Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 171. szám Ara: 1,80 Ft 1987. július 22.. szerda Kádár János a MOM-ban Keszler Zita optikus virággal köszönti az MSZMP főtitkárát Kmvés a viz a Balatonon Teljes locsolási Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden a Magyar Optikai Művekbe látogatott. A vendéget a MOM kapu­jában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Hanga Mária, a XII. kerü­leti pártbizottság első titká­ra, Balogh András, a MOM vezérigazgatója és Szita Er­nő, a MOM pártbizottságá­nak titkára fogadta. Az MSZMP főtitkára az igazgatósági épület tanács­termében találkozott a MOM gazdasági, társadalmi, tö­megszervezeti vezetőivel. Balogh András a több mint hétezer dolgozót foglalkozta­tó vállalatról elmondta, hogy termelési értékük 1972- ben haladta meg először az egymilliárd forintot, s azóta megnégyszereződött, termé­keik több mint felét négy vidéki gyárukban állítják elő. A gyár termékeinek 70 —75 százalékát exportálja, főként szocialista piacokra. Az 1970-es években kezdő­dött el a számítástechnikai termékcsalád fejlesztése, gyártása, s ez adja ma már az össztermelés 40 százalé­kát. Az optikai jellegű mun­kák 25 százalékban része­sülnek a termékszerkezet­ből. Emellett különféle 'la­boratóriumi műszereket, fi­nomszerelvényeket, közúti jármű-fókszerkezeteket, köz­szükségleti cikkéket is előál­lítanak. A vállalat vezetői évtizedek óta tudatosan vál­lalják e széles termékstruk­túrával járó termelési és gyártásszervezési terheket — tette hozzá —, ugyanis a világpiacon csak ritkán for­dul elő, hogy a fogyasztói, illetve a beruházási cikkek piacán egyszerre adódjanak értékesítési nehézségek. Ez tette lehetővé a MOM dina­mikus fejlődését is. Szita Ernő a budapesti gyár 700 párttagjának tevé­kenységéről, az MSZMP XIII. kongresszusa óta eltelt idő­szak jelentősebb politikai feladatainak végrehajtásá­éról számolt be. Kiemelte, hogy a nehezebb körülmé­nyek ellenére is sikerült megőrizni a pártszervezet eszmei, cselekvési egységét. Szólt az MSZMP KB július 2-ai állásfoglalásának fogad­tatásáról, a kommunisták előtt álló politikai feladatok­ról. Ezután a vendégek a MOM bemutatótermében megtekintették a vállalat te­vékenységét reprezentáló termékbemutatót, majd az optikai gyáregységet keres­ték fel. A párt főtitkárát Mikó József gyáregységveze­tő kalauzolta végiig a sík­optikák, illetve gömboptikák gyártósorán. Kovács István, az Állami- díjat és a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja cí­met is elnyert Ságvári End­re szocialista brigád vezető­je megkérte Kádár Jánost, hogy írjon néhány sort a brigádnaplóba. A bejegyzést követően a vendégek az egyik geodéziai szerelőmű­helyt keresték fel, ahol Schinogl Adtai szerelőgyár­egység-vezető mutatta be a nagy pontosságú geodéziai műszerek összeszerelésének munkafolyamatait. Kádár János látogatásának befejező programjaként a gyár tanácstermében találko­zott a döntési jogú igazgató tanács tagjaival, az alapszar - vezeti párttitkárokkal, szo- cialistabrigád-vezetőkkel. ■ Az elsőként felszólaló Te- szár László, a MOM konst­ruktőre, a műszaki dolgo­zók egyik pártalapszervezeté­nek titkára elmondta: mun­katársai a Központi Bizott­ság állásfoglalását a gazda­sági-társadalmi kibontako­zás programjáról hasznos, jó dokumentumnak tartják. Többek véleménye: jobb lett volna, ha hamarabb meg­születik a határozat. Az em­berek dolgozni akarnak, eh­hez egységes, határozott iránymutatás kell, s ennek ígérete ebben a programban benne van. Ezért is várják fokozott érdeklődéssel a kor­mány ősszel előterjesztendő programját. A továbbiakban arról szólt: a műszaki értel­miségiek egyetértésével ta­lálkozott a Központi Bizott­ság állásfoglalása, amely megfogalmazta, hogy növel­ni kell a nagy felkészültsé­get igénylő szellemi munka társadalmi elismertségét. A gyár politikai, gazdasági ve­zetői már eddig is sokat tettek a műszaki értelmiség megfelelő anyagi, erkölcsi el­ismeréséért. A MOM-ban a műszakiak bére az elmúlt években gyorsabb ütemben nőtt, mint a többi dolgozó­ké. A további lehetőségekhez azonban hiányzik az anyagi fedezet. Félő, hogy az üze­mek, gyárak önmaguk, köz­ponti segítség nélkül nem tudják a műszakiak megfe­lelő anyagi javadalmazását megoldani. Segítséget jelen­tene esetleg az is, ha a mű­szakiak a bevezetendő új adórendszerben valamilyen kedvezményt kapnának a né­hány évre tervezett stabili­zációs időszakban — hang­súlyozta. Kovács István, a Ságvári Endre szocialista brigád ve­zetője ezt követően arról tájékoztatta a vendéget, hogy már több mint negyedszáza­dos múltra tekint vissza a MOM-ban a munkaverseny, összesen 350 brigád tevé­kenykedik, ha kell, társa­dalmi munkával, ha kell, többletmunka vállalásával készek a termelést az igé­nyeknek megfelelően fokoz­ni. Sokat tehetnek ezek a közösségek az eszköz- és anyagtakarékosságért. El­mondta, hogy brigádja is drága, csak valutáért besze­rezhető üveganyaggal dol­gozik, s közösségük összefo­gásával növekvő termelés mellett is több mint 260 ezer forint anyagmegtakarítást ér­tek el. Ezt követően Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János köszönetét mondott a meghívásért, imajd rámutatott: rendkívül hasznosnak és fontosnak tar­tam az ilyen találkozókat, lá­togatásokat, hiszen felbecsül­hetetlen jelentőségük van abban, hogy jobban értsük egymást, hogy egységesek le­gyünk a legfontosabb kérdé­sek megítélésében, majd a cselekvésben. A mi munkánk — beosztástól függetlenül — nagyon szorosan összefügg, még akkor is, ha nem min­den nap jut idő kötetlen be­szélgetésre. Nem először járok a Ma­gyar Optikai Művekben, van összehasonlítási alapom, így nem udvariaskodásból mon­dom, hogy jó munka folyik népgazdaságunk e fontos üzemében. A kor követelmé­nyeire figyelve, az ipar egé­szével szemben támasztott igényeknek megfelelően dol­goznak a szerkezetváltáson, termékeik differenciált fej­lesztésén, külpiaci pozícióik megőrzésén, megerősítésén. Ez utóbbinak különleges je­lentősége van, hiszen — önök ezt nagyon jól tudják — ha­zánk adottságaiból eredően nemzeti jövedelmünknek megközelítőleg a fele a nem­zetközi forgalomban realizá­lódik. Munkánk külső körülmé­nyeiről, a nemzetközi viszo­nyokról szólva az új ténye­zők közül elsőként azt a megújulási programot kell említenem, amely a Szovjet­unióban, és gyakorlatilag az egész szocialista világban, nálunk is, megvalósul. E törekvések nagyon fonto­sak az adott országok számá­ra, de fontosak nemzetközi­leg is. Az egész világ oroszul emlegeti például az SZKP kongresszusán, majd a ja­nuári plénumán elfogadott program kulcsszavait: átépí­tés, nyíltság, realitás, gyorsí­tás. Óriási jelentőségű mind­ez a Szovjetunió, az egész szocialista világ szempontjá­ból. A körülményektől, az adottságoktól függően, a sa­játosságok figyelembevételé­vel e feladatok vannak napi­renden minden szocialista országban, a Szovjetunióban, Kínában és másutt is, mert lezárult a szocialista társada­lom építésének korai, exten- zív szakasza. Véget ért az a korszak, amikor még elemi szükségletek kielégítéséről kellett gondoskodni, háború pusztította romországokat kellett újjáépíteni. Akkor a Jegyen” volt a legfontosabb cél. Bizonyos tartalékaink völitak, szabad munkaerő volt az iparosításhoz. Ez be­fejeződött a korábbinál ösz- szetettebb intenzív szakasz kezdődött: energikus és ha­tározott törekvések bonta­koztak ki a szocializmus megújítására. Mindez hatással uan a nemzetközi helyzetre befo­lyásolja a világ közvélemé­nyét, és — feltehetően — meg­növeli a szocializmus vonzere­jét.- Máris érezhető ez a ha­tás: a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a Varsói Szerződés kezdemé­nyezései új elemeket vittek be a világpolitikába, új biz­tonságpolitikai meghatározá­sokkal léptek fel. Az egyenlő biztonság elvét hangsúlyoz­zák, amely minden féltől rea­litást követel és mindegyik fél biztonságát szem előtt tart­ja. A békepolitika most of­fenzivában van, ezeket a ja­vaslatokat már nem lehet le­seperni az asztalról. Az új javaslatok bizonyos szem­pontból még a korábbi, nyu­gati állásfoglalásokat és azok indítóokait is figyelem­be véve születtek meg. Atomfegyvermentes, béké­sebb világról van szó, hogy a fegyverkezési hajsza végre lefékeződjön, megszűnjön, és a nagyobb biztonságot a fegyverzetek alacsonyabb szintjén lehessen megterem­teni. A biztonságpolitikai javas­latainkról végre érdemi tár­gyalások kezdődtek. A hel­sinki folyamat különböző rendezvényein, a szovjet— amerikai, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közöt­ti tárgyalásokon is elérhető közelségbe jutott bizonyos kérdések megoldása. Ilyen például az Európában elhe­lyezett közép-hatótávolságú harcászati atomfegyverek tel­jes felszámolása. Ez lenne a fegyverek első érdemi csök­kentése. A szovjet kezdemé­nyezésnek a nemzetközi biz­tonsági helyzetre gyakorolt, máris érezhető hatása pers­pektívát ad mindenki számá­ra, aki békét akar. Igaz, hogy a tőkés országokban vannak a haditermelésben érdekelt körök és ott még a dolgozó emberek egy része is azt hi­szi, hogy a fegyverkezés fog­lalkoztatást jelent nekik. De a szocialista országok szerint a normális, a békés kapcso­latok, és ezek alapján az ésszerű, a kölcsönös érdekek­nek megfelelő gazdasági kap­csolatok fejlődése sokkal na­gyabb piacot biztosítana minden országnak, s még a tőkéseknek is. A Szovjetunió törekvéseit üdvözöljük, és őszintén si­kert kívánunk megvalósítá­sukhoz. A szovjet népnek, amely oly sokat áldozott már az emberiségért, tiszte­letből, barátságból is kíván­juk, hogy nyugodtabban, jobban élhessen. De érde­künk is fűződik ehhez, hi­szen az országunk, adottsá­gaiból is következik széles körű együttműködésünk, és ezt a jövőben még tovább bővítjük. A mi helyzetünkről, a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásáról, a gazda­sági-társadalmi kibontako­zás programjáról is szólni kívánok. Úgy tűnik, a MOM- ban ennek lényegét értik. Az állásfoglalás hosszabb, mély elemzések alapján szü­letett. Ez most a munka­programunk, hogy úgy mondjam, a kommunistáik harci .programja. Az állásfoglalás nyíltan feltárja a helyzetet és az előzményeket. A folyamat megértéséhez epilékezni kell arra, hogy 1956-ban nagyon mély, súlyos válság volt Ma­gyarországon, a szocialista rendszer kritikus helyzetbe került. A törvényes rend helyreállítására, a konszoli­dálásra vagy három évet kellett fordítanunk. Utána jöttek a lendületes fejlődés évei-, mintegy 10—14 eszten­dő nagyon szép eredmények­kel. Mind a termelés fej­lesztésében, mind az élet- színvonal növelésében üte­mesen előre haladtunk, meg­változtak az emberek élet- körülményei. A további fejlődést azon­ban új tényezők akadályoz­ták. A változás az olajár­robbanással kezdődött, majd annak hatásaként ugrássze­rűen emelkedtek a hazánk­ba csak külföldről behozha­tó termékek árai. Néhány éven belül értékesítési ne­hézségekkel kellett szembe­(Folytatás a 2. oldalon.) TILALOM Zamárditól A szárazság és a nagy üdülőforgalom miatt hetek óta teljesítményük felső ha­tárán dolgoznak, a balatoni vízművek. A fogyasztás azonban tartósan nagyobb, mint a termelőkapacitás. Ennek következménye az, hogy mind nehezebb ellát­ni q parton üdülőket ivó­vízzel. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy válto­zatlanul pazarló a vízfel­használás: a legnagyobb fo­gyasztás idején is locsol­nak, illetve gépkocsimosás­ra használják a vizet. A Dunántúli Regionális Vízművek a helyi tanácsok­kal egyetértésben ezért a Balaton-parton Zamárditól Balatonkeneséig, valamint Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter Hans-Dietrich Gen- scher-nek, a Német Szövet­ségi Köztársaság külügymi­niszterének meghívására teg­nap reggel hivatalos munka­látogatásra a Német Szövet­ségi Köztársaságba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horst Meincke, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Genscher külügyminiszter magyar vendégét a tárgyalá­sok színhelyén, a brémai Park szállóban üdvözölte, majd megkezdődtek a hiva­talos megbeszéléseik. Nagy figyelmet fordítottak a kelet—nyugati kapcsolatok alakulására, a Genfben fo­lyó szovjet—amerikai tárgya­lásokra. Kiemelték, hogy az európai közepes és rövidebb Szeptember 1—7. között harcászati gyakorlatot tarta­nak hazánk területén a Ma­gyar Néphadsereg és a Szov­jet Hadsereg kijelölt alakula­tai. A gyakorlaton résztvevő katonák létszáma eléri a Stockholmi Konferencia do­kumentumában meghatáro­zott bejelentési küszöbérté­Kenéséig Balatonszabadiban a falu­ban, Balatonfökajáron és Csgjágon a hét minden napjára és a nap minden órájára locsolási tilalmat rendelt el.' Ennek értelmé­ben tilos a tömlővel történő locsolás és a gépkocsik mo­sása. Hasonlóan szigorú a tilalom a Velencei-tó térsé­gében is. A Balaton üdülőövezeté­nek többi településén pén­teken 6 órától hétfőn 22 óráig tilos a tömlővel tör­ténő locsolás és a gépkocsik mosása. A most elrendelt vízkor­látozás a visszavonásig ér­vényes. Betartását minde­nütt ellenőrzik. Várkonyi Péter vendéglátójá­val, Hans-Dietriech Genscher nyugatnémet külügyminisz­terrel Brémában hatótávolságú rakétákról kö­tendő megállapodás minősé­gileg új lépést jelentene a leszerelés területén, s hatá­rozottan szilárdítaná konti­nensünk biztonságát. Mind­két fél megerősítette a helsin­ki biztonsági és együttműkö­dési folyamat továbbvitelé­nek fontosságát és támogatta a bécsi utótalálkozó tartal­mas záródokumentummal va­ló befejezését. Ügy ítélitek meg, hogy a a kétoldalú kapcsolatok jól fejlődnek és mentesek a problémáktól. Megállapítot­ták, hogy számos területen adottak a bővítés és tovább- féjdesztés lehetőségei. két. Az előírásoknak megfe­lelően a Magyar Népköztár­saság a hadgyakorlat meg­rendezéséről és főbb jellem­zőiről a helsinki folyamat­ban résztvevő valamennyi országot a kijelölt határidőig diplomáciai úton tájékoztat­ta. VÁRKONYI PÉTER AZ NSZK-BAN Magyar—szovjet harcászati gyakorlat Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents