Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
1987. július 11., szombat 5 Kiváló orvos Az egészségügy szolgálatában Hivatása: orvos. A Sem- melweis-évfordulón kiváló orvos címmel tüntették ki. Dr. XJjsághy Erzsébet a megyei egészségügyi osztály vezetője. — Mikor tette le a fehér köpenyt, mikor rendelt utoljára? — A fehér köpenytől akkor váltam meg, amikor a megyei Köjál laboratóriumából a kötelesség elszólított. Ugyanott osztályvezetőnek neveztek ki. Gyermekgyógyász szerettem volna lenni, édesapám hivatását kívántam folytatni. Pécsen végeztem az orvostudományi egyetemen, 1962-ben a férjem oldalán kerültem Kaposvárra. A pályakezdők azokban az években nem dönthettek arról, hol, hova kívánnak elhelyezkedni. A munkakezdés irányítással járt. 1962 előtt sosem jártam Kaposváron, de most már somogyinak vallom magam. Életem nagyobb részét itt töltöttem. Dr. Ujsághy Erzsébet a megye egészségügyének egyenletes fejlődéséért felel, orvosi tanácsokat nem ad, nem praktizál. — A gyógyító-megelőző munka a profi orvosokra tartozik. Még receptet sem írok föl szívesen senkinek. A gyógyításban közvetlenül sosem vettem részt. A köjálnál a laboratóriumi munkában megtaláltam a hivatásomnak megfelelő feladatokat. Hét éve töltöm be a megyei főorvosi munkakört. — E pozíciójában egyetértene azzal, ha ma is irányítanák a pályakezdőket? — Akkor nem értettem vele egyet. Két év után lehetett csak munkahelyet változtatni. Igyekeztem megtalálni a szépet a labormun- kában is. A férjem trauma- tólógus, abban az időben sokszor kellett ügyeletben lennie, az otthoni feladatokból nekem jutott ki több. Most megfordult a kocka. A férjem — dr. Mecseki László, a megyei kórház osztály- vezető főorvosa — vállal többet a házimunkából. A pályakezdők hasznára válna szakmailag, ha két évet meghatározott munkahelyen töltenének el. Néhány intézmény is jól járna. De ez a felfogás nem illik a mai gyakorlathoz. .. — Megyei főorvos. Hivatali munkával segítheti elő Somogy egészségügyének fejlődését, az intézményhálózat gyarapodását, azok felszereltségének állandó korszerűsítését, a szakmai programok megvalósítását. Ez is a hivatása része? — Messzire vagyok a betegektől, de gondolataimban, cselekedeteimben azon vagyok, hogy minél előbb felgyógyuljanak, visszatérhessenek a családhoz, a mun- kahe'yre. Nagyon nagy áttétellel jut el az én munkám eredménye az egészségügyi intézményeken, azok személyzetén keresztül a betegekhez. .Nem gondolhat arra egy beteg, hogy a gyógyulását elősegítő műszerhez a kórház a megyei tanácson keresztül juthatott. — A férje a megyei kórház főorvosa, osztályvezető. Jelent-e kontrollt az ő közvetlen tapasztalata önnek? — Döntéseimben közvetlenül sosem használom fel az ő véleményét. Elraktározom azokat. — A megyei tanácson töltött tizenegy évből hét esztendeje osztályvezető. Mit tart sikerének? — Egy teamet akkor lehet eredményesen irányítani, ha a csoport minden tagja nagy felelősséggel végzi munkáját. Sikerült egy ilyen közösséget létrehozni a megyei egészségügyi osztályon. És ha nem segített volna a megyei vezetés, akkor nem beszélhetnénk arról, hogy az elmúlt években miként gazdagodott Somogy egészségügye, fejlődött az intézmény- hálózat. — Személyes sikerére is kíváncsi vagyak. — Nem vagyok jó médium a sikerhez. önmagámmal szemben nagyon kritikus vagyok. Ez a kitüntetés, úgy érzem, s ezt végig is gondoltam az öröm pillanataiban, munkám és a megyei egészségügy elismerése. Nem volt hiábavaló, amit tettem. Szól ez az elismerés a családtagjaimnak is, hiszen az ő segítségük nélkül nem láthatnám el munkahelyi feladataimat. — A teljesebb portréhoz hozzátartozik az is, mit tesz szabadidejében, amikor pihen? — Nagyon kedvelem a klasszikus zenét. Beethoven hegedűversenyét teszem föl Olyankor, amikor már nagyon fáradt vagyok, de még dolgoznom kell. Szeretek kézimunkázni, a főzésben kedvelem az újszerű ízeket, s ■két-három évenként kisebb utazásokat teszünk. Horányi Barna Helyre rakott betűk, kijavított hangok Emlékbqbak a tiszta beszéd műhelyében A Zrínyi Ilona Általános Iskola aprócska szobájában egy kislány küszködik a szavakkal. Az intelligenciaszintje átlagos, ám az úgynevezett részkiesés miatt a harmadik osztályt ismétli. Meffiette ül segítője, nehéz időszakának egyik legfontosabb támasza, dr. Bánáti Henrikné logopédus. A kedves arcú gyerek már a nyári vakációját tölti, de visszajött, hogy a kirándulás miatt elmaradt foglalkozást pótolja. — A tanárai egy kicsit későn vették észre, hogy a kislány diszlexiás, vagyis olvasási zavarral küzd. A szobában ahol, beszélgetünk, a bútorok fehérek, a képek színesek, és rengeteg a játék, valamint a játékos feladatlap. A környezet és a logopédus teremtette légkör gyorsan oldja a szorongást, a kisdiák félelmét. — Gyakori az olvasászavar? — Ezeknek a gyerekeknek az iintelligenciaszintje és a tanulásba fektetett energiája nem áll arányban az olvasás- és íráskészségük fejlő- désévöí. Az olvasászavar többnyire együtt jár az írás- zavarral. Nagyon makacs hiba ez; hosszú időbe telik a kijavítása, főleg ha későn veszi észre a pedagógus. Az első osztályban már tudnia kellene minden tanítónak, hogy az egyéb iskolai követelményeknek megfelelő kisdiáknak miért megy nehezebben az olvasás. A jelek felismerhetőek: téveszti vagy felcseréli a betűket, illetve az olvasás irányát, szótagokat hagy ki vagy told be, a nehéz, hosszú szavakat pedig néha az értelmetlenségig eltorzítja. Ezt a zavart ki kell javítani, mert az olvasás az ismeretszerzés eszköze. A diszlexia pszichikai zavart is okozhat, a gyermek magatartása nyugtalan, dekoncentrált, fáradékony lesz. Értelmi szintje megfe- ilető, helyzete mégis méltánytalan, mert butáinak tekintik, és ez védekezési reakciót vált ki belőle; túl- érzékeny lesz, néha agresz- szív. Szomatikus tünetek — étvágytalanság, epilepsziás rohamok, alvászavar — is jelentkezhetnek. — Milyen okai vannak a diszlexiának? — A legfontosabb az anyanyelvi fejlettség gyenge szintje, amely egyrészt az artikulációt érinti beszédhibákat okozva, másrészt a rassz kifejezőkészségben, szegényes szókincsben nyilvánulhat meg. — Kiküszöbölhető, gyógyítható? * — A gyermek csak akkor ismer biztosan egy betűt, ha kialakul már a betű vizuális, akusztikai és artikulációs kapcsolata. Itt kell kezdeni a munkát. Ezt a be- tők összeolvasása követheti. Az Olvasás-, illetve az írástévesztést csak intenzív kiscsoportos terápiával lehet kezelni, hiszen ezek a gyerekek a zavar különböző szintjén vannak. Mások a kiváltó okok is: egyik az optikailag, másik az akusztikailag hasonló betűket cseréli föl, illetve téveszti. A diszlexia gyógyításához nagy segítséget adnak az o’vasó- és feladatlapok. A hiba kijavításának egyik lényeges feltétele, hogy a foglalkozás játékos legyen. Ehhez a munkához, a gyerekek figyelmének lekötéséhez azon" ban igen kevés a megvásárolható eszköz. A logopédus nem tehet mást, mint azt, hogy gyűjt mindent, aminek hasznát veheti, és elkészíti a maga kitalálta segédeszközö" két. — Sok a pösze, a dadogós és a hadaró gyerek is. — Az artiku’ációs hibák kijavítása kiskorban elkezdődik már. Az első osztályban — tehát az olvasás tanulásakor — elengedhetetlen követelmény, hogy a kis" diák pontosan differenciálja és tisztán ejtse a hangokat. A nem szervi eredetű beszédhibákat többnyire a rossz példa — a gügyögő szülő, a kántáló kórusbeszéd — okozza. Magyarországon csaknem négyszáz logopédus dolgozik a beszédhibák kijavításán. Kaposváron hatan végzik ezt a nagyon aprólékos, sok törődést kívánó munkát. A Zrínyi Ilona Általános Iskola az egyetlen a megyeszékhelyen, amelyik a logopédust főállásban foglalkoztatja. Igaz, az itteni diákokon kívül a Berzsenyi általános iskola tanulóit és három óvoda gyerekeit is eű.átja dr. Bánátiné. — Mikor érzi a jól végzett munka örömét a logopédus? — A mi munkánkban akkor lehet sikerre számítani, ha meg tudjuk nyerni a gyermeket. Amikor kint süt a nap, az udvaron vidám a zsivaj, nekem itt bent „gyötörni” kell szegényt. Tudom, hogy nyertem, amikor látom, szívesen járnak az óráimra. A minap a lakásom ajtajában egy virágcsokrot találtam rövid üzenet kíséretében: „it vótam Tomi”. Egy másik kisfiú vadásznak készül, s meghívott a lakomára így: „lesz ott vaddisznó ód alas és tőtött fácány, meg minden amit akar”. Az apró munkaszoba egyik falán bábok sorakoznak. Egykori páciensek hagyták itt emlékül féltett kincseiket, s kaptak helyette másikat: megismerték a tisztán, szépen épített szó ízét, örömét, s megkapták vele együtt a teljesebb élet lehetőségét. Igaz, megizzadtak érte: logopédus is, diák is. Tamási Rita RÁDIÓJEGYZET A másik valóság Véget nem érő vitát nyithatnánk arról, hol a helye az irodalomnak a társadalmakban, szerepe csökkenthető, vagy helyettesíthető-e mással? Arról is folyhatna a polémia, vajon csak kevesek kiváltságáról van szó, egyes életkorokban megtanulandó kötelező anyagról, melyeik az évek számának gyarapodásával el lehet felejteni. Központi része lehetne a vitának az is, ki ér rá ma ezzel foglalkozni, sőt arra is kitérhetnénk, van-e létjogosultsága az irodalomnak ma, a nyolcvanas évek második felében. Akik pénteken délelőttönként a Kossuth rádió előtt ülnek, hogy ötvenegynéhány percig figyelemmel kísérjék a Rádió irodalmi lapját, a Gondolatot, minden bizony - nyal e vita résztvevői lehetnének. Hogy szerencsés-e péntek délelőtt — e napot hajlamosak vagyunk szélső napként értelmezni — műsorra tűzni egy tartalmasabb programot is, ezt a műsorszerkesztők dolga eldönteni. Ha elfogadjuk Juhász Ferenc véleményét, mely szerint az irodalom lassan-lassam. elhalványuló sávot képez az e szóval illetett valóságkö- zelítő, valóságpótló írások tengerében, ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy egyre kevesebb azoknak a száma, akik figyelnék az irodalomra. Hajlamosak vagyunk — hallottuk — irodalomnak nevezni az ezt helyettesítő, legtöbbször vallóságközvetítő írásokat, melyekben az identitáskeresés szerepel mozgató rugóként. Ebben az értelemben egy másik valóságról beszél az, aki irodalmat emleget. A szó tiszta jelentésében, elsődleges értelmezésben a másik valóságot közvetíti, a semmivel sem pótolihatót, a második világot. S fogadjuk el Juhász Ferenc érvelését, miszerint a többi „irodalom” is lehet érdekes, izgalmas, azonban a fentieket elfogadva csak helyettesítő szereppel bír. S hogy mit tart egy irodalmi folyóirat főszerkesztője a másik valóság legpontosabb dokumentumainak? Hajnóczy, Esterházy, Ördög Szilveszter, Temesi Ferenc munkái állnak az első helyeken, de a folyóirat szerkesztésében fontos helye van. a magyar irodalom múltját ünneppé emelő írókról most már sorozatosan megjelenő emlékszámóknak is.. Közülük Arany János, Tóth Árpád, Radnóti, Kassák Lajos feltétlenül említendő. A közeljövőben Karinthy Frigyes és Somlyó Zoltán folytatja majd a sort. A- szellemiség őrzése éppúgy hozzátartozik egy irodalmi folyóirathoz, mint a jelenkoriak munkájának bemutatása. A magyar szellemiség évszázadai voltak azok a vérképző anyagok, amelyek lehetővé tették, hogy a jelenkoriak múlttá Válhassanak — hallottuk a főszerkesztő szavait. Az irodalom útjára nem emlékezni, e nélkül élni nem szabad. Szükség van rá, hogy ünneppé emeljük a letűnt évszázadok magyar szellemiségét. Ha ezt nem .tennénk, múltunkat veszítenénk el teljesen. Balogh P. Ferenc A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Központi Zenekara a hagyományokhoz híven térzenével szórakoztatja a Budai Várba látogatókat Sütő András-ősbemutató Gyulán Sütő András új drámáját, az Álomkommaindót ősbemutatón láthatja július 19- én a Gyulai Várszínház közönsége. A kiváló erdélyi író műve a Gyulai Várszínház és a budapesti Vígszínház közös előadásában, Sík Ferenc rendezésében . kerül színpadra. A darab főbb szerepeit Kern András, Lukács Sándor, Seres Zolán, Fiilöp Zsigmond, Zsíros Ági, Vállai Péter, Földi Teri és Fo- nyó József alakítja. Az ősbemutató után,, július 21-től még hat estén játsszák Gyulán az Álom- kommandót. A július 20-i előadás technikai okokból elmarad, a jegyek becserélhetők a többi előadássá. A darab ősztől Budapesten, a Vígszínházban kerül színre. *
