Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
2 Somogyi Néplap 1987. július 1., szerda Befejezte ülését a Legfelsőbb Tanács Fejlődő önigazgatás Utódlási csaták könnygázzal Mindennaposak az utcai összecsapások A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden befejezte, ülésszakát. A második napon a két ház együttes ülésen fogadta el az állami vállalatról szóló törvényt, amely elvi jelentőségű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az ország népgazdaságának működésében. A törvény bővíti a vállalat jogait, az önigazgatás fejlesztését célozza. Meghatározottá éíFstabillá válik a vállalat és az állami költség- vetés viszonya. A termelők sorsát nem a minisztériumi utasítások határozzák meg. hanem gazdaságilag önálló termelőegységekké válnak. A törvény értelmében a vállalat gazdálkodása az állami terven alapul, de a teljes gazdasági önelszámolás elvei érvényesülnek. A dolgozói kollektíva, a választott vezetők irányításával maga dönt a termelési és szociális fejlesztés minden kérdésében. A vállalat jövedelméből bizonyos részt átutal az állami költségvetésnek, továbbá fizet az államnak a termelőeszközök — beleértve a föld, az épület — használatáért. A befizetések után fennmaradó gazdasági elszámolási jövedelmet a vállalat saját maga, a dolgozói kollektíva döntése alapján használja fel. Ezt a jövedelmet nem vonhatja el a költség- vetés, ugyanakkor az állam nem visel felelősséget egyes A s Var sói Szerződés tagállamainak külügyminiszter- helyettesei kedden megbeszélést tartattak Varsában. Áttekintették az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozó eddigi munkáját, befejezésének kilátásait. Az össz-európai együttműködés továbbfejlesztését előmozdító kezdeményezéseket vitattak meg. Magyarországot Bényi József külügyminiszter-helyettes képviselte. Varsóban ma háromnapos tanácskozást kezdenek a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek elnökei. A A JKSZ Központi Bizottságának elnöksége keddi belgrádi ülésén a tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásnak megfelelően a következő egyéves megbízatási időre Bosko Krunicsot, a Vajdasági Kommunisták Szövetségének küldöttét választotta meg elnökévé. Mlanko Renovicának, a KB-elnökség eddigi elnökének egyéves mandátuma június 28-án lejárt. Ö a Bo&z- nia-Hercegavtnai Kommunisták Szövetsége küldötte a JKSZ KB elnökségében Bosko Krunics 58 éves. szerb nemzetiségű. 1946 óta párttag. 1982-től a vajdasági kommunisták szövetsége tartományi bizottságának tagja és két éven át elnöke volt. 1986-ban választották meg a JKSZ KB elnöksége tagjává. * * * Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üdvözölte Bosko Krunicsot abból az alkalomból, hogy megválasztották a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnöksége elnökévé. Az üdvözlet hangsúlyozza: a szovjet kommunisták a jövőben is következetesen munkálkodni fognak a két párt és ország vezetői kövállalatok veszteséges működése esetén. A következő napirendi pontként a szovjet parlament törvényt hozott arról, hogy az ország életének legfontosabb kérdéseit a jövőben össznépi vitára kell bocsátani. A törvényben megfogalmazott fontos új elem. hogy egyes köztársaságokban, sőt, ennél kisebb közigazgatási egységekben — területeken, városokban, járásokban — is szervezhetők általános viták. A törvény értelmében a vita költségeit az állam viseli. Külön cikk szavatolja az állampolgárok szabad, akadályoztatástól mentes részvételét e vitákban. A szovjet törvényhozás által a mostani ülésszakon elfogadott harmadik törvény meghatározza, hogy az állampolgárok milyen módgn kereshetik igazukat a bíróságoknál a vezető beosztásban lévő személyek jogsértő cselekedeteivel szemben. A törvény értelmében mind állampolgárnak joga van a vezetők, illetve az általuk képviselt szervek ellen panaszt tenni, s ha az elkövetett, vitatott cselekedet nem tíz évnél régebben történt, a bíróság köteles azt megvizsgálni. A Legfelsőbb Tanács küldöttei jóváhagyták az elnökség által a megelőző ülésszak óta eltelt időszakban hozott rendeleteket. Ezt követően az illetékes vezetők válaszoltak a küldöttek interpellációira. találkozó legfontosabb témája az lesz, milyen szerepet vállalhatnak a tagállamok parlamentjei a nemzetközi légkör, javításában, a nemzetközi enyhülés újjáéLesz- tésóben, Európa és a viliág államai békés együttműködésének erősítésében. A parlamentek elnökei megvizsgálják azt is, milyen új eszközökkel javíthatók a két- és többoldalú interparlamentáris kapcsolatok, országaik eredményesebb, szorosabb együttműködése érdekében. Véleményt cserélnek országaik parlamenti gyakorlatáról, annak továbbfejlesztéséről. zötti politikai párbeszéd fejlesztése, a Szovjetunió és Jugoszlávia testvéri népei közötti barátság, a egyenrangú, kölcsönösen előnyös együttműködés erősítése érdekében, a szocializmus és a béke javára. % Olcsó élcelődésnek hat, mégis könnyen igaz lehet a gúnyos megállapítás, hogy a jelenlegi, hetek óta húzódó, s egyre feszültebbnek tűnő dél-koreai politikai krízisnek két igazi haszonélvezője akad. Az egyik az a vegyi konszern, ahol a rendőrségi használatra szánt könnygázt előállítják, a másik viszont az a gyár, amely — gyors helyzetfelismeréssel — utcára dobta fölös gázálarc- készleteit. Legkésőbb februárban Abban az utcai összecsapásokban, tömegtüntetésekben bővelkedő válságperiódusban ugyanis, amely az utóbbi időben jellemzi a távolkeleti államot, gyakorlatilag mindennapossá vált a karhatalmi egyégek könnygáz- gránát sortüze. Ezt többnyire a pajzsos-gumibotos rendőrök rohama követi a szembenálló, jobbára a fiatalabb korosztályokból kikerülő tiltakozók szétoszla- tására. Ám korántsem csupán a diákok ezreivel „ütköznek meg” a jól felszerelt rendfenntartó alakulatok — hamar bejárták a világsajtót azok a felvételek is, amelyeket asszonyok vagy éppen lelkészek csoportjának erőszakos feloszlatásakor készítettek a fényképészek. Szöulnak még a belső kerületeit is naphosszat köhög- tető, — szemet csípő füstfelhő maradványok ülik meg —. számoltak be egyöntetűen a tudósítók. Mégis (vagy tán éppen ezért), egyelőre nem látszik csökkenni az a hév. amely a kormányellenes megmozdulások sorozatát jellemzi. Ma már aligha lehet kétséges, hogy Csőn To Hvannak elnöksége legsúlyosabb válságával kell szembenéznie — épp akkor, amikor voltaképp már megkezdte a posztja átadását célzó manővereket. Az érvényben lévő előírások szerint ugyanis legkésőbb jövő februárban át kell adnia helyét az ország élén. Mi több, a kormányzó Demokratikus Igazságpárt júniusi országos konvencióján meg is született a döntés az utódjelölt személyéről. Váratlan halasztás A kiszemelt politikus, Ro Te Vu együtt végezte Csőn Tu Hvannal a katonai akadémiát, s az utóbbi években jó néhány kormányzati megbízást kapott, többször viselt miniszteri tisztet is — így kiválasztása aligha okozhatott meglepetést. Maga is sokáig tábornoki rangot viselt — igaz, a sajátos dél-koreai közeghez a hadsereg befolyásos felső vezetésének támogatása nélkül nem is igen számíthat sikerre. Csakhogy a kormányellenes indulatok kiéleződése részben épp az utódlás ezen „automatikus" voltával függ össze. A jelenlegi szabályok alapján a decemberben esedékes elnökválasztásokon egy szűk elektori testület fog határozni, s ez — állapítja meg joggal az ellenzék -r- gyakorlatilag eleve „lefutottá” teszi a versenyt. Fő követelésük ezért a közvetlen szavazás bevezetése, illetve — első lépésként —, hogy Csőn Tu Hvan újítsa fel az áprilisban egyoldalúan megszakított tárgyalásokat az alkotmány reformjáról. Az államfő ugyanis tavasz- szal váratlanul bejelentette: a jövő szeptemberben rendezendő szöuli olimpia „nyugalmának és zavartalan légkörének" biztosítása érdekében elhalasztja az alaptörvény megváltoztatásáról folyó párbeszédet az ötkarikás játékok befejeztéig. A mostani, ritka hevességű tömeg- megmozdulások nyomán azonban az elnöknek máris egy fél lépést kellett tennie hátrafelé: kénytelen volt tárgyalni az ellenzék egyik legtekintélyesebb vezetőjével. Kim Jung Számmal. Áthidalni a szakadékot? A nagy kérdés pillanatnyilag az, belenyugszanak-e a polgári ellenzék derékhadát képviselő erők ebbe a felemás helyzetbe, vagy most, a diákság jóval radikálisabb csoportjainak hullámát követve, igyekeznek-e kenyértörésre vinni a dolgot? Meg- kockáztatja-e Csőn Tu Hvan, hogy — fő szövetségese, az Egyesült Államok rosszallását is kihíva maga ellen — csupán az erőszakra hagyatkozva próbáljon túljutni a legújabb válságon? Egyáltalán lecsendesítheti-e az eluralkodott indulatokat a rendkívüli állapot kilátásba helyezésével? Fel lehet még általánosabban is tenni a A panamai és az amerikai törvényhozás ujjal mutogat egymásra, A \múlt pénteken a washingtoni szenátus határozatban követelte a panamai vezetéstől „az emberi jogok megsértésének beszüntetését”. Válaszul most hétfőn a kis közép-amerikai ország törvényhozói „persona non gratanak”, azaz nemkívánatos személynek nyilvánították az Egyesült Államok, panamavárosi nagykövetét. Feszültté vált tehát ismét a két ország viszonya. Nem meglepő jelenség ez, az utóbbi )negyedszázadban az alig több ,mint kétmillió lakosú csatorna-országban gyakorta csaptak magasra az Amerika-ellenes indulatok. Washington ugyanis a Panama-csatorna feletti ellenőrzést úgy értelmezte, hogy joga van beleszólni nemcsak a hajók áthaladásának admi-j nisztratív ügyeibe, hanem a panamai belpolitikába is. Á legendás hírű tábornok-elnök, Omar Torrijos több mint egy évtizeden át hatál rozottan védelmezte a nem\ zeti függetlenséget. Omar Torrijos 1981-berí bekövetkezett rejtélyes légif- szerencsétlensége óta Washington úgy vélte, módja van ismét befolyást gyako\- rolni a belpolitikára. Torril jos halála után Panamábah polgári politikusok kerültek az államfői székbe, ám a hatalmat a háttérből továbbira is >a hadsereg, s annafc erős embere, Noriega tábornok igyakorolja. Noriega, hú nem is mindenben hű követője Torrijosnak, ám kéfCson Tu Hvan (jobbra) és kijelölt utódja, Ro Te Vu l^érdést: át lehet-e hidalni azt a szakadékot, ami Dél- Korea hétmérföldes léptekkel fejlődő, sikert sikerre ^almozó gazdasági élete, s éttől jócskán elmaradt politikai intézményrendszere köpött feszül? Ami Washingtont illeti. Szintén kérdéses, hogyan jiozza közös nevezőre saját (stratégiai érdekeit, a szöuli vezetéshez fűződő szoros ikapcsolatait (Dél-Koreában 40 ezres amerikai haderő állomásozik) a demokratizáló- ídási folyamatok támogatásá- jval. Mindeddig kevés konkrét lépés történt. Reagan elnök Csőn Tu Hvanhoz kül- jdött magánlevelében a hírek szerint jobbára csupán !..mélységes aggodalmáról” | szólt. Shultz külügyminiszter sem igen ment túl azon, hogy a „békés rendezés" és a politikai párbeszéd fontos- | ságát hangsúlyozza. A szükségállapot kihirdetése persze esetleg módosíthatja ezt az J óvatos magatartást. Bizonytalanság, nyitott kérdések sora jellemzi tehát I napjaink Dél-Koreáját. Any- i nyi azonban bizonyos, hogy Szöulban — aki beszerezte —, tanácsos, ha magával is viszi az utcai árusoktól vett gázálarcot. Akad már olyan rádiós és televíziós állomás is, amely rendszeresen bemondja, melyik városrészt ajánlja éppen elkerülendőnek az utcai csatározások és a terjengő könnygáz-felhők ségtelen, hogy kemény tárgyalópartner. Washington hosszabb ideje szeretne már szabadulni tőle. Ebben bizonyos támogatást élvez a panamai polgári és jobboldali erők részéről is, amelyek Noriegát az 1984-es választási eredmények meghamisításával, sőt egy politikai személyiség |meggyilkolásával vádolják. A közelmúltban nőtt a belső feszültség Panamában, nagyrészt a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. Általános sztrájk robbant ki, és sajátos párosításként a munkabeszüntetéshez felzárkózott ta helyi magántőke, valamint a kormány jobboldali ellenzéke is. Válaszul rendkívüli intézkedéseket vezettek be. Az amerikai szenátus azt' kifogásolta, s — nyílt beavatkozásként •— a múlt hét végén követelte a rendkívüli állapot feloldását, „az emberi jogok tiszteletben tartását”, ezzel párhuzamosan nyílt támadás indult Noriega, Panama erős embere ellen. A panamai törvényhozókban, a jelek szerint, a nemzeti függetlenség csorbítása miatti aggodalom erősebbnek bizonyult, mint a belső megosztottság Noriega ügyében. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a tábornok napjai meg vannak számlálva, mert Washington benne látja közép-amerikai politikájának egyik |keresztezőjét. Noriega ugyanis változatlanul jó kapcsolatokat tart fenn a nicaraguai sandinista vezetéssel. O. L. Gy. A Lenin aradból Moszkvába tartó közös szovjet—amerikai békéménél résztvevői útközben egy helyi lakossal beszélgetnek. A menet várhatóan július 4-én érkezik Moszkvába (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Varsói találkozók Krunics a JKSZ új elnöke Össztűz a tábornokra