Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
1987. július 4., szombat Somogyi Néplap 3 A szövetkezetek napja Piros betűt nem kapott a naptárban, július első szombatját mégis sokan ünnepnek tekintik: 1922 óta ugyanis e napon köszöntik világszerte a szövetkezeti mozgalmat, a szövetkezeti dolgozókat. Hihetetlenül sokan emlékezhetnek az elődökre: a Szövetkezetek Nemzetközi Szervezetének nyilvántartása szerint 72 ország több mint 740 ezer szövetkezetében legalább félmilliárd ember tevékenykedik. Itthon a különböző területeken működő 4000 szövetkezet az aktív keresők egynegyedét tömöríti: 1,2 millió embert. A nemzeti jövedelem negyede tőlük származik, ezen belül a mezőgazdasági termelésnek a háromnegyedét állítják elő, az ipari termelésből — együttesen — 17 százalékkal, a kereskedelmi forgalomból pedig 37 százalékkal részesednek. A magyar szövetkezetek tevékenysége erőteljesen befolyásolja az emberek életszínvonalának, életkörülményeinek alakulását. Nemcsak amiatt, hogy a mezőgazdasági termékek zömét, a könnyűipari cikkeknek pedig jelentős hányadát produkálják, hanem azért is, mert számos térségben, főként az aprófalvas vidékeken majdnem kizárólag csak a szövetkezetek maradtak ott. Ezek a mutatók meggyőzően mutatják a szövetkezeteknek az ország gazdaságában elfoglalt kiemelkedő helyét. A szövetkezetekben is a kulcskérdés ma, hogy miként tud a mozgalom alkalmazkodni a megváltozott kül- és belgazdasági környezethez, képes-e megújulásra. A szövetkezeti alapelvek a világ első szövetkezetének 1844-es megszületése óta lényegében változatlanok; az önkormányzat, a közös munka, egymás köl- csönlös támogatása, a tagok szolgálata, mint összetartó és mozgató erő a mozgalom motorja maradt. A sajátosságok köre persze még tovább sorolható, lényeges kiemelni azonban a rugalmasságot és az érdekeltségre támaszkodó munkamódszert. Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben — zökkenők, visszafordulások ellenére — a szövetkezeti mozgalom képes volt mindig az előrehaladásra, a felfrissülésre. Sőt nem egy területen úttörő szerepre vállalkozott. Követendő példát mutatott sok egyéb mellett a vezetők demokratikus választásával, a döntések Jcö2Ös akaraton alapuló meghozásával. A különböző bedolgozói rendszerek, melléküzemágak, szakcsoportok életre hívásával megteremtették az iparban és a szolgáltatásban ma működő gazdasági munkaközösségek, új vállalkozási formák elődeit is. Hiba volna azonban azt hinni, hogy a szövetkezetekben minden tökéletes. Erről egyáltalán nincs szó. Nem ünneprontásként mondjuk, de gondok, belső feszültségek őket ugyanúgy sújtják, mint az állami vállalatokat. Más persze a gondja-baja a mezőgazda- sági termelőszövetkezetnek, más a fogyasztásinak vagy az iparinak. Mind a három szövetkezeti ágban viszont előbbre kell lépni a szövetkezeti demokrácia szélesítésében, hogy ne csak formálisan működjenek a törvények által deklarált demokratikus fórumok, erősödjék a tagok beleszólási joga a vezetők kiválasztásába és a gazdasági döntésekbe. Az eredményes gazdálkodás, a helyes társadalmi és gazdaságpolitikai döntések elengedhetetlen feltétele, hogy legyen széles alapokon nyugvó kontroll. Persze ez nemcsak a szövetkezetekre vonatkozik. Horváth L. István Jócskán késett a zöldborsó érése. Máskor már június elején kezdték feldolgozását a Nagyatádi Konzervgyárban, az idén azonban csak e hét közepén indult meg a dömping. Szent- györgyi József termeltetési osztályvezető tegnap reggel arról tájékoztatott, hogy estig 33—35 vagonnyi szemet hordanak be a partnergaz- daságok. A kánikulában három-négy fajta is együtt érett, méghozzá rendkívül jó termésátlaggal s jó minőségben. Jámbor László igazgató szerint bármilyen nagy is náluk most a „felfordulás”, örülnek, hogy jól fizet a borsó. — Kedvezőtlen tavaszunk volt: féltünk, hogy a gazdaságok nem tudnak majd elvetni. Végül ha nem is optimális időiben, de földibe került a mag. Mi valameny- nyi szövetkezetét támogattuk; minden elvetett hektár Után ezer forint prémiumot fizettünk. Kétmillió forintot fizettünk ki azért, hogy a tervezett hétezer tonna borsót feldolgozhassuk. A termésbecslések szerint — ezt a gazdaságok vezetőivel közösen végeztük — azonban a szezonban valamivel kevesebbet vehetünk át. Szerencsére a bajai hűtőiházból kaptunk 420 tonna mirelit borsót, ebből 820 tonna kon- zervet készíthettünk, így a nagy munka végén tizenegy- ezer tonna borsókonzervvel számolhatunk. Java részét a szocialista országokba, pontosabban a Szovjetunióba és az NDK-ba szállítjuk. A kötelező hétnapos várakozási idő után már most megkezdjük a kiszállítást, így friss konzerv kerülhet a pultokra. A borsó mellett feldolgoztunk cseresznyéből száznegyven, ribiszkéből három, meggyből ötven tonnányit is. Megfelelő műszaki háttérrel nem lehetnek gondjaink. Igaz, a héten volt egy kisebb leállás, de reméljük, hogy ezután folyamatosan dolgozhatunkA Nagyatádi Konzervgyárban három műszakban folyik a termelés. A kollektív szerződés szerint július első három hétvégéje rendes munkanapnak számít; a szükség úgy kívánja, most dolgozzák le a téli ünnepek közötti időt. Átcsoportosításokat hajtottak végre, s ha kell, akkor az adminisztrációt végzőiket is a termelésbe irányítják. Ezt tették már tavaly is, igaz, csak néhány napig. — Ügy számolunk, hogy a hónap második feliétől sokféle zöldséget és gyümölcsöt kell egyszerre feldolgozni. Felkészültünk, hogy zökkenő rületeken is indulhassanak a kombájnok. A forró, párás idő megsokszorozza a feladatokat a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. Ezzel a héttel átléptünk az év második felébe. Gyárainkban, ipari üzemeinkben mindenütt hozzáfogtak az első félév mérlegének elkészítéséhez, Fontos mérföldkő ez, hiszen a tapasztalatok alapján most még van mód, újabb intézkedéseket tenni az idei célok elérése érdekében. Az már bizonyos, hogy a megye kiemelt kereskedelmi beruházásai az erőfeszítések és a remények ellenére sem készültek el a kitűzött határidőre a Balaton-parton. Éppúgy vonatkozik ez a Balaton Fűszért szántódi bevásárló- központjára, mint a Kapóskor zamárdi ABC-jére, illetve a balatonkiliti bevásárló- központra. Nemcsak a kereskedelmi ellátás színvonalát rontja ez a tény, hanem igen súlyos pénzügyi veszteséget, forgalomkiesést is okoz az érintett vállalatoknak. Amennyire rossz hír ez, annyira örvendetes, hogy a Zöldért megyei vállalata a héten két balatoni településen. Siófokon és Fonyódon is megkezdte nagykereskedelmi áron a zöldség- és gyümölcsárusítást. Az egykét héttel korábban Kaposváron megvalósított kezdeményezés igen hamar bizonyította, hogy nemcsak a továbbforgalmazók, hanem a magánfogyasztók körében is igen népszerű ez. Bár tegnap piaci nap volt Kaposváron, a nagybani árusítás színhelyén, a cseri benzinkút szomszédságában, hosszú sorok kígyóztak az árusítópavilon előtt. A hét krónikájához tartozik, hogy jó néhány új szabályozást is tanulnunk, gyakorolnunk kell majd. A teljesség igénye nélkül emlékeztetünk arra, hogy július 1-jével lépett életbe az új családjogi törvény, kedvezőbb vámszabályok mellett utazhatunk külföldre, nagyobb jogkört kaptak az üzemorvosok, s a múlt héttől megkezdődött a közmunkára vonatkozó rendelkezés gyakorlata. Telve vannak az üdülők, s egyre nehezebb helyet találni a kempingekben. Egyre több különböző célú tábor nyílt a szünidőt élvező gyerekeknek, akik bizonyára nem valami nagy lelkesedéssel hallották, hogy már a múlt héten megkezdődött a tankönyv- és a tanszervásár. Ha ők nem is, előrelátó szüleik bizonyára jó szívvel veszik az előrehozott kezdést. Az a kezdés viszont, ami Nagyatádon történt, hasonló a korábbihoz: megkezdődött a művészi alkotómunka a nemzetközi faszobrásztele- pen. Vörös Márta Termékeik hatvan százalékát exportálják nélkül konzerválhassuk a napi 300—400 tonna nyersanyagot — mondta az igazgató. Arról már Horváth Imrével, a gyári KlSZ-bizottság titkárával beszélgettünk, hogy mit jelent a nyári hónapokban a diákok segítsége. — Ötödik alkalommal hirdettük meg építőtáborunkat. Az első turnus fogadását el kellett halasztanunk, hiszen nem volt borsó, hétfőtől azonban két turnusnyi diák segít a csomagolásnál, a készáruraktárban. A fiatalok egy része reggel héttől egyig, a másik egytől este hétig dolgozik. Mert hagyomány nálunk, hogy nemzetközi a tábor, most lengyel fiatalokat fogadtunk testvérmegyénkből, Ciechanowból. Itt vannak a kaposvári Munkácsy gimnázium tanulói és a szakmunká^íépzőse- ink is. A következő turnusban Kardzsaliból várunk épí- tőtáborosokat. A gazdag szabadidős programokat is kínáló építőtábor után sem maradnak segítség nélkül Nagyatádon. Csaknem négyszáz környékbeli diákot várnak július második felétől nyári munkára. Azt mondják, ami megtermett. nem mehet veszendőbe. Nagy Jenő Júliussal a kánikula köszöntött ránk a múlt héten. Igazi kánikulának mégsem lehet minősíteni, mert bár a hőmérő árnyékban is 33—35 Celsius-fokot mutatott, a vele társult magas páratartalom nagyon nehezen elviselhetővé tette. Munkahelyen és utcán, ha ketten szót váltottak, biztosan nem maradt el a panasz erről a mindenkit érintő körülményről. Aminek persze része van abban, hogy a hagyományoknak megfelelően pontosan Péter—Pálkor megyénkben megkezdődhetett a kalászos gabonák aratása. A fiomokszentgyörgyá után a megye szinte minden részén megindultak a kombájnok. A magtárba kerülő első gabonaféle az őszi árpa, amelyet a múlt évinél csaknem háromezer hektárral kisebb területen termeltek Somogy gazdaságai, viszont a múlt évinél jóval több reménnyel tekintenek a várható termés elé. Az árpa betakarítását egy kicsit előaratásnak is szokták tekinteni. Főpróbának, amikor vizsgázik a gép, az ember az előző hetek felkészüléséből. Az igazi nagy munkát majd a kenyérnek való búza aratása jelenti — több mint hatvanháromezer hektáron érik a kalász — és szükség van még egy jó hétre ahhoz, hogy ezeken a temásodik félévre rendeztük sorainkat. Helyzetünk valóban jó, de ezt rengeteg küzdelemmel, ezernyi mindennapi gond közepette értük el. Manapság ugyanis az egész országban so'k gondja van annak, aki jól akar gazdálkodni. És bátornak kell lenni! Amikor észrevettük, hogy kötött holmijainknak a vártnál kisebb a sikerük, rögtön „eldobtuk” a régit, és egészen új modellekkel rukkoltunk ki. A szövetkezet üzemeiben ezekben a napokban szakaszosan leállnak a gépek. A dolgozók együtt mennek szabadságra, csak a karbantartóik maradnak. Az első félévben rendkívül feszített volt a tempó, mindenkire ráfér a pihenés. Néhány adíat is bizonyítja: lazsálni 1987 első hat hónapjában nemigen lehetett a cégnél, ötszázalékos volt a létszám- csökkenés, s ennek ellenére hatmillió forinttal túlteljesítették árbevételi tervüket, a nyereség pedig félmillióval lett több a fél évre tervezettnél. A teljesítményekkel arányosan növekedhettek a bérek is a szövetkezetnél.. Mostanság ritka, hogy tíz- százalékos béremelkedésről számolnak be valahol. A Kapos Ruhaipari Szövetkezetnél ezt teszik, de nyomatékosan hangsúlyozzák: minden kifizetett fillér mögött teljesítménynövekedés van. L. P. Dömping zöldborsóból Hétvégi műszakok a Nagyatádi Konzervgyárban Itthon meglehetősen ismeretlen a Kapos Ruhaipari Szövetkezet neve. A kétszáz embert foglalkoztató kis cégnek Kaposváron van a központja, s működik egy telepe a Tona megyei Hő- gyészen is. Molnár András elnök így beszélt ismeretlenségük okairól: — Kicsi a szövetkezet, idei árbevételi tervünk 43,5 millió forint. Ezt nehéz elérni kétszáz dolgozóval. Közülük százan vannak az üzemünkben, a többiek bedolgozók, s jó eredményeink ellenére sem produkálunk akkora terméktömeget, hogy nevünk minduntalan fölbukkanjon az üzletekben. Különösen azért találkoznak ritkán a Somogyi emberek a szövetkezet cégjelzésével. ment termékeink 60 százalékát exportáljuk. Három fő tevékenységi köre van a szövetkezetnek: textil-ruházati árukat gyártanak. kötött hakniikat készítenek és labdákhoz szőnek bélésanyagot. Elsősorban a textilágazat termékeit viszik külföldre, de közvetve a labdabélés is exportra kerül. az igen szigorú Adidas követelményeknek ugyanis csak a Kapos szövetkezetben gyártott anyag felel meg, a hazai labdagyártók ezt használják export gyártmányaikhoz. A gyártás titkát a Kapos szövetkezetnél féltve őrzik, két éve egy újítás alapján készítik a műszaki vásznat saját technológiájukkal. — Miképpen lehet ilyen nagy arányú exportot elérni? — Szövetkezetünk tagja egy hozzánk hascnló kis cégekből verbúválódott ex- pcrttársulásnak, ez az alapanyag beszerzésétől az üzletkötésiig mindent igyekszik megkönnyíteni. Hosszú évek óta a piacon vagyunk. Kiviteliünk nagy része a Szovjetunióba megy, de újabban nyugati szállításaink is vannak. A siker legfontosabb feltétele a pontosság és a minőségi munka. Bedolgozóinktól sem fogadunk el rossz minőségű holmit. A dolgozói gárda stabilizálódott. Az utóbbi években jelentős megújulási folyamat zajlott le szövetkezetünkben, fokozatosan átálltunk a munkaigényes termékekre, és azonnal igazodunk a divathoz. — Ennyire rózsás a helyzet? — A helyzet egyáltalán nem rózsás. A kötött holmikkal például az idén hullámvölgyben voltunk. A Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Kis cég nagy eredményekkel