanúskodást, s valószínűleg most is csak a részleges büritet- lenség ígérete vette rá álláspontja megváltoztatására. Feltűnő ugyanakkor, hogy — némileg túllépve magán az Irangate konkrét fejleményein — Washingtonban egyre több szó esik az elnök pozíciójának általános meggyengüléséről. Egyelőre azonban sok függ attól, ki nyeri a sajátos washingtoni társasjátékot, ki győz a „ki mit nem tudott?” újabb fordulójában. Érthető tehát — s erre a mostani North-kihallgatás csupán újabb bizonyíték —, hogy a kongresszusi vizsgálóbizottság ténykedése továbbra is az amerikai közfigyelem homlokterében marad. Sz G VSZ parlamenti elnökök találkozója Véleménycsere napjaink gondjairól TÖRTÉNELMI KAPCSOLATAINK Az Aréna Madridban, a bikaviadalok színhelye Messze van Spanyolország. Sok minden eszünkbe jut, ha ezt a szót halljuk. Elsősorban persze a jól ismert, híres dolgok, no meg egy kis romantika a flamencóról vagy a bikaviadalokról. Ennek az országnak szülötte volt Cervantes, aki Don Quíjote-val halhatatlanná tette nevét. De itt élt és alkotott Goya, Picasso, vagy Salvador Dali. A Real Madrid futballcsapata, a több mint 3000 kilométeres tengerpart, a híres vörösborok, s még lehetne sorolni, hiszen mindez Spanyolországhoz tartozik. A számok ennél jóval szárazabb adatokat közölnek. Területe 505 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 38 millió. Fővárosa Madrid, több minit 2000 kilométerre van Budapesttől, vagyis tőlünk az egyik legmesz- szebbre lévő európai ország. De tényleg „messze van-e Hispánia?” — A térképen igen, de valójában nem — mondja dr. Nagy László, az IBUSZ madridi irodájának igazgatója, aki egyben a magyar idegenforgalmi hivatalt is képviseli Spanyol- országban. — Az itteni „turistapiac” teljesen nyitott, nagy a konkurencia. Az ország lakosaiból évente 14 millióan utaznak külföldre. Hagyományosan a szomszédokat, Franciaországot és Portugáliát keresik fel a legtöbben. Magyarországot általában kevésbé ismerik, ezért szeretnénk felkelteni az érdeklődésüket. Erre jó alapot adnak a történelmi kapcsolatok. A középkorban erős kapocs volt a katolikus vallás és a latin nyelv. A mohácsi csatában elesett II. Lajos magyar király emlékére Spanyolországban is gyász- szertartást rendeztek, mivel felesége, Mária spanyol volt. Tavaly Buda visszavételének 300. évfordulóján, spanyol „harcosok" látogattak Budapestre, korhű öltözékben, fegyverrel a kézben, sőt egy könnyű ágyút is hoztak maPerzselő napfényben a spanyol tengerparton e Hispánia? gukkal. Ök a Club Numan- tia tagjai, akik évről évre a spanyol hadi dicsőség nyomdokain járják a világot. Megkoszorúzták azt az emléktáblát, amely a várért folytatott harcban elesett spanyol önkéntesek emlékét őrzi. Dr. Nagy László csak úgy sorolja érdekesebbnél érdekesebb közös dolgainkat. Például azt, hogy a XVIII. század végéig Kecskeméten minden évben rendeztek bikaviadalt. Bár ez különbözött az „eredetitől”,' mivel itt a város legerősebb henteslegénye a szarvánál fogva kényszerítette a földre a bikát, de nem ölte meg. Aztán 1904-ben Budapesten az IBUSZ szervezésében tartották bikaviadalt. A bikánál maradva: a spanyoloknak is van bikavér nevű boruk. Magyarország sok városában találhatók közös történelmi emlékek. Például Sopronban, Esztergomban, Egerben, Debrecenben, Tatán, Székesfehérváron és Budapesten. S hógy miért tartja eny- nyire fontosnak Madridban egy idegenforgalmi szakember a hagyományok ápolását, sőt az emlékek felélesztését? Erre dr. Nagy László a következőket mond ja: — A Franco-rendszer 40 éve alatt, 1936—76 között semmilyen kapcsolat nem volt országaink között. Ezalatt felnőtt egy generáció, amely emiatt keveset tud rólunk. Ezért igyekszünk ér- . dekes és közös történelmi emlékeket is beépíteni itteni j propagandánkba. Ha sikerült j felkelteni az érdeklődésüket j Magyarország iránt, akkor számíthatunk a turisták szá- j mának növekedésére is. S hogy ez a módszer sikeres, azt bizonyítják a következő adatok. Évente 16—17 ezren érkeznek hazánkba Spanyolországból, ami utazási szokásaikat ismerve nem kevés. Általában európai körutazás keretében töl-) tenek 3—4 napos Buda-| pesten. A jövő feladata, Madridi utcarészlet hogy Magyarország önálló úticélként is „eladható” legyen. A hatékonyabb reklámozáshoz tartozik, hogy évente 5—6 kiállítást rendeznék hazánkról. Többször tartanak árubemutatókat, gasztronómiai napokat is. Az IBUSZ madridi kirendeltsége együttműködik 36 utazási irodáival, s mintegy 90 olyan programot kínálnak, amely Magyarországot érinti. Jő lehetőségnek ígérkezik a kongresszusi turizmus, a gyógyidegenforgalom. a nagyszabású kulturális- és sportesemények. Az üzleti sikerhez azonban olyan „egyszerű” dolgok is hozzátartoznak, mint a spanyol életformához történő jobb alkalmazkodás. Tehát ne akarjunk nyolc órakor reggelit felszolgálni, s ne ültessük be őket este 6-kor a vacsorához. Ez na- gon fontos, mivel az átlag spanyol szívesen utazik oda, amit ismerőse, rokona ajánlott. Legjobb ajánlólevél persze a királyi pár közelgő budapesti látogatása, amely sok egyéb haszna mellett, újabb lendületet adhat a két ország közötti idegenforgalomnak is. Szőts István
