Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
4 Somogyi Néplap 1987. július 23., csütörtök NYÁRI NAP A DESEDAN 8—10 tonna napolaj kerül naponta a tóba Fokozódó nyári terhelés a Balatonon Hiányoznak a kajakos lányok A felhők mögül előkacsin- giató napsugarak lassan felébresztik éjszakai nyugalmából a tópartot. Pinkád. A strand még üres. Néma a vízpart. Csak néhány horgász várja a csodát: a hatalmas pontyot, amurt, s ha az nincs, akkor kárászt,keszeget ... A Kaposvár melletti Deseda a horgászok paradicsoma. — Hajnali négy óta itt vagyok, de úgy látszik, ma nincs étvágyuk a halaknak. Tegnap fogtam egy csaknem tízkilós busát, valami apró hal kellene még melléje halászlének, s nem lenne gondom a hétvégi ebédre — mondja Nagy István, aki évek óta sok-sok órát tölt a vízparton, s néha csónakjával beljebb is merészkedik. A horgászszerencse azonban forgandó: egyszer hopp, máskor kopp. Ma hajnalban, sajnos, az utóbbi van. S ahogy jön a meleg, a horgászok szed el őzködnek is. Majd este ismét megkísértik a szerencsét. A horgászok távoznak, a strandolok viszont most érkeznek. A nap sugarai lágyan simogatják testüket. A víz kellemesen hűs, egészen fölfrissül tőle az ember. Túlságosan eltávolodni a {járttól azonban csak a jó úszóknak ajánlatos, hiszen a mélység nem egy ember halálát okozta már. A bólyákon túl kezdődik a kajakosok birodalma. A Vízügy SC sportklubjában negyven gyerek naponta kétszer edz. Tavaly két versenyen is indultak, e azt tervezik, hogy jövőre nagyszabású magyar—csehszlovák versenyt rendeznek a kaposvári tavon. Addigra elkészül az új csónakház is, amely jó körülményeket teremt a sportolni vágyóknak: a fiataloknak és időseknek, hiszen a tinédzserkorból kiöregedett kajakosokat a felnőttek túraszakosztálya fogadja be. Gyöngyös István edző csak a „fiúuralmon” kesereg. Lányok ugyanis nincsenek a szakosztályban. Tizenegy órakor vége az edzésnek. Rendbe teszik a hajókat, s akkor délelőttre már befejezték a munkát. A ragyogó napsütés viszont sokukat átcsábítja a túlsó partra, ahol a strandon pezseg az élet. Rádióból, magnóból árad a zene, gumimatracot fúvó, olvasgató, rejtvényfejtő vagy egyszerűen csak heverésző emberekkel van tele a Deseda-part. Kinyitott a Fanta büfé is. Itt a lángosnak van a legnagyobb sikere. A gyerekek körében pedig a vattacukornak. Utána igazán jólesik egy pohár hideg ital. Az élelmes árusok „vásárfiát”, ezer apró kacatot is kínálnak. Néhány új zuhanyozó és mellékhelyiség nagyon kellene itt. S az sem ártana, ha a fűnyíró végigmenne a gyepen. A villanyvezeték építése dicséretes, a nyomukban keletkező gödrök és buckák viszont nem a legszebb látványt nyújtják. Az emberek is bosszankodnak, hogy a parkolótól sokat kell még gyalogolni a strandig. Néhány hete azonban reménykedhetnek: készül már az új út, amely a tervezett kemping területéig vezet. A hatalmas markolók már javában dolgoznak. Ennek talán csak az erdő kis lakói nem örülnek: a fácánok, nyulak, őzek ... Csiszár Lajos, mezőőr naponta végigjárja az erdőt. Segítője két kisfiú, akinek zsebpénzéből néha egy-egy csónak kölcsönzésére is futja. Az Ezermester Ifjúsági Kölcsönző desedai kirendeltségén vízibiciklik, kajakok, csónakok, kempingföl - szerelések várják a vendégeket. Hétvégeken elég nagy itt a tolongás, hétköznap azonban csöndesebb a kölcsönző. így Szabóné Müller Erikának és két apró gyermekének rögtön vízre bocsátanak egy csónakot. A debreceni család először látogatott ide. A két csöppség néhány perce még a játszótéri tüskökön hancúrozott... A tóparton gyorsan száll az idő. Néhány óra hamar elröppen. Lassan ismét itt az este. A fürdőzők útrakelnek, s újra a horgászok veszik birtokukba a partot. Horváth Éva Napok óta Közép-Európa kánikulai menedékhelye a Balaton. Az üdülőtelepek össznépessége most már kis ingadozásokkal állandóan 800 ezerre tehető, amely a hétvégeken tovább fokozódik és eléri az egymilliót. Az ország lakosságának egytizedét jelentő vendégsereg viszonylag szűk körzetben, a part 40 településén, s ezen belül is javarészben a 4 városban és néhány idegenforgalmi központban összpontosult. A 104 fizető- és szabadstrand 190 ezer embernek nyújthatna Ideális fürdő- és napozóteret, ehelyett azonban hétköznapi látogatottságuk meghaladja a 420 ezret. A tartós kánikula önmagában is fokozódó terhet ró a tó hidrobiológiái egyensúlyára, s ezt tovább fokozza az idegenforgalommal járó környezetszennyezés. Becslések szerint 8—10 tonnára tehető az a napolajmeny- nyiiség, amely naponta a vízbe kerül1. Igaz, ettől a nap és a szél segítségével hamar mentesül a Balaton. Az olaj, amelynek nagyrésze a partvédő művekén, a fövenyen és a vízimövényzeten rakódik le, a nap ibolyántúli sugárzásának hatására viszoylag hamar elbomlik. De sok egyéb szennyező- anyag is kerül a tóba. A Terjed a videó Csehszlovákiában is. Jelenleg 150—200 ezer videómagnó van a lakosság tulajdonában. Figyelemre méltó, hogy 1985-ben még csak 75 ezer készülék volt az országban. Mind több berendezést vásárolnak az oktatási és más intézmények, vállalatok is. A csehszlovák kiskereskedelmi hálózatban a Tesla és a Philips cég közös VM 64— 65. típusú készüléke kapható, amelyből, tavaly 12,5 ezer darab készült a pozsonyi Tesla üzemben. Ennek ára jelenleg 19 880 korona — több mint hatszorosa az átlag- fizetésnek. Tervezik azonban az árcsökkentést is, hiszen még az idén növelik a videomagnók gyártását. A csehszlovák—holland közös vállalatnál 1992-re várhatóan évi 300—500 ezer darabot gyártanak majd. A szakemvízből a szárazföldre vetődő szilárd hulladékból — főleg műanyagpoharakból — hetente 200—250 köbmétert gyűjtenek össze a parton. Az utóbbi napokban kedvezőtlen irányban változott a tó vízháztartásának mérlege. Naponta 6 millió köbméter víz párolog el a tóból, s a veszteséget hosszabb ideje nem egyenlíti ki a cáa- padék, csupán a Zala és a befolyó patakok a száraz időszakra jellemző mérsékeltebb hozama pótolja —részben. Ennek ellenére a tó öntisztuló képességből most is jól vizsgázott. A legutóbbi szemlén Siófok és Fonyód között, mindössze 5 elpusztult halat találtak, s a kék alga elszaporodását az idén csak egyetlen alkatommal tapasztatták a nyugati parton. A Balaton keleti medencéjében újból növékedésnek indult a hínár, ami — bár a strandolók nem veszik örömmel — jó jel, mert azt mutatja, hogy ebben a térségben csökken az algásodás. A tó vize Balatonkenesétől Fonyód—Badacsony vonaláig jó minőségű. A kánikula és a csúcsszezon terheléséből adódó jelenségeket a partőrök kettőzött őrjárattal figyelik. berek szerint Csehszlovákiában 1995-re érik el a jelenlegi nyugat-európai szintet, hogy a háztartások húsz százalékában legyen videókészülék. A hivatalosan valutával rendelkezők, illetve a feketén hozzájutók a Tuzex bolthálózatban jelenleg JVC-beren- dezést vásárolhatnak; ennek ára 780 dollár körül mozog. Az MTI prágai tudósítójának értesülései szerint a közeljövőben a japán Toshiba cég videómagnetofonjait is piacra dobják — ára 670—680 dollár lesz. Csehszlovákiában egyébként azt tervezik: idővel lakossági bankhitellel is lehet majd videóberendezést vásárolni, illetve bevezetik a kölcsönzést. Videókazettát azonban Csehszlovákiában még nem gyártanak, ezért az országos filmintézet az idén 30 ezer darabot, jövőre pedig 70 ezVideózás Csehszlová kiá ba n Ruha teszi az embert Perdül, fordul a kicsi lány, arany hajában csillogó korona, királykisasszony-ruhá- ja szélét kényeskedő mozdulattal felcsippenti, a szeme ragyog. — Ezt szeretném — mondja, s kacéran les önmaga tükörképére —, ezt vigyük, anyu, s én leszek a legszebb a jelmezbálon. Györfi Jánosné itt-ott még igazít a ruhán. Derékban kicsit bő, gyors öltésekkel bevarr néhány ráncot. Maga tervezte, maga varrta a fci- rálykisasszony-jelimezt, s tudta már akkor, amikor a régi Singer varrógép tűje alól lekunkorodott az anyag: szép lesz ez a ruhácska, bizony szép, de azért mégiscsak így mutat igazán. Huszonnyolc éve nyitotta meg Győrfi Jánosné jelmez- és ruhakölcsönző-boltját Kaposváron. Előbb a Berzsenyi utcában, később az állomással szemben várta az apró üzletben a kuncsaftokat. Sok-sok habosfehér menyasz- szonyi ruhát, kék és rózsaszín csipkéből koszorúslányoknak valót álmodott, varrt az évek során. Eleinte ezekre volt nagyobb a kereslet, megesett, hogy szinte az utolsó pillanatban futott be az üzletbe a jövendő asz- szootiy: gyorsan szükség lenne egy gyönyörű ruhára. Volt olyan is, amikor együtt érkezett az ifjú pár, s ott, a boltban vesztek össze életre- halálra, nem kellett, már se ruha, se csók, se simogatás. — Nagy lakodalmakra indultak innen, sok-sok nép kísérte a szekereket — emlékszik vissza Győrfi Jánosné —: trottyoszenekar ült a kocsin, s csak úgy suhogtak a selyemből, tüllből készült ruhák a szélben. Én még sohasem láttam csúnya menyasszonyt. Az öröm, az izgalom mindenkit megszépít. Nagy nap az esküvő napja, meg kelti adni a módját. Manapság már nincs olyan nagy érdeklődés a kölcsönzött ruhák iránit, varratnak inkább, egyszerűbbet, más alkalmakkor is visel- hetőket. Nem ragaszkodnak már a fehér kesztyűhöz, a fátyolhoz sem. Inkább a jelmezeket keresik, a bálokon, a rendezvényeken mindenki túl szeretné szárnyalni a másik ruháját. A gyerekek pedig nyúzzák az édesanyákat: Bubó doktor szeretnék lenni, cigánylány, török basa. De ki vállalkozik manapság már ilyen jelmez elkészítésére? Se türelem, se hozzáértés, sőt megfelelő anyag sincs, esetleg egy ingerült legyintés, ugyan, fiam, legyél szakács, kapsz egy fakanalat meg egy fehér kötényt, és kész. — Mindig nézem a televíziót, mert a gyerekek az éppen divatos mesefigurák közül választják a jelmezeket. Valamikor mindenki Zorró szeretett volna lenni, most a nindzsajelmez a sláger. Beszéd közben előkerülnek a ruhák a dobozokból: török bugyogó, tulipán, fecske, kismackó, indián, bohóc- jelmezek, s megtelik az apró üzlet a mesék világával. Olyan egyszerű beleképzelni ezekbe a ruhákba a gyerekeket, akik felöltözve mind-mind átélik, átérzik azt a szerepet, amelyet egyetlen estére megkaphatnak. — Hatvanegy éves vagyok — mondja Győrfi Jánosné —, és nyugdíjas. De szeretnék dolgozni, amíg az egészségem engedi. A férjem szakács volt; otthon ő vállalja a főzést, ón meg csak jövök- rnegyek egyik szobából a másikba. Itt emberek között vagyok, s szinte mindennap látom, tapasztalom azt a tünékeny örömöt, amely a vevőim arcán felragyog, amikor kedvükre való ruhát találnak. Klie Ágnes rét importál. A háztartási boltokban 330 koronáért jobbára nyugati, elsősorban JVC és Maxell videókazetták kaphatók. Tervezik, hogy jövőre 25 ezer bolgár gyártmányú szalagot is behoznak. A dél- morvaországi Gottwaldban felkészültek arra, hogy import alkatrészekből saját kazettát gyártsanak. Most folynak egyébként a tárgyalások a japán Fuji céggel, amely- lyel együttműködve 1 millió darab videókazettát készítenek. A csehszlovák közvélemény nehezményezi, hogy igen kevés a műsoros kazetta. Nem elég az új cseh és szlovák filmekből készült felvétel sem, s ugyancsak híján vannak a külföldi filmeknek. Üjabban a filmintézet és a televízió igyekszik külföldi — elsősorban szocialista — szerzői jogokat megvásárolni. A műsoros kazetták egyébként elég drágák: 600—800 koronába kerülnek. Van-e feketepiac Csehszlovákiában ? Természetesen igen. Széles körben cserélik egymás között a sokszorosan átmásolt, meglehetősen rossz minőségű nyugati kaland- és horrorfilmeket. A hatóságok azt tervezik, hogy új szerzői és kiadói törvényt kezdeményeznek, amely szigorúan korlátozza az illegális forgalmazást. Láng Judit