Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
2 Somogyi Néplap 1987. július 23., csütörtök Zászlófelvonás az Öbölben New Yorkban Irán állandó ENSZ képviselője sajtóértekezleten közölte: országa számára elfogadhatatlan a Biztonsági Tanács határozata az öbölháború befejezéséről Globális nullamegoldás Gorbacsov-intorjú egy indonéz napilapnak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára július 22-én a Kremlben átadta a válaszokat B. M. Diahnak, a Merdeka című indonéz napilap kiadójának és főszerkesztőjének az újságíró írásban benyújtott kérdéseire. A rövid találkozón élénk eszmecsere alakult ki az SZKP KB főtitkára és B. M. Diah között. Tegnap délelőtt a két amerikai zászló alatt hajózó kuvaiti tartályhajó, és az őket kísérő három amerikai hadihajó elérte a Hormuzi-szoros bejáratát. A konvoj élén a Fox cirkáló halad, egy fregatt és egy romboló pedig az iráni partok felöl biztosítja a két tartályhajót. A hadihajókon harckészültségi állapotot rendeltek el. Irán korábban többször megfenyegette az Egyesült Államokat, hogy megtámadja a lobogója alatt a Perzsa (Arab), öbölben hajózó kuvaiti vízi járműveket. A szerdai iráni lapok idézik Ali Hamenei iráni elnököt, aki hétfői beszédében élesen támadta a Biztonsági Tanács határozatát. Az iráni elnök megismételte azt a teheráni álláspontot, hogy Irán a teljes győzelemig folytatja a harcot. Az iraki nemzetgyűlés ezzel szemben szerdán egyhangú szavazással támogatását adta az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői határozatához, amely tűzszünetre, és csapataiknak a nemzetközileg elismert határok mögé való visszavonulásra szó. litja fel a két harcoló felet. Az irániaknak Perzsa-, az araboknak Arab-öböl. Az olaj kereskedők szerte a világon csak „Öbölként” emlegetik, hisz még egy ilyen öböl nincs a világon. Partjai mentén található a világ ma ismert olajkészletének kétharmada. És ott folyik immár hetedik éve Irak és Irán öldöklő háborúja. Ebben a háborúban mindig központi szerepet játszott az olaj. A nemzetközi piacok — a világszerte növekvő túltermelés közepette — addig azonban nemigen reagáltak, amíg Irak és Irán csak egymás olajlétesítményeit pusztította. Akkor már inkább, amikor az iraki légierő, 1984-től Irán olajszállításait igyekezett akadályozni, s harmadik országok tartályhajóit is célba vette. Ám most, hogy az OPEC újabban az árak eme. lésére törekszik, emelkedett a tét azzal, hogy tavaly szeptember óta az iráni haditengerészet is célba vette az Irakot támogató öbölmenti sejkségek, főképp Kuvait olajszállítását. Az Öböl így növekvő tét a nagyhatalmi politikában is, de nem csak az olaj miatt. Stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete adja, az, hogy Európa és Ázsia között fekszik. Felismerték ezt a britek is, amikor az indiai gyarmatbirodalmukhoz vezető utak biztosítására uralmuk alá hajtották az öbölmenti sejkségeket. S felismerte a központi fekvés fontosságát az Egyesült Államok is. A néhány hónapja növekA Szovjetunióban július 7- én népgazdasági célokat szolgáló atomrobbantást hajtottak végre. Ez a hír így önmagában nem hatott volna az újdonság erejével, hisz az egyoldalúan vállalt szovjet robbantási moratórium februári feloldása óta történt már néhány hasonló kísérlet, Ami mégis többeknek feltűnt a július 7-i hírben, az az, hogy a föld alatti robbantást ezúttal nem a kazahsztáni kísérleti telepen, Szemipala- tyinszk közelében hajtották végre, hanem a Jakut ASZSZK területén. A sokakat foglalkoztató „miért?” kérdés nyomába eredt a Moszkovszkije No- vosztyi című szovjet hetilap munkatársa és erről adott számot az újság legutóbbi számában. Eszerint a robbantás a geológiai kutatásokhoz, a szibériai kőolaj és földgáz lelőhelyeik kiaknázáséhoz nyújtott segítséget. Az itteni időjárást és geológiai viszonyok miatt ugyanis hagyományos módszerekkel meglehetősen nehéz az energiahordozók felderítévő veszély új ötletet adott a kuvaiti kormánynak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, kérve, hogy a BT állandó tagjai zászlójuk átengedésével óvják a kuvaiti olajszállítást. A Szovjetunió azonnal válaszolt: három tartályhajót adott bérbe az öbölbeli sejkségnek, szovjet zászló alatt remélve, hogy a zászló tekintélye eleve megfontolásra készteti az esetleges támadót. Csakhogy az előre kihelyezett tengeri aknák nem nézik milyen zászló leng a hajón: áprilisban aknára futott a „Csuj- kov marsall” nevű szovjet tartályhajó és megsérült. Máig sem tudni, ki helyezte el az aknát. A Szovjetunió aknakereső hajókat küldött az Öbölbe, s ezekkel együtt öt szovjet hadihajó tartózkodik jelenleg a térségben. A szovjet kormány pedig fokozta diplomáciai tevékeny ségét az öbölbeli béke és nyugalom megteremtése ér" dekében. Az amerikai kormány csak ezután tett érdemi lépést, hogy nem sokkal a Csujkov marsall megsérülése után, egy májusi napon egy iraki pilóta tévedésből rakétát lőtt a Stark amerikai fregattra az öbölben és 37 tengerész életét vesztette. Washingtonban elővették az elfektetett kuvaiti kérelmet, s vállalták, hogy 11 kuvaiti olajszállító hajót amerikai zászló alá helyeznek, erős védelem mellett. Az első két tartályhajó e héten indult útnak, felfelé hajózva az Öbölben. S a védelem: mára kilenc önálló hadihajó, egy se, felszínre hozása: a mostani robbantás segítségével nagy területen mesterséges repedéséket hoztak létre annak érdekében, hogy többszörösére növeljék a földben levő gáz áramlását. A mostani kísérlet eredményei körülbelül fél év múlva válnak ismeretessé. Kellet-Szibériában — így Jakutiában is — körül,belül két tucat szép reményekre jogosító lelőhelyet fedeztek fel és a tervek szerint hatalmas kőolaj- és földgáz- ipari központot építenek ki a térségben. Geológusok szerint több száz millió tonna szénhidrogén rejtőizik itt a föld alatt. Maga a nagy mélységben végrehajtott robbantás csupán az epicentrumban okozott kisebb méretű földmozgást, ez azonban a közéiben — mintegy 150 kilométerre — található lakott településeken gyakorlatilag nem érződött. A kísérletet a biztonsági rendszabályok legmesszebbmenőbb betartásával hajtották végre, így a környezetibe nem került sugárszennyezés. repülőgéphordozó 85 harci géppel és nyolctagú flotta - csoportosítás, valamint kilenc Awacs felderítő repülőgép működik az Öbölben és környékén. Ezt az erősítést továbbra is az olajutak védelmével, és — új érvként — a „szovjet befolyás” visz- szaszorításával indokolják Washingtonban. Keményen visszautasítanak minden szovjet nyilatkozatot, amely a térségben növekvő feszültség miatt a moszkvai aggodalmat hangoztatja, és elutasítanak minden szovjet javaslatot, amely tárgyalást és nemzetközi megállapodást ajánl a térség békéjének és a tengeri közlekedés szabadságának helyreállítására, megóvására. A világsajtó arról írt, hogy a párhuzamos szovjet—amerikai „zászlófelvonás” az öbölben új esélyt adhat a helyzet rendszerezésére. A nemzetközi közvélemény úgy érezhette, hogy az Öböl békéjéhez, a hajózás szabadságához fűződő általános érdek kerekedhet felül, és a „zászlók” öbölbeli találkozása új fejezet kezdete lehet. Reményt adott erre az is, hogy a Biztonsági Tanácsban — ugyancsak szovjet és amerikai részvétellel — hónapok óta tárgyalások folytak egy határozat kidolgozására, amely az iraki—iráni háborúnak igyekszik véget vetni. E határozat a napokban meg is született, bár még további igen sok tárgyalásra lesz szükség, hogy érvényt is szerezzenek neki. Irán ugyanis azonnal elutasította. így az amerikai zászlók felvonását kísérő harci zaj egyelőre megkérdőjelezi' a reményeket. Kiderült: Wa- s'higntonban erőfitogtatásra, egyoldalú előnyszerzésre akarják kihasználni a kuvaiti kérés teremtette esélyt. Az amerikai hadihajók és tengerészgyalogosok talán elriasztják az iráni gyorsna- szádofkat, de az öbölbeli válsággóc felszámolásának lehetőségét egyelőre inkább tá- volítják a jelek szerint. Mészáros György Az írásbeli válaszok átadásakor szeretnék néhány rövid, de véleményem szerint lényeges megjegyzést előrebocsátani — mondotta Mihail Gorbacsov. Bizonyára felkeltette figyelmét, hogy hamarosan — július 28-án — lesz vlagyivosztoki beszédem első évfordulója. A szovjet vezetés nagy jelentőséget tulajdonít mindannak, ami Vlagyivosztokban elhangzott. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt megjegyezném: a hatalmas mennyiségben felhalmozott atomfegyverek miatt az emberi civilizáció veszélybe került. Ennek a helyzetnek a helyes értékelése ahhoz a következtetéshez vezet el, hogy katonai úton 'lehetetlen a nemzetközi problémák rendezése. A katonai megoldás kiszámíthatatlan következményekkel járna, tehát módosítani kell a világról alkotott nézeteket és az államok politikáját — hangoztatta a főtitkár. Ennek a világnak az egyik realitása az, hogy a nemzetközi színtéren több tucat önálló, független úton fejlődő állam jelent meg. Ez egy hatalmas világ, bonyolult érdekrendszerrel és felíhalmo- zódott problémák tömegével. A nemzetközi kapcsolatok rendszerét nem lehet anélkül felépíteni, hogy ne vegyük figyelembe az összes állam érdekeit. Ki kell alakítani az érdekek egyensúlyát, csak így lehetséges az ésszerű pockai irányvonal megválasztása — mondotta Gorbacsov. Válaszaim új konkrét javaslatokat tartalmaznak. Többek között bejelentést arról, hogy a Szovjetunió kész leszerelni az ország ázsiai területén az összes közepes hatótávolságú rakétát, de csak akkor, ha az Egyesült Államokkal létrejön a „globális nullamegoldás”. Mihail Gorbacsov arra a kérdésre, hogy lehetséges-e látogatása Indonéziába, így válaszolt: Indonézia és a Szovjetunió között régóta van kapcsodat. Természete-^ sen voltak kedvezőbb és kevésbé kedvező időszakok. Reméljük, hogy viszonyunkban a kedvező folyamat tovább fejlődik. Ez kapcsolat- tartást követel meg, beleértve a politikai szintű kapcsolattartást is. Egyelőre mi Indonézia elnökének a látogatását várjuk — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Arra a kérdésre, hagy a vlagyivosztoki beszéd óta eltelt egy év alatt az ázsiai é£*csendes-óceáinii térségben tapasztalt-e pozitív irányzatot, Mihailt Gorbacsov igennel fellelt. Kifejtette: az él- múlt esztendő, annak főbb eseményei még inkább meggyőzték a Szovjetuniót arról, hogy jogos és időszerű volt az ázsiai és a csendes - óceáni biztonság kérdésének felvetése. A haladás elViselkedni tudni kell Folyik az iráni fegyverszállítási ügyben a kongresz- szusi meghallgatás. Nort alezredes jól vizsgázott. Nemzeti hősként ünnepük, a közvélemény az elnöki székben szeretné látni. A többi kihallgatott is megteszi a magáét. Balra Robert McFarle- ne jelenlegi, jobbra John Poindexter volt nemzetbiztonsági főtanácsadó alakítása. sősonban abban mutatkozik meg, hogy az általános képet a nukleáris eszközök elleni fellépés jellemzi. A szovjet—amerikai tárgyalásokkal összefüggésben az ázsiai országok kifejezték azt az. óhajukat, hoigy a közepes hatótávolságú rakétákat ne csak Európában, hanem Ázsiában is számolják fel. Mihail Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunió, figyelembe véve az ázsiai országok aggodalmát és javaslatait, kész leszerelni a területének ázsiai részén lévő összes közepes hatótávolságú rakétáját, vagyis hajlandó elállni attól, hogy megtartsa az ezekre a rakétákra felszerelhető száz nukleáris robbanótöltietet, amiről Genfben az amerikai féllel tárgyalnak. Természetesen csak abban az esetben, ha az Egyesült Államok is ugyanezt teszi. Le fogjuk szerelni a térségben a hadműveleti—had- színtéri rakétákat is. Vagyis — mondotta Mihail Gorbacsov —, a Szovjetunió az „átfogó kettős n ulla megöl - dás” koncepciójából indul ki, a lépést nem kapcsolja össze azzal, hogy az Egyesült Államok nukleáris eszközöket tároll Dél-Koreában, a Fülöp-szi.geteken és Diego Garcián. De szeretnénk remélni, hogy Washington legalább növelni nem fogja az ezeken a területeken telepített nukleáris fegyvereinek a számát. Egy másik kérdésre válaszolva Gorbacsov közölte, hogy az eltelt egy év alatt negatív tendenciákat is megfigyelhetitek. Kifejtette, hogy növekszik a konfrontáció lehetősége, egyelőre csak halványaik a regionális konfliktusok rendezésére utaló jelek. Mihail Gorbacsov kérdésre válaszolva részletesen kifejtette, melyek a legaktuálisabb és reálisan megvalósítható lépések az ázsiai és dőlcsendes-óceámi térségben a feszültség csökkentésére. Első lépésként a Szovjetunió kész kötelezettséget vállalni arra, hogy nem növeli nukleáris fegyver szállítására- alkalmas repülőgépeinek számát területiének ázsiai részén,, ha Egyesült Államok a térségben nem telepít több olyan nukleáris eszközt, amelyek képesek elérni a Szovjetunió területét. — Második feszülltségcsök- keotő lépésként a Szovjetunió kész csökkenteni hadiflottájának aktivitását a Csend es - óc eánon. Bizalomerősítő intézkedés lenne a haditengerészeti hadgyakorlatok számának és méreteinek korlátozása a Csendes-óceánon és az Indiai-óceánom, valamint a környező tengereken: egy évben 1-2 nagyszabású haditengerészeti hadgyakorlatot lehessen csak tartani, s időben jelentsék be azokat. Gorbacsov javasolta továbbá, hogy a felek kölcsönösen mondjanak ,le a hadgyakorlatoknak nemzetközi szorosokban és a környező vizeken történő megrendezéséről!, valamint arról, hogy a hagyományos tengeri utakon tartott hadgyakorlatokon harci fegyvereket használjanak. A harmadik lépésként javaslta: itt az ideje hnnak. hogy az Indiai-óceánon és a hozzá kapcsolódó tengereken, átjárókon és öblökben megteremtsük a tengeri hajózás biztonságának garanciáit — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Felvetődött a légi közlekedés biztonságának kérdése is. Ha meglenne a politikai akarat, ezt a problémát is meg lehetne oldani. Aktuális az is, hogy közösen lépjenek fel az Indiai-óceánon, illetve a térség légi útvonalain tapasztalható terrorizmussal szemben. — Negyedszer. Különösen fontos az atomrobbantások kérdése — mondotta Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió reméli, hogy közös erőfeszítésekkel ki lehet dolgozni és el lehet fogadni egy olyan történelmi jelentőségű megállapodást, amely a nukleáris leszerelés területén is előrehaladásra ösztönöz. Mihail Gorbacsov ezután részletesen szólít a regionális konfliktusokról is. A szovjet politikus ezt a témakört összetettnek minősítette.- Kifejtette: minden regionális konfliktusnak megvannak a maga gyökerei, mondhatni a maga ..kortörténete”. s ebből tagadnak a gyógyítás eszközei. A szovjet—kínai kapcsolatokat jellemezve az SZKP KB főtitkára elmondta, hogy azok fokozatosan bővülnek. Jelentős az előrehaladás a gazdasági, a tudományos- műszaki és a kuilturá'lliis kapcsolatok terén. Ennek ellenére vannak még jelentős tartalékok. A Szovjetuniónak a regionális gazdasági együttműködés fejlesztésében játszott szerepéről a főtitkár elmondta: a Szovjetunió számára az általános biztonság fogalomkörébe beletartozik a nemzetközi gazdasági biztonság is, s véleményünk szerint az ehhez vezető 'legjobb út a „leszerelés a fejlődés érdekében” elv valóra váltása. Végezetül a szovjet—indonéz kapcsolatok helyzetéről és Indonéziának a nemzet-' közi életben játszott szerepéről szólt Mihail Gorbacsov : bár a két országot nagy távolság választja el egymástól, a Szovjetunióban jói emlékeznek a két ország együttműködésére, mely az indonéz függetlenség elnyerése után valósult meg. Élve a lehetőséggel, ezúton szeretném átadni a szovjet vezetés, a szovjet nép szívélyes üdvözletét, legjobb kívánságait, s kifejezni nagyrabecsülésünket az Indonéz Köztársaság és nép iránt — mondotta végül Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Jakutiai atomkísérlet
