Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

(987. június 11., csütörtök Somogyi Néplap 3 Vélemények nyugdíjról, adóról Amiről mostanában a legtöbbet beszélnek az emberek a munkahelyen, a baráti társaságokban és a családban, az a nyugdíjrendszer tervezett módosítása és az adó­rendszer reformja, a sze­mélyi jövedelemadó beve­zetése. A Központi Bizott­ság április 28-i üléséről megjelent közlemény óta fokozatosan bővül az em­berek ismerete. Döntés nincs, zajlik a társadalmi vita. Sok az aggodalom, a kétség, de az alapelve­ket az emberek többsége elfogadja. Szükség van a nyugdíjasok nagyobb szociális biztonságára, az adózás révén pedig a jö­vedelmek egységes szabá­lyozására, az arányos köz­teherviselésre. A részlet- kérdésekben nemcsak a lakosság, hanem az ille­tékesek körében is folyik a vita. Összeállításunkban néhány álláspontból adunk izelitőt. A cél: az igazságos közteherviselés Szakértői viták folynak, s a kormányzati szervek egyik fő munkája a várha­tóan jövő évtől életbelépő adóreform kimunkálása. A közvéleményt élénken fog­lalkoztatja a személyi jöve­delemadó bevezetése. Dr. Fenyő Árpáddal, megyei ta­nács pénzügyi osztályvezető­helyettesével beszélgettünk erről. — Az átfogó változásnak csak egy eleme a személyi jövedelemadó — mondta dr. Fenyő Ar,pád. — Három jog­szabály készül, várhatóan általános forgalmi adó, vál­lalkozási és személyi jöve­delemadó lesz. Emellett tár­gyalások folynak a többi la­kossági adó reformjáról is, és gondolkodnak több adó­fajta megszüntetéséről, mint például az ebadó, a lóadó, az erőgépadó stb. A reform célja, hogy igazságos közte­herviselés alakuljon ki ha­zánkba; szektortól és tevé­kenységtől független, egysé­ges jövedelemszabályozás le­gyen. Eddig ugyanis a kü­lönböző tevékenységeknél el­térő volt az adókulcs, a sza­bályozás, s ez áttekinthetet­len, végső soron igazságta­lan volt. — „Jó lesz ez nekünk?” Az emberek elsősorban erre a kérdésre kresik a választ. — Az egységesítés a tár­sadalmon belül átrendezi az egyes emberek jövedelmét. Bizonyos, hogy lesznek, akik jobban járnak, lesznek, akik nem. Meggyőződésem azon­ban, hogy hosszabb távon találkozik ez a lakosság igaz­ságérzetével. Az adóreform­ról igen nagy viták foly­nak, hiszen még a tervezés stádiumában van. A köz­ponti szervek a különböző rétegek adózására modelle­ket készítenek, tájékoztatják a közvéleményt. Vagyis a társadalmi előkészület során ki-ki számbaveheti, hogyan érinti őt a személyi jövede­lemadó. — Van-e (a reformnak olyan része, amely már biz­tos? — Igen. Bizonyos, hogy az adómentes jövedelem felső határa 48 000 forint lesz. Az is biztos, hogy az alkalma­zottak 12 000 forint adóked­vezményt kapnak, s hogy a nyugdíj adómentes lesz, és ha emellett a nyugdíjas munkát vállal, őt is meg­illeti a 12 000 forint adóked­vezmény. — Ha a jelenlegi fizeté­sekkel számolunk, akkor rosszul jár mindenki... — A személyi jövedelem­adó bevezetésének egyik leg­lényegesebb eleme az úgy­nevezett bruttósítás. Azaz a vállalatoknak, az intézmé­nyeknek biztosítaniuk kell: a dolgozók főállásból szár­mazó bruttó keresete annyi legyen, hogy az adólevonás után megmaradjon az eddi­gi nettó keresete. A másod­állásra, a mellékfoglalkozás­ra, a gmk-ra, a vállalkozói szférára ez a bruttósítás nem vonatkozik. — Sokakat foglalkoztat, hogy mi lesz a helyzet a működő tökével, a kötvé­nyekkel, in betétekkel? — Sok vita folyik erről. Ügy tervezik, hogy nem a tőkét, hanem a kamatait adóztatják, de ezt is elkülö­nítve a személyi jövedelem- adótól, külön lineáris adó­kulccsal. Mivel gazdaságpo­litikai érdekek fűződnek a kötvényekhez, a betétekhez, ezek kamatait úgy emelnék, hogy az elvonásnak ne le­gyen negatív hatása. Adótáblázat (tervezet) Jövedelemsáv Adó a sávok közepén (forint) adókucs (százalék) adó (forint) — 48 000 0 0 48 000— 66 000 20 0 66 001— 90 000 25 3 600 90 001—114 000 30 9 600 114 001—144 000 35 17 850 144 001—180 000 40 29 700 180 001—240 000 45 49 800 240 001—360 000 50 92 700 360 001—600 000 55 188 100 600 001— 60 493 500 RUGALMAS NYUGDÍJBA VONULÁS Kiegészítő jövedelem Az új nyugdíjrendszer tervezetéről kértünk tájé­koztatást Sárdi Gyulától, a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság igazgató-helyettesé­től. — Miért van szükség — kérdezik az emberek — a mostani változtatásokra, amikor 1975-ben vált egysé­gessé ia nyugdíjrendszer. Azonos a korhatár, egységes a skála, a nyugdíj kiszámí­tása. — A változtatást az indo­kolja, hogy az infláció miatt, az elmúlt években nem si­került biztosítani a nyugdí­jak értékállóságát. Az éven­ként 2 százalékos, minimum 120 forintos emelés nem el­lensúlyozza az árszínvonal emelkedését. Gondot okoz, hogy nagyobb a szakadék a régi és az új, az alacsony és a magas nyugdíjak között. A megoldásra két út kínálko­zik: az egyik, hogy a nyug­díjjárulékot jelentősen — 3—4 — százalékkal növelni kellene, a másik, hogy a nyugdíjkorhatárt kellene felemelni. A két út közül az utóbbi .látszik elfogadha- tóhbnak. Az is igaz, hogy a vitákban nem egyértelműen a nyugdíj korhatár emelésé­ről van szó, hanem egy ru­galmasabb korhatárról. Ez azt jelenti: aki tud és akar dolgozni, az • tovább dolgoz­hasson, s aki megfáradt, az egészsége nem engedi, az előbb is elmehessen. A föl­emelt korhatárnál öt évvel mehetne el nyugdíjba az a férfi, akinek legalább 40, és az a nő, akinek 35 év a szolgálata — természetesen kevesebb nyugdíjért. Ügy véljük, hogy egyrészt a to- vábbdolgozással, másrészt a nyugdíj későbbi igénybevé­telével megteremtődik az ar pénzalap, amely lehetővé te­szi az 1980 előtt megállapí­tott nyugdíjak egyszeri, ér­zékelhető emelését, valamint az értékmegőrzést 65 éves kortól, illetve a nyugdíj meg­állapítását követően 5 év után. — Milyen elképzeléseket szolgálnak a tervezett ked­vezmények? — A tervezetben szerepel többek között az egyetemi- főiskolai tanulmányok szol­gálati időként való elfoga­dása. A nőknél gyermeken­ként — háromig bezárólag — 2—2 év szolgálati időt számítanak be. Ezen felül 1—1 év kedvezményt kap­nának a fölemelt korhatár­ból legföljebb 3 gyerekig. Ügy vélem, hogy ezzel azok, akik a gyermek neveléséhez nem kaptak gyest, gyedet, sőt szülési szabadságuk ide­je is rövidebb volt, utólag kapnák meg a kedvezményt. — Milyen lesz a legki­sebb és a legnagyobb nyug­díj, mi változik a kiszámí­tásban? — A tervezet szerint ez­után a legkedvezőbb 3 he­lyett 5 év lesz az átlag ki­számításának időszaka. Ügy véljük, hogy ez pontosabban kifejezi a tényleges jövedel­met, s az ehhez kötődő nyugdíj összegét. A nyugdíj­skála szintén megváltozna: 20 évvel és 55 százalékkal indúlna. Ezen felül minden szolgálati év 1—1 százalék­kal növelné az alapot. A jelenlegi 75 százalékos felső határ megszűnne. Továbbra is lenne viszont egy alsó és egy újabban bevezetendő felső határ: az előbbi a mindenkori ^országos átlag- kereset 40 százaléka, az utóbbi pedig a háromszoro­sa. Ez azt a célt szolgálja, hogy enyhüljenek a nyug­díjak közötti különbségek. A kaposvári áfészsomogy- sárdi felvásárlója, Szulimán Tiborné emlékszik arra: volt idő, amikor a sárdi gazdák 30 vagon szamócát adtak el. Azóta csökkent a termelők száma. Az idén mintegy nyolc vagonnyira számít. A szamócából kiegészítő jövedelemhez jutnak a sár- diak. A tavalyi „plafon” 50 —60 ezer forint­— Beszélnek itt is a sze­mélyi adóztatás várható be­vezetéséről; összeghatárok­ról, bruttósításról. Termelő­inket ez nem nagyon érinti — mondta Szulimánné. — Az a pár tízezer fo­rint, melyet termelvényeikért kapnak, megoszlik a család­ban. Volt,- aki már szólt, hogy a szamóca egy részét írjuk ai anyósa nevére, eb­ben nincs semmi csalafinta­ság. A háztáji termelésben a az egész család közreműkö­dik. Nincs viszont nyoma a bi­zonylatokban annak, hogy a községet járó „szamóca­vadászok” járműveiben úgy tűnik el 5000—6000 kiló a kertek terméséből, hogy a vevő zsebből fizeti az első osztályú árut. Le sem méri, csak fölbecsüli a mennyisé­get. Hogy az így eladott termés ellenértékét hogyan adóztatják, azt nem tudom. Jankovich János, az áfész felvásárlási osztályvezetője kiegészítette Szulimánné ta­pasztalatait: — Nézze, akár adóztatnak, akár nem, én ugyan ki nem vágom a szamócásomat. Így vannak ezzel a legtöbben Sárdon — mondta Berta Imre nyugdíjas. — Tavaly több mint 1800 kilót adtam el 41 ezer forintot kaptam érte. Az idén — a terüle­tem kisebb — kevesebb te­rem, de már van új tele­pítésem, onnan majd jövőre szedhetek termést. Jól jön a kiegészítő jövedelem . . . Kétkedés és bizalom A Finommechanikai- Vál­lalat Kaposvári Gyárában rögtönzött kupaktanácson beszéltek négyen arról, ami jó ideje sokszor szóba ke­rül az üzemekben és az irodákban. Szigeti Istvánná főkönyve­lő: — Sajnos, eléggé keveset tudunk a tervezett jövede­lemadóról, ennyi is elég azonban hozzá, hogy meg­jósoljuk: a vállalati gazda­sági munkaközösségek tag­jait érzékenyen fogja érin­teni. Garbóczi Miklós koordi­nációs csoportvezető maga is végéem-tag: — Amit eddig megtud­tunk,a bból arra következ­tetünk, hogy le kell állni majd a géemkával. A több­letjövedelemre viszont min­denkinek szüksége van, azért vállaljuk a szabad­időnk terhére a munkát, így aztán már most is min­denki azt vizsgálgatja: mi­képpen tud majd más for­rásból jövedelemhez jutni. Eléggé borúlátók vagyunk. Kovács János műszerész1 — Elvből nem géemká- zom, mert igazságtalannak tartom, hogy a fő munka­időmben a tisztességes mun­kám nem ér annyit, mint később. Azt várom az új adórendszertől, és minden változástól, hogy tisztába te­gye ezeket a dolgokat. Both József munkaügyi-és bércsoportvezető. — Meglehetősen gyér a tájékoztatás. Minden újság ugyanazt írja, kevés a konk­rétum, nem látunk tisztán. Az is zavar, hogy 1988 ja­nuárjától valószónűleg élet­be lép az új adózás. Nem hiszem, hogy elegendő idő van az előkészítéshez. Garbóczi Miklós: — Tisztába kell tenni a dolgokat, ezt senki sem vi­tatja. Hiányolom azonban a szélesebb körű társadalmi vitát. A legtöbben félünk attól, hogy romlani fog az életünk, s megint azok jár­nak jól, akiknek eddig is ellenőrizhetetlen volt a jö­vedelmük. Kovács János: —" Rendezni fogja önma­gát is a folyamat. Mindent kiszámoltam a Heti Világ- gazdaságban és a még itt- ott megjelent adatok alap­ján a jövedelmemről, de még a nagyon távoli nyug­díjamról is. Ezért bízom a változásokban. Both József: — De hát épp a legna­gyobb pénzeket zsebre vá­gókat nem lehet ellenőrizni. Ahhoz egy amerikai típusú adóhivatal kellene. Elhangzott még jó néhány észrevétel. A legbizakodóbb Kovács János is elárulta: kötvénybe fekteti megtaka­rított pénzét, azaz értékálló „valamibe”. Mert mégiscsak jobb félni, mint megijedni... TOVÁBBÍTJÁK A JAVASLATOKAT Sok véleményt, javaslatot fogalmaznak meg az embe­rek a nyugdíjtörvény módo­sításával, a személyi jövede­lemadóval kapcsolatban. Dr. Horváth Sándortól, a /me­gyei pártbizottság propagan­da és művelődési osztályve­zetőjétől az iránt érdeklőd­tünk: mit tükröznek a hoz­zájuk eljutó információk. — Somogy lakosságát élénken foglalkoztatják ezek a tervezetek. Kedvezően fo­gadták a nyugdíjak reálérté­kének tervezett megőrzését. De sokan megkérdőjelezik: van-e alapja ennek a jelen­legi gazdasági helyzetben. Azok, akiknek alacsony a nyugdíjuk, örömmel vették tudomásul a várható eme­lést. A nők körében kedvező a fogadtatása annak, hogy figyelembe veszik gyerme­keik számát. Akadnak olya­nok is, akik a nyugdíjak kö­zötti különbségek nagyobb csökkenését remélik. Általá­ban vitatják a nyugdíjkorha­tár tervezett fölemelését, s mások a foglalkoztatási fe­szültségekre hivatkozva in­dokolatlannak tartják. A fi­zikai dolgozókat nyugtala­nítja mindez, hiszen 60 év felé sok munkásnak meg­romlik az egészségi állapota, a teljesítőképessége, s így a nyugdíjalapja is kevesebb lehet. A tsz-ekben ugyanezt mondták el az 55—58 éves korukra megrokkanó trakto­rosokról. A fiatalok meg úgy vélik, hogy a korhatár eme­lése miatt nehezebb lesz szakmai, vezetői előmenete­lük. — Hogyan fogadták a so­mogyiak a személyi jövede­lemadó bevezetését? — Nagy vitát váltott ki. Gyakran hallható, hogy az új adózási rendszer csökken­teni fogja a teljesítményt, sokan nem vállalják a túl­munkát, s a vállalkozói kedv is lanyhulhat. Az emberek nagy része kételkedik abban, hogy az úgynevezett „látha­tatlan jövedelmeket” ez­után ki tudják mutatni. Ezért azt a következtetést vonják le, hogy az adózás elsősort an a bérből és fize­tésből élőket fogja sújtani. — Változott-e a vélemény a tájékoztatás kiterjedése óta? — Mindenképpen. A kom­munisták, a lakosság tájé­koztatását szolgáló tv-, rá­dióműsorok, újságcikkek ha­tására egyre többen értik meg az intézkedések beveze­tésének szükségességét. Most már e letisztultabb, megér­tőbb vélemények vannak túlsúlyban. Azt remélik, hogy a végleges megoldás jobban tükrözi majd a véle­ményeket. A részkérdések­ben még mindig sok az elté­rő vélemény. Vannak, akik az időt is kevésnek tartják a döntés megfontolásához. A megyei párt-vb is megvitatta a tervezeteket, s a megye la­kosságának véleményét fi­gyelembe véve eljuttatta ja­vaslatait a Központi Bizott­sághoz.

Next

/
Thumbnails
Contents