Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
Somogyi Néplap 1987. július 4., szombat nak élen a közélet tisztasáÁ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának g*™* védelmében, az meté. ^ f • r 9 kés felügyeleti es hatósági 1987. Július 2-i állásfoglalása a gazdasági—társadalmi kibontakozás programjáról szervek pedig határozottan vonják felelősségre azokat a személyeket, akik jogtalan előnyöket nyújtanak vagy fogadnak el. IV. (Folytatás az 1. oldalról.) ző vállalati adórendszerre, jól működő árrendszerre, a teljesítmény növelésére serkentő kereset- és bérszabályozásra van szükség. a) A vállalati adórendszer módosításával csökkenteni kell a termelőket közvetlenül terhelő adók számát és mértékét, s egyúttal növelni a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezetésre kerüljön a hozzáadott érték típusú általános forgalmi adó. Tudomásul veszi, hogy ez a termelői árak csökkenésével és a támogatások leépítése miatt a fogyasztói árak növekedésével jár. b) A hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet kifejező árrendszert és ármechanizmust kell kialakítani. Az árak tükrözzék a reális költségeket és a keresleti-kínálati viszonyokat, de ne tartalmazzák a hanyag munka költségeit. Az adóreform érvényesíti azt a mellőzhetetlen követelményt, hogy a termelői és a fogyasztói árak között szoros és folyamatos kapcsolat legyen. Az alapvető létfenntartási cikkek és szolgáltatások meghatározott körében továbbra is hatósági árellenőrzésre és befolyásolásra van szükség. c) Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. Első lépésiként csökkenteni kell a keresetszabályozás kötöttségeit. Hosszabb távon olyan bérarányokat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi hasznosságát. Módosítani kell a vállalati belső érdekeltséget: a tevékenység jellegéhez igazodó bérrendszerek, bérezési formák erősítsék az egyéni, illetve csoportteljesítmények és a keresetek összhangját. Ki kell dolgozni a szocialista brigádok és a dolgozók más közösségei vállalkozásszerű munkavégzésének elszámolási, érdekeltségi rendszerét. 5 A vállalati önállóság nö- • velése, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök jobb kihasználása, a termelők piaccal való közvetlen kapcsolatának erősítése érdekében szükséges a külkereskedelmi tevékenység tartalmának, szervezeti és érdekeltségi rendszerének gyökeres átalakítása. / A kibontakozásban a szocialista nagyüzemek és szövetkezetek hatékony gazdálkodásának, a főmunkaidőben végzett tevékenység eredményességének van döntő szerepe. Ugyanakkor a gazdasági teljesítmény növelésében valamennyi gazdálkodó szervezetnek — mérettől, tulajdon- és tevékenységi formától függetlenül — részt kell vállalnia. Céltudatosan fejleszte- * • ni kell a szocialista piaci viszonyokat. Új társasági törvénnyel is elő kell mozdítani, tiogy változatos vál- Igjlmzási forrpgk alakuljanak jcf. Ösztönözni kell új, ru- g^lpri^san npiködő, jövedpl- fnpzőpn gazdálkodó közép- és jcisméfgtű gazdasági szervezetek létrejöttéi. Csökkenteni ke}l a termelésben ps az értékesítésben magle- yp vállalkozás kötöttségeket és javítani az importnak a versenyt segítő szerepét. Fel kélll számolni az egyes szektorok vállalkozási feltételeiben fennálló különbségeket és "a káros monopol- fieiyzeteket. O A kisegítő-kiegészítő - gazdaság, valamint a magántevékenység n szocialista gazdaságnak szerves része. Bátorítani kell minden olyan kezdeményezést, tevékenységet, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását szolgálja. A nagy- és kisüzemek közötti munkamegosztás és együttműködés fejlődjön. Teremtsék meg a társulás feltételeit, s ez is járuljon hozzá a nagyüzemek munkáját segítő termelési háttér kiépüléséhez. Q A fejlesztési források ' ■ bővítése érdekében nagyobb lehetőséget kell teremteni a vállalati eszközök mobilizálására, a lakossági és vállalati pénzösszegek hatékony, előnyös befektetésére. Ezt szolgálja az értékpapírok formáinak bővítése, forgalmuk szélesítése. Az alapvető tulajdonformák változatos kombinációjával megfelelőbb keretéket kell létrehozni az értéktermelő tevékenység bővítéséhez. Meg kell teremteni a lehetőségeit, feltételeit, hogy az erre kész dolgozók saját anyagi eszközeikkel a vállalati vagyon gyarapításában és hozamának növelésében személyes érdekeltséget vállalhassanak. A /törvényességet és jogbiztonságot a vállalatokon és szövetkezeteken belül, valamint külső kapcsolataikban egyaránt erősítem kell. A működési szabályzatok, kollektív szerződések, kölcsönös kötelezett- ségvállalásck rangját, presztízsét növelni kell. A vállalatokon belül a munkahelyi demokráciát formiailitásoktól mentessé k/eflUtenni. Ugyanakkor egyértelmű és világos feladat- elhatározásokra van szükség a vezetésben, a vállalati tanács és áz igazgató, a vállalati tanács és a szakszervezeti fórumok között. 44 A vállalatok önállósá- * ’ ■ ga következtében a szocialista munikaimozgall- mak a gazdálkodó szervezetek által kidolgozott termelési és fejlesztési tervekhez kapcsolódnak. Ezért helyes, ha a kollektívák maguk határozzák meg a munkaverseny célját, a részvétel mód- ' ját, s ők maguk értékelik annak eredményeit. III. A gazdasági kibontakozáshoz eredményesebb termelőimunkára. a teljesítmények és a jövedelmeik jobb összehangoílására, a teljesítményen alapuló differenciálásra, igazságos közteherviselésre és hatásos szooiálllpo- li/tiikálra van szükség,. Az előrehaladás egész társadalmunktól áldozatvállalást, fegyelmezett munkát, a vezetéstől következetességet és határozottságot kíván. Szükség van a közérdek előtérbe állítására, a közszelllem javítására. 4 A hatékony termeléshez, *■ a szerkezetátalakításhoz, a műszaki fejlesztés gyorsításához szükséges források biztosítása átmenetileg a közületi ás a lakossági fogyasztás. korlátozásával jár. Ahhoz, hogy az életszínvo- nail megalapozott emelésére ser kerülhessen, a teljesítmények növelésére, eredményes gazdasági munkára van szüiksétg. A lakosság munkajövedelmei, a keresetek a teljesítménytől függően jobban differenciálódjanak. Az eredményesen dolgozó kollektívákat és egyéneket fo- kpzott anyagi elismerésben kell részesíteni. O A szociális biztonság - fenntartásába törekszünk. Fel kpll készülni a gazdasági struktúra átalakításával járó új szociális problémák kezelésére, enyhítésére. Elsősorban a társadalmi segítségre szoruló, idős korú és alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat kell támogatni. Bővüljön a helyi szociálpolitika intézményrendszere, eszköztára és anyagi bázisa. A gyermeknevelés családi költségeinek viselésében stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételekkel összhangban nagyobb szociális biztonságot nyújt, társadalmilag igazságosabb nyugdíjarányok kialakulásához vezet. 3 A pályákezdő fiatalokat ■ különösen az" otthonteremtésben kell segíteni. A lakásgazdálkodás átfogó továbbfejlesztésére — a Kommunista Ifjúsági Szövetség részvételével — mielőbb javaslatokat kell kidolgozni. A lakáshoz jutás és a fenntartás támogatási rendszerét a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez igazodóan differenciáltan kell kialakítani. A £ lakosság adózásában Olyan változtatásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az arányos közteherviselést. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezessék a személyi jövedelemadót. Az adórendszer legyen áttekinthető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétegeket az adó fokozottabban terhelje, de megmaradjon az érdekeltség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőtlen helyzetben levő csoportokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A személyi jövedelemadó bevezetésével a főmunkaidőből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást vagyonnyilatkozat és -elszámoltatás egészítse ki. C A gazdasági feladatok megoldása előrelátó foglalkoztatáspolitikát igényel. A termelési szerkezet átalakítása megköveteli a munkaerő átcsoportosítását, illetve átcsoportosulását. A muinkahelyválasztás-t az állampolgárok munkához való jogának sérelme nélkül jobban összhangba kell hozni a társadalom érdekével. Az ezzel járó átmeneti feszültségek feloldásához rugalmas formák kialakításával bővíteni kell a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. Fel kell készülni a 90- es évek elején munkába lépő korosztályok megfelelő foglalkoztatására. í A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának sikeres végrehajtása nagyobb szakképzettséget, széles körű műveltséget igényel. Oktatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A változó szükségletekhez igazodjon a szakképzés szerkezete, emelkedjen a középiskolát, hosszabb távon a felső fokú tanulmányokat végzettek száma. 7 Az értelmiségnek fontos ■ szerepe van a társadalmi és gazdasági változások kibontakoztatásában. Növekednie kell a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka társadalmi elismertségének. A kormányzat, a vállalatok és az intézmények vezetői tegyenek erőfeszítéseket, hogy az értelmiségiek teljesítményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Az értelmiség hivatásbeli tevékenységével, közéleti szereplésével segítse a szocialista társadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását. o Az államigazgatás, az egészségügy és a szociális ellátás, a tudományos kutatás, az oktatás és közművelődés, a tömegtájékoztatás és a sport területén a társadalmilag szükséges feladatok ellátásához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ugyanakkor el kell érni, hogy ezekben az intézményekben is a feladatokhoz és a gazdasági lehetőségekhez igazodó tevékenységi és szervezeti rendszer, ésszerű létszám- és költséggazdálkodás alakuljon ki. Q A pártban, a tömegszer- ' • vezetékben és tömeg- mozgalmakban is racionálisabb, kisebb és hatékonyabban dolgozó intézményekre van szükség. •írt Határozottabb fellé- pést, szigorúbb felelősségre vonást, nagyobb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést kell megkövetelni a társadalmi-gazdasági életben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban. Erősíteni kell az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek adminisztratív eszközökkel is érvényt kell szerezni — a korrupció, a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus és más — a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítása érdekében. A pántszervezetek járjaGazdasógi-társadailmi programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésére. A politikai intézményrendszer működésének korszerűsítésére. Folytatódjon az az átalakulási folyamat, amelyben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, nő a kollektívák önállósága, kialakulnak az önkormányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A társadalom számára fontos események, jelenségek és döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdekében ki kell dolgozni a politikai, és a gazdasági döntéseket megelőző, széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerét. Pártunk e téren is vállalja a kezdeményező és irányító szerepet. 4. A párt egész tevékeny- sége szolgálja a társadalmi ^gazdasági kibontakozást, a reformfolyamatok felgyorsulását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy .a politikai intézményrendszer fejlesztésének keretében napirendre tűzi á párt vezető szerepének érvényesítésével, a párt belső életének és ideológiai munkájának fejlesztésével kapcsolatos fő kérdéseket. O A kibontakozás prog- ramjának végrehajtása nagy követelményeket támaszt a pártszervek és a párttagság munkájával szemben. Mindenekelőtt szilárd pártegységre, határozott politikai kiállásra van szükség. Fontos feladat a program ismertetése és elfogadtatása. Valamennyi párttag kötelessége, hogy a programot képviselje és megvalósításában tevékenyen vegyen részt. A pártszervek és pártszervezetek szorgalmazzák a munkahelyi programok kidolgozását, és támogassák végrehajtásukat. A kommunisták felelősségteljes magatartással mutassanak példát. O Programunk megvalósí- '*■ tása következetes és céltudatos vezetést követel az élet minden területén. Szigorúbb követelményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben, és egyúttal növelni szükséges a színvonalas vezetői munka társadalmi megbecsülését. A káderpolitikában, az állami személyzeti munkában azoknak a vezetőknek kell bizamat adni, akik teljes meggyőződéssel támogatják a kibontakozási program végrehajtását, s munkájukat eredményesen végzik. Erősíteni kell a kádermunka demokratikus vonásait, a nyít- ságot és a társadalmi ellenSzovjet—indiai tárgyalások Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, aki a szovjet vezetés meghívására, a Szovjetunióban megrendezendő indiai nemzeti fesztivál megnyitása alkalmából tartózkodik Moszkvában, pénteken koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál, majd megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Folytatódták és befejeződtek Mihail Gorbacsov és Ra- dzsliv Gandhi megbeszélései, amelyeket a kölcsönös bizalom és a nyíltság légköre jellemzett. A két vezető behatóan megvitatott egy sor nemzetközi kérdést, különösen azokat, amelyek közvetlenül érintik a két ország bi^fcjhisáigát. Szóba kerültek a kétoldalú kapcsolatok kérdései, is. A moszkvai Kremlben pénteken megkezdődtek a szovjet—indiai kormányközi tárgyalások, amelyeken a Ünnepélyes fogadtatás a Kremlben. A képen (balról jobbra): Raisza Gorbacsova, Radzsiv Gandhi, Mihail Gorbacsov és az indiai kormányfő felesége, Sonia őrzést. Fiatal, friss erők előléptetésével minden területen gondoskodni kell a .folyamatos vezetői utánpótlásról. A Az agitáció és a propa- ’■ ganda a helyesen értel- ímezett társadalmi érdekeket ’képviselje. A tömegpolitikai munkában tegyék világossá a gazdaságpolitikai célokat és követelményeket, mozgósítsanak a végrehajtásra. Mutassák be a jó kezdeményezéseket, tárják fel a kibontakozást akadályozó tényezőket, értessék meg, hogy csak a termelőmunka haté- ’ konysáigánlak növelése útján juthatunk előbbre. Tudatosítsák, hogy a nagyobb feladatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényeljek. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói munkájukkal szolgálják a program sikeres végrehajtását. Képviseljék, ismertessék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit; terjesszék az előremutató, kedvező tapasztalatokat, vitatkozzanak a téves nézetekkel, a kishitűséggel, és bírálják a párt politikájával ellentétes gyakorlatot. C A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párt állásfoglalását alapul véve a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivalóit, terjessze az Országgyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. A minisztériumok, a tanácsok, az intézmények és a gazdálkodó szervezetek ugyancsak dolgozzák ki a saját tennivalóikat. Z A Központi Bizottság fel- hívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Gazdasági Kamarát, a Szövetkezetek Országos Tanácsát és tagszervezeteit, valamennyi társadalmi és érdekképvne leti szerv vezető testületéi ., . tudományos és műszaki 11< t szervezeteit, a tömegmoz).a - mák vezetőit, hogy támoga - sák és segítsék elő a kibn- takozást. dolgozzák ki ./ program megvalósításához kapcsolódó saját tennivalóikat. A Központi Bizottság felhívással fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, fiatalokhoz, pár- tonkívüli szövetségeseinkhez, a szocializmus minden hívéhez: támogassák a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtását, vegyenek részt annak megvalósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhatatos és céltudatos munkával, társadalmunk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredményes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgálja. (MTI)---------------------------------------------1 tárgyalóküldöttségeket Nyi- kol'aj Rizsko/v, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Radzsiv Gandhi vezette. A nap folyamán Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi a Kreml Nagy Palotájában ünnepélyesen aláírta a két ország tudományos- műszaki együttműködésének hosszú távú komplex programját. A szovjet vezetés a Nagy Palotában ebédet adott Radzsiv Gandhi tiszteletére. A meleg, baráti légkörű ebéden Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi mondott po- hárköszöntöt. Ünnepélyes keretek közölt felavatták Moszkvában a néhai miniszterelnök-aszszonyról elnevezett téren Indira Gandhi emlékművét. A bronzszobor indiai nemzeti viseletben, üdvözlésre emelt karokkal ábrázolja Nehru lányát. Pénteken délután a moszkvai Kreml Templomterén Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megnyitotta az indiai nemzeti fesztivál eseménysorozatát. A két vezető beszédét követően színpompás táncbemutatót tartottak az indiai művészek. Mih’aiiL Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megbeszéléseinek középpontjában a két ország közötti kiegyensúlyozott kapcsolatok nemzetközi fontossága, az egyetemes béke és stabilitás megőrzésében játszott szerep állott.
