Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
(987. június 11., csütörtök Somogyi Néplap 3 Vélemények nyugdíjról, adóról Amiről mostanában a legtöbbet beszélnek az emberek a munkahelyen, a baráti társaságokban és a családban, az a nyugdíjrendszer tervezett módosítása és az adórendszer reformja, a személyi jövedelemadó bevezetése. A Központi Bizottság április 28-i üléséről megjelent közlemény óta fokozatosan bővül az emberek ismerete. Döntés nincs, zajlik a társadalmi vita. Sok az aggodalom, a kétség, de az alapelveket az emberek többsége elfogadja. Szükség van a nyugdíjasok nagyobb szociális biztonságára, az adózás révén pedig a jövedelmek egységes szabályozására, az arányos közteherviselésre. A részlet- kérdésekben nemcsak a lakosság, hanem az illetékesek körében is folyik a vita. Összeállításunkban néhány álláspontból adunk izelitőt. A cél: az igazságos közteherviselés Szakértői viták folynak, s a kormányzati szervek egyik fő munkája a várhatóan jövő évtől életbelépő adóreform kimunkálása. A közvéleményt élénken foglalkoztatja a személyi jövedelemadó bevezetése. Dr. Fenyő Árpáddal, megyei tanács pénzügyi osztályvezetőhelyettesével beszélgettünk erről. — Az átfogó változásnak csak egy eleme a személyi jövedelemadó — mondta dr. Fenyő Ar,pád. — Három jogszabály készül, várhatóan általános forgalmi adó, vállalkozási és személyi jövedelemadó lesz. Emellett tárgyalások folynak a többi lakossági adó reformjáról is, és gondolkodnak több adófajta megszüntetéséről, mint például az ebadó, a lóadó, az erőgépadó stb. A reform célja, hogy igazságos közteherviselés alakuljon ki hazánkba; szektortól és tevékenységtől független, egységes jövedelemszabályozás legyen. Eddig ugyanis a különböző tevékenységeknél eltérő volt az adókulcs, a szabályozás, s ez áttekinthetetlen, végső soron igazságtalan volt. — „Jó lesz ez nekünk?” Az emberek elsősorban erre a kérdésre kresik a választ. — Az egységesítés a társadalmon belül átrendezi az egyes emberek jövedelmét. Bizonyos, hogy lesznek, akik jobban járnak, lesznek, akik nem. Meggyőződésem azonban, hogy hosszabb távon találkozik ez a lakosság igazságérzetével. Az adóreformról igen nagy viták folynak, hiszen még a tervezés stádiumában van. A központi szervek a különböző rétegek adózására modelleket készítenek, tájékoztatják a közvéleményt. Vagyis a társadalmi előkészület során ki-ki számbaveheti, hogyan érinti őt a személyi jövedelemadó. — Van-e (a reformnak olyan része, amely már biztos? — Igen. Bizonyos, hogy az adómentes jövedelem felső határa 48 000 forint lesz. Az is biztos, hogy az alkalmazottak 12 000 forint adókedvezményt kapnak, s hogy a nyugdíj adómentes lesz, és ha emellett a nyugdíjas munkát vállal, őt is megilleti a 12 000 forint adókedvezmény. — Ha a jelenlegi fizetésekkel számolunk, akkor rosszul jár mindenki... — A személyi jövedelemadó bevezetésének egyik leglényegesebb eleme az úgynevezett bruttósítás. Azaz a vállalatoknak, az intézményeknek biztosítaniuk kell: a dolgozók főállásból származó bruttó keresete annyi legyen, hogy az adólevonás után megmaradjon az eddigi nettó keresete. A másodállásra, a mellékfoglalkozásra, a gmk-ra, a vállalkozói szférára ez a bruttósítás nem vonatkozik. — Sokakat foglalkoztat, hogy mi lesz a helyzet a működő tökével, a kötvényekkel, in betétekkel? — Sok vita folyik erről. Ügy tervezik, hogy nem a tőkét, hanem a kamatait adóztatják, de ezt is elkülönítve a személyi jövedelem- adótól, külön lineáris adókulccsal. Mivel gazdaságpolitikai érdekek fűződnek a kötvényekhez, a betétekhez, ezek kamatait úgy emelnék, hogy az elvonásnak ne legyen negatív hatása. Adótáblázat (tervezet) Jövedelemsáv Adó a sávok közepén (forint) adókucs (százalék) adó (forint) — 48 000 0 0 48 000— 66 000 20 0 66 001— 90 000 25 3 600 90 001—114 000 30 9 600 114 001—144 000 35 17 850 144 001—180 000 40 29 700 180 001—240 000 45 49 800 240 001—360 000 50 92 700 360 001—600 000 55 188 100 600 001— 60 493 500 RUGALMAS NYUGDÍJBA VONULÁS Kiegészítő jövedelem Az új nyugdíjrendszer tervezetéről kértünk tájékoztatást Sárdi Gyulától, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgató-helyettesétől. — Miért van szükség — kérdezik az emberek — a mostani változtatásokra, amikor 1975-ben vált egységessé ia nyugdíjrendszer. Azonos a korhatár, egységes a skála, a nyugdíj kiszámítása. — A változtatást az indokolja, hogy az infláció miatt, az elmúlt években nem sikerült biztosítani a nyugdíjak értékállóságát. Az évenként 2 százalékos, minimum 120 forintos emelés nem ellensúlyozza az árszínvonal emelkedését. Gondot okoz, hogy nagyobb a szakadék a régi és az új, az alacsony és a magas nyugdíjak között. A megoldásra két út kínálkozik: az egyik, hogy a nyugdíjjárulékot jelentősen — 3—4 — százalékkal növelni kellene, a másik, hogy a nyugdíjkorhatárt kellene felemelni. A két út közül az utóbbi .látszik elfogadha- tóhbnak. Az is igaz, hogy a vitákban nem egyértelműen a nyugdíj korhatár emeléséről van szó, hanem egy rugalmasabb korhatárról. Ez azt jelenti: aki tud és akar dolgozni, az • tovább dolgozhasson, s aki megfáradt, az egészsége nem engedi, az előbb is elmehessen. A fölemelt korhatárnál öt évvel mehetne el nyugdíjba az a férfi, akinek legalább 40, és az a nő, akinek 35 év a szolgálata — természetesen kevesebb nyugdíjért. Ügy véljük, hogy egyrészt a to- vábbdolgozással, másrészt a nyugdíj későbbi igénybevételével megteremtődik az ar pénzalap, amely lehetővé teszi az 1980 előtt megállapított nyugdíjak egyszeri, érzékelhető emelését, valamint az értékmegőrzést 65 éves kortól, illetve a nyugdíj megállapítását követően 5 év után. — Milyen elképzeléseket szolgálnak a tervezett kedvezmények? — A tervezetben szerepel többek között az egyetemi- főiskolai tanulmányok szolgálati időként való elfogadása. A nőknél gyermekenként — háromig bezárólag — 2—2 év szolgálati időt számítanak be. Ezen felül 1—1 év kedvezményt kapnának a fölemelt korhatárból legföljebb 3 gyerekig. Ügy vélem, hogy ezzel azok, akik a gyermek neveléséhez nem kaptak gyest, gyedet, sőt szülési szabadságuk ideje is rövidebb volt, utólag kapnák meg a kedvezményt. — Milyen lesz a legkisebb és a legnagyobb nyugdíj, mi változik a kiszámításban? — A tervezet szerint ezután a legkedvezőbb 3 helyett 5 év lesz az átlag kiszámításának időszaka. Ügy véljük, hogy ez pontosabban kifejezi a tényleges jövedelmet, s az ehhez kötődő nyugdíj összegét. A nyugdíjskála szintén megváltozna: 20 évvel és 55 százalékkal indúlna. Ezen felül minden szolgálati év 1—1 százalékkal növelné az alapot. A jelenlegi 75 százalékos felső határ megszűnne. Továbbra is lenne viszont egy alsó és egy újabban bevezetendő felső határ: az előbbi a mindenkori ^országos átlag- kereset 40 százaléka, az utóbbi pedig a háromszorosa. Ez azt a célt szolgálja, hogy enyhüljenek a nyugdíjak közötti különbségek. A kaposvári áfészsomogy- sárdi felvásárlója, Szulimán Tiborné emlékszik arra: volt idő, amikor a sárdi gazdák 30 vagon szamócát adtak el. Azóta csökkent a termelők száma. Az idén mintegy nyolc vagonnyira számít. A szamócából kiegészítő jövedelemhez jutnak a sár- diak. A tavalyi „plafon” 50 —60 ezer forint— Beszélnek itt is a személyi adóztatás várható bevezetéséről; összeghatárokról, bruttósításról. Termelőinket ez nem nagyon érinti — mondta Szulimánné. — Az a pár tízezer forint, melyet termelvényeikért kapnak, megoszlik a családban. Volt,- aki már szólt, hogy a szamóca egy részét írjuk ai anyósa nevére, ebben nincs semmi csalafintaság. A háztáji termelésben a az egész család közreműködik. Nincs viszont nyoma a bizonylatokban annak, hogy a községet járó „szamócavadászok” járműveiben úgy tűnik el 5000—6000 kiló a kertek terméséből, hogy a vevő zsebből fizeti az első osztályú árut. Le sem méri, csak fölbecsüli a mennyiséget. Hogy az így eladott termés ellenértékét hogyan adóztatják, azt nem tudom. Jankovich János, az áfész felvásárlási osztályvezetője kiegészítette Szulimánné tapasztalatait: — Nézze, akár adóztatnak, akár nem, én ugyan ki nem vágom a szamócásomat. Így vannak ezzel a legtöbben Sárdon — mondta Berta Imre nyugdíjas. — Tavaly több mint 1800 kilót adtam el 41 ezer forintot kaptam érte. Az idén — a területem kisebb — kevesebb terem, de már van új telepítésem, onnan majd jövőre szedhetek termést. Jól jön a kiegészítő jövedelem . . . Kétkedés és bizalom A Finommechanikai- Vállalat Kaposvári Gyárában rögtönzött kupaktanácson beszéltek négyen arról, ami jó ideje sokszor szóba kerül az üzemekben és az irodákban. Szigeti Istvánná főkönyvelő: — Sajnos, eléggé keveset tudunk a tervezett jövedelemadóról, ennyi is elég azonban hozzá, hogy megjósoljuk: a vállalati gazdasági munkaközösségek tagjait érzékenyen fogja érinteni. Garbóczi Miklós koordinációs csoportvezető maga is végéem-tag: — Amit eddig megtudtunk,a bból arra következtetünk, hogy le kell állni majd a géemkával. A többletjövedelemre viszont mindenkinek szüksége van, azért vállaljuk a szabadidőnk terhére a munkát, így aztán már most is mindenki azt vizsgálgatja: miképpen tud majd más forrásból jövedelemhez jutni. Eléggé borúlátók vagyunk. Kovács János műszerész1 — Elvből nem géemká- zom, mert igazságtalannak tartom, hogy a fő munkaidőmben a tisztességes munkám nem ér annyit, mint később. Azt várom az új adórendszertől, és minden változástól, hogy tisztába tegye ezeket a dolgokat. Both József munkaügyi-és bércsoportvezető. — Meglehetősen gyér a tájékoztatás. Minden újság ugyanazt írja, kevés a konkrétum, nem látunk tisztán. Az is zavar, hogy 1988 januárjától valószónűleg életbe lép az új adózás. Nem hiszem, hogy elegendő idő van az előkészítéshez. Garbóczi Miklós: — Tisztába kell tenni a dolgokat, ezt senki sem vitatja. Hiányolom azonban a szélesebb körű társadalmi vitát. A legtöbben félünk attól, hogy romlani fog az életünk, s megint azok járnak jól, akiknek eddig is ellenőrizhetetlen volt a jövedelmük. Kovács János: —" Rendezni fogja önmagát is a folyamat. Mindent kiszámoltam a Heti Világ- gazdaságban és a még itt- ott megjelent adatok alapján a jövedelmemről, de még a nagyon távoli nyugdíjamról is. Ezért bízom a változásokban. Both József: — De hát épp a legnagyobb pénzeket zsebre vágókat nem lehet ellenőrizni. Ahhoz egy amerikai típusú adóhivatal kellene. Elhangzott még jó néhány észrevétel. A legbizakodóbb Kovács János is elárulta: kötvénybe fekteti megtakarított pénzét, azaz értékálló „valamibe”. Mert mégiscsak jobb félni, mint megijedni... TOVÁBBÍTJÁK A JAVASLATOKAT Sok véleményt, javaslatot fogalmaznak meg az emberek a nyugdíjtörvény módosításával, a személyi jövedelemadóval kapcsolatban. Dr. Horváth Sándortól, a /megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályvezetőjétől az iránt érdeklődtünk: mit tükröznek a hozzájuk eljutó információk. — Somogy lakosságát élénken foglalkoztatják ezek a tervezetek. Kedvezően fogadták a nyugdíjak reálértékének tervezett megőrzését. De sokan megkérdőjelezik: van-e alapja ennek a jelenlegi gazdasági helyzetben. Azok, akiknek alacsony a nyugdíjuk, örömmel vették tudomásul a várható emelést. A nők körében kedvező a fogadtatása annak, hogy figyelembe veszik gyermekeik számát. Akadnak olyanok is, akik a nyugdíjak közötti különbségek nagyobb csökkenését remélik. Általában vitatják a nyugdíjkorhatár tervezett fölemelését, s mások a foglalkoztatási feszültségekre hivatkozva indokolatlannak tartják. A fizikai dolgozókat nyugtalanítja mindez, hiszen 60 év felé sok munkásnak megromlik az egészségi állapota, a teljesítőképessége, s így a nyugdíjalapja is kevesebb lehet. A tsz-ekben ugyanezt mondták el az 55—58 éves korukra megrokkanó traktorosokról. A fiatalok meg úgy vélik, hogy a korhatár emelése miatt nehezebb lesz szakmai, vezetői előmenetelük. — Hogyan fogadták a somogyiak a személyi jövedelemadó bevezetését? — Nagy vitát váltott ki. Gyakran hallható, hogy az új adózási rendszer csökkenteni fogja a teljesítményt, sokan nem vállalják a túlmunkát, s a vállalkozói kedv is lanyhulhat. Az emberek nagy része kételkedik abban, hogy az úgynevezett „láthatatlan jövedelmeket” ezután ki tudják mutatni. Ezért azt a következtetést vonják le, hogy az adózás elsősort an a bérből és fizetésből élőket fogja sújtani. — Változott-e a vélemény a tájékoztatás kiterjedése óta? — Mindenképpen. A kommunisták, a lakosság tájékoztatását szolgáló tv-, rádióműsorok, újságcikkek hatására egyre többen értik meg az intézkedések bevezetésének szükségességét. Most már e letisztultabb, megértőbb vélemények vannak túlsúlyban. Azt remélik, hogy a végleges megoldás jobban tükrözi majd a véleményeket. A részkérdésekben még mindig sok az eltérő vélemény. Vannak, akik az időt is kevésnek tartják a döntés megfontolásához. A megyei párt-vb is megvitatta a tervezeteket, s a megye lakosságának véleményét figyelembe véve eljuttatta javaslatait a Központi Bizottsághoz.
