Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
4 Somogyi Néplap 1987. július 15., szerda Érdekességek a Pécsi Ipari Vásárról Tanulás „minden fronton" Tapasztalatok a vállalati tanácsról % l # # / FÉLÚTON A TO UTÓN A Piért a pécsi vásáron is ijesztgeti a nyár kellős közepén az iskolásokat: lesz táskájuk szeptemberben. Takács István, a cég képviselője mondta: — Eléggé nagy a választék, bár tudjuk: a még nagyobb sem lenne fölösleges. A mai gyerekek valahogy eredendően rendetlenek, úgyhogy sok szülő keresne sok rekeszes táskát, amely élévé valamilyen rendre készteti a nebulót. A két-három rekesznél azonban nem jutunk tovább. Nem a szándék hiányzik, hanem zsebbe vágó gondot okozna a „rekeszesí- tés”. így is eléggé drágák a táskák, ezt nem tagadhatjuk. Minden újabb rekesz 50-50 forint drágulást okozna, ezért úgy döntöttünk: inkább a rendetlenség ... A pécsi kesztyűs szövetkezet kiállításának is van köze a tanuláshoz. A cég azt tanulja, hogy miképpen törhet be a nyugati piacra a női táskákkal. A retikülö- ket együtt kínálják a hozzájuk illő kesztyűkkel. Ez utóbbiakat eddig sem volt nehéz eladni, s talán sikeres lesz az árukaocsolás. A szövetkezet fonyódi telepéPécsi kesztyűk és táskák nek dolgozói pedig az utcai kesztyű varrását kényszerülnek tanulni, mert úgy tetszik, a slkesztyűnek végképp befellegzik. A pécsi központ nagy jövőt jósol á fonyódiaknak, ha gyorsan tudnak váltani a sportról a hétköznapi viseletre. Tanul a Pannonvin is — versenyezni. A cég a dél- balatoni borvidék egy részét is a magáénak tekinti, s> a Baiaton-part nyári piaci lehetőségeit ki akarja használni. Ehhez azonban lesz néhány szava például a bogiári mezőgazdasági kombinátnak és még sokaknak. Mint a Pannonvin vásári kiállításán megtudtuk: sok cég igyekszik a magyar tengernél üzleti sikereket elérni, mert ország-, sőt világszerte növelheti egy-egy üdítő ital vagy bor és pezsgő hírét a parti forgalmazás. A balatoni versenyt nem lehet nem vállalni. Ez a szemlélet — reméljük — végül is az ott nyaralóknak lesz a leghasznosabb. A szabadszentkirályi fémipari kisszövetkezet pedig — úgy tetszik — már megtanulta, hogy miből lehet megélni. A kertbarátokból és a háztáji gazdálkodókból. 1983-ban alakult ez a cég. Kisgépek Szabadszentkirályról azóta alaposan felfuttatták a termelést. A vásár bizonyítja: kerti gépek tömkelegével igyekeznek ellátni a földművelés mindinkább divatos — és persze kenyér- kereső — foglalatosságának híveit. A kistermelők a vágott baromfit, túrót, a tejfölt piaci napokon a kijelölt helyen árusítják. Az utóbbi hetek kánikulája a tárolt áru minőségét nemegyszer kétségessé tette. Ki ellenőrzi a piacon a minőséget? Dr. Kondor Gertrud állatorvos, a Kaposvári Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás élelmiszer-higiénikusa. — Évtizedek óta piaci állatorvosi szolgálat végzi az ellenőrzést: Csak az általa lebélyegzett baromfi kerülhet forgalomba. A piaci napokon ügyeletet tart egy állatorvos, és érzékszervi vizsgálattal állapítja meg, hogy alkalmas-e fogyasztásra a termék. Ezért azt ajánljuk a vásárlóknak, hogy csak olyan portékát vegyenek meg, amelyen rajta van az aznapi vizsgálatot igazoló bélyegző. — Előfordulhat-e, hogy az eladó már a korábbi napokban „hitelesített” baromfit tesz az asztalra a frissen vágott helyett? — Sajnos- igen. Arra ugyanis nincs mód, hogy napközben többször is ellenőrizzük az árut: az állatorvost egyéb kötelezettségei máshova szólítják. A kistermelőt egyébHarmadik éve irányítja vállalati tanács a Kaposvári Ruhagyárat. A tapasztalatokról beszélgettünk Rózsa Ferenc elnökkel és Szederkényi Jenöné varrónővel, a testület egyik tagjával. — Csak 1987 februárjától vagyok elnök, de már kezdettől részt veszek a tanács munkájában — kezdte Rózsa Ferenc. — A megalakulás óta az egyik legfontosabb törekvésünk: dolgozóink tulajdonosi hozzáállását olyan irányba és mértékben fejlesszük, hogy felismerjék érdekeltségüket a tegnelőmunka színvonalának javításában, jobban kötődjenek a gyárhoz, bánjanak a rájuk bízott eszközökkel úgy, mint a sajátjukéval. — Hogyan lehet ezt elérni? — Szívós, következetes munkával. Azt nem lehet mondani, hogy az eddigi két és fél év már ' látványos eredményeket hozott. — Milyen változás van a dolgozók munkájában, érdeklődési körében a tanács megalakulása óta? — Elsősorban az érdekli a munkatársakat, hogy mit tud tenni a tanács a jobb anyagellátás és a javuló keként jogszabály kötelezi arra, hogy az árut megvizsgáltassa, mielőtt forgalomba hozza. A szabályzat nem tesz különbséget téli és a nyári időszakban történő tárolás, árusítás között. Ezért mi sem követelhetjük meg a megkülönböztetett tárolási módot. Azt sem tudjuk ellenőrizni, hogy a vágás és az árusítás közötti időpontban hogyan tárolták az árut. — Mit tehet a vevő azért, hogy étkezésre alkalmas, kifogástalan minőségű áru kerüljön az asztalára? — Két éve van érvényben egy piaci szabályzat, ezt több példányban kiragasztottuk a vásárcsarnok falára. Azt ajánlom, hogy olvassák el a vevők vásárlás előtt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy saját érzékszerveik a legmegbízhatóbb ellenőrök. A baromfi, a túró, a tejföl frissességéről győződjenek meg és ügyeljenek arra is, hogy csak a kijelölt helyeken vásároljanak ilyen árut. Gyakran ellenőrizzük ugyan a piacot, de így is előfordul, hogy higiéniai szempontból nem megengedett módon — zöldség, gyümölcs közelében — tárolják a húst, a tejterméket. V. A. Ki ellenőrzi a piacon az áru minőseget? A főszezon beköszöntével megszaporodtak a turizmus árnyoldalairól szóló hírek a lengyel sajtóban. A spekulációellenes társadalmi bizottság felmérése szerint immár a legmagasabb kategóriába sorolt szállodákban és éttermekben is gyakran megkárosítják a vendéget, bővül a hiánycikkek illegális kereskedelme, terjed az udvariatlanság, a szervezetlenség, a rendetlenség, a piszok. Neim tartozik a ritkaságok közé, hogy helyhiányra hivatkozva a szállodák elküldik a vendégeket, miközben jócskán van még üres szobájuk. A sopoti Grand Szállóban is így tettek az ellenőrökkel, bár — mint kiderült — 57 üres szobájuk volt. Varsó két nagy múltú szállodájában, a Grand ban és a Fórumban az alkalmazottak másfél év alatt nem kevesebb mint öt tonna — a lengyel kiskereskedelemben hiánycikknek számító — kávét vettek meg és adtak tovább busás felárral, ahelyett, hogy a vendégek kiszolgálására gondoltak volna. A wroc- iawi Wroclaw Szálloda 10 portása kitartottság miatt került összeütközésbe a törvénnyel, míg a krakkói Krak Hotel dolgozói ellen összesen 152 bűncselekmény miatt folyik eljárás. A tapasztalatok szerint azonban nemcsak a személyzettel, hanem a vendégekkel, a turistákkal is sok a gond. Tavaly a hatóságok 2500 esetben indítottak eljárást a szállodai dolgozók és a vendégek ellen. 8 ezer szabálysértést követtek el a hotelekben, amelyekben egyébként tavaly 300 körözött bűnözőt tartóztattak _ le. Lengyelországban 1986-ban 12 800 büntetőeljárás indult a vám- és devizatörvényeket „rosszul ismerő lengyel turisták” ellen. E „turisztikai” statisztika szerint a Lengyel- országba látogató külföldiek között is akadnak a törvényekben — finoman szólva — járatlanok. Tavaly jugoszláv állampolgárok ellen 815, NSZK-állampolgárok ellen 465 esetben indult eljárás. Hasonló kellemetlenségben volt része 189 magyar és 102 csehszlovák turistának is. A lengyel turizmus gondjai azonban nem maradnak az ország határain belül. A legújabb kellemetlen hír szerint a jugoszláv vámosok a magyar—jugoszláv határt átlépő lengyelektől minden különösebb ellenőrzés nélkül dollárletéteket kérnek az általuk behozott árukra való tekintettel. Akik ezt nem fizetik ki, visszafordulhatnak Az ok: egyes jugoszláv városokat valósággal elárasztott a Lengyelországból származó legkülönfélébb áru. Ám a következmény nem éppen a várt: a tényleg üzleti szándékkal érkező „turisták” szó nélkül leteszik a 100 dollárt, a tapasztalatlan, vagy igazi turisták viszont kénytelenem hazamenni. Változatlanul rossz szemmel nézik a lengyel turistákat Svédországban, ahonnan az év elején tömegesen utasították ki az utcai árusításon kapott lengyeleket. Valószínűleg a svéd legfelsőbb bíróság elé került annak a lengyel turistának az esete aki kézitusába keveredett a svéd vámosokkal, és akit már másodfokon is rövid börtönre ítélt a svéd bíróság. A belföldi turizmus alacsony színvonalát a lengyel szakértők azzal magyarázzák, hogy a gazdasági reform egyelőre megállt az éttermek és a szállodák ajtajában, hiányzik az egészséges verseny, a kellő érdekeltség, gyenge az áruellátás, elhasználódtak a berendezések, a felszerelések, nagy a tisztességtelen úton, munka nélkül szerezhető jövedelmek csábítása. A kedvezőtlen külföldi tapasztalatokat is alapvetően a nehéz belső gazdasági helyzetre, a hiánypiacra vezetik vissza. Ennek ellenére egyre többször — legutóbb a lengyel Szejmben is — a kiutazók nagyobb ellenőrzését szorgalmazzák azért, hogy ne kaphassanak útlevelet az egyáltalán nem turisztikai célból külföldre vágyók. Zsebesi Zsolt reseti lehetőségek érdekében — válaszolta Szederkényi Jenőné. — Sok napi gondot is elmondanak, amelyeket én tovább adok, a vállalati tanács ülésein. — Ez is bizonyítja az egyik általános félreértést — kapcsolódott az elhangzottakhoz Rózsa Ferenc. — A vt-tagok többnyire a saját területüket képviselik, jóllehet a tanácsban a vállalat egészének érdekeivel jceLlene jobban azonosulniuk. — Milyen képzések, isme- rétszerzési formák segítik a tanács tagjainak nagyobb tájékozottságát ? — Szervezett továbbképzés eddig nem volt, de terveink szerint hamarosan lesz. A tanács tagjainak tájékoztatását úgy oldjuk meg, hogy az ülések előtt írásos anyagot kapnak a témáról. — Milyen fontosabb döntéseket hozott eddig a vállalati tanács? — Elhatároztuk, hogy egyik telephelyünket az ott dolgozókkal együtt átadjuk egy áfésznek. Számunkra veszteséges az a telephely, ám dolgozóink vt-n keresztül megnyilvánuló hozzájárulása nélkül nem valósíthattuk volna meg az átadást. Volt egy szervezeti módosításunk is: összevontuk a .személyzeti és a munkaügyi osztályt. — Hogyan alakult a vállalat eredményessége az utóbbi években? — Túl nagy eltérés nincs és nem Is lehet a korábbiakhoz képest. A vállalati tanács nemcsak saját kiforratlansága miatt nem tud még igazán lendületbe jönni, hanem a külső lehetőségek miatt Sem. A tulajdonosi jogok a vállalati kollekt íva kezébe kerültek. Ez igaz. -Vá- szónt csekély a "lehetőségünk az önerős fejlesztéseikre, és Sok kérdésben nem a mi elhatározásunktól függ az előrelépés. — összességében miiképpen értékelhető az eddigi két és fél év? — Annyit elértünk, hogy nem lett harmadik fórum- rendszer a yft. Erősödik iránymutató, feladatniegha- tározó szerepe. Javuló eredményeket érünk él a piackutatásban és az ösztönzőbb jövedelemgazdálkodásban is. Ha a tanács tagjainak gazdasági áttekintő képességét és a gyári közösség tájékozottságát sikerül tovább javítani, „beérhet” a vállalatirányító . testület. K. Gy. Támogatja a vállalkozókat a Noviki Segítség a műszaki fejlesztéshez Jelentős forgalmat bonyolított le az idén a Noviki Kaposváron levő dél-dunántúli kirendeltsége. Fél év alatt a régióban 32 millió forint értékű üzletet kötött a kisüzemi innovációs iroda. A kisiparosok egyik gondja, hogy vállalkozásaikhoz nem mindig áll rendelkezésre megfelelő géppark. A Noviki tevékenységének fontos része, hogy — néha jelentős kockázatot vállalva — segíti a kisipari termelés korszerűsítését. Elsősorban exportot sejtető, illetve tőkés importot helyettesítő üzletekbe lép be az iroda. A tőkét megelőlegezve géppel látja el a vállalkozó iparost, aki az üzlet nyereségéből utóbb kifizeti az innovációs irodát. Somogybán tíz fémipari forgácsológépet és faipari termelőberendezést szerzett be a Noyiki kirendeltsége kisiparosok számára. Így vált lehetővé réz faliképek exportja Ausztriába, illetve faipari termékek kivitele az NSZK-ba. Előfordul az is, hogy az innovációs iroda kiköti: a segítségért cserébe egyedárusí- tási jogot kap a termékre. Ez történt egy apró, s mégis fontos újítás esetében: autókba való elektromos csatlakozókat készít egy kisiparos a Noviki által beszerzett gépek és szerszámok segítségével. A csatlakozókát.országszerte a Noviki forgalmazza nagykereskedőként. Nagy mennyiségű -1 • pótalkatrészt szállít az-iroda több gép- és alkatrész-értékesítő vállalatnak. Csináltatnak például mezőgazdasági gépekhez nélkülözhetetlen alkatrészeket, amelyek korábban, vagy még manapság is, hiánylistán voltak, illetve vannak. A bonyolultabb géprészek készítését azonban műszaki fejlesztésnek kell megelőznie, egy-egy nagy értékű kombájnba vagy traktorba nem kerülhet fu- símunkával csinált alkatrész. A fentebb említett gépvásárlások többek között azt 'is szolgálják, hogy az akadozó ellátás és a-nehézkes import — legalábbis részben — kiküszöbölhető legyen. A Novoki — így a dél-du- nántúii kirendeltség is —- az idén bemutatkozott a tavaszi BNV-n, valamint Grazban •és Montrealban egy-egy szakkiállításon. Nem volt fölösleges erre a reklámra pénzt áldozni, több ígéretes üzleti tárgyalás kezdődött a nemzetközi bemutatókon, amelyek remélhetőleg jól fogják szolgálni az innováció gyorsításának magyarországi programját. a siófoki Állami gazdasäg őszibarackosában 1987. július 18-tól „SZEDD MAGAD“ akció kezdődik A gyümölcsszüret hétköznap: 7.15— 15 óráig,- vasárnap: 7.15— 11.30 óráig tart. Létrákat, állványokat betétdíj ellenében a gazdaság ad. A szedéshez szükséges szedőedényekről, rekeszekről a szedő gondoskodik. Szedhető fajták: CARDINAL, DIXIRED. Érdeklődni lehet: 84-12-322/32, 84-12-322/37 telefonszámokon.
