Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

4 Somogyi Néplap 1987. július 11., szombat Az igazgató bízik a fellendülésben Lesznek új vasutasdinasztiák Július második vasárnap­ja vasutasnap. Az ország legnagyobb vállalatának munkásait ünnepeljük ilyen­kor. Fényes Józseftől, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetőjétől kértünk interjút ebből az alkalomból. Termé­szetesen elsősorban azokról a témákról kérdeztük, ame­lyek ma a somogyi utasokat különösen érdeklik. — Tart a villamosítási program. Mikor ér el a vil­lanyvonat a megyébe? S lesz-e elegendő mozdony, hi­szen a villamosított vonala­kon is sokszor dízelmozdo­nyok járnak. — A program szerint ha­ladunk. A déli Balaton-par- ton a következő vasutasna­pon már minden bizonnyal Siófokiig villanyvonatok jár­nak majd. Szeretnénk, ha jövőre Dombóvár és Kapos­vár között is megkezdődhet­ne a villamos vontatás, de ez nem csak a vasúttól függ. Elsősorban a postai kábelek lefektetése szabja meg, hogy milyen gyorsan haladhatunk a villamosítással. A legna­gyobb feladat Siófokon vár ránk, ahol megkezdődött a pályaudvar teljes rekonst­rukciója. A kérdés második felére sem könnyű választ adni. Nincs még elég vil­lanymozdonya a MÁV-nak. de azért is dízel megy a vil­lamosított pályán, mert cél­szerűtlen volna a mozdony­csere, ha csupán egy rövi- debb szakaszt tesz meg a dízel ott, ahol felsővezeték van. A MÁV most csak vil­lanymozdonyt vásárol, sem­mi másít. Készül a Gamz- Mávagnál a hazai villamos motorvonat két próbaszerel­vénye, ezek majd a buda­pesti elővárosi forgalmat bo­nyolítják le, illetve a nyári balatoni szezonban a ma­gyar tengernél fognak szol­gálni. — Elterjedt a híre, hogy újra megjelennek a gőzmoz­donyok a síneken. Igaz ez? — Csupán nosztalgiavona­tokat indítunk gőzössel, a magyar vasútnak nincs szán­dékában visszalépni az el­avult módszerekhez. Viszont régebbi lemaradásunk most erény, jó üzletek születnek belőle. Legöregebb működő­képes gőzösünk-112 éves, a pécsi igazgatóság legrégebbi gépe pedig 105 évet számlál, ezeket sokszor nyugati cé­gek bérlik ki, mert ott már negimen találnak a nosztal­giavonatokhoz gőzöst. — Mind a személy-, mind a teherforgalomban szükség van jobb vagonokra. Várha­tunk-e előrelépést e téren? — A teherszállításban ke­vésbé. A belföldi forgalmat nagyjából zökkenőmentesen le tudjuk bonyolítani, de az exportszállítmányokhoz már alaposan válogatnunk kell a tehervagonokat, mert a kül­földi partner csak korszerű kocsit hajlandó futtatni a sínéin. Bizony a vagonpark elöregedett. A személykocsik állománya hamarabb meg­újul, igaz, hogy nem új va­gonokkal. De több vagon át­kerül a nemzetközi vonatok­ról a hazai szerelvényekbe. Ügy jártunk, mint a Malév a zajos repülőgépekkel; a nyugati vasutakon csak olyan személykocsi mehet, amely kétszáz kilométeres óránkénti sebességgel is vontatható. Űj vagonokat kell venni, a régebbiek pe­dig belföldön szolgálnak majd, ezek jobbak az itthon megszokottá kn á.l. — Az íeddigiekből kide­rült: a MÁV-ot sem kerülik el azok a pénzügyi és mű­szaki gondok, amelyek az egész magyar gazdaságot sújtják. Jlyen körülmények között mivel biztatják ön­Van megoldás A környezetszennyezésért bírság jár Elit a kempingben Ezren „csúsznak” le naponta Ha traktor vagy egyéb munkagép motorját mossák, a vízzel együtt bizonyos menyiségű olaj is kerül a föddbe. Ez szennyezi, káro­sítja a környezetet. Egy hat évvel ezelőtti minisztertaná­csi rendelet ezért rendelke­zik az olajos föld megsem­misítéséről. A rendeletnek azonban nem sok foganatja lett, bizonyítják a környe­zetszennyezés miatt kisza­bott bírságok is. Az olaj­iszapos földet még mindig gyakran a szeméttelepekre viszik, vagy valamelyik rej­tett zugban elássák. Akik valóban meg akarták sem­misíteni, azok a téglagyárak­nál jelentkeztek, mert bíz­tak abban, hogy az iszap a téglagyártásnál alapanyag­ként felhasználható, illetve elégethető. A számítások szerint egy munkagép után évente egy tonna olajiszap keletkezik, vagyis egy köze­pes gazdaságban évi ötven­hatvan tonna. Mit lehet ez­zel csinálni? Ügy látszott, nem sókat, mert az OKTH megtiltotta a téglagyári fel- használást. — Reménytelen a helyzet? — kérdeztük Gonda Feren­cet, az Agroinnováeiós Kö­zös Vállalat dunántúli, azaz kaposvári központjának ve­zetőjét. — Néhány évvel ezelőtt három tolnai szakember, Rigler István, Palásthy Pál és Tallér Márton kutatása nyomán megszületett az úgynevezett PTR-System, amelynek kísérleteit az Ag- roinnova támogatta, s amelynek licencét március óta ajánljuk az érdekelt me­zőgazdasági üzemeknek, Vo­lán vállalatoknak, autójaví­tóknak és vegyi gyáraknak. A PTR-System új megol­dásokat tartalmaz. Az olaj­iszapot szerves trágyával ke­verik, adalékanyagot juttat­nak hozzá, így a károsító anyagok egy év alatt telje­sen lebomlanak, a keveréket ismét ki lehet juttatni a szántóföldre. A szekszárdi ötletből szabadalom lett. amelyet az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal széles körű elter­jesztésre javasol. — Mennyire ismert a tol­nai módszer? — Elsősorban tolnai és baranyai üzemekkel kötöt­tünk eddig szerződéseket, de jöttek Győr-Sopronból és Fejér megyéből is ügyfelek. Somogybán eddig egyedül a marcali termelőszövetkezet­tel tudtunk megegyezni, de jelezte érdeklődését a Dél­somogyi Mezőgazdasági Kombiinát, a cukorgyár és á Kapos Volán is. Az utób­biakkal csak akkor fogunk megállapodni, ha találunk olyan termelőszövetkezetet, amelyik trágyát tud szállí­tani. A gazdaságok közül azonban még sokan ódzkod­nak az eljárástól. Hogy miént, arra nehéz lenne válaszolni. Az egyik szomszédos megyénk mező- gazdasági kombinátjában nem voltak kíváncsiak az eljárásra, pedig közelükben folytak a kísérletek is. Csu­pán akkor változott meg a véleményük, amikor az olaj­iszap miatt 3.5 millió formt? bírságot szabott ki rájuk az OKTH. A PTR-System nem kerül ennyibe. N. J. magukat és az utazókat a vasutasok? — A nehézségekkel együtt is erőltetett ütemű jobbítá­si programijaink vannak. A villamosításról már esett szó, de hozzá tartozik a kér­déskörhöz az épületek kar­bantartása, felújítása is. A pécsi igazgatóság területén elszórtan egy kisebb vá- rosinii építmény van. A ré­gieket most sorra felújítjuk. Ahol az öreg ház be tusija fogadni az új technikát, ott megőrizzük azt, ami van. De — például Fonyódon is ez történt — néhány helyen meg kell majd válni a régi épülettől, mert az új biz­tonsági és irányítástechni­kai berendezéseket nem mindig lehet „begyömöszöl­ni” egy százéves vagy még öregebb állomásházba. Eny- nyit a tárgyi feltételekről. S annyit a többiről: amikor az anyagi eszközök • szűkö­sek, akkor mindig előtérbe kerül az emberi teljesítmény fokozása. Ezt az utat járja a vasút is. — Ehhez viszont jó lenne, ha újjászületnének a régi vasutasdinasztiák. — Igen. Van még jó né­hány család, amelyből a nagypapa már vasutas volt, s annak szánják a most szü­letőket is, de mégiscsak ke­vés az ilyen dinasztia. Fi­gyeljük embereinket, s a jól dolgozókat mindenképpen meg akarjuk tartani, meg akarjuk becsülni. Rajtuk állnak azok a nagy tettek és az apróságok is, amelyek révén remélhetőleg gyarap­szik majd az utasok száma. Például köztudomású, hegy a mostani nagy rekonstruk­ció, a villamosítás sok fel­fordulással, késéssel, átszál­lással és egyebekkel jár együtt. Ha a kalauz ilyen­kor kedvesebben és ponto­sabban tájékoztatja az ufa-' sókat, ha egy-egy váratlan helyzetben a megfelelő ve­zető gyorsan és jól intézke­dik, akkor a zavarok csök­kenthetők, illetve elviselé­sük könnyebb. Bízom benne hogy mind több vasutasdi- nasztia lesz, bízom a fellen­dülésben. A gyorsabb, a tisztább vonatokban... Már az apám is mozdonyvezető volt, hűtlen lennék a hagyo­mányokhoz, ha nem bíznék mindebben. T „ A kaposvári hetipiacon minden volt, mi szem száj­nak ingere, s türhetőek vol­tak az árak is, föltéve, ha nem ifjúkorunk nyaraihoz hasonlítottuk. Tanácsosnak látszik elkészíteni az első lecsót, mert mire a hozzá­valók a mostaninál olcsób­bak lesznek, véget is ér a szezon. Minőségtől függően 25—45 forintért vehettünk egy kiló paprikát és 30—40-ért para­dicsomot. Apró új krumpli már 5-ért is volt, s a javáért sem fizettünk többet 8—10- nél. Egy 10 forintos csomó főzőhagyma már csaknem félkilónyi. Űjdonság volt a kovászolni való apró uborka 25-ért. Sa­látakészítéshez 15-ért kap­tunk. Gyorsan végét ért a zöldborsószezon, így is volt még azonban 15-ért. Ennyit kóstált a zöldbab java is. Káposztát már nyolcért is láttunk, s nem a 12 forintos ár miatt fizettünk kellett­lenül a kelért. 14 a karfiol. A vegyes zöldség ára is ve­gyes — 5—8 forint között volt, s nem mindig a drá­gább látszott a szebbnek. 5- ért tukmálták a tököt, kettő­ért a hozzávaló kapor csok­rát. A 3—5 forintos fejessalátá­nak nagyobb volt a torzsája, mint a levele. Eső híján sor­Kétségtelen: a legvonzóbb táborhelyek a partiak, ahol a vendég kilépve a sátorból, lakókocsiból, máris vizet ér­het. A Siotour kempingjei közül a legtöbb ilyen. Az Európa-szerte ismert Autós 1. például, de a ritkábban emlegetett Aranypart kem­ping is, amelyet az „ember - sűrűs” Szabadi-Sóstón léte­sített a Somogy Megyei Ta­nács Idegenforgalmi Hivata­la. — Jelenleg 1200 vendé­günk van — mondja Szalay István kempingvezető, aki noha fiatalember, sok ta­pasztalatot szerzett az ide­genforgalomban. Ügy .véld (s ezt a véleményét rendsze­rint igazolja a valóság), hogy a Balaton partján min­dig „az a bizonyos 40—50 nap a döntő” — július ele­jétől augusztus második fe­léig —, ha ebben az időszak­ban strandidő van, vendég is van. Nos, strandidőből most nincs hiány (már sok is a kánikulából, esőt kíván az ember és a növény); ko­pik a zöld gyep a parton és a táborban. — Nyugat-Európából 400- an, a szocialista országokból 650-en nyaralnak nálunk, azonkívül 150 hazai vendé­günk van. A kempingben étterem, drinkbár, bisztró várja a vendégeket, és az idén meg­nyílt egy ABC-üzlet, amely­re igen nagy szükség volt. vadt a gombapiac. 120 volt a rókagomba, 100 a vargánya kilója. A galambicáért 60-at szerettek volna kapni. Ősz és tavasz csemegéit egy gyékényen árulták a gyümölcspiacon. Rengeteg volt a pándi meggy 20-ért. Nem kevésbé volt nagy sze­me a ropogós cseresznye 25- re tartott maradványainak. Az első kajsziért 40 forin­tot kértek, míg álomba illő franciabarackot 60—70-ért kaptunk. 25-ért előfordult már apró körte, sőt — tízzel olcsóbban — aratási alma is. A szerényebb csemegék so­rába tartozott a 15 körüli áron fogyó ribizli és egres. (Szabadi-Sóstón vagyunk, Siófok legkevésbé ellátott területén.) A nyolcmillió forintos költséggel épített csúzda rendkívül népszerű a kem­ping lakói körében. — Délelőtt kevesebben ve­szik igénybe, mint délután — mondja a kempingveze­tő, — Mintegy ezren csúsz­nak le naponta. Esteledik. A gyerekek tol- laslabdáznak, az asszonyok vacsorát főzinek, vagy kézi­munkáznak a sátrak előtt. A férfiak hideg sört kortyol­gatva beszélgetnek, egy-egy kupaktanácsban 3—4 féle Zömében ennyit fizettünk a málna literéért. Ez alkalommal á hőség miatt apadt a tyúkok tojó­kedve. Olyannyira, hogy a piac bejáratánál szabott „al­kalmi tojásár” is 2,50 volt. A vásárlók az élőbaromfi­árakban nyertek kárpótlást. Már 140-ért is adtak volna egy mammutkakast. 120 volt egy apró csirkepár. Százzal drágább egy fazékérett tyúk­páros. A virágpiacon margarétá­ból kínáltak legtöbbet, csok­ronként 8—10-ért. 10-et fi­zettünk a kardvirág száláért. A mutatósabb szegfű fele- ennybie került. B. F. nyelven is. Itt előbb-utóbb mindenki megérti a szom­szédja nyelvét, a törzsven­dégek egy kicsit már ma­gyarul is tudnak. Sz. A. Hitellevél belföldre Az Autóklub sa jtótá jékozta tó ja A Magyar Autóklub iro- diáiban belföldi hitellevelet is válthatnak ezentúl a klub­tagok — erről tájékoztatta pénteken a klub székházá­ban az újságírókat Balogh Tibor főtitkár. A hitellevél — melyet 250 forintért vásárolhatnak meg a klubtagok — két darab 500 forint, két darab 1000 forint és egy 2000 forint ér­tékű szelvényt tartalmaz, amelyekkel autójavító válla­latoknál, szövetkezeteknél hitelbe lehet gépkocsit ja­víttatni, továbbá a Hungar­Hotels és a Pannónia szállo­davállalatok szállodáiban szobát és szolgáltatásokat igénybe venni. E két szállo­davállalat hat-, illetve öt- százalékos kedvezményt is nyújt azoknak a vendégek­nek, akik az Autóklub bel­földi hitel lev elével fizetnek. A belföldi hitellevél továb­bi tartozéka egy 300 és egy 400 forint értékű Áfor- üzemanyagszelvény is. A mellékelt városi segélyszol­gálati szelvény egy alkalom­mal a segélyszolgálat díj­mentes igénybevételére jo­gosítja tulajdonosát. A gép- kbcsiszállítási szelvény alap­ján ugyancsak egy alkalom­mal 20 százalékkal csökken­tett fuvardíjat kell fizetni az Autóklub szállító szolgá­latánál megrendelt gépkocsi- Száílításért. A belföldi hitellevelet ki­zárólag klubtagok vásárol­hatják meg, s a hitellevél érvényességi ideje addig tart, ameddig a klubtagsági igazolványé. Ugyancsak új szolgáltatás­ként a hitellevelet kiváltó klubtagok díjmentesen kap­nák turisztikai térképet, amelyet jól hasznosíthatnak külföldi útjukon. ITT A LECSOSZEZON PIACI KÖRKÉP

Next

/
Thumbnails
Contents