Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

1987. július 15., szerda

Somogyi Néplap

3

A bér adja ma a főmunkaidő rangját

MUNKÁSOK A MEGÚJULÁSRÓL

A Kaposgép tabi gyáregysége a nagyközség ipari üzemeinek sorában — legalábbis ami a munkáslétszámot illeti — jócskán a sor közepén áll. Moós Károly, a vállalat fiatal igazgatója szerint manapság a tűzzel való játék a gyártóüzemek létszámbővítése. Ez senkinek sem hoz a konyhára, hacsak nincsen valami „szuperterméke''.

— Mi a vállalati kooperációban a konténerek gyártására szakosodtunk. Másfél éve kaptuk azt az új feladatot, hogy változtassunk a profilunkon. Ezt elég nehéz volt keresztülvinni. Jó óta volt, hogy miért! 1975-ben még 14 óra alatt készült el egy konténer. 1985-ben már mindössze 6,5 óra kellett hozzá. Arról nem is beszélve, hogy tíz éve még csak húszat csinált meg egy műszak, azaz hét-nyolc ember, míg két éve ötvenet úgy, hogy már két munkással kevesebben dolgoztak rajta .. .

A talpon maradás és a gazdaságosság új terméket követelt. A tabi gyár az adaptergyártással jegyezte el magát. Eddig 1700 darabot

gyártottak, s ez egyúttal

ennyi KRA árokásógép ösz- szeszerelését is jelenti. Hogy miként fogadták ezt a munkások, arról Vörös Károly szerszámkészítővel és Gál Miklós lakatossal beszélgettem.

Senki sem rajongott az új termékért, hiszen eddig

„élettelen” dolgot szereltünk, az adapter pedig mechanika, az működik, ott elengedhetetlen a tizedmilliméternyi pontosság. A konténer nem beszélt vissza, és már olajozottan ment a gyártása.

— Járt utat járatlanért el ne hagyj! — mondta Gál Miklós. — Volt, aki el akart menni, más pedig örökösen duzzogott. Pedig az emberek szakmailag felkészültek voltak az adapterkészítésre is, csak a fejekben nehéz volt átállni.

— Jelentett ez valami pluszt anyagilag?

— Nem mindenkinek. Annyit mindenesetre igen — feleli Vörös Károly —, hogy folyamatosan „életben maradtunk”, hoztuk a tervezett bevételt és nyereségesek lettünké Lehetőség nyílott vgmk-munkára, a kollektíva egyharmada jelentős pluszkiegészítéshez jut így.

— A gyár éves átlagbérszínvonala 68 ezer forint — hallom Gál Miklóstól. — Ez persze lehetne több is, hiszen Karcsi egy negyedszázada van itt, én pedig 18 éve. Mindketten emlékszünk még azokra a szép időkre, amikór a munkásprogram egyet jelentett a munkaidő csökkentésével. A negyvenórás munkahetet valóban el is értük, de ha hozzáveszem azt, hogy ma egy dolgozón c 80—100 órát is lehúz vgmk- ban havonta, akkor csak fél- eredménynek hihetem az egykori elképzeléseket.

— Ma a pénz diktál — összegzi véleményét Vörös Károly. — Egy munkás ezen keresztül méri saját eredményességét és a jólétét is. Nekem két nagykorú fiam van. Az egyik műszaki rajzoló itt a Kaposgép tabi gyárában. Igaz, most katona, de azelőtt is nekem kellett besegítenem a pénzügyeibe. A másik fiam egyetemre készül, tehát 25 éves koráig szintén eltartott lesz. Hogy utána megél-e a kezdő tanári fizetéséből, az még ä jövő kérdése. Hatezer forintból, amennyit keresek, ezt nem lehetne megcsinálni, így én is rá vagyok kényszerülve, hogy „sötétedésig” dolgozzam.

— Vajon a napi nyolc órába nem férne-e bele a vgmk-k munkája is.

— Ezt már mi is sokszor átgondoltuk — kezdi Gál Miklós —, de vállalatunk gépparkja szinte a nullán áll — így ezektől a gépektől nem telik több. Az anyag- és alkatrészellátás is döcög. Szinte a munkásnak kell megteremtenie a munkakö- rüményeit és előkészítenie a hozzávaló anyagot. Ezen még sok javítanivaló van.

— A megújulásnak a munkában és a munkásban is végbe kell mennie — mondja Vörös Károly. — Fejlesz- tésekr korszerűsítések kellenek és természetesen szakmai fejlődés, a munkaerő szakosodása. Amikor az adaptert kezdtük gyártani, négyen is új hegesztővizsgát tettünk. Most újra „meg kell védeni” hegesztőtudásunkat. Ma, amikor kevés a pénz a beruházásokra és nincsenek látványos anyagi előrelépések, lassúbb ez a folyamat. Ám létkérdés, hogy mindenkinek maradjon munkája.

Békés József

Vegyes vállalat Somogybán

Angóranyúl Tenyésztési Kft. Kaposváron

Reformtörekvéseinkkel összhangban az utóbbi egykét évben mind több vegyes vállalat létrejöttéről hallhatunk. A közelmúltban megalakult a Kaposvári Angóranyúl Tenyésztési Kft., a megyében az első olyan közös vállalat, melynek létrehozásához külföldi partner is csatlakozott. Kurdi Csaba igazgatóval az új vállalat céljairól, feladatairól beszélgettünk.

— Kik az alapító tagjai a megye első vegyes vállalatának?

— Három szülője, alapító tagja van közös vállalatunknak — mondta Kurdi Csaba —, az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara, a Hungangó- ra Angóragyapjút Termeltető és Értékesítő Egyesülés és a svájci székhelyű Scheu- rer und Co. Az alapítók

Nyilvánosság a gazdaságban

Első számú téma hazánk gazdasági helyzete, a reformfolyamatok gyorsítása. Megtalálja-e a kiutat a növekedésében megtorpant gazdaság? Lehet-e az import növekedése nélkül fokozni az exportteljesítményéket? Milyen esélyünk van a csúcstechnológia átvételére? Megannyi kérdés vetődik fel, melyre éppúgy keresi a választ az egyszerű állampolgár, mint a vezető közgazdász, a gyárigaz. gató vagy a külkereskedő.

Éppen ezért örvendetes és joggal tarthat nagy érdeklődésre számot a közelmúltban megjelent Nyilvánosság a gazdaságban című könyv. A Magyar Ifjúság szerkesztősége ezzel a munkával eddig járatlan útra lépett, a főszerkesztő, GubcSi Lajos szerkesztésében önálló kiadóként jelentette meg — méghozzá példás gyorsasággal — a fiatal közgazdászok idei, salgótarjáni konferenciáján elhangzottakat.

Egy gazdasági, gazdaság- politikai elemzés nem tartozik általában a közkedvelt, olvasmányosnak miinősített műfajok közé. Úgy vélem azonban, aki ezt a könyvet kézbe veszi, nemigen tudja letenni addig, amíg a 119 oldal végére nem ér. Több Oka is lehet ennek — és a sorrend ezúttal nem a fontosságot jelzi. Kiváló előadók vitaindítójával, véleményével és gondolataival ismerkedhetünk meg: szólt a konferencián Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke, Vissi Ferenc, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese, Faluvégi Lajos, aki akkor az Országos Tervhivatal elnöke volt, Nagy Imre, a KISZ KB titkára. Azután megfogja az olvasót a nyíltság, a kendőzetlen őszinteség, a tenni akarástól fűtött gondolatok sora, az útkeresés egészséges türelmetlensége. Berend T. Iván mondja például a konferencián elhangzott egyik kérdésre válaszolva: „1979 óta kényszerpályán megyünk, ez a kényszerpálya a reform ellen hat. Küszködünk az egyensúly helyreállításáért, és ezért elvonjuk a jó vállalatok többletnyereségének kilencven százalékát... finanszírozzuk belőle a tartósan deficitet termelőt... Beleszólunk a vállalati önállóságba, mert kényszerülünk az export kipréselésére. Ellentmondásos folyamat részesei vagyunk tehát, miközben reformerőfeszítéseket teszünk egyik kezünkkel, a másikkal magunk elé rakjuk az akadályokat az egyensúly helyre- állítása érdekében, de a reform útjában... A lényeget abban látom, hogy a jelen és a távolabbi felismert célok között nincs átvezérlé- si stratégiánk.”

Kétséget kizáróan kifejezi ez a könyv — az egész salgótarjáni vitafórum — hogy megerősödtek hazánkban az útkeresés ösztönei, vágyai, kényszerei, ami felfrissíti a politikai és a gazdasági közgondolkodást. Olyan kérdések is nyilvánosságot kaptak ezen a fórumon, mint például a KGST-kapcsalataink, a magyar modell ügye stb.

A könyv címében is szereplő nyilvánosságról — amire a hosszúra nyúlt, nehéz gazdasági évek után joggal tart igényt a közvélemény — Vissi Ferenc így beszélt a konferencián: „Elképzelhetetlen a folytatás a nyilvánosság szerepének növelése, a demokrácia fejlesztése nélkül.. . Aki a nyilvánosság és a demokrácia növelésében nem hisz, az felejtse él a reformot, felejtse el a, fejlődést.”

Ennék a nyilvánosságnak az érdekében a Magyar Ifjúság példás és elismerésre méltó lépést tett e kiadvány megjelentetésével.

KSH-elemzés a gazdasági folyamatokról

egyenlő arányban összesen tizenkétmillió forint tőkével hozták létre a közös vállalatot.

— Mi indokolta ezt a lépést, milyen céllal jött létre az új szervezet?

— Alapvető feladata a kft.-nek a nagy hozamú tenyészállatok előállítása. Az angóragyapjút termelő hazai gazdaságoknak szükségük van olyan bázisra, olyan törzsállományra, ahonnan biztosan jó minőségű szaporítóanyagot vagy törzsállományt kapnak. Ha az alapítók érdekeit tekintjük, a kaposvári állattenyésztési karon van olyan szellemi kapacitás, amely az országban szinte egyedül képes ennek a követelménynek megfelelni. A Hungangóra' integrálta eddig is hazánk an- góragyapjú-termelését. Neki érdeke, hogy piaci pozíciója megtartásáért minél jobb minőséű gyapjúval jelenjen meg. Megjegyzem, hogy pillanatnyilag értékesítési gondok vannak az egész világon, a Hungangóra viszont mentes ezektől, mivel üzletA Központi Statisztikai Hivatalban a rendszeres statisztikai adatszolgáltatás

alapján elemezték az elmúlt két év főbb gazdasági folyamatait.

Az 1985—86-os évekre a gazdasági szakemberek azt vártig, hogy gazdaságunkban-megindulnak és kezdenek megerősödni azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik a gazdaság lassú élénkítését, anélkül, hogy ez újra a külső egyensúly visszaesésével járna együtt. Ezeket a feltételezéseket azonban sem az 1985. sem pedig az 1986. évi eredmények nem igazolták. A termelés fokozatos dinamizálására irányuló kísértet nem járt sikerrel; 1985-ben visszaesett, 1986- ban pedig csak aliig több mint egy százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék. A termelés stagnálása—csökkenése következtében nem jöttek létre azok a belső többletforrások, amelyek fedezetet biztosítottak volna a belföldi felhasználás növelésére. 1985-ben a belföldi célokra, fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált terméktömeg lényegében az előző évivel volt azonos, azonban még ez a stagnáló színvonal is csak a külső egyensúly rovására maradhatott fenn. 1986-ban még nagyobb méretű túlfel- használás alakult ki. A külkereskedelmi mérleg újra passzívvá vált.

Cserearányaink az elmúlt két év során tovább romlottak. Különösen súlyos veszteséget szenvedtünk el 1986- ban, amikor a nem rubel elszámolású cserearányunk 7 százalékkal lett rosszabb. A cserearány-veszteséget is számítva a bruttó hazai termék 1985-ben és 1986-ban együttesen 1,4 százalékkal csökkent. Így sem a fogyasztás, sem a felhalmozás bővítésére nem állt rendelkezésre belföldi forrás. Mindezek ellenére a fogyasztás e két év alatt 4,4 százalékkal nőtt.

A termelés és az expm I struktúrájának gyengeségeit mutatja cserearányaink még ma is folyamatos és jelentős mértékű romlása akkor, amikor az európai országok többségében már a cserearányok dinamikus javulása a jellemző. Nem rubel elszámolású kivitelünkben főként az igen kedvezőtlen áron értékesíthet.) élelmiszeripari termékek, illetve az anyagok és félkész- termékek a meghatározók. E két termékcsoport adja a kivitelnek csaknem kétharmad részét.

1986-ban hosszú idő óta először nemcsak arányában, hanem abszolút összegében is csökkent a központosított jövedelem, miközben a költségvetés kiadásai emelkedtek. Ehhez hozzájárult, hogy tavaly a költségvetésbe befolyt adók csak szerény .mértékben, 4 százalékkal nőttek, a támogatások viszont közel 17 százalékkal emelkedtek az azt megelőző esztendőhöz képest. A gazdaságtalan termelés fenntartásának és az exportárveszteség fedezésének terhei jórészt a költségvetésre hárultak. E folyamatok hatására a költségvetés hiánya olyan mértéket ért el, ami már komolyan veszélyezteti a belső egyensúly megőrzésének a lehetőségeit is.

A lakosság jövedelmei gyorsabban nőttek, mint a népgazdaság jövedelme. A bruttó munkajövedelmek mindkét évben 9 százalékkal emelkedtek. így a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt a lakosság részesedése a létrehozott jövedelemből. A rendelkezésre álló forrásokat messze meghaladó jövedelemnövekedés ellenére a lakosság életszínvonal-közérzete nem javult. Az egyes rétegek és csoportok helyzetében jelentős különbségek jöttek létre, és emiatt a korábban is meglévő feszültségek tovább nőttek.

nem elhanyagolható nagyságrend ez!

— Térjünk vissza a vegyes vállalat céljaihoz, feladataihoz.

— Stabilizálni szeretnénk a genetikai tulajdonságokat, új fajtákat, új vonalakat szeretnénk kialakítani a piac igényeinek megfelelően és természetesen a külföldi partner közreműködésével. Aki viszont — ez sem titok — az itt kialakított tenyésztési eljárásokat, az itt felhalmozódott szellemi javakat szeretné más területeken is elterjeszteni. Jelenleg két istállóban hafszáz nyúllal dolgozunk az állattenyésztési karon. A fejlesztésre feltétlenül szükség van, két új épületet hozunk létre rövidesen, és innen látjuk el az ország valamennyi angó- ranyúl-tenyésztő gazdaságát tenyészállattal, illetve szaporítóanyaggal.

— Köztudomású, hogy a tenyésztői munka, a szaporítóanyag előállítása nem tartozik a pénzügyileg jövedelmező tevékenységek közé.

politikájában azt az elvet és gyakorlatot követte, hogy előbb kereste meg a piacot, majd ennek ismeretében szervezte meg a termeltetést.

— A jól felfogott hazai érdekek hogyan kapcsolódnak a Scheurer und Co. törekvéseihez, amely Európa legnagyobb angóragyapjút felvásárló és feldolgozó szervezete?

— A svájci félnél értékesül az összes hazai termelés hetven-nyolcvan százaléka. Jóllehet ők a világ minden tájáról vásárolnak gyapjút, érdekük, hogy a földrajzilag közel fekvő Magyarországiról minél több és megbízható minőségű árut kapjanak. Ehhez elengedhetetlen a genetikai, a tenyésztői munka javítása — ebben viszont a kaposvári állattenyésztési kar partner.

— A magyar mezőgazda- sági termelésben, így az exportban is vannak számottevő és úgynevezett apró cikkek. Az angóragyapjú ez utóbbiak közé tartozik.

— Nem kétséges. Mint ahogy az. sem, hogy hazánk gazdaságában fontos szerepe van a kisebb tételű exportárbevételeleknek is. Az an- góragvapjú a mezőgazdasági exportban kétmillió-kétszázezer dollár árbevételt jelent. Bármennyire nem meghatározó, mégis, úgy vélem,

— Nem hangzik időszerűnek, amit mondok: a mi vegyes vállalatunk, nem kimondottan és nem mindenáron nyereségcentrikus! A tenyésztés, a nemesítés mindenkor egy hosszabb távú célt szolgál, amelynek eredménye nem feltétlenül jelentkezik egyik évről a másikra. Nekünk csupán az a lényeges, hogy a telep eltartsa önmagát, és jól szolgálja a vegyes vállalat termeléspolitikai céljait.

— Két meglevő és két leendő istállóban folyik itt Kaposváron az ország egy sajátos állattenyésztési ágazatát szolgáló munka. Nagy hozamú tenyészállat-előállítási programjukhoz elegendő ez a ikutatási háttér?

— Mivel a nagyüzemeken túl a hazai kistermelők tevékenységét is segíteni kívánjuk, ezért a megalakulással együtt hozzákezdtünk a kistermelők szervezéséhez is. Anélkül, hogy kereszteznénk a nagyüzemek ilyen irányú törekvéseit, mii magunk is kapcsolatokat alakítunk ki kistermelőkikel, te- nyészanyagot helyezünk ki hozzájuk, és szerződéses alapon visszavásároljuk a gyapjút. Fontos hátteret jelent ez kutatómunkánk, az egész kft. sikeres működéséhez — fejezte be a beszélgetést Kurdi Csaba igazgató.

V. M.