Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

Község a mrngye határán Tengődő Tengőd 4 ________________________________________________ So mogyi Néplap Egykor mozi és művelődési ház volt... NÉPI ÜLNÖK AZ ÁLHOKSÁ6RÓL „Előbb megérzem, mikor mondanak igazat“ 1987. július 16., csütörtök A kányái templomnál bal­ra fordul a hepehupás műút, hogy egy kis nekirugaszko­dással Tengődön át Ireg- szemcsénél torkolljék a Sió­fokot Dombóvárral összekötő G5. számú főútvonalba. A kanyarok lefékezik a lendületet. S lefékeződött a falu fejlődése is az elmúlt esztendők során. Tengődét is elérte a funkció nélküli ap- rófalvak sorsa, az elörege­dés, az elvándorlás. A ta­nács elköltözött, s ma Ta- bon döntenek a település sorsáról. — Különösen az elmúlt két évben igyekeztünk újra se­gíteni valamicskét a közsé­gen — mondta Farkas Ist~ van tabi tanácselnök. — A helyzet azonban nem köny- jnyű! Felújítottuk az óvodát, napközit kapott az iskola, de mindettől még továbbra is elmaradott a térség. A dol­gozók nagy része eljár a köz­ségből. Sokan a Tamási Ál­lami Gazdasághoz, mások Kányába, Tabra. Közleke­désük sem a legmegfelelőbb. A légvonalban mindössze néhány kilométernyire fek­vő Bábonymegyer vasútállo­Ez az igazi, így sokkal job­ban ízlik — csettintett elé­gedetten a dédnagyapa korú férfi a díszes söröskocsi fa­hordójából frissen csapolt sört kortyolgatva. Az idős berlini ezután arról mesélt a körülötte állóknak, hogy an­nak idején, amikor még ilyen söröskocsik százai jár­ták a berlini utcákat, egysze­rű volt igazi frissen csapolt sörhöz jutni. Az NDK fővárosának ital­kombinátja Berlin 750 éves jubileuma tiszteletére építte­tett két, a századelőt idéző, lóvontatta söröskocsit, ame­lyekkel a népünnepélyekben bővelkedő ünnepi esztendő számos rendezvényén talál­kozhat a közönség. A berliniek ma már nem több, hanem többféle sört akarnak inni. A virslinél va­lamivel nagyobb bockwurst mellett „alapvető népélelme­zési cikknek” számító sörből fejenként évente átlagosan 146 litert öntenek le a tor­kukon a fővárosiak. 1955 és 1980 között megduplázódott a fogyasztás, de azóta szinte változatlan. A berliniek elsősorban a könnyű, világos, püzeni típu­sú söröket kedvelik. Novem­bertől márciusig kaphatók a boltokban az úgynevezet erős sörök, de mivel ezektől jobban be lehet rúgni, a me­leg idő beálltával ezeket már nem gyártják. A nyári hő­ségben az igazi frissítő a Berliner Weisse (berlini fe­hér) nevezetű sör. Az erede­tileg Hamburgból származó, de ma már berlini jellegze­tességnek számító, egészen alacsony alkoholtartalmú, búza- és árpamalátából ké­szülő ital savanykás ízű. Egy kis málnaszörpöt öntene* hozzá: így igen jól oltja a szomjat és kellemesen üdítő hatású. A második világháború óta nem épült új sörgyár az NDK fővárosában, csak az öt nagy hagyományú üzemet korszerűsítették. A berlini sörtörténelemben mindmáig meghatározó szerepet játszó Kindl, Schultheiss és Engel­hardt sörgyáraik utódai an­nak a néhány tucatnyi sör­főzdének, amelyek' túlélték a század első évtizedeiben le­zajlott óriási konkurencia- harcot. A századfordulón még olyan sok volt a kis sör­főzde, hogy — némi túlzás­sal — minden utcába jutott egy. A berlini sörgyárakban jelenleg évente majdnem há­rommillió hektoliter sört főznek. Ennek mintegy nyolc százalékát exportálják. Nem a termelés, hanem az üveg­töltő kapacitás szűkössége a ludas abban, hogy — a ber­Ahol a pókok szövik hálóju­kat bon vagy Iregszemcsén át juthatunk. Van ugyan egy közelebbi útjuk is, de azit az erdészet belső használatra építette, s azon személyfor­galom nem bonyolódhat le. Köbli Géza tanácsi elöljá­ró nem látja borúsnak a hely' zetüket: — Való igaz, hogy a 730 lelkes községünkre jellemző az elöregedés és az elvándor­lás, azonban az utóbbi egy­lini sör magyarországi ked­velőinek is nagy bánatára — időnként fennakadások, el­maradások vannak a szállí­tásban. Sörből a berliniek az el­múlt évtizedekben sem szen­vedtek soha hiányt, de a sör­isszák nagy szomorúságára alaposan megcsappant a hangulatos sörözők, sarki kocsmák, sörkertek száma. Egy-két éve kezd megfordul­ni ez a folyamat, annak kö­szönhetően, hogy az állam ösztönzi mind a vendéglátó vállalatokat, mind a magán- személyeket új kisvendéglők nyitására. Űj jelenség az is, hogy néhány hónapja több tucat berlini vendéglő bejá­rata fölé — amint ez min­den sörivó nemzetnél szokás — az üzletet ellátó sörgyár címerét ábrázoló színes táb­lákat szereltek föl, hogy a vendég már betéréskor tud­ja, milyen márkájú sört kap­hat a korsójába. Mivel a nagy sörbarátok esküsznek rá, hogy semmifajta üveges sör nem vetekedhet a friss csapalásúval. Berlinben az összfogyasztás felét máig is csapolt sörként adják el. Az utóbbi időben azonban egyre többen nem sört, ha­nem üdítőitalt méretnek korsójukba. A nemzetközi tendenciához hasonlóan Ber­linben is évi tíz százalékkal nő az alkoholmentes italok fogyasztása. A szakemberek ezt nem, de azt aggasztónak tartják, hogy nő az égetett szeszes italok forgalma is. A tömények közül az NDK nemzeti itala a Korn neve­zetű gabonapálinka. A stam­pedlit „jobb kocsmákban” ugyanolyan természetesség­gel teszik a sör mellé, mint a korsó alá az alátétet. A magasabb osztályú ét­termekben, vendéglőkben a csapolt sörön kívül — a bol­ti árusításban nem kapható — híres márkás ‘ hazai üve­ges sörök — Radeberger, Wermesgrüner — közül is vá­laszthat a vendég. Ha valakit egy igazi nem­zeti fogásokból álló ebédre hívnak meg étterembe, álta­lában a következő fogásokra fenheti a fogát: bevezetés­ként egy sör egy Komnál. Előétel és kiváló sörkorcso­lya a Schusterjunge (cipész­legény) nevet viselő rozs­zsemle megzsírozva. A fő fo­gás az Eisbein (csülök), amelyet borssal, kömény­maggal fűszerezett sós lében főztek meg és főtt krumpli­val, savanyú káposztával tá­lainak. A zsíros falatok emésztését segítendő, egy újabb Kom zárja az ebédet. Pach Ferenc két évben mintha lassú, kedvező változáson men­nénk keresztül. A fiatalok közül jó páran hazajöttek, mások eleve itthon próbál­nak otthont teremteni ma­guknak. Sőt, néhány házat budapestiek vettek meg, akik előszeretettel költöznek vi­dékre. Buszjárataink megfe­lelnek az igényeknek. Kora hajnaltól késő estig eljutha­tunk a környező települések­re. A tsz-iroda és központ Kányában, az állami gazda­ság Tamásiban van. Igen sokan járnak be Tabra dol­gozni. A lakosság zöme sza­badidejében földet művel, állatokat nevel. Kell a gya­rapodás, a fizetéskiegészítés, ha az ember egyről kettőre akar jutni. Míg beszélgetünk, a fele­ség ízletes, saját készítésű málnaszörppel és kritikusabb információkkal is szolgál: — A mi iskolánkat nem köraetesítették, mind a nyolc osztály itt tanul, összevont rendszerben. Könyvtárunk megfelelő, a művelődési ház azonban bezárt, düledeziik, s a tulajdonos — akitől a ta­nács korábban bérelte az épületet — szeretné eladni, de nincs aki megvegye! A mozi is megszűnt, így a fia­talok egyetlen szórakozási lehetősége a kocsma. Az vi­szont új, alig három éve épült... —Ez igaz, de .mégiscsak büszkélkedhetünk . valaljp- vel — zárja le közbeszól ásó­val felesége panaszkodását Köbli Géza. — Eredménye­sen működik a községben a gazdakör. Borászati, bioker­tészeti és egyéb, főként szak­mai előadásokat hallgatunk. •Tervezünk közös kirándulá­sokat is az ország különbö­ző tájaira. Régi, ütött-kopott házak és újak váltogatják egymást az út két oldalán, miközben Takács Béláék háza felé igyekszünk. A Hazafias Nép­front községi bizottságának elnöke fáradtan fogad. — Az elöljárósággal, a Vö­röskereszttel és a gazdakör­rel együtt igyekszünk javí­tani lakóhelyünk helyzetéin — mondja. — Legnagyobb gondunk az utak állapota. Kevés a szilárd burkolatú út és a járda. Még az idén ka­punk 50 ezer forintot anyag­ra, megszervezünk hozzá mintegy 70 ezer forint érté­kű társadalmi munkát, így A külföldre utazóknak csaknem 200 féle útvonalat kínál aiz IBUSZ most meg­jelent Ősztől tavaszig című programfüzete — jelentette be Szatmári Ferenc marke­ting igazgató tegnap, a La- josmizsén megtartott sajtó­tájékoztatón. A programok gerincét a téli sportolás és pihenés te­szi ki, de gazdag a válasz­ték különféle kiránduló, városlátogató programok­ból, körutazásokból is. Az árakat igyekeztek úgy alakí­tani, hogy a kisebb pénzű- ek is utazhassanak. Az utak 12 százalékát 3000 forintnál olcsóbban, csaknem felét há­rom és ötezer forint között kínálják. A 20 ezer forint feletti útiprogramok aránya mindössze 4 százalék. A nyugdíjasok részére olcsó üdülést, pihenést ~ hirdetnek egyebeik között Bulgáriában, három utcában körülbelül 300 méter járdát tudunk épí­teni. A hatvanas években Tolna megyéhez tartoztunk, de Tab közelebb volt, s mi kértük, hogy Somogyba ke­rülhessünk. Az utóbbi évek­ben látszik valami fejlődés. A már említett létesítmé­nyek mellett új gázcserete­lep létesült, s a kányái tsz a temetői ravatalozó újjáépí­tésében is sokat segít. Ügy látszik, ebben a csa­ládban is a feleség az elé­gedetlenebb, aki szívesen be­szél olyan dolgokról, ami volt, de ma már nincs: — Az 50-es, 60-as években jobban összejártunk. Az ak­kori iskolaigazgató tSnccso- portot szervezett, s felnőtt színjátszócsoport is műkö­dött, a moziban pedig rend­szeresen találkozhattak egy­mással a falubeliek. Ma nemcsak az egykori mozi épülete robbant le... — Megfelelő az egészség- ügyi ellátás — veszi át új­ra a szót Köbli Géza. — Az orvos hetente egyszer kijár hozzánk is Kányáról. A gyógyszerért Tabra kell be­mennünk, de jó a buszköz­lekedés. Nagy gondunk az egészséges ivóvíz! Rengeteg csőre lenne szükség ahhoz, hogy egészséges ivóvízzel lát­hassuk el a falut. A kocs­iméban még mosogatni sem enged a köjál! Eldobható műanyag pohárban szolgál­ják ki az embert. Egy kis körútra indulunk az elöljáróval. Az egykori mozi düledező, ütött-kopott épületének udvarán özvegy Tóth Zoltánná gyűjtögeti a lekaszált füvet. — Mi szívesen eladnánk a házait — mondja —, de nem­igen érdeklődnek utána. Még a tanácsnak sem kell, pedig 200 ezret biztosan megér ... A községben több házat műemlék jellegűnek nyilvá­nítottak, melyeknek homlok­zatát csak az eredeti állapot­nak megfelelően szabad újjá­építeni. Az egyik régi típu­sú épületet pedig tájházzá szeretnék átalakítani. 1867 — hirdeti az építés dátumát az oromzaton a vakolatba vé­sett négy szám. Az épület lakatlan, udvarán derékig érő fű, csalán. A veranda boltívei között kifeszítetté vadászhálóját néhány nagy termetű pók... Csehszlovákiában, Jugoszlá­viában és a Szovjetunióban. A .téli sportok kedvelői­nek hegyvidéki utakat ajánl az IBUSZ: Ausztriába, a cseh Tátrába, a lengyelor­szági Beszkidekbe, valamint a Szovjetunió különböző tá­jaira indítanak sítúrákat. Speciális ajánlatok is ta­lálhatók az új programfü­zetben, így például a kelet- szlovákiai kerékpártúra, a dzsesszkedvelők részére szer­vezett varsói út, vagy a Prága építészeti remekeit bemutató utazás. Az elmúlt években nagy sikerük volt a karácsonyi és a sziilvesztéri bécsi hajóutaknak, ezeket ebben a szezonban is meg­hirdetik. Továbbra is népszerűek az IBUSZ belföldi programjai. Az év első felében indított, csaknem négyezer túrának több mint 123 ezer résztve­vője volt. Az őszi-tavaszi — Nem fél a felelősségtől? Emberek bűnösségéről, sor­suk alakulásáról dönt. — Elsődleges feladatunk nem a büntetés, hanem a nevelés — válaszolta Rad- vártyi Géza, aki 1979 óta né­pi ülnök. — Tapasztalataim szerint ez a felfogás érvé­nyes a megyei bíróság egész tevékenységére, légkörére. Nemegyszer vagyok szem- és fültanúja annak, mennyit töprengenek, vívódnak a bí­rák egy-egy ügyön, igyekez­nek igazságos és célravezető ítéletet hozni. Nem könnyű ez, rengeteg szempontot és körülményt kell figyelembe venni. — Amióta népi ülnök, mit lát másképpen a világból? — Gyakran olvastam már korábban is bűnügyi tudósí­tásokat, és sokszor bosszan­tott, hogy milyen keveset kapnak tetteikért a bűnel­követők. Azóta másként lá­tom ezt, mert tudom, hogy sok mindent a mérlegre kell tenni a döntés meghozatala­kor. Zárójelben azért meg­jegyzem, hogy mai gondol­kodásommal is nagyobb szi­gorúságot látok indokoltnak a visszaesőkkel, valamint az alkoholos állapotban bűnö­zőkkel szemben. — A bírósági tárgyaláson megmutatkozó jellemvonások gazdag lehetőséget adnak az emberismeret elmélyítésére is. — Ülnöki tevékenységem során kialakult egy olyan képességem, hogy megérzem, mikor mond valaki igazat és mikor nem. Széles példatárát ismertem meg annak, milyen módon igyekeznek némelyek a bűnüket kissebbíteni. Van, aki vállalja tettét, és van, aki nem. Aki úgy dönt, hogy nem, az a világon mindent elkövet azért, hogy minél ne­hezebb legyen kihámozni az igazságot. Sokukat az sem A Szellőző Művek új szol­gáltatásként csúcstechnoló­giák működtetéséhez szüksé­ges, rendkívül tiszta levegőt biztosító klímarendszerek tervezésére és felszerelésére vállalkozik. A legfejletteb ipari technológiák alkalma­zásához, mint például a mik­roelektronikában a chipek gyártásához, különleges lég- technikai megoldásokra van szükség, mert a levegőben szálló, apró, szabad szemmel már nem is látható por- szemcsék is károsítják a ter­méket. Ezeken a gyártóhe­lyeken olyan, még a hegyi levegőnél is tisztább klímát kell biztosítani, melyet a időszakban a korábbinál több falusi üdülést kínálnak, ugyanis — a tapasztalatok szerint — évről évre nő az érdeklődés e pihenési forma iránt. Emellett kínálnak még üdülést Tiszafüreden, Csongrádon, a Hortobágyon, Jászberényben. Az ajánlatok között szerepel szabolcsi kör­utazás, dunai hajóút a Szi­getközbe, illetve Visegrádra, fürdőtúra Tiszaörsre. A rfehány napos országjáró tú­rák során eljuthatnak az érdeklődők a Mecsektől a Vértesig, Börzsönytől Zemp­lénig, és kirándulhatnak az Alpok alján, Kőszeg és Sop­ron környékén. Nagy a vá­laszték a helyi ételspeciali­tásokat bemutató ínyenctú­rákból is. Az IBUSZ fennállása 85. évfordulója alkalmából több túrát és üdülést kedvezmé­nyesen kínál az utazási iro­da. zavarja, hogy lépten-nyomon ellentmondásba keverednek a tényekkel és saját szava­ikkal. — Hogyan tudja az ülnök segíteni a bírót a megalapo­zott döntéshozatalban? — Nem csupán segítünk, hanem a, legteljesebb együtt­működés van a bíró és a két ülnök között. Mi, ülnökök szintén fölteszünk kérdéseket menet közben, emberi és szakmai tapasztalatainkat kamatoztatva segítjük a tisz­tánlátást. A bíróságon meg­becsülik a népi ülnökök munkáját, és igéRylik észre­vételeiket, véleményüket. Ezért is mondhatom, hogy szívesen végzem társadalmi megbízatásomat. Amellett nagyon tanulságos és érde­kes az a szellemi küzdelem, mely a tárgyalásokon kiala­kul a védő és az ügyész kö­zött. Az elhangzó érvek ala­posan próbára teszik az em­ber mérlegelő képességét. — Milyen elfoglaltsággal jár az ülnöki munka? — Évente egy teljes hó­napra veszik igénybe közre­működésüket. Engem ennél többször is hívnak, mivel 1983 óta nyugdíjas vagyok, így „beugróként” is számí­tanak rám. Radványi Géza nyugdíjas­ként is dolgozik. Műszaki ta­nácsadó a Tungsram Rt. Ka­posvári Elektronikai Gyárá­ban. Korábbi tapasztalatait — szakszervezeti bizalmi, újí­tási ellenőr, szocialistabri- gád-vezető — jól tudja hasz­nosítani népi ülnökként, mint ahogy ülnöki tapaszta­latait is hasznosítja a válla­latnál, a munkaügyi döntő- bizottság tagjaként. Jogi is­mereteit állandóan „karban­tartja”, fölfrissíti az ülnökök akadémiáján. A legjobb to­vábbképző tanfolyam persze maga az élet. hagyományos légkondicio­náló berendezésekkel már nem lehet. Míg egy köbmé­ternyi hegyi levegőben kö­rülbelül 600 millió, a milli­méter ezredrészénél is ki­sebb porszemcse található, addig a mikroelektronikai gyártórészlegekben ez az ér­ték nem haladhatja meg en­nek a tízezred részét sem. A vállalat a légtechnikai berendezések gyártásában szerzett csaknem nyolc év­tizedes hagyományaira ala­pozva fejlesztette ki ezt az új szolgáltatást. A különle­ges klímarendszerekben igen finom szűrőkön keresztül áramoltatják be a levegőt, s olyan ventilátorok segítsé­gével, amelyeknek a rezgését a lehető legkisebbre csök­kentették. Erre azért volt szükség, mert a mikroelekt­ronikában olyan parányi al­katrészekkel dolgoznak, hogy már az is károsítaná a mi­nőségét, ha a helyiség leve­gője vagy a munkaasztal át­venné a ventillátor keltette rezgést. A rendszert a válla­latnál fejlesztették ki, s a hozzá szükséges berendezé­sek többségét is maguk ké­szítik el, néhány elemét pe­dig más hazai vállalatok szállítják. Az ultraszűrőket nyugati kooperáció^ partne­reiktől szerzik be, s ^zeket a vásárlásaikat más terméke­ikkel ellentételezik. A Szellőző Művek fővál­lalkozóként gondoskodik e légtechnikai rendszerek ki­építéséről. Az új szolgáltatás bevezetésére az ösztönözte a vállalatot, hogy hazánkban egyre többen foglalkoznak légtechnikai berendezések gyártásával, s a piac bővíté­sére ma már csak akkor van lehetőség, ha valami merőben újat, a legkorszerűbbet kí­nálják. Eddig már több ilyen vállalkozásukat teljesítették I sikerrel. masra csak kerülő utón, Ta­Berlini sörisszák Gyarmati László IBUSZ-programok ősztől tavaszig Kétszáz útvonalat kínálnak K. Gy. KLÍMARENDSZER CSÚCSTECHNOLÓGIÁHOZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents