Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

2 Somogyi Néplap 1987. július 28., kedd Magyar—malaysiai tárgyalások kezdődtek Fideí Castro beszéde Kuba nemzeti ünnepén A gazdaság kiigazítási programja Nagygyűlésen emlékeztek meg Kuibában a Moncada laktanya ostromának 34. év­fordulójáról. Havanna tar­tomány ipari és kulturális központjában, Artemisában mintegy százezer ember előtt Fidel Castro államfő, a Kubai KP KB első titká­ra mondott beszédet. A párt vezetője elisme­rően szólt azokról az ered­ményekről, amelyeket a tartományiban az elmúlt esztendők során az iparfej­lesztés, az egészségügy, az oktatás, valamint a mező- gazdaság területén elértek. Bíráló éllel beszélt arról, hogy e körzetben is jelen­tős gondokat ökoz a lakás- építésiben mutatkozó elma­radás, hangsúlyozta a párt és a kormány által meghir­detett gazdasági kiigazítási program végrehajtásának jelentőségét. Az ország eme térségének gazdaságfejlesz­tési terveit részletezve a kuibai államfő kitért a szo­cialista országokkal kifejlő­dött kapcsolatok jelentősé­gére, hangoztatva, hogy egy­re nagyobb jelentőségre tesz szert a saját ' erőforrások gazdaságos kihasználása is. Castro röviden utalt arra a kampányra, amelyet — egyebek között Del Pino volt tábornok dezertálása kapcsán — indítottak az Egyesült Államokban Kuba ellen. A Kubai KP KB első titkára elítélően szóit az Egyesült Államok által vál­tozatlanul fenntartott gaz­dasági blokádról. Beszüntetik a csernobilihez hasonló üzemek gyártását Sajtóértekezlet az atomenergiáról (Folytatás az 1. oldalról) az együttműködés egyik lé­nyeges feltétele. Kölcsönö­sen hangsúlyozták, hogy bi­zonyos nemzetközi kérdések eltérő megítélése, a külön­böző társadalmi berendez­kedés nem akadálya a po­litikai és a gazdasági kap­csolatok fejlődésének. Utal 7 tak arra is, hogy szükség van a nyílt, őszinte párbe­szédre, s hangsúlyozták: mindkét fél érdekelt az együttműködés elmélyítésé­ben. A plenáris találkozón előtérbe kerültek a gazda­sági kapcsolatok erősítésé­nek kérdései. Mindkét fél állást foglalt azok élénkíté­se mellett, hangsúlyozva a lehetőségek sokféleségét. Egyetértettek abban is, hogy a kereskedelmi egyensúly kialakítása mellett szüksé­ges a forgalom növelése, valamint az érdekek haté­konyabb egyeztetése is. A mallaysiai fél készségét fe­jezte ki, hogy az elkövetke­zendő időszakban növeked­jék Magyarország részese­dése a távol-teleti ország küllkeresked elmében. A plenáris tárgyalás után a két kormányfő szívélyes légkörű megbeszélést foly­tatott a Parlamentben. Grósz Károly és dr. Ma­hathir Mohamad kölcsönö­sen tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseinek áttekinté­se során a két kormányfő hangsúlyozta országaik ér­dekeltségét a nemzetközi feszültség enyhítésében, az államok közötti egyenjogú politikai és gazdasági kap­csolatok megszilárdításában. Üdvözölték a szovjet—ame­rikai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat, s kifejezték reményüket, hogy azok mi­előbb konkrét leszerelési megállapodásokhoz vezet­nek. Megállapították, hogy a kis és közepes államokra is fontos szerep hárul a vi­tás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldásában, a különböző társadalmi berendezkedésű Az elmúlt napokban az angliai Coventryben rendez­ték meg az Európai Nukleá­ris Leszerelés (END) mozga­lom hatodik konventjét. A tanácskozásra — amelyen magyar békemozgalmi kül­döttség is részt vett — mint­egy 30 országból hozzávető­legesen ezer résztvevő érke­zett az európai és észak­amerikai békemozgalmak széles körének képviseletéi­ben. A hazai delegáció ta­pasztalatairól, munkájáról Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára adott nyilatkozatot Nagy Attilá­nak, az MTI főmunkatársá- nak. — Az angliai Bertrand Russel békealapítvány 1980 áprilisában felhívást tett közzé, ennek központi gon­dolata Európa kettéosztottsá- gának felszámolása, a konti­nens atomfegyver-mentesí­tése volt. — A tanácskozáson érde­mi vita folyt. Az alapvetően pozitív hangvételű eszme­cserék középpontjában az eurorakétáikról folyó szov­jet—amerikai tárgyalás állt. A résztvevőik nemcsak sür­gették a mielőbbi eredmé­nyeket, hanem előre is te­kintettek, és megvitatták, hogy az eurorakéták leszere­lése után mire törekedjenek a békemozgalmak. Ebben a sokrétű feladatban benne van az előrelépés a hagyo­mányos fegyverzetek lesze­relése terén, a katonai töm­bök kölcsönös feloszlatása, s ami mindehhez elvezethet, az offenzív katonai straté­országok közötti párbeszéd előmozdításában. A nap folyamán a magyar és a malaysiái . vezetők ' és szakértők partnertárgyalá- sokat tartottak. Több cso­portban folytattak eszme­cserét a kétoldalú kapcsola­tok széles körét érintő kér­désekről. Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke a malaysiai. miniszterelnök kíséretében levő parlamenti képviselő­ket fogadott. A vendégek ér­deklődésére tájékoztatást • adott a magyar választójogi törvényről, illetve a válasz­tások lebonyolításáról, a parlament működéséről, jog­köréről. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a magyar gazdaságirányítási rendszert, a külkereskedel­met szabályozó tényezőket, illetve a magyar kivitel bő­vítésénél szóba jöhető ter­mékek körét ismertette a malaysiai tárgyaló küldött­ség tagjaival. A vendégek ismertették országuk fejlesz­tési terveit, szóltak azokról a versenytárgyalásokról, amelyeket a gazdaság külön­böző területein kívánnak le­bonyolítani. Mindkét fél állást foglalt amellett, hogy szükséges a maigyar kivitel növelése, amelyre a hagyományos ke­reskedelmi forgalom mel­lett többek között az egész­ségügy, a közlekedés és az infrastrukturális beruházá­sok terén van lehetőség. Malaysiai részről hang­súlyosan szóltak a kis- és a középüzemek közötti együtt­működés jelentőségéről, s arról is, hogy a magyar vál­lalatoknak a helyi piacon nagyobb aktivitást kellene mutatniuk a jövőben. Vánkonyi Péter délután megbeszéléseket folytatott a Külügyminisztériumban ‘ a dr. Mahathir Mohamad mi­niszterelnök kíséretében ha­zánkban tartózkodó malay­siai külügyminiszterrel, Abu Hassan Omarral. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseinek áttekin­tése során a két külügymi­niszter megkülönböztetett figyelmet fordított Dólkelet­giák megváltoztatásának kö­vetelése. Tapasztalhattuk, hogy mindinkább teret nyer a kölcsönös biztonság esz­méje. Ugyanakkor elvétve lehetett csak találkozni a két nagyhatalom egyenlő fe­lelősségének elvét hangozta- t ókkal. — A magyar küldöttség — fenntartva magának azt a jogot, hogy önálló és függet­len álláspontot képvisejen és fejtsen ki — Coventryben aláírta az END-felhívást, s ezáltal a szocialista orszá­gok békemozgalmai közül elsőként a mozgalom teljes jogú résztvevőjévé vált. Baldridge kereskedelmi miniszter balesete Rodeózás közben sú­lyosan megsérült, majd sérüléseibe belehalt Mal­colm Baldridge amerikai kereskedelmi miniszter. A képen a szerencsétlen­ség pillanata. (Telefotó: AP—MTI—KS) Ázsia problémáira. Hang­súlyozták, hogy a térség vi­tás kérdéseinek tárgyalá­sok útján történő, rendezése jelentősen hozzájárulna a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításához. Dr. Noordin Sopiee, a ma­laysiai Stratégiai és Nem­zetközi Tanulmányok Intéze­tének (ISIS) főigazgatója megbeszélést folytatott Ga­rat Róberttel, a Magyar Kül­ügyi Intézet igazgatójával, a két intézet kutatómunkájá­nak fő irányairól és az együttműködés lehetőségei­ről. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium-bán Melega Tibor és Paduka Rafidah Aziz folytatott tárgyalásokat. Át­tekintették a kereskedelmi kapcsolatok helyzetét, s egyetértettek abban, hogy a két ország közötti közvetlen kapcsolatokat ösztönözni szükséges. A delegáció kíséretében hazánkban tartózkodó Tan Sri Hashim Mohd Ali tábor­nok, hadseregparancsnok a Honvédelmi Minisztérium­ba látogatott, ahol fogadta őt Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár. Az International Trade Centerben a malaysiai mi­niszterelnököt kísérő üzlet­ember-küldöttség és a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara Délkelet-Ázsiai Tagozatá­nak részvételével kerékasz­tal beszélgetésre került sor, amit a magyar és a malay­siai üzletemberek kétolda­lú megbeszélései követtek. Magyar részről Lőrincze Pé­ter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára, a vendé­gek részéről pedig dr. Na- wawi Mat Awin, a Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke értékelte a két or­szág gazdasági kapcsolatait, kifejezve reményüket, hogy az üzletemberek közvetlen találkozása, s a Malaysiában az ősszel megrendezésre ke­rülő Magyar Gazdasági Na­pok hozzá fognak járulni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővüléséhez és diverzifikálásához. A malaysiai miniszterel­nök a koszorúzás után a Gamz-Mávag-ba llátogatott. A vállalat bejáratánál Ka- polyi László ipari miniszter és a gyár vezetői, valamint a nagyüzem kollektívájá­nak képviselői fogadták dr. Mahathir Mohamadot és kí- gérőit, ahol a nagyvállalat gazdálkodásáról, a gyár te­vékenységéről tájékoztatást hallgattak meg. A vendégeik ezután a vasúti jánműszere- lő üzembe látogattak, ahol a sínbusz kényelmét maguk a vendégek is kipróbálhatták. A malaysiai miniszterelnök a brigádnaplóba írt búcsú­szavakkal köszöntötte a gyár kollektíváját. Este Grósz Károly díszva­csorát adott dr. Mahathir Mohamad miniszterélnök és felesége tiszteletére a Parla­ment Vad ász-termében. A díszvacsorán a magyar és a malaysiai kobmányfő po­hárköszöntőt mondott. (MTI) A csernobili erőmű 3. blokkját még az idén üzem­be helyezik, és a Szovjet­unióban továbbra is fontos­nak tartják az atomenerge­tika fejlesztését — erősítet­ték meg hétfőn Moszkvában azon a sajtóértekezleten, amelyet a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség megala­kulásának 30. évfordulója al­kalmából tartottak. Elmond­ták, hogy Csernobiliban jelen­leg is — a nominális telje­sítménnyel — működik a két épségben maradt blokk. A sajtóértekezleten And- roriyik Petroszjanc, a szov­jet Atomenergetikai Állami Bizottság elnöke, Alekszandr Lapsin, atomenergiaügyi mi­niszterhelyettes, Borisz Szemjonov, a NAÜ igazgató tanácsának tagja vett részt. Petroszjanc akadémikus rö­viden méltatta a NAÜ eddi­gi tevékenységiét, beszámolt a szervezet munkájában való szovjet részvételről, majd a meghívottak válaszoltak az újságírók kérdéseire. Alekszandr Lapsin el­mondta, hogy a csernobilihez hasonló típusú reaktorokat a ‘ jövőben nem gyártják a Szovjetunióban. A baleset okait külföldi szakértők be­vonásával alaposan kivizs­gálták; ennek eredményeként az ország valamennyi műkö­dő atomerőművében megtet­ték mindazokat az intézke­déseket, amelyek elengedhe­tetlenül szükségesek egy újabb, a csernobilihez ha­sonló méretű baleset elkerü­léséhez. Petroszjanc akadémikus megjegyezte, hogy Hans Blix, a NAÜ igazgató tanácsának elnöke elégedetten nyilatko­zott a csernobili tragédia kö­vetkezményeinek felszámo­lása érdekében kifejtett erő­feszítésekről. A szovjet atomenergetika jövőjével kapcsolatban el­hangzott, hogy a múlt évi baleset nem befolyásolja a fejlesztést. A Szovjetunióban tavaly megtermelt 190 mil­liárd kilowatt óra villamos energiának körülbelül 11 százalékát állították elő atomerőművekben. Tovább növelik az atomenergetika részesedését az energiater­melésben : 1985-höz képest 1995-ig a tervek szerint meg­háromszorozzák, 2000-ig pe­dig megötszörözik a két év­vel ezelőtti teljesítményt. Ennek keretében jelenleg 11 atomerőmű építése folyik az országban, amelyek többségét víznyomásos reaktorokkal gyártják. A sajtóértekezletet vezető Gennagyij Geraszimov kül­ügyi szóvivő kérdésre vála­szolva elmondta: technikai okai vannak, hogy külföldi tudósítók csak korlátozott számban vesznek részt a csernobili per tárgyalásán. Elmondta egyébként, hogy kedden 14 külföldi újságíró — köztük a Magyar Távira­ti Iroda tudósítója — utazáik a bírósági tárgyalás befeje­zésére Csernobilbe. Petroszjanc ugyancsak Csernobil kapcsán elmond­ta: n-em igazak azok a hí­resztelések, hogy az erőmű­ben már korábban is előfor­dultak problémák. A bal­eset bekövetkeztéig az erő­mű normálisan, jól műkö­dött, a tervet rendszeresen teljesítették vagy meg is haladták azt, a dolgozók munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Az atomenerge­tikai állami bizottságnak nincs tudomása arról, hogy bármiféle komoly baleset történt volna az erőműben 1986 áprilisát megelőzően. A NAÜ-ben végzett szov­jet tevékenység kapcsán 'a sajtóértekezleten közölték, hogy a Szovjetunió a műsza­ki együttműködés mellett anyagilag is támogatja a szervezet munkáját. A tagok által önténtesen létrehozott kiegészítő pénzalap — a kötelező tagdíjon felüli — évente mintegy 12 százalék­kal növekszik, míg a szer­vezet költségvetése ugyan­azon a szinten van. 1987-iben mintegy 34 millió rubelnek megfelelő összeget fizettek be a tagországok az alap kasszájába és ehhez a Szov­jetunió 2,6 millió rubellel járult hozzá.. NATO­javaslat A NATO hétfőn a VSZ elé terjesztette javaslatait az össz-európai hagyományos fegyverekről folytatandó tárgyalások mandátumára. A NATO javaslata leszere­lés helyett „a hagyományos stabilitásról” folytatandó tár­gyalásról beszél. Amint Stephen! Ledogarnak, az amerikai küldöttség vezető­jének sajtóértekezletén ki­tűnt, a nyugat kitart a bé­csi, közép-európai haderő­csökkentési tárgyalásokon sok éve képviselt nézete mel­lett, hogy a VSZ a. hagyo­mányos fegyverek területén fölényben van. Átommentes Európáért Nemzetközi leszerelési tanácskozás

Next

/
Thumbnails
Contents