Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

Somogyi Néplap 1987. július 4., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉI,ET I fj |1P^ $ || >r se t ü 'v iof ^ v ^ '•■ ' " - > ' >x‘ ^ ' -X * '' •• Miért lépett vissza a Siemens? Vegyesvállalatok kérdőjelekkel Sokszor szóba kerül mos­tanában a vegyesvállalatok alapítása, a külföldi műkö­dőtöké bevonása a magyar gazdasági életbe. Esetenként eltúlozzák forrásbővítő sze­repét, lehetőségét. A külföl­di tőke több mint hetven termelő, .szolgáltató és keres­kedelmi vállalat, illetve pénzintézet tevékenységében vesz részt közvetlenül. A folyamat felgyorsult. Tavaly például több mint húsz ve­gyesvállalat alakult mintegy 20 millió dolláros tőkével. Terveink, reményeink sze­rint 1990 végére a magyar gazdaságba fektetett külföldi tőke jobb esetben megközelí­ti a 200 millió dollárt. Számarányuknál, tőkeere­jüknél, tényleges forrósbőví­tő szerepüknél népgazdasági jelentőségük azért nagyobb. Hozzájárulnak az élenjáró technika hazai alkalmazásá­hoz, a korszerű vezetési, szervezési, piaci módszerek térhódításához. Felületesség Bizonyítja ezt a Fotex pél­dája. Az amerikai partner nem csupán a négymillió fo­rint értékű színesfotó-mini- labort vitte a vállalkozásba, hanem az új szemléletet is. Nem kellett a rendelőnek heteket várni a színesfilmek előhívására, néhány óra alatt kiadták a kész képeket. A gyors előhívás olyan kihívás­nak bizonyult, hogy az egész szakma kénytelen volt beve­zetni az expressz és szuper - expressz szolgáltatást. Az ilyen és hasonló piaci­vállalkozási lehetőségnek se szeri, se száma hazánkban. Megvannak-e legalábbis a részbeni hasznosításhoz a feltételek ? Van határozott állami készség a külföldi tő­ke fogadására. A jogszabályi feltételek ennek megfelelően ma már igen kedvezőek. Pél­dául az új termelő vegyes - vállalatok nyereségadója öt évig 30 helyett 20 százalék. A kiemelt területeken — az elektronikai, a csomagolás­technikai iparban, a szállo­daépítkezéseken — pedig a külföldi vállalkozók öt esz­tendeig teljes adómentessé­get élveznek. Törvény garan­tálja, hogy nyereségét átvált­hatja és konvertibilis valu­tában kiviheti a külföldi partner. De ha befekteti, á kedvezményes adóból is je­lentős visszatérítést kap. A vegyesvállalatok alapítá­sának, eredményes működé­sének persze sokféle feltétele létezik, köztük vannak szűk keresztmetszetek is. A leglé­nyegesebb fékezőerő talán az, hogy a hazai termelő cé­gek nem kellően érdekeltek és kezdeményezőek. Gyakran már a külföldi partner kivá­lasztásánál tapasztalható fe­lületesség. „Szakembereink többnyire csak a nagy mammutcégeket ismerik és keresik, holott a kis- és kö­zepes vállalattal könnyebben találhatnának közös érde­keltséget” — így összegezte például a tokiói magyar kül­képviselet egyik illetékese tapasztalatait. Amikor konk­rét tárgyalásokra kerül sor, kiderül, hogy a magyar vál­lalat célja, igénye határo­zott, de azt már nem gondol­ták végig, nem tudják még indokolni: miért előnyös az a külföldi partnernek. Nehézkes ügyintézés Jobb esetben felajánlja a szükséges csarnokot, munka­erőt, de gyakran még azt sem. Marad a zöldimezős be­ruházás — rossz infrastruk­turális környezetben. Holott számolni kell azzal, hogy nemzetközi méretű verseny folyik a működő tőkéért, s ismerni illik a riválisok ajánlatait "is. Miért jönne éppen Magyarországra, ami­kor máshová esetleg kiépí­tett ipari parkok, fejlett infrastruktúra, felkészült szellemi főke, némelykor ki­érlelt, eredeti ötlet csábítja. A vegyesvállalatok alapí­tásának másik jelentős szűk keresztmetszete a nehézkes ügyintézés, a bürokrácia. Az első, i mmár 13 éves Siemens —magyar vegyesvállalat, a Sicontact egyik kudarccal végződött vállalkozása jól szemlélteti ezt. A Siemens megállapodott a Kontakté­val, hogy az egyik alkatrész gyártását Magyarországra te­lepíti, saját szükségletét is magyar partner termeléséből elégíti ki. Belgiumban Os- campban leállították a gyár­tást, leszerelték a gépeket s kamionba rakták, Magyaror­szágra szállították, majd a Kontaktában fölállították őket. A gyártáshoz azonban némi importra volt szükség, de a Kontakta nem kapta meg időben a behozatali en­gedélyt. Három hónap eltel­tével megjelentek ismét a Siemens-kamionok, leszerel­ték és visszaállították a gé­peket Oscampba. A partner fejével is „Nem engedhetjük meg, hogy a terméklistánkról akár átmenetileg is hiányozzon egy alkatrész” — érveltek a Siemens vezetői. S hozzáte­hetjük: azt sem engedheti meg a tulajdonos, hogy a be­rendezések akár csak hetek­re is kihasználatlanul hever­jenek. Pedig a köjál, a tűz­oltóság, a tanács, a cégbíró­ság a különböző formaságok intézése közben nem szokta elsietni a dolgokat. S aho­gyan mondani szokták, a rossz hír szárnyakon jár. Egy-egy kudarc az eredmé­nyes intézkedések, az előnyös jogszabályok, a hatásos pro­pagandamunka sorozatát kö­zömbösíti, fölerősíiti a tar­tózkodást. a bizalmatlansá­got. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a tőke oda vándorol, ahol a legma­gasabb profit megszerzésére nyílik lehetőség. Az áramlás iránya nem mindig szándé­kaink szerint alakul. Vala­mikor eltúloztuk a viszonylag olcsó és szakképzett munka­erő szerepét a nemzetközi versenyben. A profitszerzés összetett lehetőségeire utal", hogy az USA a világ első számú tőkeexportőréből a viliág legnagyobb tőkeimpor­tőrévé vált. A magyar gaz­daság a külföldi tőke vonzá­sában persze nem versenyez­het az Egyesült Államokkal. A hazai külgazdasági stra­tégiának, a vállalati kezde­ményezéseknek a meglevő szerény lehetőségek maximá­lis kiaknázására kell irá­nyulnia. Nem megfeledkezvé a leendő külföldi partner ér­dekeiről és közvetlen külgaz­dasági környezetünkben á KGST-országok kezdeménye­zéseiről, vegyesvállalat-ala- pításii törekvéseiről. Kovács József Jön a vihar! Radar­meteorológia A radar a csapadék- és viharelőrejelzés új segédesz­közeként az utóbbi évtize­dekben olyan fontos szerep­hez jutott, hogy a rá alapo­zott kutatómunkát ma már önálló elnevezéssel jelöli a szakirodalom: radarrmeteoro- lógia. Maga a rad an olyan rádió adó-vevő, amely az ultrarövid hullámoknál is sokkalta rövidebb mikrohul­lámokkal dolgozik; ezek a fényszóróhoz hasonló tükör segítségével pontosan irá­nyítható hullámok céltárgy­ba ütközve nagyrészt szét­szóródnak, egy töredékük azonban visszaverődik a ra­dar „fülébe”, a lokátorba, amely a rendkívül gyenge visszhangimpulzust felerősí­ti és képpé alakítva a radar­ernyőre vetíti. A visszavert radarimpul- zus fényes pont alakjában jelenik meg, s a pont síkbeli helyzetéből, élességéből és fényerejéből következtetni tehet a céltárgy tulajdonsá­gaira. Kis széttartású radar­sugárral távoli céltárgy is megbízhatóan „letapogatha­tó”, teljesen függetlenül mind az időjárási, mind a lá­tási viszohyoktól. A radarmeteorológia úgy­szólván a véletlen szülötte. Már a második világháború alatt, a radartechnika kezde­ti éveiben feltűnt, hogy a katonai radarok képernyőin időnként ismeretlen eredetű, múlékony árnyak jelentek Fahulladékból olaj A kaliforniai egyetem ve­gyészei jelentős sikert értek el az alternatív energiaforrá­sok feltárásában: sikerült egy hordónyi olajat előállíta­niuk fahulladékból a bio­masszát feldolgozó . kísérleti telepen. Az olaj jó minőségű, nem drágább az import kő­olajnál, és kénmentes fűtő­olajként felhasználható a hő­erőművekben. Textilfestés — Sem víz, sem oldószer, sem keményítő nem szüksé­ges ahhoz az újfajta folya­matos textilfestő eljáráshoz, amelyet egy japán gyárban dolgoztak ki. A vasporral összekevert festéket, pig­mentet belesajtőlják a szö­meg. Ezek sok fejtörést okoz­tak a berendezések kezelői­nek, míg ki nem derült, hogy e fantomok előidézői légköri jelenségek. Ilyen előzmények után indult meg a rendsze­res kutatás a radartechnika alkalmazására az időjárás- tudományban. Ma már szin­te valamennyi meteorológiai Egy angol cég olyan vágó- berendezést készített, arnely- iyel üvegből és sok egyéb anyagból bonyolult alakú idomok vághatok ki. A be­rendezés a nagynyomású víz­sugárba belekevert finom homokot egy wolfram-karbid fúvókán át csaknem a löve­dék sebességével rálövi á megmunkálandó anyagra. A nyomást és a vágóanyag mennyiségét és minőségét aszerint választják meg, hogy mágnessel vetbe, amely egy mágneses henger felett fut végig. Ez­után hőkezeléssel gázzá ala­kítják át a festék-szemcséket, így a textilszálakra kerül át a festék, a fém pedig a mág­neses tér elhagyása után ki­válik a Szövetből. állomás felszereléséhez hoz­zátartozik a - rádiólokátor, amellyel 200—300 kilométe­res körzetben figyelemmel lehet kísérni a páraalakula- tok mozgását. Képünkön: egy mobilizál­ható — tehergépjárműre föl­szerelt — meteorológiai rá­diólokátor. milyen összetételű és vas­tagságú az az anyag, amelyet át kell vágni. A berendezést összekapcsolták egy optikai másolókészülókkél úgy, hogy a fúvóka pontosan az erede­ti rajz vonalát követi. Ennek a berendezésnek számos előnye van a hason­ló célú régiekhez képest. Elő­ször is nem kelt hőt, s így olyan helyeken is vághatnak vele, ahol a hőhatás veszély- lyel jár. A munkadarabok nem torzulnak el, a vágott felület sima lesz, s a vágás nem poroz, emiatt biztonsá­gosan vágható vele üvegrost, beton, de még azbeszt iá. Egyebek között ezzel az el­járással vágtak ki repülőgép­ablakot, autóba való golyóál­ló üveget, s most azt vizs­gálják, nem tudnának-e ve­le acélt, titánt, különféle mű­anyagokat, kerámiát, alumí­niumot vagy akár fát is vág­ni. Árulkodó hősugarak • • Uvegvágás vízsugárral Az infravörös technika fejlődése új lehetőséget nyi­tott a tudományos kutatás­ban, az orvostudományban, az iparban. A szuperérzé­keny hősugárzás-ellenőrző műszerek lehetővé teszik a tanulmányozandó tárgy kü­lönböző pontjai hőmérsékle­tének meghatározását kon­taktus nélküli távméréssel; és ami a legfontosabb: kö­vetni tudják a hőeloszlást a tárgyak felületén. Az emberi test felületi hő­eloszlásának „letapogatására” készült termovizorokban az infravörös sugarak láthatóvá alakítása folyamatosan, pontról pontra történik az optikai elemek leképzési irá­nyainak változtatásával, te­hát forgó vagy billegő tük­rökkel, prizmákkal. A készü­lékekkel kapott hőtérképek — termogratnmák — alapján következtetni tudnak az or­vosok a szervezet különböző elváltozásaira, betegségeire. Az onkológiában alkalmasak a termovizorok a tejelválasz­tó- és a pajzsmirigy dagana­tainak, a csonrtszarkómának és egyéb daganatos betegsé­geknek a kimutatására, és a pontos diagnózis megállapí­tására. A „hőlátás” a törések, a zúzódások, az izületi gyul­ladás diagnosztizálásában, továbbá az égések és fagyá- sok határainak megállapítá­sában1 is'igen jó eredménye­ket hozott. A termovíziós módszernek a szív és érrend­szeri rendellenességek ki­mutatásában, valamint a ha­si gyulladásos folyamatok észlelésében is jó hasznát veszik. A módszer igen hasz­nosnak mutatkozik a szülé­szeti és nőgyógyászati gya­korlatban is. A termovizorokat nemcsak az orvostudományban, hanem számos iparágban is haszno­san alkalmazzák. Segítségük­kel lehetővé válik az ipari- és lakóépületek, távfűtőveze­tékek és egyéb berendezések és távvezetékek hőviszonyai­nak folyamatos figyelemmel kísérése stb. De termovizo- rokkal leleplezhető például az elektromotorok rendelle­nes melegedése is. Képünkön egy ipari célú termovizor. Embert pótol, gépet helyettesít A robot fogalma alatt olyan gépezetet értünk, amely képes néhány emberi mozgásfunkció utánzására, bizonyos munkák elvégzésé­re. Az is a definícióhoz tar­tozik még, hogy a robotba bizonyos rendszereket és mechanizmusokat építenek be, hogy lehetővé váljék az energia és az információk befogadása, feldolgozása és hasznosítása. Napjainkban már számos népgazdasági ágazatban és szakmában alkalmaznak ro­botokat. Az egyhangú, lélek­ölő futószalagmunkát nagyon jól el tudják végezni ezek az ötletes szerkezetek, de a ve­szélyes munkahelyeken — például az atomerőművek bi­zonyos szektoraiban — is ki­válóan alkalmazhatók. Egyes, tárgyak ki- és berakását, át­helyezését teljesen kielégítő színvonalon el tudják végez­ni századunk jelenlegi „gép­emberei”. Az ipari robot lényegében fémből szerkesztett kéz, amely a legkülönbözőbb irá­nyú mozdulatok megtételére képes. Az ilyen kéz az irá­nyító számítógépnek köszön­hetően „értelmes”, alkotóké­pes. A napjainkban működő robotok persze imég távolról sem hasonlítanak a futuro­lógusok által megjósolt gép­emberekre. De nem kétséges, hogy már egy-két évtizeden belül forradalmi változások­ra számíthatunk a robot- gyártásban is. A „manipulá­tor” típusú szerkezeteket olyan robotok váltják majd fel, amelyek bizonyos mérté­kű önálló döntési képesség­gel, „intelligenciával" is ren­delkeznek Képünkön egy Angliáin kifejlesztett robot — egyfaj­ta tökéletesített manipulátor — „vizsgáztatását'’ láthatjuk; a szerkezetet atomerőművi használatra szánják.

Next

/
Thumbnails
Contents