Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
Tisztelt Szerkesztőség! A Somogyi Néplap 1987. július 4-i számában az alsóbogán kastélyról szóló írásban kifogásolom, hogy a szerző az Alsóbogátpuszta helységnevet használja. Ez bennünket sért. Hosszú évek után tisztázódott, hogy ez nem puszta, hanem Alsóbogát. 370—380-as lélekszámú település. Közép-Somogy legszebb környezete található itt. 1985-ben kezdtük előkészíteni a vezetékes ivóvíz bevezetését, és ma már minden lakás udvarában bent van az ivóvíz, s egyre több fürdőszoba épül. A költség — 14 millió forint — 50 százalékát az öreglaki Állami Gazdaság biztosította. Éneikül lépni sem tudtunk (volna. A lakosság 30 ezer forinttal járult hozzá lakásonként. Megkezdődött a porták eladása, és épül-szépül Alsóbogát. Sajnos vannak megoldatlan gondjaink is. Ilyen többek között a gázcseretelep hiánya, amit évek óta nem tudunk megvalósítani. Gond még, hogy nincs kulturálódási lehetőség. Nő az eljáró dolgozók száma, és elég sok az idős ember. Jó lenne .a boltot is rendbe tenni, raktárral bővíteni. Kérem, hogy legközelebb ne pusztaként szerepeljen Alsóbogát. Itt szorgos, dolgozó nép él, és ne sértsék őket ezzel is. Tisztelettel: Baráth Bálint Alsóbogét, Szabadság u. 4. Tisztelt Szerkesztőség! Mali János, öreglak, Baráti-hegy 2. sz. alatti lakos július 20-án megjelent panaszára az alábbiakat válaszolom: Szövetkezetünk a cigánymeggy felvásárlási árait a területen nagybani felvásárlást folytató partnerekkel együtt alakította ki, ezért az áreltérésre vonatkozó panasz megalapozatlan. A cigánymeggy kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető, csak ipari feldolgozásra alkalmas termék. Az árak kialakításánál figyelembe kellett vennünk a felvásárlással és a nagy távolságokra történő szállítással járó kÖítsé9efceí- Tisztelettel: Ká(li Béla íelvásérlésl osztályvezető Lengyeltóti és Vidéke Afész Atra azonban nem kaptunk választ ebből a levélből sem, hogy a cigánymeggyet miért nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Az olcsóbb gyümölcsből ugyanis egész idáig hiány volt a boltokban. (A szerk.) A TEJTERMÉKEK Tegnap reggel a Kossuth rádióból értesültek a hallgatók arról, hogy a Fejér és Komárom megyei tejipari vállalat megoldotta a tejtermékek zárt hűtőláncú kiszállítását. Ennek kapcsán megkérdeztük Tóth Gábort, a Kaposvári Tejipari Vállalat kaposvári üzemének igazgatóját: mi a helyzet a megyében, terveznek-e hasonló fejlesztési programot? — A vállalat anyagi helyzete sem az idén, sem jövőre nem teszi lehetővé, hogy hasonló fejlesztésre gondolhassunk; mint a rádióriportban is elhangzott: a Fejér és Komárom megyei tejipari vállalat a kereskedelemmel közösen, s jelentős minisztériumi támogatással vállalkozott a program végrehajtására. — Zárt hútőlánc híján hogyan! tudják a nyári melegben megőrizni a tejtermékek minőségét a vállalatnál? — Naponta 250 ezer liter tejet dolgozunk fel, különböző tejtermékeket állítva elő. A gyártást követően plusz 10 Celsius-fok alatti hőmérsékleten raktározzuk termékeinket, a szállításhoz úgynevezett termoszkocsikat használunk. Ez a jármű nem egyenlő a hűtőkocsival, a szigetelt raktér azonban biztosítja termékeink minőségét. Barcstól Boglárlelléig szállítunk naponta, s tapasztalataink szerint „nagyobb veszélyben” van a tej itt, a városban, mint a távolabbi településeken. — Mi erének az oka? — A szállítójárművek haj- naban, két és három óra között teszik le a tejtermékeket a boltoknál. A hűtőlánc ezzel gyakorlatilag megszűnik, s a reggeli 'gyors fölmelegedés nem használ termékeinknek. Órák telnek el, míg hűtőbe kerül az áru. A megye- székhely boltjainak egy részében lehetőség sincs a teljes árukészlet hűtésére. Szívesen vállalkoznánk előszállításra, ezzel is biztosítva a termékek minőségének megőrzését, ha a kereskedelem tudná fogadni. Erre azonban mindössze 10—12 nagyobb üzlet vállalkozhat. — Érkezett-e o vállalathoz a tejtermékek minőségével kapcsolatban reklamáció? — Előfordult egy-két helyen, hogy a hűtőkapacitás elégtelen volta miatt megsa- vamyodott a tej, jelentősebb panasz azonban nem érkezett. K. A. Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 177. szám 1987. július 29., szerda A felvilágosodás története KIÁLLÍTÁS NYlLT A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN Szekcióülésekkel, kerek- asztal-megbeszélésekkel folytatta munkáját kedden a felvilágosodás történetével foglalkozó történészek nemzetközi kongresszusa Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium és a Nemzetközi XVIII. Századi Társaság konferenciájára 36 országból érkeztek szakemberek. A több mint ezer történettudós és -kutató hat szekcióban számol be a XVIII. századira vonatkozó, legújabb kutatási eredményeiről. Az egy hét alatt mintegy félezer előadás hangzik el; szó esik — egyebek között — a felvilágosodás korának gazdasági kérdéseiről, a mezőgazdaság fellendüléséről, az ipari forradalom szerepéről, a kereskedelem, a közlekedés és az infrastruktúra fejlődéséről. A résztvevők kicserélik gondolataikat a francia forradalom és a felvilágosult politika társadalmi hatásáról, a felvilágosodás ideológiájának, eszmerendszerének terjedéséről, az egyház, a filozófia és az oktatás változásaitól. Külön szekcióban tanácskoznak a felvilágosodás és a tudományos haladás témaköreiről, s a XVIII. századi esztétika, irodalom, zene, színház- és képzőművészet fejlődéséről. A kongresszushoz kapcsolódóan kedden nagyszabású kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban Kultúra és társadalom Magyarországon a felvilágosodás korában (1730 —1830) címmel. Az ünnepélyes megnyitón, — amelyen részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter is — Ko- sáry Domokos akadémikus üdvözölte a megjelenteket. Hoffmann Tamás, a múzeum főigazgatója, a tárlat rendezője elmondta: az egy évig nyitva tartó kiállításon látható több mint ezer tárgyat 18 gyűjteményiből válogatták. Üigy csoportosították a kiállított darabdkat, hogy azok átfogó képet adjanak a felvilágosodás korának mindennapjairól. Ismeretlen Puskinkézirat A Moszkvai Történeti Múzeum kézirattárában Alekszandr Afanaszjev levéltáros megtalálta Puskin kéziraitát, a költő egyik levelének és verseinek másolatát. A fölfedezett kéziratok között van az Anna Kernhez írt levél egyik változata. A „Kacér nő” című versét egyszerű levélpapírra írta. Ezt a versét sohasem közölték, még a kutatók sem tettek említésit róla. A Kacér nő lendületes írással rótt sorai után olvasható a ceruzával írt dátum 1834. január 23-a. Puskás e napon Szergej Szglti- kov pétervári arisztokrata bálján volt; akkor ajándékozhatta vagy a házigazdának vagy egy hozzá közelállónak a tréfás sorokat. Aiakszandír Afanaszjev egy Puskin-versekkel t eleírt füzetet is talált, amelynek a végén Puskin, kézírásával ott a Trojka című költemény. Egyelőre nem ismeretes, kié volt a füzet. A Varsóban megrendezett* 72. Eszperantó Világkongresszus legfiatalabb résztvevője a hároméves Szabadi Virág (Telefotó: CAFF—MTI—KS) LJUDMILLA ZIKINA A BÉKEALAPNAK A Szovjet Békealap számára 1000 ausztrál dollárt utalt át az ismert szovjet népművész, Ljudmilla Ziki- na. A művésznő majdnem 40 éve az orosz népdalok legavatottabb tolmácsolója, de kevesen tudják, hogy Ljudmilla Zikina évek óta honoráriumainak jelentős részét utalja át a Békealap számára. Ezt tette most is sikeres ausztráliai vendégszereplése után. \ Ljudmilla Zikina a Szovjet Békealap vezetőségi tagja. Aktív tevékenységéért megkapta a Béke Erősítéséért aranyérmet. Omnibusz Szegeden Szegeden menetrendszerűen jár a város legújabb „tömegközlekedési” eszköze, a faküllős kerekeken guruló — ló vontatta — omnibusz. Szegeden 130 évvel ezelőtt indult az első járat. Ebből az alkalomból készítette el a Szegedi Közlekedési Vállalat a 24 személyes nosztalgiajárművet. A fogat útvonalát úgy határozták meg, hogy a bennülőknek alkalmuk legyeit megismerni a város idegenforgalmi nevezetességeit. Könyök és mosaly Nem tudom, mikor jött divatba ez az új népszokás, de mostanában úton- útfélen látom, hogy mindenki könyököl... Sorba- állok a pultnál, markomban a kikészített apró — még csörgetem is, hogy észrevegyenek —, ám ekkor elébem vág valaki; rákönyököl a pultra és sorolja, mit kér. Történhet ez bárhol: élelmiszerboltban, fagylaltozóban, bisztróban, újságosnál, strandon. Ügy veszem észre, az elárusítók már teljesen elfásultak az ilyen magatartással szemben. Jöhet bárki; ha könyököl, soron kívül kap. Talán úgy gondolják, hogy ismerős valahonnan. Kedves színfolt volt egy bisztróban az a kapatos bácsika, aki rákönyökölt a pultra és így szólt: — Kérek egy fröccsöt és egy mosolyt! Bort kapott, mosolyt nem. Talált ez is a kánikula számlájára írható. L. J. Tarka sorok Szabadság — Hol töltötted a szabadságodat, Péter? — Kilenc óráig egy gleccserrepedésben... és utána három hétig a kórházban... Fokozatok A miniszter így szól a kabinetfőnökéhez: — Intézkedjék, hogy álljon elő az autóm, monsieur... A kabinetfőnök így szól a helyetteséhez: — Állíttassa elő a főnök kocsiját! , A helyettes a diszpécserhez: — Hozzák elő’ a góré Cíadillacjét! A diszpécser utasítja a garázsfőnököt: — Hozzátok ki a vén szivar járgányát! Újonc Nilsson újonc kimentette a század őrmesterét, aki a vízbe esett. — Köszönöm! Nilsson! Holnap az egész század előtt elismerésemet fejezem ki! — „Könyörgök, ne tegye őrmester úr, hiszen akkor úgy eldöngetnek, hogy arról koldulok!” Úgy drágább — Hogy a szén mázsája? — Kétszáz forint. — Mérjen ki két mázsát! — De kérem, ha itt tetszik maradni a mérésnél, akkor ötven ’ forinttal drágább! Rendelés — Másnapos vagyok. Tudna ajánlani valami jót? — kérdi a vendég a (mulatóban, és felkapaszkodik a bárpulthoz. — Mi legyen az? — Mindegy, csak nagy legyen, hideg, és sok gin legyen benne! — Egy pillanat!... Jenő, küdd ide a sztriptíztáncosnőt ! Egyszerű Egy erdész megállítja a gombaszedő anyókát az erdőben. — Mondja szüle, nem fél, hogy mérges gomba keveredik a többi közé? — Miért félnék, holnap mindet eladom a piacon. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbe- sítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Miké Ferenc igazgató
