Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
4 Somogyi Néplap 1987. június 11., csütörtök A madarakkal könnyebb Tegnap még magvakat keresett, fészket épített, ma pedig kinyuvasztva fekszik egy hűtőláda mélyén. Vigasza annyi lehet csupán, hogy legalább nem sült lesz belőle. Teteme a tudományt szolgálja, s a pénzt, amelyet néhány óra múlva fölvesz, soha többé nem tudja megváltoztatni. — Ez itt a hímfácán. Figyeljétek meg ékes tollát, mely élénken megkülönbözteti a párjától — mondja majd a pedagógus a csodálkozó gyerekeknek, akik #életükben talán először látnak közelről is ilyen madarat. S nem csupán madarat. A kaposvári múzeum Fekete István oktatóközpontjában hazánk állatvilágának számos képviselőjével ismerkedhetnek meg a diákok. A gyűjtemény szépen gyarapodik. A kedvenc étellel csábító csapdáknak sokan estek már áldozatul. A szerencsésebbek néhány órai fogság után ismét a szabadság friss levegőjét szippanthatták. — Nem célunk az állatok gyűjtése, még kevésbé öncélú pusztításuk — mondta Nagy Loránd, a múzeum természettudományi osztályának munkatársa, a^lerinces állatok preparátora. Csak azokat készítjük ki, amelyeket szemléltető eszköznek szánunk. Az állatok megismerése, gondozása különösen a veszélyeztetett fajok esetében valamennyiünk feladata. Ezt a folyamatot szeretnénk segíteni. Osztályunkon a botanikuson, a rovarászon, az ornitológuson kívül növény- és rovarprepa- rátor is dolgozik — mondta, miközben az asztalán levő csipeszek, fogók, ragasztók segítségével a fácánkakas kitömésén fáradozott. Mire elkészül, a madár talán még szebb lesz, mint élőkorában. A pózt nagy gonddal választják ki, igyekeznek a legelőnyösebb oldaláról bemutatni az állatot. Aki a múzeumban lát először baglyot, rókát, annak nem mindegy, milyennek ismeri meg ezeket az állatokat. — Olyan ez, mint a szo- bonkészítés. Sokat gondolkodom, miként állítsam be az állatot, hogy minden látható legyen rajta. Ahhoz, hogy ne csupán egy szőr- vagy toll- csomó legyen, rengeteg fényképet kell megnéznem az állatról, de még jobb, ha a természetben figyeljük meg őket. Kedvenceim a közepes madarak, a fácánok és a varjúfélék. Velük valamivel könnyebb a munka. Az emlősök több gondot okoznak, pontosabb munkát, nagyobb figyelmet. A moly támadásától nem kell tartani, elég néha leporolni őket — mondta a preparátor. aki az állatok nagy részét maga szerzi be. Teheti, hisz több mint tíz évig hivatásos vadász volt. Jól ismeri az állatok lelőhelyeit, tulajdonságait. Tudását most az állatok védelmében használja fel. H. É. SZÉL VISZI A PERMETLEVET Károk és károsultak Az elmúlt hetekben me- gyeszerte sokfelé lehetett hallani a panaszt, hogy a zártkertekben, a szőlőhegyeken károkat okozott a kistermelők ültetvényeiben a nagyüzem. A gyomírtószert, a permetlevet elsodorta a szél, jelentős pusztítást okozva a szőlők, a gyümölcsfák, a zöldségfélék lombozatában. — Ezen a tavaszon az átlagosnál is többen keresték fel ez ügyben állomásunkat — mondta Tóth István, a megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás igazgatója —, és nemcsak elkeseredettek, hanem tanácstalanok is voltak. — Nyilván a nagyüzemi táblákkal szomszédos kistermelői kertek károsodtak. Viszont rendelkezések írják elő, hogy milyen időjárási viszonyok között szabad permetezni. — Az az igazság, hogy a párás melegben a gyorsan gázosodó hatóanyagot a legcsekélyebb légmozgás is elsodorja. Ráadásul az idei tavasz, a nagyüzemekben sok gondot okozott: késtek, torlódtak a munkák és a szükség arra kényszerítette a gazdaságokat, hogy olyan időben is permetezzenek, amikor az időjárási körülmények nem éppen a legkedvezőbbek. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy ilyen feltűnően sok az idén a panasz. — Hallottunk olyan aggodalmakat is, hogy a károsodások a légtérben, a szomszédos Jugoszláviából érkeztek, mivel Szabadkán környezetszennyezési okok miatt bezárták egy vegyi üzemet. — A MÉM növényvédelmi és agrokémiai központja elvégezte a szükséges vizsgálatokat, és megállapította, hogy semmilyen növényvé- dőszer-jellegű, a lombozatot károsító anyag nem került át. Tehát ahol gond van, az bizonyosan a helyben levő szomszédos nagyüzem permetezéséből adódhat. — Mi a teendője a kistermelőnek, ha észreveszi kertjében a kárt? — Az a legfontosabb, hogy haladéktalanul és írásban tegyen bejelentést . a nagyüzem vezetőjénél. A gazdaság vezetője köteles a bejelentést az üzem szakembereivel megvizsgáltatni, és a biztosító illetékes kirendeltségét erről értesíteni. Ezt követően a biztosító kárszakértői is helyszíni vizsgálatot tartanak, és bizonyított kár esetén, az úgynevezet növényszavatossági biztosítás alapján megtérítik a kár jelentős részét. — Mi a helyzet akkor, ha a nagyüzem vezetője egyszerűen elutasítja a kárigényt, vagy nem vesz tudomást a bejelentésről? — A kistermelőnek akkor a lakóhelye szerint illetékes községi tanács szakigazgatási szervéhez kell fordulni. Tapasztalatunk szerint a tanácsok gyorsan intézkednek, felkérik az illetékes szerveket — növényvédő, egészségügyi állomás — a vizsgálatok elvégzésére. — Ezek szerint van tapasztalatuk az elmúlt hetekben előfordult károkról. — Igen. Fontos tudni, hogy a károsodás első tünetei rendkívül súlyosnak látszanak, riasztóak. Kétségbeesésre mégsincs ok, mert a növények rendszerint kiheverik ezeket. Terméskiesés vagy a növények pusztulása csak ritkán következik be. Ilyen esettel általában csak akkor találkozunk, ha a szomszédok szándékosan akarnak kárt okozni egymásnak. Egészségügyi szempontból azt is jó tudni, hogy még a súlyos tüneteket mutató • növényekben is olyan kevés a szermaradék, hogy három-négy napi várakozás után — ha szürete- lésre érett a termés — minden veszély nélkül fogyasztható. V. MTöbblettermelés és korszerűsítés a kaposvári fonodában Tíz munkanappal „megtoldottak” az év első hat hónapját és megduplázták exportteljesítményüket a Mas- terfil Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárának dolgozói. Az előzmények — akárcsak az ország sok más üzemében — itt is kedvezőtlenül alakultak. Januárban és februárban még a tél okozta termeléskiesés pótlására kellett rendkívüli műszakokat szervezni, s mire a hatvanhat tonnás „adósságot” ledolgozták, háromszázról hatszáz tonnára gyarapodott az első félévre' szóló export- rendelés. Minthogy a harmincmillió forint értékű többlettermék előállításához már nem volt elegendő „belső tartalék”, a gyár vezetői további harminc rendkívüli műszak — azaz tíz teljes munkanap — teljesítésére kérték a dolgozókat. így gyakorlatilag minden szombaton egy vagy több műszakban termelt a kaposvári fonoda- Eközben a gyár műszaki és karbantartó dolgozói sem csupán napi feladataikat — a termelés kiszolgálását — látták el, részvételükkel áprilisban nagyszabású rekonstrukció kezdődött az üzemben. A jelenleg félidejénél tartó korszerűsítés során a géppark jelentős részét — egyes üzemrészekben a felét — kicserélik. A Hun- garotex külkereskedelmi vállalat közreműködésével beszerzett, részint bérbe vett — lízingelt —■ részint megvásárolt berendezések a fonáselőkészítés legmagasabb műszaki-tecnológiai színvonalát testesítik meg. Segítségükkel a legértékesebb fésűs pamutfonalak gyártása az eddiginél olcsóbb alapanyagból, kevesebb élőmunkával és jobb minőségben megoldható. Korábban ehhez a termékhez különleges, hosszú szálú — kizárólag konvertibilis valutáért beszerezhető — gyapotot használtak fel. Az új technológia a fésűsfonal gyártását mintegy hatvan százalékban — évente ezer tonnás mennyiségben — mentesíti a súlyos importte- her alól, s minthogy a külföldön jól értékesíthető varrócérnák alapanyagáról van szó, egyszersmind gazdaságosabbá teszi az exportot. Az új gépek üzembeállítására mindössze öt hónapot szántak a kaposvári pamutfonógyárban. A termelést augusztus közepén indítják, s az év végéig ötszáz tonna fésűs pamutfonalat szeretnének gyártani. Az előkalkulációk szerint az új technológia már a lizing-díjak és a hiteltörlesztés időszakában is többletnyereséget hoz a vállalatnak. z 1 TAHI JÁNOS Mi stilsé tíítti m Karosnak is gondoktól redőzik a homloka. Azon töp- reng, hogy mire lehetne fölhasználni ezt a ritka alkalmat, a Csiperkével való kabinszomszédságot. Aztán hirtelen megvillan a szeme, összebújik barátjával a fűzfa sovány árnyékában, és már meg is van a világraszóló terv: — Gyere, Pityu, menjünk be a kabinba! Addig, míg bent van! Neked csak kérdezned kelil, majd én beszélek! A fiúk belopóznak a kabinba. Miután meggyőződtek róla, hogy a szomszédból a vetkőzés halk nesze csak Csiperkétől származhat, Osz- ter idegennek tűnő hangon kérdezi: — Te, Kardos Bandi! Melyik tantárgyat szereted a legjobban? Kardos megijed a saját megbicsakló hangjától, amikor megszólal: — Én Pista, Oszter Pista, legjobban a biológiát szeretem. De nemcsak azért, mert az biológia, hanem mert Csi... Varjas Árpád tanár úr tanítja. Tudod, ő csodálatosan tud magyarázni! A szomszédban hirtelen ■megszűnik a vetkőzés zaja. Feszült csend támad. A fiúk szeme megvillan: a 80 kilós óriásharcsa, azaz Csiperke bekapta a horgot. A fiúk újabb támadást indítanak Csiperke hiúsága ellen. Végleg meg akarják hódítani, illetve az iszákjukba gyömöszölni az áldozatot. Üjra Oszter kérdezi: — Miért szereted te Varjas tanár urat? — Mert ő is szeret engem. Mindig olyan barátságosan mordul rám az iskolában: „No, te golyhó, mit ugrálsz itt a folyosón?...” Tudod, ő tavaly csak közepest adott nekem, de meg vagyok róla győződve, ha megtudja, hogy én mindig készülök, csak kissé dadogós vagyok, biztos, hogy jobb jegyet ad! Oszter Pityuból majd ki- truccan a röhögés ekkora pofátlanság hallatára, mert ő . tudja, hogy Kardos egyáltalán nem hebegős, csak akkor dadog, ha nem tudja a leckét, s a dadogás a gyönge diáknál nemcsak a szöveg ősi szaporítási jmódja, hanem megfelelő időnyerés is, hogy az j agy tekervényeiből némi tudás előszivárogjon. No, de Csiperkének nem kell mindent az orrára kötni! Most újra Kardos szólal meg elbájoló hangon, de ravasz hunyorítással: — Alig várom már, hogy a suliban újra magyarázzon! A két fiú fölpislant, hogy a kabin tető elég szilárd-e? Oszter Pityu befogja a tenyerével a száját, csak a szeme ragyog a gyönyörűségtől. Várnak. S a jól megfogalmazott szellemi csalétek hatását meghatott sóhaj nyugtázza a deszka túlsó oldalán. Aztán a fiúk kimennek a kabinból, s amikor 11 óra tájban az alacsony vízben találkoznak Csiperkével, meglepődve és illedelmesen abbahagyják a locsolást. Csiperke megszólítja őket, majd a kihallgatás után a fiúk az illendőség páros szobraként egyszerre lépve mennek a part felé. Csiperke meghatott tűnődéssel néz utánuk. Kardos Bandi most hirtelen abbahagyja a filmet, egyrészt, mert Csiperke a K betű körül szólítgatja a kétes jegyűeket, s a diáknál évszázados aranyszabály, hogy harapós kutyában és tanárban meg ne bízz; másrészt azért, mert ha Sampinyon be is tartja a szavát, újabb tekercset kell betenni a vetítőgépbe. A történet folytatása ugyanis csak tavaly ősszel következett be. Október elején, egy esős őszi reggelen, a nyolcadik osztály éppen Csiperkét várta. Kardos rossz hangulatban odasúgta a mögötte ülő Osztemek: — Remélem, nem hív ki, mert csak egyszer tudtam elolvasni az érzékelést... De hát a sors vak és kegyetlen, mint Szophoklés tragédiáiban. Abban a pillanatban megjelent Csiperke, leült a katedrához, és a szokásosnál melegebb hangon megszólalt: — Kijön felelni Kardos András! Kardos úgy ment ki a tábla elé, mintha vérpadra menne. Gyilkosán nézett Csiperkére, s magában hóhérnak nevezte, de több gondolkodásra nem maradt ideje. Csiperke hivatalos hangon megszólalt: (Folytatjuk.) Társadalmi erő a fogyasztók védelmében JELLEMZŐ AZ ÁRDRÁGÍTÁS A fogyasztók megyei tanácsa a piacfelügyelet hatékonyságának növelését, tűzte ki célul. Legutóbbi ülésén Gelencsér Sándor, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese tartott tájékoztató előadást a somogyi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a piacfelügyelet egységes, átfogó kormányzati feladat, de nem terjed ki a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekre. — A megyei tanács-vb szakigazgatási szerveinek piacfelügyeleti tevékenységét az ipari osztály szervezetében működő és helyi tanácsi hálózattal rendelkező árellenőrzési szervezet fogja össze — mondta. — Fontosnak tartjuk a fogyasztók megyei tanácsával való együttműködést; a társadalmi bázis kiszélesítésével munkánk hatékonyabbá válik. A piaci viszonyok figyelésével, valamint azzal, hogy folyamatosan elemzi a keresletet és a kínálatot a kereskedelemben, olyan jelzéseket tud továbbítani a kereskedelmi osztálynak, amelyeknek ismeretében pontos és azonnali információkat adhatunk a kormányzati szerveknek. A tisztességtelen gazdasági tevékenység, az árdrágítás, és egyéb szabálytalanságok körét tárhatja föl a társadalmi szervezet. A földerítő munkának köszönhető, hogy az országosan kezelt, úgynevezett piaci intervenciós alapból tavaly megyénk részesült a legkedvezőbb arányban. Ennek az alapnak az egyik bevételi forrása a jogtalan többletbevételekből származó elvonás. A múlt évben a gyógy-, illetve üdülőterületeken működő idény-élelmiszerboltok többletköltségének részbeni megtérítésére lehetett pályázatot beadni, így a Kapos- ker például 6., a Balaton- parti áfészek pedig 4,1 millió forintot kaptak. Megemlítjük, hogy országosan mindössze húszmillió forinttal rendelkezett a piaci intervenciós alap. Három és fél millió forint jutott azoknak a gazdálkodó egységeknek, amelyek a zöldség- és gyümölcsfélék megfelelő téli tárolásának kialakításához kértek segítséget. A tájékoztató után Mascha! Zoltán, a megyei tanács ipari osztályának vezetőhelyettese szólt a megyei árellenőrzési tapasztalatokról. Ismertette a helyi tanácsok kezdeményezésére indított eljárások eredményét. Tavaly tizenkét szoros kereskedelmi és tíz vendéglátóipari egységet jelentettek föl szabálysértésért. Jellemző hiányosság az árfeltüntetés elmulasztása, a lejárt szavatosságú termékek forgalmazása, a minőségcsökkentés, az árdrágítás. A fogyasztók tanácsának, a társadalmi ellenőröknek nagy szerepük van abban, hogy a vásárlók mindig megfelelő minőségű áruhoz juthassanak. Elősegíthető az is, hogy csökkenjen a megyében azoknak a száma, akik tisztességtelen kereskedői magatartást tanúsítanak. Melegágyak a csernobili földön Nehezen képzelhető el, hogy melegágyakat műveljenek Pripjatyban, ahol a csernobili baleset elsőként éreztette hatását. Ám a városba érkezve, majd néhány utcát elhagyva, szembetűnnek a fényesen kivilágított melegházak, amelyek építését már a baleset után fejezték be. E parcellákon a tudományos-kutató munka csupán egy része a 30 kilométeres övezet határain belül folyó nagyszabású tevékenységnek. Az ország sok intézetének szakemberei fognak itt több célprogram keretében kutatásokat folytatni. A melegágyi parcellákon hagymát, petrezselymet, szó-» banövényeket termesztenek, de nem eladásra. A melegágyi parcellákon az alacsony sugárzási háttér, valamint a „szennyezett” talaj hatását fogják vizsgálni. Egyebek közt azt kutatják, hogy milyen növények képesek a talajból és a levegőből szor- beálni a radioaktív elemeket.
