Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-22 / 171. szám
1987. július 22., szerda Somogyi Néplap 3 Felelősség — kezdeményezés VÁLTÁS UTÁN, ÚJ TERVEKKEL A gyékényesi termelőszövetkezetről az elmúlt években alig lehetett hallani. Tízegynéhány évvel ezelőtt még megyeszerte dicsérték baromfitelepüket, azután kiderült, hogy ráfizetéses a tartás, hát megszüntették. Volt eigy tésztaüzemük, amely leégett, utána nem hozták rendbe. Foglalkoztak paradicsommal, ma egyetlen palántát sem ültettek el. Sokasodtak a kérdőjelek. A közelmúltban új elnök került a szövetkezet élére. Szilágyi István ibízik abban, hogy újra a figyelem középpontjába kerülnek. —""A baromfiágazat valóban veszteséges volt. 1985- ben egyedileg rendezték a gazdaságot. Akkor derült ki, hogy mennyire ráfizetéses a tartás. Az épületeket bérbe adtuk, s ha -kedvezően változnak a piaci feltételek, akkor ismét tenyésztünk baromfit. Most a szarvasmarhatartással kacérkodunk. Az ősszel szeretnénk beadni egy • pályázatot—telepépítésre. — Akkor, amikor a szarvasmarhatartást veszteségesnek ítélik meg? — Szerintünk lehet nyereségesen -is csinálni. Somógy- bükkösdön akarunk építeni égy 350—400 férőhelyes istállót, amelyet később tovább lehet bővíteni. Ezzel megoldanánk az ottaniak foglalkoztatását, s istállótrágyához — * is jutnánk,* ami a cukorrépa termesztéséhez kell. — Környékük a gazdaságilag elmaradott térségek közé tartozik. A termőtalaj nem ígér sokat. — Hogy mennyire _sok gondunk van a földekkel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még július közepén is vannak elvetetten területeink. Megállt a víz" a táblákon, nem tehettünk semmit. Ötszázötven milliméter eső esett, amikor az éves átlag hétszázötven milliméter. Most takarmánykeverékkel vetjük be, amit lehet. A gondjaink csak akkor oldódnak meg, ha elkészüli a komplex melioráció. A napokban tartjuk a versenytárgyalást. Jelentkeztek: a Dél-somogyi Mezőigazdasági Kombinát, a Rinya— Dombó menti Vízgazdálkodási Társulat, a sellyeiek, a keszthelyiek és a szombathelyiek is. Nagy munka lesz. Az ősztől 1991-ig ötven-, majd 1995-ig hetvenmillió forint értékű munkát kell elvégezni. így nemcsak a föld vízelvezetése oldódik meg, hanem nyerünk kétszázötven hektár új szántóterületet, megszüntethetjük a talaj savanyúságát és növelhetjük a terméshozamokat. —A gyékényesi termelőszövetkezetben is az aratás *a legnagyobb munka ezekben a napokban. Túl vannak már •az őszi árpa betakarításán, a héten végeznek a repcével is, és a hét végén megkezdődhet a kenyérgabona _ vágása. A kilátások biztatóak, csupán a repcével van gond, mint mindenfelé. Az 'olaj; ipa_r megannyi kifogást ^ talál äz átvételnél. — Szükség van az ésszerű változtatásokra — mondta az elnök. — Megpróbálunk fel- •zárkózni a megyei átlaghoz és stabillá tenni a gazdaságot. Ügy tervezzük, hogy az éyi 6—7 milliós nyereséget el lehet érni. Ehhez persze türelem kell, meg az, hogy az emberek higgyenek bennünk. A jövőre életbe lépő szabályozókkal megoldódhatnak a mezőgazdasági termények értékesítési problémái, kevesebb lesz az ezzel járó kockázat. Amitől tartunk, az az állami támogatás megvonása. Ha erre sor kerül, akkor valóban nehéz helyzetbe jutunk. N. J. Adózni jövedelemarányosan kell Bizalommal, következetesen A tervezett adóreform jelentősen kiterjeszti az adót fizetők körét: akinek jövedelme elér egy értékhatárt — néhány egészen kivételes esettől eltekintve — jövedelemadót fizet. Az adózók körének kiterjesztése arányosabb közteherviselés* is szolgálja: akinek jövedelme van, az hozzájárul a költségvetés bevételeihez, és ezen keresztül a társadalom közkiadásaihoz. A jövedelmekkel arányos közteherviselés feltételezi, hogy mindenki fizet, • és mindenki annyit, amennyi rá esik. . Az adóreform küszöbén nem árt erre is gondolni. Adózná ugyanis nem nagyon szeretünk. Erre enged következtetni az az adatsor is, amely a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén hangzott el: több év. tapasztalata, hogy a kisiparosok 60, a magánkereskedőknek pedig 80 százaléka tesz irreális adóbevallást. Másszóval: jóval kevesebb jövedelmet tüntet fel a valóságosnál. így aztán nem egyszer előfordul, hogy a megélhetési költségeket alig fedézö bevallott jövedelem mellett átlagon felüli az életvitel. Mit tehet ilyenkor az adóhatóság? Megpróbálja közvetett adatok alapján felbecsülni a valóságos jövedelmet. Az illetékhivatal rendszeresen végez adóellenőrzést, s az utóbbi időben arra is vállalkoztak már, hogy egy-egy szakma Szerkezetátalakítás a textiliparban A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén az iparág szerkezetátalakítási feladatairól tanácskozott. Az ülésen Cseh József, ipari miniszterhelyettes bejelentette: a minisztérium az ágazati szakszervezetekkel együttműködve szeptember 15-ig átfogó programot dolgoz ki a szerkezetátalakítás meggyorsítására. A kibontakozás érdekében a tervidőszak végéig a textil- és textilruházati iparban növelik az értékes, magasabb' feldolgozottságú termékek arányát, s csökkentik az anyagigényes tömegtermékek gyártását. A vállalatoknak arra kell felkészülniük, hogy a hazai fonalitermelés szerkezeti átalakításának megfelelően bővítsék a minőségi kelmék gyártását. A pamutiparban a konvertibilis import helyettesítésére 15 —20 százalékkal tervezik növelni a fésűsfonalak arányát, s a gyapjúiparban ugyancsak a jelenleginél értékesebb szövetek és finom fonalak előállítása a feladat. valamennyi képviselőjének adóbevallását ellenőrizzék. Ez a módszer lehetővé teszi a szakmai sajátosságok alaposabb megismerését, és ennek alapján megbízhatóbban lehet következtetni a jövedelmekre. Az ellenőrzések 60 százaléka adóhiány megállapításával zárult. Vizsgálatonként ennek összege átlagosan 31 600 forint, de nem egyedi eset volt, hogy az adóhiány meghaladta a százezer forintot. Az adó alapjául szolgáló jövedelem eltitkolása a köztudatban most is bocsánatos bűnnek számít, pedig nem az. Ennek megfelelő a hivatalos szervek álláspontja is. Az elmúlt két évben hat büntető feljelentést tettek adócsalásért, öt esetben a bíróság meig is állapította az adócsalás bűntettét. Ennél' természetesen gyakoribbak az adójogszabályok megsértésével bevallott jövedelmek. Ha kiderül, akkor szabálysértési eljárás és bírság a következménye. A bírságokat tekintve az első helyre került a megye: itt szabják ki a legmagasabb összegeket, s emögött az is van, hogy itt a leggyakoribb a jogszabályok megsértésével bevallott adó. Az új adórendszer nemcsak az~' adófizetők körét terjeszti ki, hanem q bizalomra is kíván építeni Sok megnyilvánulása lehet ennek. Az egyik mindenképpen az, hogy a bizonyítási terhet az adófizetőről az adóhatóságra kívánja áthárítani. A~" bevallott jövedelmet valósnak fogadja el. Ha az adóhatóság ezzel nem ért egyet, akkor neki kell bizonyítania, hogy az adózó jövedelme több a bevallottnál. Ehhez azonban — s így természetes — megfelelő lehetőségeket és jogokat bocsát az adóhatóság rendelkezésére. Ezért van jelentősége annak, hogy miként teljesítjük kötelezettségünket. Milyen az állampolgári fegyelem, és ennek részeként az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését szolgáló adófegyelem. A kisebb-nagyobb megtorpanások ellenére politikai élénkség, társadalmi-gazdasági útkeresés jellemzi a szocializmus építését hazánkban. A megújulási folyamat nem kampány, az MSZMP vezetésével több mint 30 éve kezdődött, és jelenleg is tart. Az új kérdésekre adott válaszok nem azáltal szocialisták, hogy valamiféle prekoncepcióhoz igazodnak, hanem azáltal, hogy lehetővé teszik az ésszerű, hatékony megoldások, a humánus, demokratikus módszerek alkalmazását, a széles körű népi támogatást. „A mi változásaink nem az eszmények változását, hanem az őket gúzs-' bakötő dogmák lerombolását jelentik.” A megállapítás, amit Jevgenyij Jevtusenko a Szovjetunióban kibontakozó átalakulásról mondott, ránk is vonatkozik. A túlhaladott szocializmus kép tudati lenyomata máig Rat, s szubjektív, módon „politikai_lag” szelektálja, megideologiz álja az egyénnek kedvező és nem kedvező jelenségeket, akadályozva a társadalmi ha' ladást. Nyilvánvalóan olyan korszerű szocializmusképre van szükség, amely nem akadályozza az ésszerű cselekvést, az új kérdések megválaszolását, a rugalmas alkalmazkodást a gyorsan változót külső és belső feltételekhez. Ehhez egyebek közt évszázados időtávot felölelő reform- folyamatban szükséges gondolkodni. A fejlett ^szocializmus önszabályozó gazdasági, önigazgató társadalmi és fejlett politikai intézményrendszere nem alakulhat ki két- három ötéves tervidőszak alatt. Ne feledjük, hogy a kapitalizmus jelenlegi tartalma és formái több évszázados fejlődés eredményei. Már csak ezért sem reális a szocializmus és a kapitalizmus közötti szüntelen párhuzam és összehasonlítás. A történelmi előzményekről, a társadalmi, gazdasági hagyományokról, örökségekről nem is szólva. A szocializmus építése, fej- ......lesztése, valamint a mai gondok, olykor égető gazdasági és nem ritkán fájó társadalmi problémák megoldása nem egymást keresztező feladatok, hanem szorosan összetartoznak, egymást feltételezik. A szocialista fejlődés elmúlt 30 esztendejének fontos tanulsága, amint az a szegedi elméleti tanácskozáson is megfogalmazódott, hogy te- k gyük egyértelművé: hol, mit &* és hogyan szükséges megújítani. S merni kell felvállalni nemcsak a változásokkal járó kockázatot, hanem gyakran a szükséges áldozatot is. Nincs más választás, miután a gazdaságnak nincsenek tartalékai és gyorsan mozgósítható forrásai. J elenleg az irányítók és a gazdálkodók, a központi intézmények és az állampolgárok között nem teljes a bizalom. Márpedig aki bizalmatlan, az óvatos, és nem fedi fel szándékait, eszközeit. „A gazdálkodók ma azért bizalmatlanok, azért építenek ki »süindisznóállásokat«, azért hoznak létre rejtett tartalékokat, mert az utóbbi években azt tapasztalták: a gazdaságirányítás az indokolhatónál nagyobb arányban vonja el vagy zárolja a tartalékait, megbolygatja a jól működő szervezeteket is, beavatkozik a jól működő piaci kapcsolatokba és fejlesztési folyamatokba. Mégpedig úgy, hogy eme lépései előtt nem kéri ki — vagy nem veszi figyelembe — az érintett gazdálkodók véleményét.” Az idézet a Társadalmi Szemle idei februári számából való. Szerzője, Berecz Frigyes a kézirat nyomdába adásakor még a BHG Híradástechnikai Gyár vezérigazgatója volt, jelenleg miniszterelnök-helyettes, a kormány gazdaságfelügyeleti bizottságát vezeti. Bizalom szükséges a lakosság, valamint a központi intézmények között is — ahhoz, hogy meg lehessen győzni az érintetteket a változások elkerülhetetlenségéről, s a társadalmi és a személyes áldozatok értelméről. Annak megértetése, hogy a mai lemondás a holnap megelőlegezése, a fejlesztés pedig a jövő szükségletkielégítése, feltételezi az erősen tagolt rétegérdekek társadalmi méretű és időbeni harmonizálását. A határozottabb előrehaladás nem nélkülözheti a valóság bonyolult jelenségeinek elemzését, az összefüggések feltárását. Az elméleti általánosítások, a tudományos igényű megállapítások hozzájárulhatnak a politikai döntések előkészítéséhez, megalapozásához, de nem helyettesíthetik a politikai kezdeményezéseket. Az új .megoldások keresése, a társadalmi kísérletezés nem igazodhat elvont elméleti konstrukciókhoz. A politikai gyakorlat döntően valós társadalmi szükségletekre, racionális megfontolásokra épül, s az ~űtkeresőjellegű tapasztalatokat összegezik”a társadalom- tudományok. És azokat a jelenségeket, amelyekre az adott időben nem tudunk elméleti, vagy meggyőző erkölcsi választ adni, politikailag kezeljük. Egyesek a különböző ^életrevaló kezdeményezések" vadhajtásaira, spekulációkra, visszaélésekre mutogatva bírálják, antiszociálisnak minősítik a politikai, a Társa.-, dalmi gyakorlatot. Sokat ártanak ezek a rendszerféltők, akik ahelyett, hogy a konkrét negatív gyakorlattal szemben határozottan fellépnének, hibás általánosítással ellenkezést és kiábrándulást szítanak. Mások viszont a radikális reformokat, a gyökeres változásokat hiányolják, esetenként az SZKP nagyszabású átalakítási programjára hivatkozva. A szovjet változások kétségtelenül kedvező nemzetközi hátteret teremtenek a magyarországi reformfolyamatnak, de nem szülhetnek türelmetlenséget, meggondolatlan sietséget, hiszen ezek csak árthatnak. A változások túlhajtása ugyanis veszélyeztetheti a belpolitikai stabilitást, a reformfolyamat biztonságos, szilárd alapját. K. J. Zúdul a búza Aratunk. Mintegy hatszáz kombájn dübörög a Balatontól a Dráváig szerte a megyében. Ennél három- négyszerte több jármű viszi a szemet a tisztítókba, a raktárakba. Remeg, vibrál a levegő; a csonttá száradt föld porfellegeket sóhajt a kerekek alatt. A kombájnok tetején sárga, villogó lámpa jelzi, ha telve a tartály. A gép gémnyaka alá gördül a teherautó — csak egy mozdulat, és máris zizegve, zuhogva zúdul a búza. Aratunk. Egy sárga lámpa ismét jelez. És ismét árad a búza-folyó. Fényképezte: Kiss József
