Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
1987. július 23., csütörtök Somogyi Néplap 5 Nyílt levél Kosták Lajoshoz Ha megbocsáttatik minden jóság En veled szeretnék feleselni! VELED. „Hej, Kassák Lajos, derék Kassák Lajos ... egyszer majd megtanítanak kesztyűbe dudálni... hívatlan vendég vagy köztünk és sajnos nem találsz ki az ajtón, amit annyiszor feltártak előtted... de sokan neheztelnek rád, vicsorítják fogukat és fenik a késüket ... költeményeket firkálsz, meggyalázva az anyagot és a formát” — minek, s mivégre hát? Jöjj! Jöjj vissza Tarta- roszból egy röpke látogatásra, hogy gyűlöletemet végre megértsd! Jöjj, üljük körül az asztalt Wagner maszkjában, .sötét egek alatt egy szombat este. Feleseljünk hát önmagunk- kai, miközben szegények rózsái illatoznak a talpunk alatt, hol földem, virágom hever: ajándék az asszonynak, aki csak egyetlen szót ismer: szerelem. Nézz körül! lm összes vagyonom és fegyvertáram a kert, hol mestereket köszöntök én is, míg hullanak, egyre hullanak a tölgyfa levelei. Fújjad csak furulyádat, nem kell \e kornak tisztaság könyve, nem kellenek számozott — s számozatlan — versek, holdtölték, felhőtlen éjszakák, kibontott zászlók, gyászdobok, magányos fák a parton... és egyáltalán: semmi sem kell, még a SEMMI sem, hisz elbizonytalanodott MINDEN — így hát AZ sem kell! Csak énekeljenek érted a máglyák, ha már nyolcvan év földi halódás után végre áteveztél a Styx túlsó partjára. Máglyát gyújtottam én is július 22-én, hiszen pont két évtizedes volt már a hiányod, örömtüzet villantottam, s gyűlöltelek, mint arra érdemest. Jöjj — hívtalak. Egy pohár bor még nem a világ, annyit tán áldoznék érted. S hogy megértsd szememben a hideg fényeket, figyelj! Ki voltál TE életedben? Gyógyszertári laboráns és mosónő elhamarkodott gyermeke, aki gimnáziumi tanulmányait félbehagyva lakatosinasnak állt. Csavargó, sorsüldözött éhenkórász voltál, mert nem bírtad az angyalföldi vasmunkásélet gyötrelmeit. Csatangoltál az út porában, végigkutyagoltad Ausztriát, Németországot, Belgiumot, sőt Párizsig jutottál — de mi értelme volt? S hazatérve meg mit tettél? A TETT kéthavonta jelent meg, s joggal tiltották be. A MA sem volt különb, mindig újítani, támadni szándékozó harsona, háborúellenes hangulatkeltő írásokkal. A HÁBORÚ ellen akartál ágálni? ■ Te oktalan! Hisz jól tudhattad, hogy a világégések viszik előbbre életünket, azok hozzák mindig a fellendülést! Hát haladásellenes voltál? Mondd■ csak! Szocialista eszmék, avantgarde-szem- lélet, irodalomszervezés és szervezkedés, ráadásul költészet, próza, publicisztika, plakátművészet, festészet? Nem lesz ez egy kicsit sok? Ennyit egy ember sem bírhat! Ráadásul kacérkodsz a hatalommal? Bírálod az őszirózsás forradalom után a társadalmi átalakulás felemás voltát, s már 1918 novemberében kommunista köztársaságot követelsz? Mit képzelsz magadról? Nem fogadod el a pártirányítás elvét mindenféle „művészeti szuverenitást” hirdetve? A totális művészi szabadság hive vagy? Hát legyen! Ne hidd, hogy oktalanul tartóztattak le,a fehérterroris- ták, de örült szerencséd volt, mondhatom. Megszökni a gyűjtőfogházból nem mindenkinek adatik meg! Bécs különben is szép város, meghiszem, hogy szeretted az ottani életet. Konstruktívan igyekeztél megalkotni magadnak egy új művészetet, a konstruktivizmust, majd az új képzőművészeti irányzatot, a képarchitektúrát. Te komolyan hittél abban, hogy munkásképviselő vagy? Hogy a munkások gondját képviselheted? Hiába jött a felszabadulás, hiába tértél vissza Angyalföldre, hiába az országgyűlési képviselőség, a politikai karrier és az újabb folyóiratok, nem alkottál semmit! Semmi olyat, amire évek múltán emlékezni lehetne. Hiába írtál, hiába festettél, hiába követtek egykor — s még ma is — ifjú művészek csapatostul, hiába lettél Baumgarten-díjas és Kossuth-díjas, semmit sem adtál az utókornak, csak ÖRÖK ELEGEDETLENSE- GET, hiányérzetet, folyton változtatni, jobbítani vágyást. Elég volt! A bor elfogyott, kelj fel az asztaltól és indulj! Kerberosz vicsorítva vár már a folyó- nál. De megállj csak! Vidd magaddal minden alkotásodat, minden versedet, regényedet, novelládat, tanulmányaidat, plakátaidat, festményedet! Vidd magaddal őket, s hagyd helyükbe a HIÁNYT! Akkor tán megbocsáttatik minden jóságod, s fölérhetjük ésszel, mit is veszítettünk! Gyarmati László A sétá ló- utcát díszíti Kaposváron az élelmi- szeripari szakközépiskola külső lábazatának szellőzőlapjaira díszes bronzlapokat raktak tel. Az alkotás Kálóczy József iparművész munkája, felrakását a kaposvári Reál kisszövetkezet- dolgozói végzik. 1987: PUSKIN-EMLÉKÉV Az eredeti Godunov Leningrádban A leniwgrádi Kirov opera és ba lettszínházba n Jurij Tyemirkan karmester, Borisz Pokrovszkij rendező és Alekszandr Ivanov művészeti vezető irányításával eredeti formájában adjáik elő Muszorgszkij Borisz Godunov j át, amelyet Puskin művére írt. Az előadásra a Puskun-év — a költő halálának 150. évfordulója — alkalmából kerül sor. A Szovjetunióban és külföldön egyaránt népszerű operát a fiatal, 30 éves zeneszerző rendkívül rövid idő alatt írta. 1870 nyarán partitúráját bemutatta a péter - vári Martini színháznak, ott azonban elutasították. A következő év nyarára befejezte az opera átdolgozását; új finálét írt, és megjelentek az úgynevezett „lengyel színek”. A színház a második változatot is elutasította, ám végül — főleg az orosz énekesek kitartó kívánságára — mégis csak színre kerüli 1874-es péterváni bemutatója óriási siker volt. Az operát azonban már az ősbemutatón is jelentős rövidítésekkel adták elő, amelyeket egyrészt a cenzúra, másrészt a karmester. Eduard Nap- ravnyik követelt. A Borisz Godunovot később tovább rövidítették, majd levették a műsorról. Muszorgszkij halála után barátja, Rimszkij-Korszakov átnézte a Borisz Godunov partitúráját. A XIX. század végén a Rimszkij-Korszakov féle partitúra alapján kezdte meg az opera útját a világhír felé; ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy főszerepét Fjodor Saljapin énekelte. Akkoriban kevesen gondoltak az „eredeti” Bo- riszra. Századunk 20-as éveiben Borisz Aszafjev és Pavel Lamm tanulmányozni kezdte a zeneszerző kéziratos hagyatékát, s megtalálták az opera eredeti partitúráját. 1928-ban a leningrá- di opera előadta az eredeti Boriszt, heves vitákat keltve. Voltak, aikiik az „eredeti”, másak az „átdolgozott” Muszorgszkij-mű mellett álltak ki. A vita nem szakmai kérdésekről folyt, hanem történelmi, erkölcsi és művészi problémákról. A körülmények úgy alakultak, hogy a 20-as évek után a kérdés ismét feledésbe merült; csupán a 60-as években adta ki az angol David Lloyd-Johns a Borisz Godunov szerzői partitúráját. Jerzy Szemkov lengyel karmester hamarosan hanglemezre vette az opera zenéjét; ez fontos lépést jelentett. Jelenleg az operát az egész világon eredeti formájában játsszák, s ma már senki sem kételkedik abban, hogy csak a gondosan megőrzött szerzői szöveg képes átadni Muszorgszkij gondolatait, elénk állítani az általa megformált figurákat. Marina Rahmanova DUNÁNTÚLI TÁRLAT HATODSZOR Kétszázhatvanöt alkotás Százötvenhat dunántúli képző- és iparművész küldte el alkotását a hatodik alkalommal megrendezésre kerülő dunántúli tárlatra a Somogy Megyei Múzeumba. Dr. Pogány Gábor művészettörténész a művek elbírálása után nyilatkozott -lapunknak. —• A beérkezett ötszáztíz alkotásból a zsűri kétszázhatvanötöt fogadott el a kiállításra. A VI. dunántúli tárlaton két jelentős generáció szerepel, a negyvenötven évesek mellett felhívásunk mozgósította az úgynevezett stúdiósokat, a fiatalokat is. A neves mesterek köziül, akik egyébként ritkán vesznek részt közös tárlatokon, Bartha László, Tóvári Tóth István, Kolbe Mihály, Kaján Gyula alkotásaival találkozhatnak majd a nézők. * — Az eddigi dunántúli tárlatokat a táblaképfestészet uralta. Változott-e a kép? — A plasztika az eddigieknél jelentősebb hangsúlyt kap e kiállításon. A grafikai alkotásokból is többet mutathatunk be. Sajnálatos, hogy a Veszprém megyei iparművészek, a városlődiek és a herendiek távol maradtak, pedig eddig szépen szerepelitek. — Milyen újdonságot ígér a VI. dunántúli tárlat? — Már az előző kiállításon észrevehető volt, hogy Magyarországon is lépést tartanák a képzőművészek az új festői lírányzattail, amit a nyolcvanas években a Velencei ■ Biennálén „nyitásnak” neveztek az új szenzi- bitiitás képviselői. A klasszikussá merevedett neoavant- gard elleni fellépés közeledést jelent a felismerhető formák ábrázoil'ása felé. Ez a festői érzékenység azonban nem jelenti azt, hogy újra divatba jön a naturalizmus. — Hogyan szerepeltek a zsűri előtt a somogyiak? — Szabados János, Gerö Kázmér, Csiszár Elek mellett Horváth János paszte'.ll- jeit, Gáspár András Olajfestményeit, Harangozó Ferenc grafikáit, Honty Márta finom ceruzarajzait és Bors István szobrait naigyon kedvezően fogadta a bírálóbizottság. Ám azt előre elárulhatom, hogy ezen a kiállításon Dunántúl északi megyéi erőteljesebben szerepelnek. A VI. dunántúli tárlatot szeptember 19-én nyitják meg Kaposváron. H. B. ÚJJÁSZÜLETIK A GLOBE SZÍNHÁZ Magyar földben izmosodott az a tölgyfa, amelyből megfaragták az újjászülető Globe színház 24 tartóoszlopának egyikét. A világ huszonhárom országát kérték föl, hogy egy-egy 25 láb hosz- szú, lxl láb vastagságú (775 cmx31 cmx31 cm) tölgyfa oszloppal járuljon hozzá a Globe pontos másának megépítéséhez. Shakespeare egykori híres londoni körszínházának másához a huszonnegyedik oszlopot természetesen a szülőföld adja: a wind- sori királyi kastély parkjából vágták ki a hozzá való tölgyet. A Temze déli partján, át- ellenben a Szent Pál kated- rálissal, már tisztítják a terepet az első kapavágáshoz, amellyel Fülöp herceg, II. Erzsébet királynő férje, július 16-án ünnepélyesen megadja a jelt a munkálatok megkezdésére. Majdnem azon a helyen, ahol csaknem négy évszázaddal ezelőtt a színész Shakespeare társulata először vitte színpadra a drámaíró Shakespeare azóta halhatatlanná vált műveit. Ugyanott, ahol a tölgyfaosz- lopokon fészkelő karzatokat megtöltő és a színpadot kö- rülálló londoniak előtt 1600- ban először hangzott fal a „Lenni vagy nem lenni?” azóta is megválaszolatlan kérdése. Shakespeare első színháza 1613-ban égett porrá, amikor Különös szenvedélynek hódol Egerben az MHSZ városi rádióklubjának titkára, Krinszki Bernát: Beloiannisz utcai lakásáéi 80 darabból álló rádiótörténeti gyűjteményt őriz. A Philipsek, EKA-ák, Standardok, Minervák ma is üzemképesek. Képünkön: Standard 3A rádió a 30-as évekből. a „VIII. Henrik” előadásának csatajelenetében egy elsütött ágyú torkolattüzétöl kigyulladt a faépítmény zsúpfedele. Mindjárt új színházat építettek a helyén, de azt meg 1644-ben lebontották. Az 1992-ben újra megnyíló Globe színpada körül és karzatain 379 évi szünet után ismét tapsolhat a közönség, most ugyanis az eLső Shakes- peare-színház mását építik fel. Történészek, tudósok tucatjai működtek közre a tervek . elkészítésében, hogy minden ugyanolyan legyen, mint egykor. Csak a szerkezet lesz erősebb, hiszen a kutatások szerint a mai emberek átlagosan 20 centiméterrel magasabbak és némileg súlyosabbak is, mint az I. Erzsébet korabeli angolok. Az élő-eleven emlékművel egy mai színész álma válik valóra. Az amerikai Sam Wanamaker fél évszázaddal ezelőtt, 17 éves korában szólaltatta meg először Shakespeare alakjait. Eredeti színpadi világuk életre keltéséről azóta ábrándozik. Angliában letelepedve Wanamaker a hetvenes évek elején kezdte meg hadjáratát a „fából való o” betű újjáteremtéséért a mai London egyik legforgalmasabb sugárútjának szomszédságában. Sziszifuszi munkáját végül — most, 68 éves korára — siker koronázta. Az általa alapított Globe Theatre Trust az idén februárban megkapta a southwarki kerületi tanács engedélyét: megépülhet a Globe repl'kája — eredeti helyétől alig 200 méternyire. Wanamakernek bele kellett nyugodnia a színhely némi eltolódásába, hiszen a city- ből az egyik legforgalmasabb Temze-hídon átvezető Southwark Bridge Roadot mégsem lehet csak úgy fölépíteni, avagy az időközben odatelepült sörgyárat lebontani. A kerületi és más építési és tervezési hatóságok bürokratáival vívott . másfél évtizedes, gyakran szélmalom- harcnak ható küzdelme után Wanamaker azonban ezt már szívesen elfogadta. A nagy vállalkozás összesen 13—15 millió fontra becsült költségeinek mintegy 20 százalékát Wanamaker alapítványa már előteremtette a munkálatok megkezdéséhez. Az ünnepélyes kapavágással, a nemzetközi Shakespeare-héttel folytatódott a világméretű gyűjtés. A Globe mellé még egy kőszínház, múzeumi és ki állítási központ, vendéglők és boltok is épülnek. A 24 tölgyfa tartóoszlop már a helyszínen van. Ha minden a tervek szerint ha-' lad, akkor a színházmúzeumnak helyet adó épületszámy 1990-re elkészül. S 1992-ben ismét Shakespeare-premier lesz a Globe-ban. Hogy melyik darabbal? Wanamaker még habozik. K. T.
