Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-28 / 176. szám
1987. július 28., kedd Somogyi Néplap EURÓPÁHOZ MÉRTEN Lassan halad a vasút villamosítás A dél-balatoni gyűrű a tervek szerint 1990 decemberére zárul be. Hogy mi is ez a gyűrű? Nem más, mint a budapest—nagykanizsa— murakeresztúri vasútvonal villamosítása, amellyel párhuzamosan •Dombóvár és Gyékényes között szintén villamosítják a vontatást, így a Budapestről kiinduló tét vonal a VII. ötéves tervidőszak végére egybefüggő villamosított vasúti rendszert alkot. Ezzel a nagyszabású munkával tulajdonképpen a hatvanas évek elején kezdődő villamosítási program folytatódik. Ugyanis 1961-ben került sor csak arra, hogy az 1931-ben induló vasútkorszerűsítés után — akkor kezdődött Budapest és Hegyeshalom között a villanyvontatásra való áttérés — ismét nagyobb lépést tehetett a magyar vasút a modernizáció útján. 30 százalék Nekünk, magyaroknak igazán jó hagyományaink vannak e téren, hiszen az első nagy feszültségű nagyvasúti villamosrendszer megalkotása Kandó Kálmán nevéhez fűződik. Az ő tervei alapján villamosította a Ganz gyár a századfordulón az olaszországi Valtellina vonalat. Az első magyar villany- mozdony-vontatásra alkalmas szakasz 1933-ban készült el 188 kilométer hosz- szan, a fővárostól Hegyeshalomig. Ezután hosszú szünet következett, majd 1961—65 között 174 kilométer, a következő ötéves periódusodban pedig 395, 306, 350, utána pedig 394 kilométer szakasz villamosítása fejeződött be. A jelenlegi úgynevezett dél-balatoni gyűrű teljes hossza 30 kilométer lesz. Ezzel bár jelentős lépést teszünk a korszerűbb, tisztább. gyorsabb és környezetkímélő vasúti közlekedés felé, még mindig elmaradunk a kívánatos korszerűsítéstől. Való igaz, hogy az eddig mintegy 30 százalékra tehető villamosított vonalakon bonyolódik a magyar vasút személy- és áruszállítás hatvan százaléka. Ez azonban mit sem változtat azon. hogy vasútvillamosításban jelentősen elmaradtunk nemcsak Nyugat-Európától, hanem jó néhány környező szocialista országtól is. Minden bizonnyal még hosszú ideig’ csupán álom marad, hogy olyan arányt érjünk .el a vasútvillamosításban, mint Svájc — ahol az összes vonal 99 százalékán korszerű villanygép szalad — de az egész közlekedési infrastruktúra szempontjából döntő tényező, hogy gazdaságosabb, gyorsabb legyen a vasúti közlekedés. Drága, de megtérül Csak érdekességképpen és az összehasonlíthatóság kedvéért érdemes megemlíteni, hogy például tíz évvel ezelőtt a szomszédos Ausztriában már 46 százalékot, Bulgáriában 32-t, Hollandiában pedig 60 százalékot képviseltek a villamosított vonalak a vasúti hálózatból. Valószínűleg a nem megfelelő nemzetközi illeszkedés is hozzájárul, hogy az utóbbi időszakban jelentősen visszaesett a hazánkon áthaladó vasúti tranzitforgalom, csökkent a vasút devizatermelő és devizakímélő képessége. Hazánkban jelenleg 1900 kilométer a villamosított vonalak hossza, és ez mintegy fele-fele arányban oszlik meg az egy-, illetve kétvágányú szakaszok között. E téren is van még tennivaló, mert a nagy áteresztőképességű kétvágányú szakaszok legalább olyan fontosak, mint maga a villanyvontatás. Persze a vasút korszerűsítése — bármilyen munkáról van is szó — igen költséges. amely azonban hasznos befektetésnek bizonyul. Ha a dél-balatoni gyűrűn — a tervek szerint 1990 végére — teljes hosszban áttérnek a dízelmozdonyokról a villany- vontatásra, prognosztizált áron évente 600 millió forintra rúg a vontatási önköltség csökkentése, s mintegy 30 ezer tonna gázolaj kiváltására is módot nyújt a korszerűbb, gazdaságosabb üzemelés. Jelenleg a vasútvillamosí- tók Székesfehérvár állomásának átalakítását fejezték be, már ami a villamosítást illeti. Csupán az állomás területén 80 kilométer vezetéket kellett kihúzni. Az osz- lopállítókat nem egyszer hozta nehéz helyzetbe, hogy a vágányok alatt és között a régi kábelek semmiféle rajzon nem voltak feltüntetve, s természetesen, úgy kellett elvégezni minden munkál, hogy a nagy jelentőségű vasúti csomópont működése ne szüneteljen, ne akadozzon a forgalom. .A célpont: a Balaton A tervek szerint a karácsonyi forgalom már villany- vontatású szerelvényekkel történik Budapest és Székes- fehérvár között. Ebben az évben a.z oszlopállítók Fonyódig jutnak el, miközben a nagyobb sebességre való áttérés miatt pályakorszerűsítési munkákat is el kell végezni. Nehezíti a helyzetet, hogy most — a nagy balatoni idegenforgalom miatt — nem lehet folytatni a munkát, mert az vágányzárakkal járna. A tervek szerint azonban a jövő év végéig már a Balaton fővárosáig. Siófokig villanymozdonyos vonatok szállítják az utasokat — az eddigieknél gyorsabban és kényelmesebben. Szigethy András Pehelykönnyű szigetelő Festett téglák Rendelet pontosan meghatározza, milyennek kell lennie egy épület falának, hogy megfelelően szigeteljen. A tervezőknek és az építőknek sok fejtörésükbe került, míg az ajánlásokból ki okoskod - ták a .nekik legmegfelelőbb megoldásokat. A Somogy— Zala Megyei Téglaipari Vállalat barcsi mészhomoktéglagyárában elsősorban a hőszigetelő anyagok kifejlesztésével foglalkoznak. A többféle módszer közül célravezető, ha a tégla- vagy a betonfal mellé szigetelő- anyagból még egy réteget húznak. Ennek viszont vékonynak kell lennie, hogy ne foglaljon el túl sok helyet. Sokfelé különböző műanyagokat használnak erre a célra. A barcsi gyár szakemberei egy újfajta anyaggal kísérleteztek — ennek eredményeként az idén májusban kezdték meg a „Dráva” szigetelőlapok és -téglák gyártását. A perlit igen jó hőszigetelő. önmagában a legjobb, de vannak hátrányos tulajdonságai is: könnyen porlad, szilárdsága még arra sem elegendő, hogy szállítani lehessen. Mésszel keverve viszont ideális elegyet kaptak a szakemberek, amely rendkívül könnyű és hat-hét centiméter vastagságban teljesíti a hőtechnikai szabványban leírtakat. A perlitet Tapolcáról szállítják Barcsra. Az idén már 440 köbmétert készítettek az új anyagból. Téglát és lapot egyaránt, hiszen a „Dráva” — így hívják a szigetelő téglát — a falak mellé építve is használható, de födém és aljzat hőszigetelésére is alkalmas. A Barcson előállított téglák és lapok mind hazai anyagból készülnek. Egy hátrányuk van: az anyag megszilárdulás után is magukba szívják a nedvességet, s míg ki nem száradnak, nincs meg kiváló hőszigetelő képességük. Toldi Tibor művezető néhány kísérleti darabot mutatott, amelynek egyik oldalát különböző festékekkel próbálták vízhatlanná tenni. A legjobb módszernek azonban az ígérkezik, ha a beépítésnél záró fóliát használnak. A gyár naponta száz köbméternyi szigetelőt tudna gyártani, ha lenne rá igény. ! Az eddig elkészített téglák egy részét az udvaron tartják. Sok kiállításon megjelennek a szigetelőanyaggal, de sok helyütt még idegenkednek tőle az építők. A mészliomoktégla-gyár egy másik újdonsággal is előhozakodott a közelmúltban. Hagyományos téglájukat' — amelyből ebben az évben hárommillió darabot készítettek — megpróbálták befesteni. A hazai festék és az elgondolás jól A „falufejlesztő” Madarász — Ha végigmegyek a falun, szinte bizonyos, hogy legalább tízen megállítanak, kinek a település fejlesztésével, kinek a termelőszövetkezet munkájával kapcsolatban van kérdése. Madarász Ferenc, So- mogytúr elöljáróságának vezetője, hét éve tanácstag, három éve vb-tag. A so- mogybabodi Petőfi Tsz növénytermesztési brigádveze- tőjeként szintén sok információhoz jut, így könnyen válaszai a kérdésekre. — Az emberek általában mindennapi gondjaikra várnak választ, eligazítást. Ezekre általában tudok választ -adni, hiszen ott vagyok a látrányi tanács vb-ülésein, a különféle gyűléseken. Ha valamit nem tudok, akkor felhívom a tanácselnököt, a vb-tiitkárt. A harminckét éves férfi azok közé tartozik, akikvisz- szatértek a faluba. Kaposváron tanulta ki a mesterséget, majd Lellén volt szabó. Édesapja halála után hazatelepült. A tsz-ben rakodóként, gépkocsivezetőként kezdte, majd brigádvezető lett. Négy éve a pártba is fölvették. — Elsősorban a sok állat miatt volt segítségre szüksége édesanyámnak az első időben. A bátyám is támogatott. Édesanyámék mellett építettünk házat. A feleségem varrónő, s két fiunk van. A Látrányhoz tartozó társközségek közül Somogytúr- ra az a jellemző, hogy sok az idős ember. Ök még ma is visszasírják az önálló tanácsot, tsz-t, iskolát. — Emiatt sokszor kell ismételten visszatérni a magyarázatokra — jegyezte meg Madarász Ferenc. — Az elöljáróság sokat foglalkozik a szociális segélyek odaítélésével. Szükség van a körültekintésre, hiszen sokan minden fillérért harcolnak, a pénzt azonban többnyire arra fordítják, hogy a gyermekeiknek jobb legyen. A Balatontól tíz kilométerre levő Somogyi úrra a külföldiek is szívesen kirándulnak, elsősorban a Kunffy- képtár miatt. Éppen ezért csöppet sem mindegy, fejlődik-e vagy sem a település. Az elöljáró szerint, aki egy kicsit körülnéz, észreveheti: új házak épülnek, mások a régi épületeket hozzák rendbe. Az utóbbi időben tizenhat telket parcelláztak ki, s a felén már állnak a házak. A társközség hat tanácstagja minden évben sóik társadalmi munkát szervez karöltve a népfrontbizottsággal, legutóbb a művelődési otthon átépítésénél. Most ideiglenes helyen van az idősek klubja, az új hely a kastélyisko- lában lesz. Két hete megkezdődött az átépítés, s oda is terveznek társadalmi munkát. — Én már két-három éve felhívtam a figyelmet egy gyűlésen, hogy nagyon csökkent az alsó tagozatosok létszáma, s valamit intézkedni kellene az iskola megtartásáért. Akkor az a vád ért, hogy a tanács meg én meg akarjuk szüntetni. Most aztán valóban veszélybe került a léte, mert néhányon Lát- rányba akarták íratni a gyereküket. összehívtuk a szülőket, ez azonban kevés eredménnyel járt. Akkor végigjártuk őket a tanácséi-, nőkkel, az igazgatóval . . . Kiderült, hogy napközit is szeretnének, mert a nagyszülők nem tudnak vigyázni a gyerekekre. Madarász Ferenc sok mindennel bizonyította, hogy fejlődik Somogytúr. Üt épült a Petőfi utca végén, a lakosság terítette el a zúzalékot. Mosit bolt építését is tervezik a lakosság anyagi hozzájárulásával. Egy maszek penziót akar építeni So- mogytúron. Ez nagyot lendítene az idegenforgalmon. — Ilyen szempontból az is jó lenne, ha a szőlőhegyen most parlagon heverő területeken hétvégi telkek lennének, gyümölcsöt, esetleg szőlőt termelnének . . . Két dolog nehezíti az elöljáró munkáját. Az egyik, hogy csak az ő korosztályába tartozók tevékenykednek a különféle tisztségekben, a másik pedig az időhiány. Egyszer összeírta: a hét minden munkanapjára esett egy gyűlés. — Most aratunk, aztán jönnek az őszi munkák. Az én beosztásomban inkább téten érnék rá jobban. Magam is tartok állatokat odahaza, azokkal is foglalkoznom kell. De nem hiányozhatok se az ülésekről, se a megbeszélésekről. Még az a jó, hogy sok a segítőm, közülük is első Androsovics László népfrontelnök, akinek igen nagy a tapasztalata. Mindig meghallgatom a tanácsait 1 Lajos Géza vizsgázott: ízléses lett a falazóanyag. Egy újabb ötlettel tovább bővítették a kínálatot: a színes téglákat nem egyenletes felülettel darabolják, hanem pattintják, így érdes, egyenetlen felületet kapnak. Ez lesz a következő időszak divatja? Még nem tudni, de gyártó már van. Faragó László Kölcsön a lakásépítőknek Kiemelt béremelés a műszakiaknak NINCS MÉRNOKGOND — Nagy szerepük van a gyárban a műszak értelmiségieknek abban, hogy meggyorsíthassuk a fejlődést — mondta Németh Lajos, az FMV 3. sz. Kaposvári Gyára pártvezetőségének titkára. Kovács Zoltán szb-titkár hozzátette: — Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hagy a .gyártmányok fejlesztésében lépést tartsunk. — A híradástechnikának pedig a jövőben is gyorsabban kell fejlődnie — így a pártvezetőség titkára. — Ez mindenképpen elvárható — helyeselt az szb- titkár. — A gyártmány ösz- szetétele, a piac igénye miatt például előfordul nálunk az úgynevezett gyártva fejlesztés, bizonyos dolgokat itt kell kikísérletezni. Azt jelenti mindez, hogy sokszor egy skiccről dolgozunk, s ehhez szakmai szempontból igen képzett munkások, műszakiak kellenek. — Ha pedig jó a műszakiak kapcsolatteremtő képessége, akkor sok jó ötletet felszínre hozhatnak. Még olyat is, ami egy mérnöknek nem jut az eszébe — egészítette ki a párttitkár. Az FMV 3. sz. Kaposvári Gyárában megbecsülik a műszakiakat, s lehetőségeikhez képest igyekszenek növelni jövedelmüket, 80—100 ezer forintos kölcsönnel támogatni a lakásépítésüket vagy -vásárlásukat. Mi sem bizonyítja jobban a kötődést, mint az, hogy az 56 műszaki közül 36 több mint tíz éve dolgozik a. gyárban. Sok közöttük a fiatal: 31,2 év az átlagéletkor. — A városi pártbizottság a közelmúltban szakosított titkári értekezletet tartott a gyárban — magyarázta Németh Lajos. — Az értelmiség, köztük a műszakiak helyzetével foglalkoztunk. Ez adott ösztönzést ahhoz, hogy fölmérjük a műszaki értelmiségiek helyzetét. Már összeállítottuk a kérdőívet. Amikor számítógép segítségével összegezzük a válaszokat, akkor megtárgyalja a pártvezetőség, utána pedig kerekasztal-értekezleten vitatjuk meg, hogy a műszakiak milyen intézkedéseket várnák tőlünk. Június 1-jétől átlagosan hatszázalékos bérfejlesztés volt a gyárban. Kiemelt bérezésben részesítették az egyetemet, főiskolát végzett műszakiakat, azután az egészségre ártalmas munkakörben doLgozó galvanizálókat, valamint azt a húsz nőt, aki híradástechnikai szerelő szakmunkásvizsgát tett. Az első kettőt a nagyvállalat bél-politikai irányelvei ajánlották, az utóbbit helyben javasolták. A szakszervezeti bizottság ülésén különösen az utóbbin volt nagy vita. a bizalmi testület azonban végül megértette a kiemelés szükségességét és a többivel együtt megszavazta. — Nehéz elfogadtatni a differenciálást, a kiemelést. Persze, ha jól elő van készítve, s adatokkal, tényekkel alátámasztjuk, hogy miért van rá szükség, akkor nincs gond. Különben is az oda-vissza vita a jó... Igényt tartunk az egészséges észrevételekre, véleményekre — jegyezte meg az szb- titkár. — Évek óta odafigyeltünk a műszakiak fizetésének emelésére, ennek is köszönhető, hogy nincs mérnökgond a gyárban — mondta Németh Lajos. — A mostani bérfejlesztésből a fizikaiak 5,6, az alkalmazottak, köztük a műszakiak 6,7 százalékot kaptak átlagban. Ez azt jelenti, hogy az emelés 200 és 800 forint között volt a műszakiaknál — nézte meg a bérkimutatást Kovács Zoltán. — Két év alatt 15,8 százalékkal emelkedett a keresetük, tavaly elérte a 109 ezer forintot évi átlagban. — Most a szó elsősorban a pénz körül forog — szólt közbe a párttitkár. :— Az is fontos azonban, hogy értelmes alkotó munkát tudunk adni a műszakiaknak. S az előrelépésre is megvan a lehetőség. A fizetésemelésre és az előrelépésre is jó példa Horváth Zoltán villamos- mérnök, aki most lett fejlesztési csoportvezető. A kinevezéssel együtt ezer forinttal emelkedett a fizetése. — Az kétségtelen, hogy nálunk törődnek a műszakiakkal. Szép, hogy most 600- 700 forintos emelések is voltak, de nemcsak ez érdekel bennünket. Szeretnénk, ha — amint ígérik — több önálló fejlesztést bíznának ránk. Szinte összegezésnek is vehető Kovács Zoltán szb- titkár megj^yzése: — Minden évben van bér- fejlesztés nálunk, ezt pedig nem minden vállalat mondhatja el magáról... L. G.
